KULT
A Rovatból

Zenekar lett Kiss Sándor egyszemélyes produkciójából – Moto MagaMura lemezpremier

Az Intim Torna Illegál alapító basszusgitárosa elkészítette első szólóalbumát, amit hamarosan élőben is bemutat. Most az egészet végighallgathatod.


Kiss Sándor októberben jelentkezett első önálló produkciójának EP-jével, melyen 5 dalt rögzített. Pályafutásának komoly pillére a Moto MagaMura, ahol a dalok szerzője, szövegírója, előadója is egyben, a felvétel összes hangszerén – a dobok kivételével – ő játszik, és ő is énekel.

Azóta eltelt néhány hónap, és a különleges, önazonos küldetés folytatódott: elkészült a teljes album.

Aki ismeri Sanyi pályafutását, tudja, hogy nem elméleti ember, mindig is a koncertek, a közös zenélés motiválta. Mivel összeállt dalaiból egy teljes koncertrepertoár, megkereste hozzá azokat a zenésztársakat, akikkel a színpadon is be tudja mutatni élőben a közönségnek. De erről majd kicsit később.

Bővebben a dalokról, a szerző saját szavaival

Amit nem tudok

Vannak dolgok, amiket az ember jobb ha nem tud, vagy nem tud meg. Itt nem arra gondolok, hogy tudatosan kell homokba dugnia bárkinek is a fejét. De ha látunk vagy hallunk valamit, ami fáj vagy rosszul esik, néha fölöslegesen kerülünk tőle rossz hangulatba. Innen indultam ezzel a dallal, és így is gondolom: Amit nem tudok, nem fáj. Klip is készült hozzá, ezt a nógrádi várban és környékén vettük fel.

Minden út

Az első dalaim egyike. Fő témája úgy született, hogy elmentem otthon a zongora mellett és leütöttem néhány hangot. Annyira megtetszett a dallam, hogy újra kikerestem és felépítettem. Szövege a saját élményeim alapján készült, az “úton lenni” érzés szabadságát jelenti számomra.

Mindegy csak égjen

Az első 5 dal után pihentem egy kicsit, aztán elkezdtem átnézni a régi ötleteket, de már nem nagyon tetszettek. Egyik nap mentem haza biciklizésből, és tekerés közben jött egy dallam. Felvettem gyorsan telefonnal, és ahogy hazaértem, feljátszottam először csak egy gitárral. Ez lett a Mindegy csak égjen című szám, ami el is indította újra a munkát.

Kikötő

Az egyik kedvenc dalom. Nem készültem rá, csak egyszerűen kifordult belőlem – talán épp ezért ennyire bensőséges. Mindenki számára ismerős érzéseket fogalmaz meg a szövege, ezért könnyen megérinti az embereket, és nyomot hagy. Egy ideig az volt a munkacíme, hogy Esőben veled, mert a zongora témája olyan, mint az esőcseppek kopogása az ablakon.

Féltem ahogy állsz

Hallottam egy sztorit, hogy egy csaj mindig azzal jött a barátjának, hogy ha ez meg az nem teljesül a kapcsolatukban, akkor visszarepül Londonba. De persze nem repül, csak mondja. Ezt gondoltam kicsit tovább, vagyis inkább átéreztem – szerintem jól sikerült. :)

Földön az égen

Éppen valami apróság miatt haragudtam valakire, amikor elkapott az érzés, hogy ez nem fontos, nem érdemes dédelgetni a sérelmeket, mert csak rossz napot csinálunk vele magunknak. Ha közhelyesen is hangzik, megéri elengedni, de ez csak akkor megy, ha mi magunk is így gondoljuk: "Egyedül valahol feledem haragom, nem számít már!"

Akarom

A kislemezről kihagytam egy dalt, mert valahogy nem éreztem, hogy kész. Új energiával nekimentem még egyszer, és írtam rá egy szöveget. Kicsit megcsavartam, és megszületett az Akarom. Sok minden benne van belőlem, és abból, amit a világból mostanában látok.

Érezzük át

Egy ideje úgy élem az életem, hogy igyekszem megragadni és megélni a pillanatokat. Nem azon méltatlankodni, ami nincs, hanem örülni annak, ami van és ami lehet. Értékesebben telnek azóta a napjaim, így szívből ajánlom ezt mindenkinek, hogy merjen érezni.

Ez a nap már

Néhány zenekari próba után Gábor, a dobos csak úgy a semmiből megkérdezte: "Te, ez nem arról szól, hogy a takaró alatt, meg nem kelünk fel, meg forró kávé meg keksz, meg még egyszer?" Szerinted?? – válaszoltam. Mindenki azt lát bele, amit szeretne. :) Ez benne a szép.

Miért nem hívtál

Nem akartam még egy lassú dalt a lemezre, de egyszer csak kijött ez. Olyan spontán és magától értetődően, hogy nem ellenkeztem. :) Egyszerűen ilyen érzések voltak akkor abban a pillanatban bennem. Nagyon rövid idő alatt megírtam a szöveget és a zenét is, ha meg már megszületett, akkor úgy voltam vele, hadd menjen...

Ez a dal

Teljes egészében a sárga basszusgitáromon írtam. Először a zene született meg, készen volt már a hangszerelés is, amikor megírtam hozzá a dallamot, szinte egyszerre a szöveggel. Szeretem a sodrását, és azt a gitárszólót a közepén, amire büszke vagyok, hiszen én játszom fel: életem első gitárszólója volt, korábban a basszusgitár mellett csak kedvtelésből vettem a kezembe más hangszert.

Hogyan állt össze a zenekar?

Eleve színpadra terveztem a produkciót, zenész vagyok, számomra önmagában az nem kielégítő, hogy kezemben van egy lemez, amit én készítettem. Koncertekkel teljesedik ki az egész.

Mivel minden hangszeren én játszottam a stúdióban, meg kellett találnom magam mellé azokat a társakat, akik velem együtt megelevenítik a dalokat, akikkel egyszer csak pulzusa lesz az egésznek, elkezd élni, megmozdulnak az energiák és nemcsak számunkra élvezetes, ami a színpadon történik, hanem a közönség számára is.

Január óta próbáljuk folyamatosan a műsort. Először Pusztai Gábor dobos csatlakozott hozzám. Ki más?! Már ez a negyedik formáció, amiben együtt zenélhetünk. Zseniális, és annyira érzi!

Néhány éve találkoztam egy fiatal gitáros sráccal, tetszett a hozzáállása, a játéka. Most jött el az idő, hogy egy csapatban legyünk. Ő Ruska Peti.

Azonnal egy hullámhosszon voltunk mindhárman. Az első próba szerintem mindenkinek kicsit remegős volt, nekem azért, mert először léptem oda a mikrofonhoz úgy, hogy én vagyok a főhős, a többieknek meg azért, mert "a Sanyi a főhős????" :)

Igen, a MotoMagamura az a produkció, amiben Kiss Sándor először a főhős. Hogy mit szól ehhez a közönség? Április 30-án kiderül a lemezbemutató koncerten, a NyolcTíz Klubban.

A lemez az alábbi felületeken is elérhető: Deezer, Spotify, iTunes, Google Play, Bandcamp


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: