KULT
A Rovatból

Mindegy, mit teszel, a nő úgyis változik

Ez (is) a tanulsága Spike Jonze A Nő című filmjének. Itt a Robotzsaru is, meg egy kis depis szerelem. Heti mozis termés.


Ezen a héten sem kell panaszkodnunk a filmeket illetően: szép számmal van új bemutató, ráadásul remek alkotások debütálnak.

Itt van rögtön az előbb említett Spike Jonze-film, A Nő, amelyet öt Oscar-díjra jelöltek, köztük a legjobb filmére és a legjobb eredeti forgatókönyvére. Már csak ezért is megéri jegyet váltani a Joaquin Phoenix, Amy Adams, Rooney Mara és Scarlett Johansson (ő csak a hangját adja hozzá) főszereplésével készült alkotásra. Phoenix egy a jövőben élő férfit alakít, aki miután szakított feleségével nem találja a helyét a világban, mígnem egy szép napon új, intelligens operációs rendszert vásárol magának. Az új rendszer pedig egy nő, Samantha (Scarlett Johansson hangjával), akinek bár teste, arca nincs, mégis megértő, segítőkész, érdeklődő, gondoskodó.

her

Csoda hát, hogy Theodor beleszeret? Hogy úgy érzi a Nő csakis az övé, testestül-lelkestül? Az érzéseit pedig úgy tűnik az intelligens rendszer is visszonozza. Igen, ám, de ha intelligens, fejlődni képes és nő, akkor állandóan változik. Ahogy minden nő... Mindegy mit teszel... Tanulságos film magunkról, a kapcsolatainkról, nevettető, mégis szívbemarkoló, olykor-olykor a nézőt felpofozó formában. Csak egy kicsit hosszú. Fél órával kevesebb több lett volna.

Trailer - A nő:

A hét másik, kapcsolatokról szóló alkotása a Nyárutó, Kate Winslet és Josh Brolin főszereplésével. Winslet egy egyedülálló anyát alakít, aki miután férje elhagyja depresszióba esik (legalábbis első látszatra ez az ok) és képtelen magához térni, szinte katatón állapotban neveli fiát, akivel havonta egyszer hajlandó kimenni a házból, akkor is csak vásárolni, sehova nem járnak igazán, a hozzájuk néha átugró szomszédokon kívül nincs mással emberi kapcsolatuk.

Egy idő után sokkal inkább a kamaszodó fiú az, aki „neveli” édesanyját, mintsem fordítva. Egy napon azonban minden megváltozik: aktuális bevásárlásuknál egy idegen férfi, egy szökött rab (Josh Brolin) „csatlakozik” hozzájuk, akiktől nem tudnak megszabadulni, kénytelenek hazavinni. Ettől a perctől kezdve pedig minden megváltozik az addigi nyugodt, depressziós életükben. Kiderül, a férfi nem óhatja bántani őket, sőt... A nő pedig újra élni kezd...

Trailer - Nyárutó:

Teljesen más típusú, sokakat megosztó film, A túlélő, amely igaz történet alapján készült, és amelyről sok vita folyt, hogy vajon kell-e díjakra jelölni vagy sem. Hát, nem igazán jelölték, ezzel szemben az USA-ban olyan népszerű volt, hogy voltak mozik, amelyek csak ezt a filmet vetítették és extra előadásokat is be kellett rakjanak belőle.

A Red Wings Operation az Egyesült Államok egyik rosszul elsült SEAL-akciója, amelyben négy katonának kellett volna elfognia vagy megölnie egy tálib vezért, Ahmad Shahd-ot. A bevetésre küldött négy katonából három meghalt, egyikük pedig tényleg csodával határos módon élte túl az esetet. A főbb szerepekben Mark Wahlberget, Emile Hirsch-t, Ben Fostert és Taylor Kitsch-t láthatjuk.

Trailer - A túlélő

A legnagyobb pozitív meglepetés azonban a csokorban A Lego kaland című családi film, amelyről első hallásra senki nem gondolta volna, hogy bármi extrát nyújthat. Ezzel szemben csupa pozitív kritikát kapott az első megtekintések után, mi is csak azt tudjuk mondani, hogy egy valóban szórakoztató, jó humorú családi film, amelyet bátran ajánlunk mindenkinek

A történet: Emmet átlagos fickó. A keze sárga, két ujja van, a feje tetején bütyök tartja a sapkát. A Lego-világ átlagembere, építkezésen dolgozik, és semmi pénzért se késné le kedvenc napi tévésorozatát. Egy félreértés folytán azonban mindenki más azt hiszi: ő a Kiválasztott, a világ megmentésének kulcsfigurája. Különleges társak egy kis csapatával kell nekivágnia a nagy feladatnak, amely meghökkentő kalandokon és váratlan fordulatokon keresztül eljuttathatja hőseinket… majd meglátjuk hova.

LEGO000040.0011211.tif

Annyi biztos: a kettős életet élő Lord Biznisz az elveszejtésükre tör, Emmet pedig Vitruvius, a bölcs öreg, egy vad Lego-lány, Batman és még néhány furcsa fickó oldalán, gyorsan alakuló járgányok és könnyen átépíthető világok között harcol – de alig érti, mi zajlik körülötte.

Trailer - A Lego Kaland

Ha pedig számítógépes trükkös, nagy látványos, némileg agyatlan szórakoztató filmre vágytok, akkor a Robotzsaru remake-jére kell jegyet váltsatok. A meglepően kellemesre sikeredett alkotásban a főszereplő Robotzsaru egy kevésbé ismert színész, Joel Kinnaman, de mellett olyan nagyok játszanak az alkotásban, mint Gary Oldman, Michael Keaton és Samuel L. Jackson.

A történet: Detroit, 2028. A robottechnológia monopóliuma egy nemzetközi óriáscég, az OmniCorp kezében van. Különböző harci drónjaikat sikerrel használja a hadsereg a tengerentúlon már évek óta - ez pedig sok milliárdos profitot jelent a cég számára. Az OmniCorp fejesei úgy döntenek, hogy hazai fronton is csatasorba állítják egyébként sokat vitatott technológiájukat, és erre nem sokkal később remek lehetőség adódik.

Amikor Alex Murphy (Joel Kinnaman) - a szerető férj és apa, valamint remek zsaru, aki mindent megtesz azért, hogy elsöpörje a bűnözést és a korrupciót Detroit utcáiról - súlyosan megsérül szolgálat közben. Az OmniCorp benne látja meg a lehetőséget, hogy létrehozzanak egy félig ember, félig robot rendőrtisztet. A vállalat álma, hogy minden városban szolgáljon egy Robotzsaru, ennek köszönhetően pedig további milliárdok kerüljenek a részvényesek számláira. Egy dologgal azonban nem számoltak: a robottesten belül továbbra is egy ember rejtőzik, akik igazságot akar szolgáltatni minden áron!

Trailer - Robotzsaru

Megérkezett a héten a mozikba Lars von Trier művészi pornójának folytatása, avagy befejező része A nimfomániás – 2 is. Ha pedig ezek között nem találtok megfelelőt, akkor a következő címek is premier filmeket rejtenek: A háború angyalai, Kertvárosi bordély, Kísértés.

Ha tetszett a moziajánló, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: