KULT
A Rovatból

Fél évszázad értékmentés az animáció nyelvén – beszélgetés Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm alapító-igazgatójával

Ifjúkori élményei nyomán döntött úgy, hogy életpályáját a magyar kulturális hagyományok megőrzésének szenteli.


Tudják-e, hogy a hungarikumok között van egy népszerű rajzfilmsorozat? Igen, ez a Magyar népmesék, amelyen már több generáció nőtt fel több mint 40 év alatt, főcímzenéje is fogalommá, mi több, telefoncsengőhanggá vált. Népi kultúránk e kincsestárának feldolgozása csak egyike annak a számtalan alkotásnak, amelyek a Kecskeméti Filmstúdióból jöttek ki az elmúlt fél évszázadban. A stúdió, amely 1993 óta, amikor 35 munkatárs privatizálta, a Kecskemétfilm nevet viseli, az idén ünnepli ezt a ritka jubileumot, élén Mikulás Ferenccel, aki az alapítás óta vezeti e különleges műhelyt. Ebből az alkalomból beszélgettünk.

-Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre?

-Az 1970-es években megkezdődött valamiféle nyitás az értelmiség körében, főleg vidéken. Szegeden a Tiszatáj irodalmi folyóirat, amit betiltottak, volt a pécsi bábszínház, a kaposvári Csiki Gergely Színház, megalakult a Győri Balett. Kecskemét is szerencsés helyzetben volt, mert egy felvilágosult ember, Gajdócsi István állt a megyei tanács élén. Ekkor jött létre a Kodály Intézet, a Naiv Festők Múzeuma, a Szórakaténusz játékmúzeum, a Nemzetközi kerámia Stúdió, ebbe a folyamatba illett bele a Kecskeméti Rajzfilmstúdió megalakulása. Ennek előzménye az volt, hogy a Pannónia Filmstúdiónak, amely addig az egyetlen rajzfilmstúdió volt Magyarországon, nagyon sok munkája lett. Akkoriban indult el a televízió 2. csatornája, és számos külföldi megrendelést is kaptak. Mivel a Pannóniánál már nem volt fejlesztési lehetőség, vezetője, dr. Matolcsy H. György keresett egy várost, ahol befogadókészséget mutatnak. Kecskeméten nyitott kapukkal várták. Itt már 1942-ben is folyt rajzfilmkészítés, Mátis Kálmán festőművész, grafikus Londonban díjat is nyert A kiscserkész álma című alkotásával. Már csak egy ember kellett, aki alkalmas a műterem elindításra. Egy évi vizsgáztatás után 1971-ben én kaptam meg a felkérést.

-Hogyan választotta ki induló csapatát?

-Elmentem Szegedre és Pécsre a művészeti Szakközépiskolákba, megkerestem a Bács-Kiskun megyei rajzszakköröket, és meghirdettünk egy alkalmassági vizsgát. Hetvenöten jelentkeztek, végül 13 leendő kollégát választottunk ki. Ők nemcsak munkahelynek tekintették a stúdiót, hanem bizonyos fokig otthonuknak is. Akkoriban még nem volt animátor- és rajzfilmrendező-képzés Magyarországon, így az oktatást is meg kellett szervezni. Volt, aki az animációt tanította, volt, aki az alakrajzolást, dramaturgia-oktatónk a neves színházi rendező, Ruszt József volt, enyém lett a filmtörténet. Három hónapos tanfolyam után választottuk ki animátorainkat. Szerencsére éppen akkor készült a János vitéz, és Jankovics Marcell bevonta a készítésbe a három legtehetségesebbet.

-Kezdettől fogva önálló arculatra törekedtek.

-Megállapodtunk dr. Matolcsy H. Györggyel, hogy alkotóműhely leszünk és nem csak egy kivitelező stúdió, a Pannónia részlege. Az indulást megnehezítette, hogy az első évben leszakadt az épület mennyezete, amiben kezdtük a munkát. Mivel a megye nemigen mutatott hajlandóságot a támogatásra, Pozsgay Imre kulturális minisztert kerestem meg. Ő elküldte hozzánk személyi titkárát, aki művészettörténész volt és úgy látta, érdemes bennünket felkarolni. Kaptunk egy régi villaépületet a Hunyadivárosban, majd felépült a stúdió új épülete 1983-ban.

-És hamarosan letették a névjegyüket a Vizipók-csodapók rajzfilmsorozattal.

-Az első epizód még Budapesten készült. Amikor a külföldi forgalmazó megnézte, azt mondta, hogy nem jó, mert csúnyák a figurák. Ezután kérdezte meg Matolcsy, hogy átvállaljuk-e a sorozat készítését. Vállaltuk, és az epizódok sorozatából apránként kiderült, hogy a mesék a barátságról szólnak. A Vízipók és barátja, a Keresztespók minden epizódban felfedeznek egy új kis élőlényt a környezetükben, akit először, miután nem tudnak róla semmit, ellenségnek gondolnak, majd megismerik, és megbarátkoznak vele. Az ábrázolásban az antropomorfizálásnál megálltunk félúton: nem úgy csináltuk, mint a Disney, hogy teljesen emberszabásúak lettek az állatfigurák, megjelenésükben inkább a valósághoz közelítettek. A növények rajzai pedig botanikai szakkönyvek alapján készültek. Nagyon sok országban megvásárolták a sorozatot, megtudtuk, hogy Hirohito japán császárnak, aki akvarisztikával foglalkozott, egyik kedvence volt a Vízipók-csodapók. Beigazolódott, hogy érdemes olyan filmeket csinálni, ahol a külső „csúnyaság” belső szépséggel párosul. Ezt követte a következő nagy siker, a Magyar népmesék.

-Ön, mielőtt a rajzfilmes pályára lépett, sokáig földmérőként járta az országot. Hogyan hatottak ezek az élmények az ön későbbi terveire?

-1940-ben születtem, gyerekkoromat egy parasztpolgár faluban, Dunapatajon töltöttem és már ott sok hagyományos értéket fedeztem fel. Az 1950-es években láttam a paraszti kultúra pusztulását, évszázados értékeinek semmibe vételét. De itt találkoztam először a szabadságvágy kifejeződésével, ugyanis Dunapatajon állították fel az ország második Kossuth-szobrát. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején Szamuely Tibor 11 embert akaszttatott fel a templomtéren, 26-ot pedig agyonlövetett. 1956-ban a kunszentmiklósi gimnáziumba jártam, kollégista voltam, és október 24-én a városi forradalmi bizottság felkérésére elszavaltam a Nemzeti dalt. Aztán felmentem Budapestre, plakátokat és szóróanyagokat gyűjtöttem. 1957 márciusában részt vettem a MÚK (Márciusban Újra Kezdjük) mozgalom szervezésében. Emiatt eltávolítottak az iskolából és a települést is el kellett hagynom. Mivel nem vettek fel sehová egyetemre, elmentem geodéták mellé segédmunkásnak. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal munkatársaként becsavarogtam az egész országot. Kitűnő társaságba kerültem, mert volt, akinek két doktorátusa volt segédmunkásként, de akadt közöttünk jegyző, hadmérnök is. Nagyon sokat tanultam tőlük – még tarokkozni is, ez a kártyajáték ment ugyanis rendszerint vacsora után. Mivel be kellett mennünk minden házba, láthattam, hogy milyen változásokon ment át a vidéki Magyarország.

Gyerekkoromban nagyon sok könyvünk volt otthon, érdekelt az irodalom, a költészet és a film. A barangolások során pedig azt láttam, hogy egy faluban, ahol egy televízió volt, az emberek vitték a sámlijukat és összegyűltek, mint régen a tengerihántás idején. Akkor elhatároztam, hogy ha valaha média közelébe kerülök, olyan filmeket fogok csinálni, amelyek ezeknek az embereknek a kulturális értékeihez, hagyományaihoz állnak közel.

-Így jött a Magyar népmesék-sorozat ötlete.

-Nem tetszettek nekem azok a népmesék, amelyeket írók dolgoztak át. Ezért kerestem meg Kovács Ágnest, az MTA néprajzkutató csoportjának munkatársát, hogy válogasson nekünk olyan magyar népmeséket, amelyek alkalmasak a megfilmesítésre. Szerencsére a történetek gyűjtőhelyei is ismertek voltak az egész történelmi Magyarországról. Jankovics Marcell javasolta, hogy próbáljuk e helyszínekhez igazítani a mesék megjelenítését, ehhez Malonyai Dezső A magyar nép művészete című alapművét használtuk fel. A népi motívumokat nem egy az egyben használtuk fel, hanem gyakran grafikai-képzőművészeti jellé alakítottuk át, hogy korszerű értelmezésben adjuk át hagyományainkat. Kicsit sajnálom, hogy ez más területen nem történt meg, mert akkor nem ódzkodnának a velünk született értékek befogadásától. Azóta már elkészítettük a Magyar népmesék angol szinkronos változatát, és a YouTube-on eddig 170 ország 134 millió nézője látta. Közel 30 országból kaptunk visszajelzést, hogy náluk is ismertek hasonló történetek. Elvégre a népmesék az emberiség közös örökségei. A rendszerváltás után azonban a Magyar Televízió megszüntetett mindenféle megrendelést, ezért magántőkét vontunk be, hogy elkészíthessük a 100 epizódot. Azóta a Magyar népmesék hungarikum lett és számos más formában is közkincs. Öt évvel ezelőtt például a franciaországi futball EB-n a párizsi stadionban énekelték a magyar szurkolók a Kaláka együttes által játszott szignált. Kecskeméten és más kórházak is több esetben kérnek fel minket, hogy díszítsük fel a gyerekosztályok falait a Vízipók és a Magyar népmesék rajzaival, de nemrégiben készíttettünk olyan zenedobozokat, amelyek szintén a Magyar népmesék főcímzenéjével szólalnak meg.

-Ma már az unokáink is nézik ezeket a meséket, és mi is örömmel leülünk melléjük.

- A stúdió egy ideje csoportosan látogatható. Évente több ezer gyerek érkezik (ez sajnos az utóbbi másfél évben a pandémia miatt nem volt lehetséges), megismerhetik a rajzfilmkészítés titkait. Egy ideje már 3D-s technikával is dolgozunk, ebből is adunk ízelítőt és levetítünk nekik az új filmjeinkből is. Ezek egyfajta „tesztvetítésnek” is felfoghatók.

-Miként esett a választás Szabó Gyulára, mint első számú mesemondóra?

-Eredetileg igazi népi mesemondókra gondoltunk, de kiderült, hogy azok, akik élőben nagyszerűek, egy hangstúdióban, mikrofon előtt nincsenek igazán elemükben. Akkor kértem fel színészeket: Bánffy Györgyöt, Tolnay Klárit, Molnár Piroskát, Szabó Gyulát. Valamennyien hitelesek voltak, de a legjobbnak Szabó Gyula bizonyult, aki nemcsak, hogy beszédében megőrizte a magyar nyelv archaikus szépségét, hanem nagyszerűen elevenítette meg a filmek szereplőit is. 2005-ben a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon életmű-díjjal tüntettük ki. Az angol szinkron elkészítésénél nagy meglepetés volt számomra, hogy amikor először beszéltem a szinkronra készülő angol színésszel, nagyon hasonlított a hangja Szabó Gyuláéhoz, de amikor a hangstúdióban elkezdte olvasni a szöveget, megváltozott a hangja…

-Több évtizedes munkakapcsolat fűzte Jankovics Marcellhez.

-Jankovics Marcellról már azelőtt tudtam, mielőtt a szakmába kerültem volna. Nyíregyházán voltam katona, az az alakulat szinte „büntetőszázad” volt. Fegyvert nem kaptunk, csak hadtápmunkán vettünk részt, és olyanok voltak ott, mint például a néhai miniszterelnök Wekerle Sándor unokája. Tőle hallottam először a Pannónia Filmstúdióról, és Jankovics Marcellről. Amikor elvállaltam a kecskeméti stúdió létrehozását, végre személyesen is találkoztunk és segített a munkatársak kiválasztásában is. Amikor felmerült a Magyar népmesék ötlete, a televíziónál lekicsinylően fogadták a kecskeméti tervet, éppen csak azt nem kérdezték meg, hogy „élnek-e Kecskeméten fehér emberek?” Jankovics Marcell már túl volt a János vitézen, az ő tapasztalatában megbíztak. Éppen ez a sorozat hozta közel hozzá a népművészet világát filozofikusan is. Aztán, miután az 1982-ben bemutatott Fehérlófia című filmjét kudarcnak tartották - holott a korának vizuális kultúráját jóval megelőzte – és mellőzni kezdték, megkerestem őt a Mondák a magyar történelemből sorozattal és ő nagyon boldogan elvállalta ennek rendezését. Később még az Árpád-házi királyok sorozatból csináltunk együtt epizódokat, III. Béla életéről. Ugyancsak ráesett a választásunk, amikor elnyertük a Toldi-pályázatot. (A 12 éneken alapuló sorozat már elkészült, a tervek szerint mozifilm is lesz belőle, az eredeti alkotói elképzeléseknek megfelelően – GNL).

-Ön 50 éve áll a Stúdió élén. Honnan meríti az energiát az állandó megújuláshoz?

-Gyakran belekényszerültem. Már a kezdeteknél, amikor épületet kellett szerezni. Aztán a rendszerváltás után, amikor sok kiváló kollégánk külföldre ment dolgozni, meg kellett találni az új tehetségeket. Már az 1980-as évek közepén a külföld felé nyitás érdekében létrehoztam egy nemzetközi ösztöndíjrendszert, 10-12 országból érkeztek ide fiatalok, és cserébe ki tudtak menni a mi kollégáink is tanulni, vagy tanítani például Izlandon egy főiskolán és a stuttgarti egyetemen is, és be tudtuk mutatni munkáinkat Svédországtól Kanadáig. Ugyancsak ebben az időszakban, 1985-ben találtam ki a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált (KAFF), amely által szintén bekapcsolódtunk a nemzetközi vérkeringésbe. Nemcsak tanultunk egymástól, hanem koprodukciók is születtek. Ennek köszönhetően kerültem be az animációs filmesek nemzetközi szervezetének elnökségébe, beválasztottak számos nagy fesztivál zsűrijébe is. 2014-ben a hirosimai fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége, 2019-ben pedig Teheránban. Tehát számtalan lehetőség kínálkozott a megújulásra, ezért sem tartom rendkívüli teljesítménynek. Nagy öröm, hogy sok tehetséges fiatalt sikerült bevonni a szakmába, akik számos elismerésben részesültek. Kilenc Balázs Béla-díjas kollégám van, legutóbb az idén márciusban gyártásvezetőnk, Vécsy Vera kapta meg ezt a kitüntetést.

-Az augusztus 11-15-re tervezett 15. KAFF mennyiben kötődik az 50. évfordulóhoz?

-Tíz olyan programunk lesz, amelyek a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban készült filmeket mutatják be. Az „Írók a moziban” programban -15 író és költő művének adaptációja lesz látható – a Magyar Örökség-programban mutatunk be epizódokat a Magyar népmesékből, műsorra tűzzük a Cigányballadát, a Rege a csodaszarvasról-t, A wales-i bárdokat. Felidézzük a Kormos meséket, amelyet tavaly elhunyt barátom, Richly Zsolt rendezett. (Ő volt az alkotója a 70-es években A kockásfülű nyúl című sorozatnak – GNL), és a Négyszögletű kerek erdő epizódjait, Lázár Ervin meséiből.

És a nemzeti örökség értékmentése tovább folytatódik Kecskeméten. Rajzfilmre viszik A magyar szentek vallomásai sorozatot, az első három rész Szent István, Szent László és Szent Margit életét mutatja be. Közben folytatják a Cigánymesék és a Városi legendák sorozatot is. Kívánunk ehhez a 81 éves Mikulás Ferencnek és csapatának jó egészséget, erőt és további kreatív éveket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Káosz, szerelem, olasz temperamentum - fergeteges Goldoni-vígjáték érkezik a Városmajor színpadára
Ha egy igazán lendületes, szórakoztató nyári estéhez keresel programot, ne menj messzire: a Miskolci Nemzeti Színház színészei igazi mediterrán életérzést varázsolnak a budai lombok alá. A Csetepaté Chioggiában friss szemlélettel, remek szereposztással és rengeteg humorral kel új életre.


A nyári színházi élmények egyik fénypontja lehet idén Carlo Goldoni Csetepaté Chioggiában című darabja, amely a Miskolci Nemzeti Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciójaként érkezik Budapestre. Az 50-es évek Olaszországát idéző, klasszikus komédia élénk karakterekkel, pergő párbeszédekkel és igazi mediterrán temperamentummal érkezik.

Chioggia egy kis halászfalu, ahol a tenger, a halászat és az emberek indulatai határozzák meg a mindennapokat. A férfiak a tengeren dolgoznak, míg a parton maradt asszonyok pletykákkal, féltékenységgel és kiszámíthatatlan érzelmi reakciókkal tartják mozgásban a közösséget. Egy apró félreértés elég, hogy a falu teljes lakossága egy nagy csetepaté kellős közepén találja magát.

Goldoni zsenialitása abban rejlik, hogy a konfliktusok sosem öncélúak: az egymásnak feszülő érdekek, érzések és szavak végül mégis a megértés, a közösség és a szeretet felé mutatnak.

Az előadás különlegességét nemcsak az alapanyag, hanem az alkotói szemlélet is meghatározza. Rusznyák Gábor rendező, aki a díszletet és a dramaturgiát is jegyzi, érzékenyen, mai szemmel közelít Goldoni világához, miközben tiszteletben tartja a klasszikus formaelemeket. Azon gondolata, miszerint „ahhoz, hogy a színház ne csak egy produkciógyárat jelentsen, bizalmi légkör kell,” végigkíséri az előadást: érződik a színészi játékban, a színpadi tér használatában, sőt, a karakterek viszonyainak alakulásában is.

Az olasz miliőt költői egyszerűséggel idézi meg a színpadkép: egyetlen tér, amely hol halászfaluként, hol hivatalos közegként, hol otthonként működik. Ebben a sűrített világban zajlanak a veszekedések, szerelmek, kibékülések – az élet minden színe. A Városmajori Szabadtéri Színpad természetes környezete pedig tökéletes hátteret biztosít ehhez a hangulathoz:

egy meleg szellős, nyári estén, lombkoronák alatt nézni egy mediterrán vígjátékot – ez már önmagában is a nyár legizgalmasabb élményének ígérkezik.

A szereplőgárda kiváló: Lajos András, Varga Andrea, Mészöly Anna, Tegyi Kornél és Farkas Sándor vezetésével a miskolci társulat nagy energiával kelti életre Goldoni karaktereit. Figuráik túlzóak, de mégis ismerősek: olyan emberek, akiket akár a saját utcánkban is láthatnánk – csak éppen most olaszul beszélnek, harsányabbak, és még a legkisebb sérelmet is képesek drámává felnagyítani.

A Csetepaté Chioggiában üdítően emlékeztet arra, hogy a legnagyobb zűrzavar mögött is emberi vágyak, félelmek, szeretet és megbocsátás rejtőzik. A darab könnyed, mégis rétegezett: a nevetés mögött mindig ott húzódik az emberi természet kiszámíthatatlansága, a kapcsolataink törékenysége – és az a lehetőség, hogy mégis lehet jól csinálni.

Az előadás bemutatóját 2025. július 3-án tartják, és július 4-én lesz még látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Aki a nyári kánikulában egy sodró lendületű vígjátékkal hűsítené magát, és egy kicsit Itáliára vágyik Budapest közepén – annak ez az este garantált feltöltődést kínál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nyugdíjba vonul Csuja Imre: Muszáj pihenni, kertet kapirgálni, unokázni egy kicsit
A legendás színészt az Örkény Színház évadzáróján búcsúztatták megható pillanatok közepette. Csuja a régi szerepeiben még színpadra lép, de új kihívásokat már nem keres.


Csuja Imrét az Örkény Színház évadzáróján búcsúztatta a társulat. A Jászai Mari-díjas színész nyugdíjba vonul, de nem tűnik el teljesen a színpadról. Megtartja jelenlegi szerepeit, de újakat már nem vállal. Az Örkény Színház Facebook-oldalán számolt be a hírről.

A színész már tavaly bejelentette, hogy 2025-ben szeretne visszavonulni. Színházi szerepei mellett olyan filmekben és sorozatokban is játszott, mint az Üvegtigris, a Valami Amerika 2. vagy A mi kis falunk. Csuja az Örkény Színház alapító tagja.

„Játszom a meglévő szerepeimet, de egy pár évig nem akarok újat vállalni. Tényleg végigvágtáztam az életemet, és most nem akarok panaszkodni, mert szerettem, ez a hobbim, jólesett csinálni. Csak arra is gondolok, most így, vénségemre, nem lehet mindent odaadni, muszáj pihenni, kertet kapirgálni, unokázni egy kicsit”

– mondta Csuja Imre.

Idén tavasszal viszont arról beszélt, hogy talán mégis folytatná, amíg Kossuth-díjat nem kap.

„Számomra is talányos, ki mi alapján nyeri el. Nem tudom, még mit kellene tennem a Kossuth-díjhoz, de azt gondolom, mindent elkövettem, hogy én is megkaphassam. Előbb-utóbb csak összejön. Hazudnék, ha azt mondanám, nincs hiányérzetem. Az a fakk még üres a szekrényemben” – fogalmazott akkor a színész.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A halálba vitte őket a milliomos álma – A Titan tengeralattjáró tragédiája mögött sötétebb történet húzódik, mint azt gondoltuk
A Titan: Az Oceangate katasztrófa egy feszültséggel teli, részletes dokumentumfilm a 2023-as tengeralattjáró tragédiáról, amely feltárja egy megalomán vállalkozó bukását és a háttérben húzódó vállalati hibákat.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. június 20.



A Titan: Az Oceangate katasztrófa című 2025-ös Netflix dokumentumfilm szinte elkerülhetetlen alkotás volt. A 2023-as tengeralattjáró tragédia a közvélemény figyelmét hetekre megragadta: egy modernkori katasztrófa, amelyet valós időben követhetett a világ. A film nem csupán az események kronológiáját mutatja be, hanem átfogó képet ad a háttérben húzódó okokról, a vállalati kultúráról, és arról a megalomániáról, amely végül öt ember életét követelte.

A nyitány erős: a feszült zenei aláfestés és a vágások dinamikája gyorsan berántja a nézőt.

Még akkor is, ha pontosan tudjuk, mi lesz a történet végkimenetele, a feszültségkeltés működik, ami részben annak is köszönhető, hogy egy jól dokumentált eseményről van szó, sok archív anyag és visszaemlékezés állt rendelkezésre az alkotók számára. Emellett sok korábbi dolgozó állt a kamerák elé, hogy elmondják a történetüket. A kétórás játékidő alatt végig sikerül fenntartani a figyelmet, a dramaturgia tudatos, a tempó kiegyensúlyozott.

A film különösen erős abban, ahogyan bemutatja az Oceangate cég belső működését. Volt dolgozók – köztük mérnökök és a merülésekért felelős szakemberek – osztják meg tapasztalataikat, s teszik ezt megdöbbentő őszinteséggel. Egyesek nyíltan beszélnek arról, hogy már évekkel korábban látták az intő jeleket, és ezért döntöttek úgy, hogy elhagyják a céget. Volt, akit be is perelt a vállalat, mert fel merte vetni a biztonsági problémákat. A dokumentumfilm egyik legmegrázóbb része, amikor az egykori alkalmazottak tüzetesen mesélnek a cégben töltött időről, hogy mennyire toxikus légkörben kellett dolgozniuk, és arról, hogyan vált egy álom rémálommá. Stockton Rush, az Oceangate vezérigazgatója egyre inkább olyan karakterként jelenik meg, akinek ambíciói, már-már rögeszméi, felülírták a józan észt és ezzel nemcsak saját, hanem mások életét is veszélybe sodorta.

A film külön fejezetet szán a tengeralattjáró fejlesztésének és a tesztelések történetének.

Látjuk, hogyan épült fel a vállalkozás az ötlettől a megvalósításig, majd hogyan omlott össze a rendszer a túlzott önbizalom és a spórolás miatt. Ilyen például az innovációnak szánt szénszálas hajótest, mely elsősorban anyagi és súlycsökkentési okokból került előtérbe, ám végül ez vezetett a tragédiához. Különösen hátborzongató visszanézni az archív felvételeket, ahol Stockton Rush mosolyogva vezeti az eszközt egy vezetéknélküli videojáték kontrollerrel, mindezt abban a tudatban, hogy néhány hónappal/évvel később ez a szerkezet már nem tér vissza a felszínre.

A film kronológiája egy ponton visszaugrik a cég alapításáig, és innen követhetjük végig Stockton Rush ambícióit, amelyek egyfajta „tengeralatti Jeff Bezos” víziójába torkolltak. Az elképzelés, hogy hírességekkel, turistákkal merüljön a Titanic roncsaihoz, eleinte úttörő ötletnek tűnt, később azonban kiderül, hogy a megfelelő biztonsági háttér és szakmai kontroll teljes hiánya súlyos következményekkel járhat.

A tragédia utáni eseményeket, a mentőcsapatokkal történő keresést és a híradások levegőtartalék visszaszámlálását különösen megrázó nézni.

Hiszen már mi tudjuk, hogy a tengeralattjáró valójában már pillanatokkal a kommunikáció megszakadása után összeroppant a mélytengeri nyomás alatt. Ez fokozza a drámaiságot, bár olykor kissé túljátszott, de összességében hatásos, nem zavaró a túldramatizált amerikai pátosz.

Hiányosság talán, hogy az áldozatokat nem igazán mutatja be,

a fedélzeten elhunyt öt személy közül csak P.H. Nargeolet-ról, a híres francia felfedezőről kapun mélyebb ismertetőt, az ő lánya is megszólal. A többi utas – köztük egy üzletember apa és fia, valamint egy milliárdos vállalkozó – szinte teljesen háttérbe szorulnak, valószínűleg jogi megfontolásokból. Ez azonban azt eredményezi, hogy a néző kevésbé tud azonosulni az áldozatokkal, és a film szinte kizárólag a cégre, illetve annak bukott vezérigazgatójára koncentrál. Míg technikailag kiváló az alkotás, az emberi történetek hiánya csökkenti az érzelmi hatást.

A dokumentumfilm erősségei közé tartozik, hogy bemutatja a nemzetközi vizsgálat eredményeit, és választ ad a legfontosabb kérdésre is: miért történt a katasztrófa? Emellett egy, az utóbbi időben egyre több kritikával illetett nagyvállalat, a Boeing is előkerül. Ugyanis a mostanság inkább hírhedt cég segített a tengeralattjáró terveiben. A cég nem biztos, hogy örül annak, hogy egy történetbe került a tengeralattjáró katasztrófával. A Boeing is most súlyos minőségellenőrzési hibák miatt került reflektorfénybe, ami nem tesz jót a cég amúgy is megtépázott reputációjának.

Összességében a Titan: Az Oceangate katasztrófa egy megrázó, informatív és sok szempontból hatásos dokumentumfilm, amely alaposan bemutatja a háttértörténetet, és kendőzetlenül tárja fel a megalománia következményeit.

A nézőben azonban hiányérzet marad, főként az áldozatok emberi oldalának elhanyagolása miatt. A film így inkább egy vállalati bukástörténet, mintsem egy emberi dráma, de abban, amit vállal, kiválóan teljesít. Egy „őrült” milliomos híres akart lenni, ez sikerült neki, mely megtekinthető a Netflix kínálatában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Gáspár Evelin: Nem fogok gyűlölködni – bemutatták a Sztárbox idei versenyzőit, vannak meglepő nevek és nagy visszatérők is
Többek között Ambrus Attilának, PSG Oglinak, Kamarás Ivánnak, Csipának, Laky Zsuzsinak és a G.w.M.-Kulcsár Edina házaspárnak szurkolhatunk ősztől a ringben.


Nagy titkolózás előzte meg az RTL sajtótájékoztatóját, előzetesen csak annyit lehetett tudni, hogy a műsorvezetői hármasból Csobot Adél és Szujó Zoltán mellől távozik Héder Barna, Ember Márk érkezik a helyére. Talán kevesen tudják, hogy Héder Barna a kulisszák mögött is fontos szerepet vállalt a Sztárbox készítésében. Verebély Marcell senior kreatív producer elmondása szerint ő segített kitalálni, hogy lehetne a Sztárboksz egyszeri műsor helyett több epizódból álló sorozat.

Némi csalódást okozott, hogy pont Ember Márk nem vett részt a sajtótájékoztatón, pedig jóval érdekesebb némelyik versenyzőnél. Szujó Zoli szerint megérdemelt pihenését tölti, és közben tanulja a boksz szabályait. Az mondjuk, nem árt. Főleg, hogy Héder távozásával a műsorvezető trióból Zoli az egyetlen, aki sportújságíróként konyít is valamit a műsor témájához. Bár talán két évad alatt már Adélra is ragadt valami. Igaz, Tilla például számos énekes tehetségkutatót vezetett már úgy, hogy énekelni érdemben nem tud.

Ugyancsak távozott Szépréthy Roland – utóbbit annyira nem bánom, eddig sem igazán értettem, mért ültették le Kokó mellé a pizsamamodellt.

Ha valakinek mégis hiányzik, Roland a Megasztár műsorvezetőjeként éled újjá hamvaiból – stílusosan Ördög Nóra oldalán.

A Sztárbox online tartalmait mostantól Pető Brúnó szolgáltatja majd.

Férfi könnyűsúly

  • Miller Dávid (színész, műsorvezető) – Richter József (artista),
  • Molnár Tamás (énekes) – Zdroba Patrik (énekes)
  • Fenyő Iván (színész) – Ördög Tibor „Csipa” (énekes)
  • Meszes Balázs (énekes) – ifj. Schobert Norbert

Idén 3 férfi és egy női kategória lesz, kategóriánként 4-4 mérkőzéssel. Verebély Marcell a Szeretlek Magyarországnak elárulta, mi okozza a nemek aránytalan jelenlétét:

– Tavaly két súlycsoportra osztottuk a hölgyeket, de az az igazság, hogy a férfiak körében nagyobb a hajlandóság. Szerintem abban Kokó is egyetértene velem, hogy az ökölvívás alapjában egy férfiakhoz közel álló sport. Természetesen hölgyek is kiválóan űzik, ezért is van nálunk egy súlycsoport a hölgyeknek, de a sztárok körében a férfiakat sokkal könnyebb rávenni.

Verebély azt is elmondta, leginkbáb a konkrét nevektől függ, hogy egy-egy mérkőzés mennyire nézett, de egyre inkább érezehtő az is, hogy a jó mérkőzéseket szeretik a nézők. Arról, hogy milyen szempontok alapján válogatják a szereplőket, így beszélt:

– Mindig annak a híve vagyok, hogy fedjük le a nézői igényeket. Teljesen más szól egy idősebb nézőnek, vagy egy fiatalabb nézőnek, egy hölgynek vagy egy férfinak. Ezért úgy próbálunk válogatni, hogy a legjobb nevek legyenek, de különböző területekről.

Végezetül az új műsorvezetőről, Ember Márkról kérdeztem a producert.

– Márk a Reggeli oszlopos tagja. Hogy mást ne mondjak, Miller Dávid is a reggeliben kezdett műsort vezetni, úgyhogy a Reggeli a fiatal műsorvezetők keltetője. Ember Márkban azt látom, hogy egyre talpraesettebb, egyre ügyesebb, és remélem, hogy ezt a lehetőséget is jól ki tudja használni.

Férfi középsúly

  • Ambrus Attila (a "Viszkis") – Sziklai Mátyás (rapper)
  • Kamarás Iván (színész) – Lotfi Begi (DJ)
  • Pápai Joci (énekes, műsorvezető) – Kocsis Dénes (színész)
  • Bódi Bence (influenszer) – Varga Márk „G.w.M” (rapper)

Az ilyen műsorokban mindig van néhány olyan arc, akit nem ismerek, vagy legalábbis ránézésre nem ugrik be kicsoda. Van néhány olyan szereplő, akik kizárólag onnan vannak meg, hogy rendszeresen forgolódnak a különböző valóság és celebshow-kban (Gábor Zsazsához hasonlóan arról híresek, hogy híresek).

Volna is ezzel kapcsolatban egy ötletem: készíthetne valaki egy speciális, exkluzív pecsételős könyvet, ahol a celebek gyűjthetnék melyik műsorban szerepeltek már. A végén ahogy gyűlnek a pecsétek, jutalmakat kaptak. Három Hal a tortán, Dancing With the Stars vagy Árulók szereplést beválthatnak egy Konyhafőnök VIP-re. De aki az Álarcos énekesben szerepel, az kétszer kimarad a dobásból.

Aki talán a leginkább kilóg ebből a celeb közegből, az Radics Peti, aki Facebook idióták című online sorozatával szerzett magának ismertséget. Meg is kérdeztem, hogy érzi magát:

– Furcsán és idegenül. De a Sztárbox abban különbözik sok más tévés showműsortól, hogy itt tényleg csinálni is kell valamit.

Attól viszont nem fél, hogy a rajongói elpártolnak tőle a műsor miatt.

– Mivel most derült ki, hogy versenyzek a műsorban, még nem tudni, mit szólnak majd. Azt gondolom, ha egy számomra teljesen idegen formátumba, mondjuk egy főzős vagy talkshow-jellegű műsorba mennék, talán jogosabb lenne a kétkedés. De mivel ez a műsor komoly felkészülést és erőfeszítést igényel, úgy érzem, ennek van súlya. És remélem, ezt a közönség is látja majd.

Ellenfele a dumaszínházas Lakatos Laci lesz. Radics Petit alighanem azzal a reménnyel válogatták be az alkotók, hogy a képernyő elé ültessék azokat is, akik amúgy talán be se kapcsolnák a tévét. Ugyancsak ezt a réteget célozhatja Sidlovics Gápor "Sidi" gitárhős, aki néhány hete távozott a Tankcsapdából. Lényegesen rosszabbul járt, mint zenésztársa, a Tankcsapda dobosa, Fejes Tomi, aki a Kincsvadászokban licitálgat, és senki nem akarja szétverni a képét – vagy ha akarja is, visszafogja magát.

Valószínűleg a valóság showk és az Insta kedvelői kedvéért választották be a mezőnybe a hadarós beszédéről (is) híres PSG Oglit, akiről annak idején, a Kőgazdag fiatalok kapcsán írtam mérsékelten kedves dolgokat is.

Kíváncsian várom, mire megy majd egy olyan helyzetben, amit nem lehet pénzzel megoldani. A ringben általában eljön az igazság pillanata.

Első ellenfele egyébként Molnár Gusztáv színész lesz, aki az egész versenyt egy belső utazásnak tekinti.

A mezőny érdekes színfoltja, hogy házaspár is indul: G.w.M. férfi középsúlyban, Kulcsár Edina pedig kizárásos alapon női könnyűsúlyban lép a ringbe. El tudom képzelni, milyen lehet náluk most egy családi vacsora. Vagy egy családi veszekedés.

A színészvilágot is többen képviselik, a már említett Molnár Gusztáv mellett láthatjuk Balogh Edinát, Kocsis Dénest, Kamarás Ivánt és Fenyő Ivánt is. Utóbbi ellenfele Csipa lesz, aki megjegyezte, jobban örült volna, ha Iván "apukáját", Fenyő Miklóst kapja, utalva erre a kettejük közti korkülönbségre. Bár 9 év barátok közt mit számít.

Férfi nehézsúly

  • Papp Olivér „PSG OGLI” (médiaszemélyiség) – Molnár Gusztáv (színész)
  • Kembe Sorel (olimpikon, műsorvezető, színész) – Dudás Miklós (világbajnok kajakozó)
  • Radics Péter (zenész, tartalomgyártó) – Lakatos László (humorista)
  • Sidlovics Gábor (gitáros) – Noé Viktor (színész)

Fenyő Iván közismerten nagyon spirituális alkat, ezért a harc filozófiájáról beszélgettem vele:

– Mindig is érdekeltek a küzdősportok – mondja Iván. – Boksz ugyan sajnos eddig nem volt, de tizenhét évig dzsúdóztam. A harcos útja, a szamuráj út, a busidó csatlakozik a spiritualitáshoz. Az igazi harcosság, nem az, hogy a másikat kinyírod, lealázod. A tisztelet a másik felé, a teljes éned beleadása, a totális jelenlét. Így valahogy.

Ez érdekel engem ebben. A saját korlátaim legyőzése, meghaladása.

Felvetettem, hogy a míg a távolkeleti küzdősportok mögött valóban mindig húzódik valamiféle filozófia, a bokszról ez nem mondható el.

– Hát ez az. Nincs mögötte az a fajta mély filozófia, mint a japán harcművészetek mögött, vagy csak én nem tudok róla. Miközben gyönyörű sport. Annyit mondanak persze, hogy "menj előre, adjál, gyere, verd"! Ott mindenki szerint a győzelem a lényeg. De én nem egészen így állok hozzá. Nekem nem ez a legfontosabb ebben.

Nyilván jó lenne nyerni, de… ahogy Molnár Gusztáv mondta az előbb a színpadon, ez tényleg egy önismereti út. A belső gátak, félelmek legyőzése, önmagad megismerése a harcban.

Én így állok hozzá, még ha boksz is. Nem a győzelem a lényeg, hanem hogy teljesen tisztán, mindent bele tudjak adni. Aztán majd meglátjuk, hogy az kinek mennyire elég. Úgy is mindannyian mindig Isten kezében vagyunk. Magaddal kell versenyezz. Az elméddel, a korlátaiddal és a határaiddal – az a legnehezebb. Semmi ellenségesség, mert az ellenfél az nem ellenség. Az ellenfél által tanulunk magunkról, akinek ezért a legnagyobb tisztelet jár.

Az idei évad érdekessége, hogy most először a korábbi szereplők közül többen újra ringbe lépnek. Pápai Joci tavaly felkészülés közben megsérült, akkor Szecsei Valter ugrott be a helyére. Idén azonban Joci remélhetőleg végre harcba szálhat. Ellenfele Kocsis Dénes.

Ismét ringbe lép Miller Dávid is, aki tavaly orrtörés miatt már menet közben lépett vissza a versenytől, annak akkor Sárközi Ákos örülhetett. A Magyar Nemzeti Cirkusz vezetőjével, Richter Józseffel csap majd össze.

Úgy látszik, Schóberték kötöttek valami külön paktumot az RTL-lel arról, hogy nem múlhat el Sztárbox évad nélkülük. Amikor megláttam Norbit és lányát az egybegyűltek között, azt hittem, Lara tér vissza, de tévedtem. Ifjabb Schóbert Norbi gondolta úgy, hogy ismét felveszi a kesztyűt. Idén annyival jobbak az esélyei, hogy az első évad óta folyamatosan bokszol.

Üde színfolt lehet a mindig vidám és energikus Molnár Janka Sára, aki szokatlan területről, elméleti fizikusként robbant be a celebvilágba A híd című reality műsorban.

Influenszerként azon kevesek egyike, aki valami hasznos és értelmes dologgal foglalkozik.

A hölgyek közül azonban most nem őt, hanem Gáspár Evelint sikerült diktafon végre kapnom, aki különleges ruhájával keltett feltűnést: azok az újságcikkek díszítették, amelyek pozitívan írtak róla.

– Természetesen sok minden megváltozott az életemben – mondja Evelin mikor arról kérdezem, milyen hatással van rá a felkészülés. – Sok lemondással, életmódváltással jár, szigorú napirendet alakítottam ki. Nyilván ez a mentalitásomra is hat, mert megkomolyodtam, és a saját magamba vetett hitem napról-napra egyre jobban erősödik.

Reggel hatkor felkelek, elmegyek edzeni, lenyomom a munkát, és még egyszer elmegyek edzeni. És még ezek után főzök, takarítok, kutyázok. Sok erőt és energiát igényel, és ha sikerül teljesítenem egy ilyen napot, akkor azért megveregetem a saját vállamat.

Evelin közismerten elég temperamentumos személyiség, ami a ringben nem mindig előnyös.

– Persze, hát cigány vagyok, a mi alapvető üzemanyagunk a temperamentum – reagál a felvetésre. – Az edzőm, Berki Feri mindenben segít, elmondja az instrukciókat. Nem vagyok egy vadember. És komoly orvosi ellenőrzésen estünk át, aki mentálisan nem alkalmas, azt nem engedik a ringbe.

Azt is elmondta, hogy a családja egyáltalán nem félti, mindenben támogatják a felkészülés során. Végül azt kérdeztem, hogy látja az esélyeit.

– Nem akarok esélyeket latolgatni. Győzzön az, aki megérdemli, aki több energiát, munkát és alázatot fektetett bele. Nem fogom sem lebecsülni magam, sem felpozícionálni.

Nem fogok gyűlölködni az ellenfelemmel, mert az számorma méltatlan. Nem az ellenfelemet járatnám le vele, hanem saját magamat.

31 éves koromra ezt megtanultam. A Jóisten majd mindent elrendez.

Mindenképp a mezőny érdekesebb indulói közé tartozik még Ambrus Attila, Laky Zsuzsi, illetve az X-Faktorból megismert Zdroba Patrik.

A sportszakmai színvonalért idén is Kokó felel, aki immár a boksz szövetség elnökeként a szakág teljes támogatásáról biztosította a műsor készítőit és nézőit egyaránt, és bár elismerte, hogy a pontozás kicsit szubjektív műfaj, objektív döntéseket ígért.

Női könnyűsúly

  • Kulcsár Edina (szépségkirálynő, influenszer) – Laky Zsuzsi (szépségkirálynő, influenszer)
  • Bernáth Odett (fitneszversenyző, influenszer) – Kocsis Alexandra (fitneszversenyző, influenszer)
  • Balogh Edina (színész) – Molnár Janka Sára (fizikus, influenszer)
  • Gáspár Evelin (médiaszemélyiség, műsorvezető) – Szorcsik Viktória (színész, műsorvezető)

Link másolása
KÖVESS MINKET: