Miért támadják a magyar kommentelők Király Viktort?
"Támadják a magyar kommentelők Király Viktort" – olvasom most egy rakás internetes oldalon. Miért?
Kit NEM támadnak a magyar kommentelők amúgy? Ha csak a volt Megasztárosoknál maradunk: Tóth Vera túl kövér, Tóth Gabi túl buta, Oláh Ibolya túl leszbikus, Rúzsa Magdi meg túl jugó. Nem ezt mondják? Dehogynem.
Hát most Király Viktorra mutogatnak ezerrel, mert az biztos nagyon trendi. Én viszont nem értem, miért. Egy amerikai állampolgár, aki az Államokban született, tiniként és legifjabb felnőtt éveiben lerakott az asztalra egy sikeres és vitathatatlanul vérprofi karriert, most visszament abba az országba, ahol az ő életének a gyökerei vannak és ott is megpróbálkozik a sikerrel.
Jól értsd: az ő életének a gyökerei az USA-ban vannak. A szülei gyökerei vannak csupán Magyarországon. Viktor konkrétan hazament.
És mivel egy istenadta tehetséggel és óriási alázattal bíró fiatalemberről van szó, arra készül, hogy ugyanazt az utat bejárja odakint is, amit bejárt itthon. Fogalmazzunk úgy, "itthon, kicsiben". Itthon megnyerte a Megasztárt, nyilván nem véletlenül, odakint pedig elsőre igazán hangos sikerrel abszolválta az első, a legelső lépcsőfokot a Voice című műsorban.
Elképesztően szurkolok neki! Pont annyira, amennyire az Attractionnak szurkoltam a brit Csillag születikben, most az ujjamon lévő köröm veszélynek van kitéve, mert rágom a körmöm Király Viktorért. Hogy mekkora esélye van a többiekkel szemben? Nem érdekel. Egy picit sem. Eszem ágában sincs megnézni az ellenfeleit, egy picit sem érdekel más tehetségek produkciója, csak az övé, mert én büszke vagyok rá.
Aki ott bekerül ennek – a miénknél népességében harmincszor nagyobb – országnak ebbe a műsorába, már győztes. Hovatovább egészen biztosan iszonyat tehetséges, különben nem lenne ott. És egy nyilvánvalóan óriási küzdelem lesz majd ez.
Tagja vagyok a Facebookon egy amerika anyukákat gyűjtő csoportnak, 800 tagot számlál, de Viktor fellépése előtt egy-másfél órával már össze voltak csődülve (magyar idő szerint hajnal kettő környékén) és folyamatos izgulással és drukkolással, gyakorlatilag együtt nézték meg a műsort. Ha a kinti adásban is lesznek ilyen sms szavazatos nézői dolgok, ezeken a kinti magyarokon nem fog múlni a győzelme.
Találkoztam én már egyszer Király Viktorral. Volt pár éve egy céges összefütyülésünk Budapesten. Olyan évértékelő, ahol a különböző szakmai szemináriumokat egy-egy előadással tarkították. Akkor lépett fel egy táncosokból álló lánycsapat is. Mint utóbb kiderült, az egyik táncoslány volt (vagy még mindig ő?) Viktor kedvese. Amikor véget ért a rendezvény és kollégáimmal álltunk a ruhatárak előtti kígyózó sorban, megjelent Király Viktor, bekopogott a fellépők számára biztosított öltözőbe, ahonnan kilibbent egy lányka. Megcsókolta, karon fogta és együtt indultak el. Viktor mindenkire ráköszönt, aki ott állt a ruhatár előtt leesett állakkal. Volt, aki azt sutyorogta: "Nézd már, ez a Király Viktor", mások az elméjük bugyraiban kotorásztak, "Tudod, ez az a csávó az izéből, a műsorból, na tudod, na", megint mások csak tátott szájjal fotózták le őt is.
Köszönt, udvarias volt, mosolygott, de egyértelművé tette a mozdulataival és a mimikájával, hogy itt és most, ezen az estén a kedvese a sztár és ő magánemberként jött, őt hazavinni. Bájos jelenet volt. Ez az a fiú tudod, akinek a minap a kebelére fittyent egyenesen Gwen Stefani.
De elmondok neked még valamit. Pár éve ment a rádióban egy szám. Sosem hallottam korábban, de kb két perc után már csutkára hangosítottam fel, annyira tetszett. Nem szokott érdekelni, ki az előadó, ha a szám jó, akkor szeretem. Aztán újra és újra lejátszották ezt a számot, én pedig azon tépelődtem, milyen profin összerakott zene ez. Még Férj is így vélekedett, pedig ő aztán olyan kényes a zenére, hogy hihetetlen.
Szerintem hónapok teltek el, hogy nekem halovány segéd fogalmam nem volt, ki ennek a számnak az előadója, amikor egyszer itthoni főzőcske közepette jött rám az ihlet, hogy ezt a bizonyos nótát szeretném most azonnal meghallgatni. Felcsaptam a Youtube-ot, beírtam a szám címét, ami egyben a refrénje is és kidobta az előadót: Király Viktor. Utána hoztam a seprűt, felsepertem vele a padlóig zuttyant államat és ez a szám azóta is kedvenc:
Kedves trollkodó kommentelők: nem lehetne most az egyszer egy emberként szurkolni ezért a tehetséges fiatalembernek?
Köszönöm!
Egyetértesz a bloggerrel? Vagy inkább vitába szállsz vele? Mi a te véleményedre is kíváncsiak vagyunk!
