SZEMPONT
A Rovatból

Miért nem szeretik a fiatalok az operákat?

Az opera nálunk a sznobok és gazdagok műfaja volna? Erről is kérdeztük Ágoston László operaénekest, tanárt, menedzsert.

Link másolása

Miért azonosítják nálunk sokan az operát azzal, hogy egy molett hölgy - akit 20 perce leszúrtak - rendületlenül áriázik a színpadon? Miért olyan népszerűtlen ez a műfaj a fiatalok körében? Hogy lehet hozzájuk közelebb hozni, és vajon miként érhető el, hogy az operát ne a sznobok és gazdagok privilégiumának tartsák Magyarországon? Hogyan képes Magyaróvári Viktor duettet énekelni saját magával és mit jelent a Hertz-hallás? Egyebek mellett ezekről is beszélgettünk Ágoston Lászlóval, aki nem csak hivatásos operaénekes, hanem tanár, és menedzser is, emellett a Moltopera Társulat alapító-igazgatója.

Névjegy

Ágoston László énekművész, a Moltopera Társulat igazgatója, zenei menedzser. Már fiatalon elhatározta, hogy a Zeneakadémián tanul operaénekesnek, H. Németh Lujza (ének) és Széll Rita (szolfézs-zeneelmélet) tanítványaként készült a pályára. A művészeti képzés mellett párhuzamosan a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán tanult újságírás-marketing, PR szakpáron, ahova az elérhető maximális pontszámmal vették fel. 2008-ban elsőre sikerrel felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének tanszakára, ahol diplomájáig Sólyom-Nagy Sándor tanítványa volt. Részt vett Marton Éva workshopján és Polgár László kurzusán is.

Egyetemi tanulmányai befejeztével kezdett a Moltopera szervezésébe, azzal a céllal, hogy közelebb vigye az opera műfaját a fiatal korosztályhoz. Emellett fiatal tehetségeket is menedzsel; közülük Kayamar (Magyaróvári Viktor) több hazai és nemzetközi sikert ért el. A Moltopera kommunikációs sikerei nyomán került a Magyar Állami Operaház látókörébe, 2012 óta a legnagyobb magyar kulturális intézmény online marketing tanácsadója.

Forrás: Ágoston László honlapja

- Már kisgyerekként is tudta, hogy operaénekes szeretne lenni?

- Gyerekkoromban a színészkedéssel kacérkodtam, a mai napig színész lelkületű embernek tartom magam. Viszont mindig, mindenhol énekeltem, alkalmas és alkalmatlan helyeken egyaránt. Emlékszem, amikor ballagáskor elbúcsúztattak bennünket a gimnáziumban, az alattunk lévő évfolyam képviselője beszédében külön kiemelte, hogy "nem halljuk többet Ágoston Laci hangját, és a fiúk nem verik le a medencéjükkel a piszoárt, amikor belép a mosdóba és megszólal". De már tizenévesen is tudtam: annyi fantasztikus színészünk van, akik ha mondjuk Angliában születtek volna, most biztosan világhírűek lennének. Nem akartam a saját anyanyelvem csapdájába kerülni; egy nemzetközi karrierről álmodtam, ami nem ér véget Hegyeshalomnál.

agostonlaszlo13

- Mi volt az első sikerélménye a pályán?

- Életem első nyilvános sikere talán csak átvitt értelemben nevezhető nyilvánosnak, de nagyon büszke voltam rá. Tas községben történt meg velem az eset (ahol édesapám született), valamikor 17 éves koromban. Édesapám barátai megkérdezték, mi leszek, ha nagy leszek, amire rávágtam, hogy operaénekes. Mondták, énekeljek valamit. Paul Robeson egyik dalára esett a választásom. Kitörő lelkesedéssel fogadták, máig bennem él annak a napnak az emléke. Első nagyobb szakmai sikerem az volt, amikor a Zeneakadémián – elsőévesként – Erdei Péter Alma Mater Kórusával énekeltem egy szólót. Egy kis nyúlfarknyi, semmilyen szóló volt, viszont a jelentéktelensége ellenére is sokat számított, az előadás után sorra gratuláltak a Zeneakadémia tanárai. Elmondhatatlanul felemelő érzés, amikor 1500 ember néz rád a Zeneakadémia nagytermében.

- Mégsem kizárólag az énekléssel foglalkozik.

- Így van. Egyrészt a Zeneakadémián végeztem magánénekesként, másrészt van egy PR-marketing diplomám is a BKF-ről. Ennek megfelelően tulajdonképpen egyszerre vagyok marketinges, társulatigazgató és jelenleg legkisebb részt operaénekes, de tanítani is szoktam.agostonlaszlo18

- Miért éppen a PR és a marketing?

- Azt hiszem, a BKF egyik nyílt napján döntöttem el, hogy kommunikáció szakra fogok jelentkezni. Tetszett, hogy tulajdonképpen ez is előadóművészet. A marketingkommunikáció hasonlít arra a kommunikációra, amit az ember a színpadon művel, amikor a színpadról sugároz a közönség felé; egy sajtótájékoztató megrendezése pedig pont úgy kezdődik, mint amikor egy előadást hozol össze. Ugyanannak a részletességnek kell benne lennie, ugyanúgy meg kell tervezni és ugyanannyira tilos, hogy unalmas legyen. Persze benne volt a pakliban a félelem is, hogy nem bírok majd megélni a zenélésből, de emellett úgy éreztem, hogy nekem még vannak szabad vegyértékeim. Ezeket a vegyértékeket szerettem volna egy olyan területbe fektetni, ahol kamatoztathatom a kommunikációs – előadói – tehetségemet is. Olyan területre vágytam, ahol alkothatok és szórakoztathatom az embereket.

- Említette, hogy tanít is.

- Ez több dolgot foglal magába: van egy zenei edukációs programom a Moltopera berkein belül, amellyel az operát, illetve a komolyzenét próbálom bemutatni és megszerettetni a fiatalokkal. Ezen kívül előadásokra hívnak meg tanítani lassan két éve a BKF-en.agostonlaszlo17

Mi az a Moltopera?

A Moltoperát Ágoston László alapította 2011-ben. Egy olyan, fiatal énekesekből és zenészekből álló társulatról van szó, amely a fiatalabb közönséget próbálja meghódítani - akár az olyan tinédzsereket is, akik nem különösebben rajonganak az operáért. "Az opera a sztereotípiák alapján az a műfaj, amiben

"
ha leszúrják a kövér, mozdulatlanul éneklő hölgyet, 20 perc után még mindig áriázik.

Szeretnénk lerombolni ezeket a felszínes előítéleteket azzal, hogy olyan darabokat hozunk létre, amelyek a fiataloknak is tetszenek – sok színészi játékkal, állva éneklés nélkül. Az a célunk, hogy ugyanolyan opció legyen elmenni szombat este az Operába, mint megnézni egy jó filmet a moziban, vagy két órát játszani kedvenc játékukkal Playstationön."

- Hogy zajlik egy ilyen edukációs program?

- Ezt nem színházi produkcióként kell elképzelni, hanem inkább egy drámapedagógiai alapokon nyugvó iskolai szemináriumként: élőzenével, videovetítéssel, interaktív részekkel. Fiatalos, vidám hangulatban zajlanak a programok. A Moltopera egyik legnagyobb előnye, hogy mi is fiatalok vagyunk, így számtalan olyan hivatkozással - például filmekkel, modern zenékkel és videojátékokkal - bolondítjuk meg az előadásainkat, amelyeket a tinédzserek is könnyebben fogadnak be. Erre egy 70 éves zenetudós nem biztos, hogy képes lenne. Azoknak is szeretnénk megadni a lehetőséget, hogy az operát válasszák, akiknek ez a világ egyelőre "fehér folt". Nem meggyőzni szeretnénk a fiatalokat, hanem átadni nekik a tudást, amellyel értelmezhetik a műfajt. Olyan ez, mintha egy szép nyelvből tanítanánk meg nekik néhány szót, hogy ráérezzenek az ízére, vagy egy kulcsot adnánk a kezükbe, amellyel kinyithatnák az operához vezető ajtót. Nem csak Magyarországon, de külföldön is - többek között Németországban, Angliában és Olaszországban - nagy sikere van ennek a kezdeményezésnek.

Egy részlet a Moltopera edukációs programjának egyik foglalkozásából:

www.fotografie-mk.com

- Színházi előadásaik is vannak a Moltopera keretein belül. Milyen darabokat játszanak, és miben más egy ilyen produkció a "hagyományos" operához képest?

- Ezek hagyományos színpadi, de kifejezetten a fiataloknak szánt alkotások, amelyeket kevés énekessel, de sok színészi játékkal, kis, összevont zenekarral és mobil eszközökkel valósítunk meg. Egy szimfonikus zenekart 5-6 hangszerre redukálunk, kerüljük a kórusokat, illetve olyan díszleteket, jelmezeket használunk, amelyeket egyszerű szállítani és nem csak a nagy színházakban állják meg a helyüket. A következő évadban 12 előadásunk lesz az Operaházban: a Szökdelés a szerájból című Mozart-feldolgozással alsó tagozatos gyerkőcöket próbálunk megcélozni. A szokásosnál is bensőségesebb körülmények között, a közönségtől egy karnyújtásnyira fogunk játszani. Szinte a nézők között mozgunk majd az előadás folyamán. A lakatlan sziget pedig egy fiataloknak szánt vígopera, amely már bizonyított az előző évadban is.

A lakatlan sziget bemutatkozó videója

- Mennyire érzi sikeresnek a Moltoperát?

- Ha az eredményeket nézzük, egyértelműen sikeres. Nagy eredmény például, hogy magyar minta alapján megalakult a német testvérszervezetünk, a Moltopera Germany, Nils Matthiesen és Sebők Eszter vezetésével. Az első koncertünk a drezdai parlamentben volt és európai uniós forrásból tartottunk egy hosszabb iskolai programsorozatot Görlitz környékén is. 2014 másik nagy sikere, hogy először kaptunk lehetőséget önálló előadásokra az Operaházban, és a kritika egyöntetűen díjazta a premiert. Egyre több és egyre magasabb szintű helyen vesznek bennünket komolyan, de arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy énekeseink - akik a Moltoperánál kezdték a pályafutásukat – nívós, jó nevű helyekre tudtak továbblépni. Igazság szerint viszont a kisebb, kevésbé látványos, "mindennapi sikereket" talán még ezeknél is jelentősebbnek tartom. Mondok egy példát: volt egy iskolai előadásunk, ahol a Don Giovanniról beszéltem. A következő héten a tanár azzal fogadott, hogy nagyon jól sikerült az előadás, már csak azért is - újságolta lelkesen -, mert

"
az egyik lány Lady Gaga mellé letöltötte a Don Giovannit is a telefonjára.1

A Moltopera társulata - Fotó: Angeles Parrinello

- Nem túl nagy kihívás Németországban is fellépni? Hogy mást ne mondjak, a közönség is teljesen különböző, mint itt, Magyarországon.

- Igen, Németországnak tényleg teljesen más kulturális gyökerei vannak, ettől függetlenül mi a nagy kihívásokat szeretjük (nevet). Soha nem gondoltam volna például, hogy a mai drezdai gyerekek nem ismerik a Tom és Jerry című rajzfilmet. Hiába hivatkoztam rá, egyszerűen nem értették, hogy miről van szó. A popzenében is más előadók állnak náluk a slágerlisták élén, de egy komoly, helyben végzett kutatásunkból az is kiderült, hogy a fiatalok az operához is máshogy állnak hozzá, mint nálunk. Sok esetben mások az operához kapcsolódó nehézségek, előítéletek is. Például

"
Magyarországon az operát gyakran a sznobok és a gazdagok műfajaként tartják számon

az emberek. Ehhez képest Németországban, ahol jóval magasabb az átlagember jövedelme és életszínvonala, inkább az jelent problémát, hogy megszervezzék az eljutást a kisvárosi-falusi fiatalok számára a háromszáz(!) operaház valamelyikébe.agoston-education2

- Próbálkozott már az operánál könnyedebb műfajokkal is?

- Nem volt még hozzá elég bátorságom, de egyszer mindenképpen ki szeretném magam próbálni. Úgy érzem, a könnyűzene egyelőre nem az én műfajom, egyszerűen nem illene hozzám a dolog. Nem hangi, hanem lelki adottság kérdése. Ez olyan mintha egy Forma 1-es versenyzőt próbálnál rávenni arra, hogy próbálja ki a ralit. Egyébként minden zenén, így a könnyűzenén belül is két kategória van: a jó muzsika, illetve a rossz. A jó dalok azok, amelyek nem múlnak el benned nyomtalanul és hozzáadnak valami rejtélyes, megfoghatatlan dolgot az életedhez. Az előbbi szekcióból – ha összeszedném magam – egyszer szívesen előadnék néhány számot.

Egyébként réges-régen a trubadúrok szimplán kiálltak egy szál lanttal a kezükben, és elénekelték a saját megzenésített verseiket. Az idő múlásával egyre kevésbé volt fontos a szöveg, sokkal inkább a dallamot tekintették értékesnek az emberek. Ma megint kezdünk visszatérti oda, hogy újra a szöveg a fontos. Egy szál gitárral pengetjük a dalainkat, és nők milliói lesznek szerelmesek ezek hallatán. Újra visszakerültünk az elejére a világ körforgásában.

- Ön szerint miért nem szereti a fiatalabb korosztály a komolyzenét, azon belül is az operát?

- Mert nem ismerik. Amit nem ismer az ember – amihez nincs meg a kulcsa, amivel nem tud mit kezdeni –, azt soha nem fogja megszeretni.

"
Pedig nem nagy dolog rákapni az opera ízére, nem kell kijárni hozzá a Zeneakadémiát.

Csak valahol meg kell, hogy csapjon a mozdony füstje: akit megcsapott, érdekelni fogja, belejön és kutatni kezd utána. Amíg ez nincs meg, addig az opera egymásra halmozott hangok tömkelege csupán. Az előítéleteknek általánosságban az a lényege, hogy egyszerűsítés révén minél kevesebbet kelljen gondolkodnia és a világ impulzusaiból minél kevesebbre kelljen választ adnia az embereknek. Nekünk azonban, akik a színpadon állunk, nem szabad tovább erősítenünk ezeket a már amúgy is meglévő sztereotípiákat. Ha a az operába először látogató fiatal mozdulatlanul éneklő, hiteltelen énekeseket lát és az előzetes félelme-feltételezése bebizonyosodik - na ebben a pillanatban vesztettük el egy életre mint közönségünket.

- Folyamatosan keresi a tehetséges, fiatal művészeket. Hogy válhat valakiből operaénekes?

- Igen, szerencsére állandóan kerülnek elő új, érdekes, igazán nagyszerű hangok. A könnyűzenében ott kezdődik az énekes, hogy van egy kiváló hangi adottságod és van valamennyi hallásod, nem vagy hamis. Ezzel szemben egy operaénekes évtizedeket tanul, értenie kell a kottát, tudnia kell színészkedni, és kiváló színpadi jelenléttel is kell rendelkeznie. Nem utolsó sorban erősítés nélkül kell bezengenie az 1500-2000 fős befogadó teret, miközben egy szimfonikus zenekar játszik előtte. Ezért szoktam mondani, hogy

"
az operaénekesek a modern kor gésái

egyszerre 7-8 dologra kell figyelniük a színpadon. Van egy nagyon jó videó arról, amikor Pavarotti – egy első osztályú operaénekes – Bryan Adamsszel közösen énekel, aki pedig egy első osztályú könnyűzenész. A felvételből azonban gyorsan kiderül, hogy mi a különbség a két – saját területén nagyszerű - énekes között. Távol álljon tőlem, hogy ezzel Bryan Adams érdemeit kisebbítsem, főleg 80 millió eladott lemez után, de az iskolákban ez a videó mindig segít, hogy elmagyarázzam, mi a különbség a két műfaj mélysége között.

Bryan Adams és Luciano Pavarotti duettje:agostonlaszlo16

Kayamar, az öt és fél oktávos csoda

Magyaróvári Viktor, művésznevén Kayamar 2011-ben került először a média kereszttüzébe annak kapcsán, hogy megnyerte a T-Mobile zeneszerzőversenyét. Amikor megkérdezték tőle, ki énekelte fel a mélybasszustól a szopránig megszólaló kórust, mindenki meglepetésére azt válaszolta: "Én. Egyedül."

Kayamar különleges hangterjedelme az öt és fél oktávot is meghaladja - és egyben a világ egyik legmélyebb basszusának számít. Az abszolútnál is tökéletesebb, úgynevezett Hertz-hallása van, ráadásul egyedülálló zenei rögtönzőképessége is segíti abban, hogy számítógépes utómunkálatok nélkül énekeljen a saját hangján, több sávban.

A magyar fiatalember - aki egyébként még nincs 30 éves - több nyelven is alkot. Sok darabját magyarul, a bemutatkozó demó CD-jét egy holland költő (Robert Keder) szövegeit alapul véve angolul, a Kayamar Vorti Virgo (innen ered a művészneve is) utazásairól szóló zenei eposzát pedig egy kitalált nyelven, a "kamiramin" írta. A kamirami leginkább a Gyűrűk ura tündenyelvéhez hasonlítható, amelynek teljes szókincsét és nyelvtanát ő maga találta ki. Kayamar 2014-ben elnyerte a rangos angliai verseny, a Noise Festival egyik díját is.noise-festival-certificate

- Van egy csodálatos felfedezettje, Magyaróvári Viktor, művésznevén Kayamar. Hogy talált rá és hogyan lett a menedzsere?

- Viktorral a Zeneakadémián találkoztam először, és 2010. december 24-én kezdtük el a közös munkát. Már azelőtt is rengeteg nagyszerű darabot írt – fantasztikus zeneszerző -, amelyeket saját maga több szólamban fel is énekelt, konkrét cél nélkül, csak úgy "a vakvilágba". Ezen a bizonyos napon elküldött az egyik közös baráti körünknek egy karácsonyi dalt, ami annyira megfogott, hogy csak ennyit tudtam tőle kérdezni a válaszlevélben: "Viktor, van már menedzsered?". Így kezdődött a mi kis pályafutásunk, december 24-én, Szenteste.rlwetkelr

- Mi az, ami annyira megfogta Viktorban, illetve a zenéjében?

- Mindig is különc volt, soha sem félt használni a különleges képességeit (nevet). A hallása az abszolútnál is precízebb, úgynevezett Hertz-hallás, a hangterjedelme több, mint öt és fél oktáv, és elképesztő könnyedséggel szerez zenét. Ezzel sokáig senki nem tudott mit kezdeni, még a Zeneakadémián sem. Mondok egy példát: épp Kodály Psalmus Hungaricusát énekeltük, amelyben a világ egyik legmélyebb – ha nem a legmélyebb – basszusszólama van leírva. Megkérdezte a karmester, hogy ki az, aki ki tudja énekelni a jelenlévők közül azt a bizonyos kontra A hangot. Erre Viktor feltette a kezét a tenorból, hogy "majd én". A karmester odahívta őt szünetben egy zongorához, Viktor pedig ott helyben be is mutatta a kontra A-t. A karmester annyit tudott mondani erre: "Nagyon érdekes". Aztán a koncerten, a moszkvai nagyteremben Viktor basszusa töltötte be a termet, a legmagasabb szólamban. Azzal sem lehet mit kezdeni, amikor egy alkalommal ültünk fönt a karzaton, kórus voltunk az egyik darabban. Egyszer csak

megkérdezik Viktortól, hogy 440, vagy 444 hertzre vannak hangolva a hangszerek. Erre ő visszakérdez: "Melyik hangszer?" – mivel ő hallja az egyébként csak gépekkel mérhető különbségeket is.

Ezek azok a dolgok, amelyek kívülről nézve csodásak, egyúttal egy kicsit "ufóvá" is teszik az embert, mert túl vannak a megszokott értelmezési tartományunkon.

- Viktor elég sokféle műfajban otthon van, ráadásul komponál is. Ön minek nevezné: operaénekesnek? Vagy inkább énekes-zeneszerzőnek?

- Ugyan ő is tanult klasszikus hangképzést, de operaénekesnek semmiképpen sem nevezném. Ő egy... nos, ez is egy nagy probléma, mert nem igazán lehet behatárolni, hogy Viktor mi is valójában. Akárhová próbálom őt elvinni, mindenki azt kérdezi, hogy "Ó, ez nagyon jó – de akkor ez most könnyűzene? Komolyzene?". A szokásos dobozokba Viktort lehetetlenség beletuszkolni, így inkább lemondanak róla, minthogy közelebbről is megismerjék. Ő eleve nem is énekes elsősorban, hanem zeneszerző, és nem csak komolyzenész, hanem könnyűzenész is. Azt tudom mondani, hogy Magyaróvári Viktor a Kayamar. Ez a művészneve, de egyben egy műfajt is takar. Lehet szeretni vagy nem szeretni - de ehhez előbb meg kell hallgatni.11072221_939054892771565_104312335_n

- Mit üzenne azoknak a tehetséges fiataloknak, akik eljátszanak a gondolattal, hogy erre a pályára lépnek?

- A marketing alapvetése: találd meg, hogy te mitől vagy egyedi. Én a magam részéről a Moltopera vezetésében, a menedzsmentben és az ifjúsági programokban találtam magamra - és ez nem jelent „művészi megalkuvást”, akármit is mondjanak rá a többiek.

Nem szabad, hogy mások - akár a kritikusok, akár a pályatársak - hangja elnyomja a saját, belülről jövő hangodat.

Ha agyondicsérnek, elhiszed, hogy jó vagy és mindent kisujjból akarsz megoldani. Ha a negatív kritikák vannak túlsúlyban, elhiszed, hogy nem vagy elég jó és megkeseredsz, feladod a pályát. Pedig a közönség szavak nélkül is sugároz - valós - értékítéletet, és az a bizonyos belső hang mindig őszintén és igazán mondja meg, hogy mennyit ér, amit csinálsz.

Ha érdekes volt az interjú, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán Magyar Péterről: A Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki
Magyar Péter az elmúlt napokban bebizonyította, hogy vidéken is lehet aktivizálni az embereket. A Political Capital alapítója szerint Magyar furcsa keveréke a celebnek és a politikusnak, aki átveszi a Fidesz szimbólumrendszerét és retorikáját.

Link másolása

Békés után Baranya és Tolna településeit is végigjárta Magyar Péter, a Facebook oldalán a kampány minden percét élőben közvetítve.

Az eddigi országjárásán olyat mutatott fel, amit nagyon régen nem tudott ellenzéki párt elérni: tömegeket, vidéken.

A nem egészen három hónapja feltűnt politikus mára az egyik legnagyobb ellenzéki erő vezetőjévé vált, sőt, az Iránytű felmérése szerint ma már a TISZA Párt a leginkább támogatott ellenzéki párt. Mindeközben Magyar az EP-választásokra szintén rekordidő alatt olyan jelöltlistát állított, melyet bármelyik párt megirigyelhetne, ha a diplomák számát, a nyelvtudást és a szakképzettséget nézzük. A magyar belpolitikát fenekestül felforgató eseményekről Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk.

– Pécsen gyakorlatilag teljesen megtelt a Széchenyi tér Magyar Péter beszéde alatt, de máshol is sokan voltak rá kíváncsiak. Mennyire látszik ez profibbnak, mint ahogy elindult?

– Régóta azt halljuk a hivatalos ellenzéki erőktől, hogy vidékre nem érdemes menni. A propaganda megszállta a vidéket, ott nincs lehetőség.

Ehhez képest jön valaki, aki felborítja ezt az egészet, és azt mondja, hogy tessék, elmegyünk vidékre. És igenis érdekli a vidéket a politika, ott is vannak ellenzéki emberek, igenis, lehet aktivizálni az embereket.

Ez nagyon érdekes a Magyar Péter jelenségben, hogy megmutatja, igenis lehet így is politizálni. Annyira jól használja a különböző marketing elemeket, marketing technikákat, hogy ebből arra lehet következtetni, hogy profi, felkészült csapattal csinálja a kampányt.

– Ez a felkészült csapat a legnagyobb rejtély az egészben. Erről semmit nem tudunk hivatalosan. Vagy tudhatunk már valamit?

– Nem. De az biztos, hogy átgondolt tevékenység zajlik, és profi csapat van mögötte.

– Mégis, mi az ő titka? Mit csinál másként?

– Vannak azért sajátosságai. Például a bennfentesség. Az, hogy ő belülről jön, és ismeri ezt a világot, amiről beszél, és ez hitelesíti minden mondatát, hogy ő ott volt, meg ott van, és hallotta és látja az eseményeket. Ez alapvetően más dimenzió, mint az ellenzéki pártoké, akik mondhatnak dolgokat, de mondjuk amit mondanak, azok nem biztos, hogy hitelesek. Ha például bármelyik ellenzéki szereplő azt mondta volna, hogy Kocsis Máté és Dúró Dóra hetente egyeztet egymással, akkor az csak olyan keretben hangzott volna el, hogy ezt egy olyan valaki mondja, akinek fogalma sincs erről, csak megvádolja a kormányt, meg az ellenzékinek kikiáltott, kormánnyal együttműködő politikust. Viszont azzal, hogy Magyar Péter mondja ezt, akár így van, akár úgy, akár egyeztet egymással Kocsis Máté és Dúró Dóra, akár nem, hitelességgel tudja mondani. Hiszen onnan jön,

abból a világból jön, neki emlékei vannak arról, történetei vannak arról, így sokkal jobban elhiszik neki, amiket a kormányzat körüli dolgokról állít és mond.

Ő mindezt azzal hitelesíti, hogy ott volt, benne élt, benne volt, és ez nagyon nagy erő, ami neki megvan, és az ellenzéknek nincsen. Amikor Hadházy Ákos azzal jön elő, hogy „lebuktató” fotókat közöl Magyar Péterről, hogy tavaly a miniszterelnök feleségével és a MOL elnökével valamilyen közös partin volt, akkor azt nem érti meg, hogy pontosan ez az ereje Magyar Péternek, hogy ő ott volt és onnan jött. Ezzel nemhogy kritizálni nem lehet, de ez az, ami az emberek számára reményt ad, hogy az ellenséget, az ördögöt talán csak az tudja legyőzni, aki ismeri a technikáit, ismeri azt, hogyan dolgozik. És Magyar Péterben ez benne van.

Emellett valami egészen furcsa keveréke Magyar a celebnek, meg a politikusnak.

Ilyen típusú jelenséget nagyon régen láttunk, hogy valaki így vegye fel a vele szemben jövő kritikákat. Egyrészt építkezik belőle. Azt mondja, jó, kiplakátoltatok, rám költöttetek sok tíz-százmillió forintokat, akkor ezt használjuk úgy, ahogy az aikidóban, ahol a másik energiáját, erejét használjuk fel védekezésre. Alakítsuk át a mi erőnkké és a mi energiánkká. Megvádoltatok azzal, hogy női a napszemüvegem? Hát akkor elárverezem a napszemüvegemet! Lehet licitálni rá napokig. Ha bármilyen támadás éri, bárhonnan, nagyon egyszerűen vág vissza. Ha a kormányzati oldalról támadja valaki, annyit mond, hogy az milliárdos a másik oldalon. Nem cizellál, az egészet egyetlen egyszerű csomagba rakja bele. Azok próbálják őt elhallgattatni, akik az állami pénzekből milliárdosokká váltak. És ez az egyetlenegy üzenet pontosan elég ahhoz, hogy minden vele szembeni támadást a hívei, a tábora, az ellenzékiek úgy éljenek meg, hogy na igen,

nyilvánvalóan azért támadják, mert veszélyes, és nekünk az az ember kell politikusnak, aki veszélyes.

Az eddigi puhány ellenzékiségből elegük van, ami négyévente semmilyen eredményt nem hozott, és végre van valaki, aki nem puhány, hanem kemény, és nyilván azért támadják, mert veszélyes. „Na, ez a jó, nekünk ez kell” – mondja az ellenzéki szavazók egy jókora része.

– Magyar Péter a Fidesztől, tehát a fideszes technikákból is másolt valamit?

– Sokféle helyről lehet érezni a mintát. Akár Trump kampányát nézzük Amerikában, onnan is átvett, de ha a Fidesz kampányait nézzük, ezt a végtelenül egyszerű, lebutított, primitív kampányt, ugyanilyen eszközökkel vág vissza.

Végtelenül egyszerű, lebutított, primitív választ ad a vele szembeni támadásokra, meg az ország helyzetére, ami miatt ő politikussá vált, de akár a saját családi ügyére, akár a kegyelmi ügyre is nagyon egyszerű üzeneteket fogalmaz meg.

Emellett használja azokat a vizuális elemeket, amit a politikai marketingben, meg egyáltalán a marketingben technikaként tanítanak. Lásd például a platós autót, piros-fehér-zöldre festve. Átveszi a Fidesztől a szimbólumrendszerét. Eddig a Fidesz mondta azt, hogy ő mennyire nemzeti. Magyar Péter átveszi ezeket a szimbólumokat, és a legnagyobb természetességgel állítja be a magyar emberek ellenségeként a kormányt, akikkel szemben ő a magyarok érdekében akar kormányváltást elérni.

Tehát pont ugyanazon a területen mozog, ahol a Fidesz. Én a Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki.

Most azt mondja a Fidesz, hogy csak az ellenzéknek árt Magyar Péter. A számokból sem ezt látom, de magából a politikából sem ez következik.

– Nemrég jött ki a Závecz Research-től egy mérés, egy másik pedig az Iránytű Intézettől. Ezek eléggé mást mérnek, akár a Fidesz népszerűségét nézzük, akár azt, hogy most Magyar Péter pártja vagy a DK a népszerűbb. Mi lehet ennek az oka?

– Egyrészt az, hogy Magyarországon a közvélemény-kutatásokat nem a legprofesszionálisabban végzik el. Ennél azért lehetne professzionálisabban kutatni. Németországban a kutatóintézetek általában tizedes számok között vitatkoznak, Magyarországon meg fél-egymillió szavazó nagyságrendű a tévesztés lehetősége. Mindezt úgy mondom, hogy az egyik kutatóintézet vezetője három évig tanított nekem kutatásmódszertant az egyetemen, és kiválóan tette ezt, a másiknak a vezetőjét is nagyon jól ismerem. Tehát én semmilyen rossz szándékot nem feltételezek róluk. Egyetlen egy dolgot igen, azt, hogy annyira kevés pénz van Magyarországon a közvélemény-kutatásokra is, hogy senki nem mer egy nagyon professzionálisan felépített közvélemény-kutató céget működtetni, ezért bizonyos szempontból vakrepüléseket vagyunk kénytelenek végrehajtani. Végül is

hitkérdéssé teszik, hogy például a legutóbbi két kutatás közül melyiket fogadjuk el.

Tehát az ellenzékiek is meg tudják találni maguknak azt a kutatóintézetet, amit el tudnak fogadni, és a kormánypártiak is egy másikat.

– És akkor itt van Magyar Péter, aki meg azt mondja, hogy 26 százalékon állnak.

– A két kutatás közül Magyar Péter is elővette azt, ami neki kedvezőbb, és azt mondta, hogy 26 százalékon állnak. Ha a Fideszt kérdeznénk, elmondják, hogy ők 50 százalékon állnak. Ezek ilyen szempontból politikai mondások, mindenki megtalálja a magának legjobb adatot, és azt mondja, hogy azon áll. Ez a kicsikre is igaz, akik néhány százalékon állnak, mindig találnak valami olyan kutatást, ami bejutást mutat, jó eredményt mutat, és akkor arra hivatkoznak. Igazából szerintem nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mi zajlik a magyar politikában.

Egy valamiben biztos vagyok, hogy Magyar Péter nagyon jól áll, az tuti. De neki, ha 16 százalékon állna, az is jó lenne. Ha 8 százalékon, az is.

És ha valaki 26 százalékra állítja be, akkor az is jó, hiszen pár hónappal ezelőtt nem is volt ismert, nem volt politikai tényező. Ilyen szempontból az ő elfogadottsága, ismertsége és népszerűsége példátlan.

– Teljesen szokatlan módon nyilvános pályázattal castingolt az EP-választásra, és elég impozáns csapat jött össze. Hogyan tudott pillanatok alatt ennyi valóban magasan kvalifikált embert összeszedni, akik ráadásul jól is kommunikáltak a bemutatkozójukban?

– Én azt a részét, hogy jelentkeznek emberek, még simán el tudom képzelni, mert ilyen helyzetre nagyon sokan jelentkeznek. De az idő nagyon rövid volt, ezért azt már nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ennyi idő alatt ennyi jelentkezést feldolgozni?

Az egész ott hibádzik, hogy biztosan nem volt idő arra, hogy a beadott jelentkezéseket tömegével fel lehessen dolgozni.

Ehhez képest pedig tényleg nagyon jók lettek a bemutatkozó videók. Nyilván maga az, hogy tessék pályázni, és pályázat útján az Európai Parlamentbe kijutni, ez egy nagyon jó marketing technika, ugyanakkor valljuk be, végtelenül populista is. De hogy is van az, hogy ő konkrétan azt mondja, hogy az Európai Néppártba igyekszik? Az Európai Néppárt azért mégiscsak egy politikai közösség. Impozáns jelöltekkel állt ki, de kipróbált emberek-e? Akik eddig nem politizáltak, hogy tudnak politikát csinálni, művelni, értik-e a politikai tevékenységet? Azt is azért érdemes egy kicsit lentebbről kezdeni. Persze ugyanakkor fantasztikusan jól néz ki ez a politikai megoldás. Üzenetnek egyáltalán nem rossz.

Ha esetleg előre fel voltak készülve, és tudták, hogy van 5-10 jó jelöltjük, akiknek előre megcsinálták a videóit, akkor bizony bebolondították a többi embert, de közben ezzel a bebolondítással egy óriási politikai marketingfogást végeztek.

Ha az igazi jelölteket ismerik, és azok jól fognak szerepelni, mert már kipróbáltak valamilyen területen, vagy valahogy közelebb vannak a párthoz, mint azt gondolnánk, akkor ez egy nagyszerű, ügyes húzás volt.

– Magyar azt is mondja, hogy ha elég jól szerepelnek, akkor előrehozott választást fognak követelni. Ezt közjogilag nehéz elképzelni. Vagy születhet olyan eredmény, hogy tényleg napirendre kerül?

– Közjogilag nem, de politikai értelemben igen. Megrendíthet egy kormányt a politikai népszerűségvesztés, az biztos. Feltéve, ha olyan ellenzék társul vele, amelyik ezt ki tudja használni. 2006-ban a Gyurcsány-beszéd, és utána az önkormányzati választás elvesztése megrendítette a Gyurcsány-kormányt, nem is tudott abból visszajönni. Az előrehozott választások követelése azért is érdekes, mert ezt Dobrev Klára egy hete üzente meg, és úgy tűnik, hogy Magyar inkább ebből a vitorlából akarja kifogni a szelet azáltal, hogy ő is felvállalja ezt a politikai követelést. Ettől teljesen függetlenül,

ha a Fidesz mondjuk 40 százalék alatt szerepel a választásokon, azaz a szavazók kevesebb mint 40 százaléka támogatná a Fidesz politikáját, az megrendítené Orbán pártját.

Nem mondom, hogy feltétlen előrehozott választáshoz vezetne, de az biztos, hogy megrendítő erejű lenne a Fidesz számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: