Ezért végezte kukában a Mézga család folytatása
Ilyen és ehhez hasonló szövegeket írtak a 2005-ös újságcikkek bevezetői. A régi stábból tehát Ternovszky Béla és Nepp József tért vissza, mint rendező és író, valamint Deák Tamás, mint zeneszerző.
A hangok közül egyedül a Mézga Gézát alakító Harkányi Endre maradt, a többi szereplő hangját más színészek kölcsönözték. Paula Tóth Judit, Kriszta Haumann Petra, Aladár Baradlay Viktor, Blöki pedig Reviczky Gábor hangján szólalt meg. Máris szomszédot az eredeti hang, azaz Tomanek Nándor fia, Tomanek Gábor játszotta.
A negyedik Mézga-széria, A Mézga család és az ámítógép cselekménye a következő: a család a számítógéppel és az internettel ismerkedik. Az akkori hírek szerint egy epizód készült el, amelyet a Gyakorikérdések egyik hozzászólója szerint "2005. június 3-án este kilenc-kor lehetett megnézni a Filmmúzeum Zenebisztró elnevezésű programsorozatának keretében a budapesti Merlin Színházban." Ám az első epizód – amelyben Aladár vásárol egy számítógépet – azóta sem lelhető fel az interneten.
VIDEÓ: egyedül a főcímdal maradt ránk
A sorozatot – témájával ellentétben – nem számítógéppel, hanem kézzel rajzolták. A már akkor is elavultnak számító megvalósítási mód miatt így a költségek irreálisan magasra nőttek: az első, kilenc perces rész 250 millió forintot emésztett fel. Nem csoda, hogy nem álltak sorban a befektetők.
Ternovszkyék több tévétársaságnál is kopogtattak, a végén már reklámidőért cserébe szerették volna értékesíteni a rajzfilmsorozatot, de sajnos elbuktak.2005. május 25-én az RTL Klub híradója és Fókusz c. magazinműsora is foglalkozott a témával.
VIDEÓ: Mézgáék az RTL Klub műsorában
A végzet oka?
Pénzhiány. A cikksorozat legtöbb részében ez lesz erre a kérdésre a válasz. Hogy miért? Esetünkben a hagyományos rajztechnika okozhatta a sorozat vesztét. Egyszerűen ésszerűtlen volt ezzel a technikával animációt készíteni.
A Flash animációnak is emlegetett kétdimenziós (sz)ámítógépes animáció azonban már tíz éve is jóval költséghatékonyabb és időtakarékosabb megoldást jelentett, mint az 1970-es években alkalmazott, elavult technika. Ha az olcsóbb technikát választották volna, az nem ment volna a minőség rovására, ellenben nagyobb eséllyel vette volna meg valamelyik tévécsatorna.
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!