KULT
A Rovatból

Miért követ el egy tizenéves fiú gyilkosságot?

Lemosható-e a kamaszkori emberölés bélyege, vagy örökké együtt kell élni vele? Erre keresi a választ a Káin gyermekei című film.


A Bebukottak című dokumentumfilm a '80-as évek egyik legkultikusabb alkotása volt. Monory Mész András a tököli börtönben raboskodó fiatal elítéltek elképesztő életkörülményeit mutatta be – az érzékeny téma miatt a filmet hamar be is tiltották, csak a rendszerváltás után vált széles körben ismertté.

Azóta eltelt 30 év, az egykori kamaszokból felnőtt férfiak lettek. Egy fiatal rendező, Gerő Marcell pedig arra vállalkozott, hogy felkutatja őket, és új filmben mutatja be, mi történt velük azóta. Valamint azt – és ez még érdekesebb –, fel tudták-e dolgozni magukban szörnyű tettüket, és esélyt kaptak-e arra, hogy normális, hétköznapi életet éljenek.

Bebukottak (teljes film):

Káin gyermekei (előzetes):

Valószínűleg nem lövöm le a csattanót, ha elárulom: a válasz mindkét esetben negatív. Mindazonáltal mégse volt olyan érzésem, hogy végig egyfajta "na, én megmondtam" felkiáltás lebegne a levegőben rendezői részről. Maga Gerő Marcell is azt nyilatkozta egy interjúban, hogy legjobban annak örült volna, ha egy igazi sikersztorit is talál az egykori gyilkosok utóéletét kutatva. Ez azonban hiú ábránd volt: mindannyian a társadalom legaljára csúsztak, hajléktalanként és/vagy munkanélküliként tengetik napjaikat.

A rendezővel készült interjúkat (például EZT, EZT vagy EZT) egyébként érdemes olvasgatni, ugyanis rendkívül izgalmas részletek derülnek ki belőle már arról is, milyen fordulatos nyomozás után sikerült a szereplők nyomára bukkanniuk.

A Bebukottak hat fiatalja közül hármat találtak meg: Pali tizenöt évesen lelőtte saját apját, Zsolt egyik barátját szúrta szíven, Gabesz pedig intézeti nevelőtanárát ölte meg.

Nem is tudom eldönteni, melyik a hihetetlenebb: az, hogy ezek az ártatlan arcú, 14-15 éves fiúk tényleg képesek voltak gyilkolni, vagy az, hogy negyvenes-ötvenes éveikre mennyire meggyötört, lecsúszott emberi roncsok váltak belőlük.

kain_gabesz

Gabesz

kain_pali

Pali és gyerekei

kain_pali2

A film vágása egyébként még inkább ráerősít erre: bár adja magát, mégis rendkívül hatásos, amikor egy másodperc alatt három évtizedet ugorva úsztatják át egymásba a szereplők arcát. Tényleg mestermunka.

De mint írtam, mégsem maga a történetmesélés adja a Káin gyermekei valódi lényegét. Gerő Marcell azokat a kérdéseket is felteszi, amelyek valószínűleg mindenkiben felmerülnek a téma kapcsán, Dosztojevszkij óta legalábbis mindenképp. Lehet-e szabadulni egy gyilkosság béklyójából? Elég-e arra 30 év, hogy az elkövetők megbocsássanak maguknak, és szabad emberként éljenek tovább?

Az emberi lélek legmélyebb mélységei tárulnak fel a szemünk előtt. A vallomásokon nagyon jól látszik, hogy gyakorlatilag kiszakadnak három évtizednyi kényszerű hallgatás után. A film talán legszívbemarkolóbb jelenetében a hajléktalanná vált Gabesz egy elhagyott, piszkos vasúti kocsiban fakad ki, és kiabálja elcsukló hangon, többször egymás után:

"
Mit tudtok ti arról, hogy nekem mit kell cipelni?

kain_zsolt

Zsolt

kain_zsoltanya

Zsolt anyja

Pedig mindegyiküknek volt oka a tettére: Gabeszt például konkrétan molesztálta a nevelője, Palit egy lopás miatt még gyerekként börtönbe záratták a szülei (édesanyja egyébként nagyon szépen beszél, jól esik hallgatni), Zsolt pedig azért támadt rá a barátjára, mert az kikezdett az anyjával. Mégis a mai napig mardossa őket a lelkiismeret.

Én kicsit tényleg sajnáltam őket. Amennyire az általuk megölt emberek sorsára lehet mondani, hogy ennyi egy élet, úgy kicsit rájuk is illik ugyanez. Bár nem haltak meg, de tulajdonképpen nem sokban különbözik a helyzetük. Pedig voltak terveik: a film a Bebukottakból átvett jelenettel zárul, amiben szabadulásuk utáni jövőjüket tervezgetik. Azt a jövőt, aminek végül teljes ellentéte lett az osztályrészük.

A Káin gyermekeit egy sor külföldi fesztiválszereplés, és elnyert díj után végre a hazai mozikban is vetítik, február 12-től. Nem az erősségem a filmkritika műfaja, pláne az ezzel járó nagy megfejtések, úgyhogy csak annyit mondok: nézzétek meg, érdemes. Tényleg.

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: