Szlovénia és Ausztria sem úszta meg a hidegfrontot, az Alpokban már a havazás is megérkezett a felhőszakadások mellé. A helyzet elég komoly: míg az országok nagy részén eső zuhogott, a magasabb régiókban már havat is mértek – írta meg az Index.
Az ARSO, Szlovénia környezetvédelmi ügynöksége a közösségi oldalain osztotta meg, hogy az északi részeken, például a Vrsicen – ami Szlovénia legmagasabb közúti hágója, 1611 méteren – már rendesen havazik. A hirtelen érkező hidegfront teljesen átrendezte az időjárást, és a heves esőzéseket a hegyekben hó váltotta fel. Még a klímakutatók is bejelentkeztek: Ziga Zaplotnik szerint ugyan a 800 méteren lévő Kredaricán egyelőre még eső esik, de nem kizárt, hogy hamarosan ott is havazás lesz.
Szlovéniában csütörtökön komoly esőzések tomboltak, különösen Nova Gorica környékén, ahol 2,5 óra alatt 121 milliméter eső zúdult le. A vihar délután is kegyetlen volt: fél öt és öt között 45 milliméter csapadék hullott egy szűk félóra alatt.
Ausztria sem maradt ki a havazásból, a térfigyelő kamerák szerint ott is beköszönt egy pár napra a tél:
Havazás Ausztriában
Magyarországon a következő napokban havazás még egyáltalán nem, kiadós eső és nagy lehűlés annál inkább várható. Az esőzés és a Duna magasabb részein tapasztalt árhullám miatt várhatóan kedden Budapestet is eléri az ár.
Szlovénia és Ausztria sem úszta meg a hidegfrontot, az Alpokban már a havazás is megérkezett a felhőszakadások mellé. A helyzet elég komoly: míg az országok nagy részén eső zuhogott, a magasabb régiókban már havat is mértek – írta meg az Index.
Az ARSO, Szlovénia környezetvédelmi ügynöksége a közösségi oldalain osztotta meg, hogy az északi részeken, például a Vrsicen – ami Szlovénia legmagasabb közúti hágója, 1611 méteren – már rendesen havazik. A hirtelen érkező hidegfront teljesen átrendezte az időjárást, és a heves esőzéseket a hegyekben hó váltotta fel. Még a klímakutatók is bejelentkeztek: Ziga Zaplotnik szerint ugyan a 800 méteren lévő Kredaricán egyelőre még eső esik, de nem kizárt, hogy hamarosan ott is havazás lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hernádi Zsolt: Három súlyos probléma fenyegeti az ellátást, megjósolhatatlan, mi fog történni
A MOL-vezér elmondta, már látszik a konkrét gazdasági hatása a Közel-Keleten kirobbant háborúnak. Szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.
Úgy látja, jelenleg három fő problémával kell szembenézni. Az egyik a Közel-Keleten kirobbant háború, amely a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj-, dízel- és gázútvonalakat fenyegeti.
Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.
„Ezért a mai napon, amit már lehet látni, hogy 16 százalékkal a pénteki árakhoz képest 16 százalékkal emelkedett a dízelnek az ára, világpiaci ára. Ez már egy konkrét hatás”
– fogalmazott. A gázárnál is komoly, mintegy 20 százalékos emelkedés ment végbe a katonai konfliktus hatására, ráadásul megemlítette, hogy Kuvaitban találat ért egy gázelosztó központot, Katar pedig bejelentette az LNG-előállítás leállítását.
Emiatt szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarországon ellátási probléma, Hernádi Zsolt úgy válaszolt: „Igazából azt, hogy az ár mennyire nem probléma, vagy mennyire kevésbé probléma, azt akkor érezzük, amikor nincsen áru.”
Szerinte áremelés előfordulhat, mert a kockázatok nem összeadódnak, hanem szorzódnak.
Kiemelte, hogy a közép-európai piac dízelhiányos, a fogyasztás harmadát importból kell fedezni, és az orosz dízel kiesése óta ez komoly problémát jelent. Úgy véli, a szankciós intézkedések nem voltak végiggondolva. „Mi a fenének csinálunk egy-egy kockázatot, amikor önmagában ez már egy nagy kockázat?” – tette fel a kérdést.
A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban Hernádi Zsolt kijelentette, hogy a vezeték maga nem sérült meg.
„Szögezzük le, és ezt nyugodt lelkiismerettel leszögezhetjük, hogy önmagában a vezetékben károsodás nem történt”
– mondta. Állítása szerint ezt bizonyítja, hogy a tűzeset után az ukránok kérésére a MOL még 35 ezer tonnányi ukrán kőolajat fogadott a vezetéken keresztül. Azt is hozzátette, hogy egy finomítót a szovjet tervezési elvek miatt eleve úgy építettek meg, hogy egyetlen találattal ne lehessen megbénítani, így az irányítóközpontok is távol vannak a tárolóktól.
A MOL-vezér szerint egyértelműen politikai harcról van szó. Elmondása szerint az ukrán kollégák a tűz után napokig azt ígérték, hogy két-három napon belül újraindítják a szállítást. Amikor ez nem történt meg, azzal indokolták, hogy „nincsen még döntés arról, hogy indítsuk”. Mostanra már az ígéretek is elmaradtak, és beláthatatlan idejű munkálatokra hivatkoznak.
Emlékeztetett, a háború kitörése óta ez volt a 23. leállás, de az első, ami a stratégiai készletekhez való nyúlást igényelte. „Nagyon meglepődnék, hogyha bárki más milyen következtetésre eljutna ebből a megismert adatokból” – mondta.
Hernádi szerint Magyarország és Szlovákia „egy politikai harapófogóba került”.
Úgy látja, a horvátok és az Európai Unió is azt sugallja, hogy lássák el magukat a tenger felől, de közben a horvát politikusok megkérdőjelezik, hogy a szankciós mentesség ellenére felengednék-e az orosz olajat az Adria-vezetéken. „Tehát azt gondolják, hogy odaszállítjuk a hajót, megérkezik a hajó, és akkor elkezdik vizsgálni?” – vetette fel. Ezt a problémát szerinte a MOL már nem tudja megoldani, a politikának kell közbelépnie.
Az Adria-vezeték kapacitásáról elmondta, a politikusok által emlegetett 10-15 millió tonnás kapacitás soha nem volt tesztelve, a valóságban eddig maximum 2 millió tonnát hoztak fel rajta keresztül évente. Egy nagyobb kapacitású teszt során a vezeték két óra után leállt. Hozzátette, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a százhalombattai finomító egy korábbi tűzeset miatt jelenleg csökkentett kapacitással működik, így augusztusig az Adria-vezeték el tudja látni, a probléma utána kezdődik.
A százhalombattai finomító átalakításáról elmondta, a beruházás végösszege 550-600 millió euró körül lesz, de a nem orosz típusú kőolajból rosszabb lesz a termékkihozatal.
„Ez olyan, mint egy csirkefeldolgozó. [...] piszokul nem mindegy, hogy csirkét vágok le benne vagy pulykát vágok le benne”
– magyarázta egy hasonlattal, hozzátéve, hogy a nem orosz olaj feldolgozása esetén 10-15 százalékkal több dízelimportra lesz szükség.
Hernádi Zsolt megerősítette, hogy a százhalombattai finomító katonai védelmet kapott, már a paksi és a gáztárolós bejelentés előtt egy nappal. „Ma a finomító egy jól védett egysége az országnak” – szögezte le. A védelemre szerinte azért van szükség, mert a kockázatok felmérésekor abból kell kiindulni, hogy ha a vezetéket támadás érheti, akkor a finomító is célponttá válhat.
A MOL-vezetők másfél milliárd forintos részvényeladásával kapcsolatos botrányról azt mondta, a bejelentő, a Nemzeti Bank és a rendőrség is teszi a dolgát. Állítása szerint a menedzserek nem rendelkeztek bennfentes információval. A vezeték leállásáról szóló hivatalos bejelentés, ami a stratégiai készletek megnyitásához vezetett, csak hetekkel a részvényeladások után történt meg, amikorra a vezetők már amúgy is a pénzügyi jelentések miatti zárt időszakban voltak. „Önnek nem furcsa, hogy négy menedzsere egyszerre, gyakorlatilag egy időben ilyen nagy mértékű eladásba kezd?” – kérdezte Rónai Egon műsorvezető, amire Hernádi úgy felelt, hogy az árfolyam magas volt, a vezetőknek pedig csak szűk időablakuk van az értékesítésre. Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonta-e őket, azt mondta: „Dehogy kérdeztem meg, nem. Miért? Hát ez mindenkinek az a saját pénze.”
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.
Úgy látja, jelenleg három fő problémával kell szembenézni. Az egyik a Közel-Keleten kirobbant háború, amely a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj-, dízel- és gázútvonalakat fenyegeti.
Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Micsoda arcátlanság!” – Orbán reagált Zelenszkij kijelentéseire, levélben fordult az Európai Bizottsághoz
A miniszterelnök szerint az ukrán elnök cinikus választ adott a felszólításaikra. Levelet írt Ursula von der Leyennek, amiben felszólítja, hogy szerezzen érvényt azoknak a megállapodásoknak, amelyek Ukrajnát a Barátság kőolajvezetéken érkező olaj továbbítására kötelezik.
Egy Facebookon közzétett videóban reagált Orbán Viktor arra, amit az ukrán elnök nyilatkozott a Barátság kőolajvezeték kapcsán a magyar és a szlovák miniszterelnökről. Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij meglepődött, hogy Orbán műholdfelvételekkel akarja bizonyítani, hogy nincs technikai akadálya az olajszállításnak a vezetéken keresztül. Azt mondta: „Műholdról a technikai tartályokat lehet látni, egy nagy tartályt, amely szét van szakítva, ez az, amit látni lehet. Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán a föld alatt, mi történik a csővel?
Az ukrán elnök azt is nehezményezte, hogy miután az első csapás után az ukrán szakemberek helyreállították a vezetéket, majd egy újabb támadásban meg is sebesültek, semmilyen támogató vagy együttérző üzenet nem érkezett a magyar és a szlovák kormány részéről. „Hallott bárki is Orbántól vagy Ficótól olyat, hogy nagyon hálásak vagyunk Ukrajnának, vagy hogy nagyon sajnáljuk a sérültek családjait, hozzátartozóit? Egyetlen szó sem hangzott el azon kívül, hogy mi ismét tartozunk nekik” – jelentette ki Zelenszkij.
Erre válaszolt most Orbán videójában. Szerinte az ukrán elnök cinikus választ adott a felszólításaikra.
„Azt akarja, hogy legyünk hálásak Ukrajnának, miközben elzárta a Magyarországot ellátó kőolajvezetéket. Micsoda arcátlanság!”
– hitetlenkedett a miniszterelnök.
Szerinte Zelenszkij azt is bejelentette, hogy nem áll szándékában újra megnyitni a Barátság-vezetéket annak ellenére sem, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásai erre kötelezik Ukrajnát. Ezért Orbán levélben tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, Ursulna von der Leyent, hogy „milyen helyzet alakult ki itt”.
„Felszólítottam az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt azoknak a megállapodásoknak, amelyek Ukrajnát a Barátság kőolajvezetéken érkező olaj továbbítására kötelezik. Ameddig Zelenszkij elnök nem tér vissza a józan ész és a normalitás talajára, addig egyetlen Ukrajna számára kedvező döntést sem fogunk támogatni”
Egy Facebookon közzétett videóban reagált Orbán Viktor arra, amit az ukrán elnök nyilatkozott a Barátság kőolajvezeték kapcsán a magyar és a szlovák miniszterelnökről. Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij meglepődött, hogy Orbán műholdfelvételekkel akarja bizonyítani, hogy nincs technikai akadálya az olajszállításnak a vezetéken keresztül. Azt mondta: „Műholdról a technikai tartályokat lehet látni, egy nagy tartályt, amely szét van szakítva, ez az, amit látni lehet. Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán a föld alatt, mi történik a csővel?
Az ukrán elnök azt is nehezményezte, hogy miután az első csapás után az ukrán szakemberek helyreállították a vezetéket, majd egy újabb támadásban meg is sebesültek, semmilyen támogató vagy együttérző üzenet nem érkezett a magyar és a szlovák kormány részéről. „Hallott bárki is Orbántól vagy Ficótól olyat, hogy nagyon hálásak vagyunk Ukrajnának, vagy hogy nagyon sajnáljuk a sérültek családjait, hozzátartozóit? Egyetlen szó sem hangzott el azon kívül, hogy mi ismét tartozunk nekik” – jelentette ki Zelenszkij.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Operaénekes, állatkert-igazgató és a Shell korábbi globális alelnöke is feltűnik a Tisza Párt országos listájának élmezőnyében, amelyet Magyar Péter a Facebookon hozott nyilvánosságra.
Az első helyen nem meglepő módon maga a pártelnök áll. Őt követi a sorban Rost Andrea operaénekes, a harmadik Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója, a negyedik Forsthoffer Ágnes turisztikai szakember, a párt alelnöke, az ötödik pedig Kapitány István, a párt gazdasági szakembere.
Magyar Péter listavezetői pozíciója már február 20-án kiderült, amikor szintén a közösségi oldalán közölte: „a Tisza Párt elnöksége és 106 egyéni képviselőjelöltje egyhangúlag engem kért fel listavezetőnek és miniszterelnök-jelöltnek.” A párt még tavaly novemberben, két körben választotta ki a 106 egyéni jelöltjét.
Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes 2024 óta vállal egyre aktívabb szerepet a Tisza Párt rendezvényein. Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója egy kutatás szerint kiemelkedő helyi támogatottsággal bír, jelölése után pedig erős kormányoldali ellenkampány indult ellene a megyei sajtóban. Forsthoffer Ágnes 2025 szeptembere óta a párt alelnöke, szakterülete a turizmus. Kapitány István a Shell korábbi globális ügyvezető alelnökeként csatlakozott a párthoz, személye a Tisza gazdaságpolitikai arculatának egyik meghatározó elemévé vált.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Orbán Anita külügyminiszter-jelölt, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter-jelölt, Radnai Márk, vagy éppen Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter-jelölt hanyadik a listán.
Operaénekes, állatkert-igazgató és a Shell korábbi globális alelnöke is feltűnik a Tisza Párt országos listájának élmezőnyében, amelyet Magyar Péter a Facebookon hozott nyilvánosságra.
Az első helyen nem meglepő módon maga a pártelnök áll. Őt követi a sorban Rost Andrea operaénekes, a harmadik Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója, a negyedik Forsthoffer Ágnes turisztikai szakember, a párt alelnöke, az ötödik pedig Kapitány István, a párt gazdasági szakembere.
Magyar Péter listavezetői pozíciója már február 20-án kiderült, amikor szintén a közösségi oldalán közölte: „a Tisza Párt elnöksége és 106 egyéni képviselőjelöltje egyhangúlag engem kért fel listavezetőnek és miniszterelnök-jelöltnek.” A párt még tavaly novemberben, két körben választotta ki a 106 egyéni jelöltjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
