KULT
A Rovatból

Meglepetés a Sztárban sztárban: a hölgyek kibérelték a dobogót, és az győzött, akit a legkevésbé vártunk

Bár időnként úgy tűnt, sosem lesz vége, a Sztárban sztár mégis elérkezett a döntőhöz, és meglepő végeredmény született.


A közös produkcióban a négy döntőshöz csatlakoztak a kiesett versenyzők is. A Halottpénz Szétszeretlek című dalát adták elő. Ez is olyan sláger, amit rajtam kívül biztosan mindenki ismer és szeret, én vagyok az egyetlen műveletlen tuskó, aki a Sztárban sztár nélkül hülyén halna meg, napjában többször is. De a TV2 szerkesztőinek hála megmenekültem ettől a csúfos végtől.

Bevonult a zsűri, akiknek az öltözékében most az volt a legfeltűnőbb, hogy Tóth Andit és Marics Petit végre nem öltöztették össze. Itt jegyezném meg, roppantul kíváncsi vagyok, jövőre maradnak-e a zsűriben mindketten, hiszen nyilván párkapcsolati státuszuk miatt kerültek be egyszerre.

Mindenesetre, ha választani kell, én Andira szavaznék, ő lényegesebben komolyabban vette a feladatát (jelzem, nemcsak Petinél, hanem az összes zsűritagnál).

Négy versenyző maradt: az ifjú titán Valkusz Milán, a színésznő létére félelmetesen jól éneklő Gubik Petra, a sokoldalúságát hétről hétre bizonyító Schoblocher Barbara, és a különleges Oláh Ibolya.

A döntőben hagyományosan nincs már pontozás, kizárólag a közönség szavazatai számítanak. Két körben léptek színpadra a versenyzők, először duetteket adtak elő sztárvendégek oldalán, majd következtek a szóló feladatok.

A kötelező, műsor eleji lötyögésből megtudtuk, hogy ki hol töltötte a húsvétot – Kökény Attila nyert Párizzsal –, majd az is egyértelművé vált, hogy a zsűri azt szeretné, végre egyszer nyerje meg egy hölgy a versenyt, és az a hölgy lehetőleg Schoblocher Barbara legyen.

Ha már emlegették, Barbi színpadra is penderült, és Bódi Margóként énekelte Guszti oldalán az Aranyesőt, méghozzá tökéletesen.

Bódi Margót nagyon kedvelem annak ellenére, hogy az általa képviselt mulatós műfaj messzebb áll tőlem, mint Gáspár Győzőtől a magas C.

Schoblocher Barbara nem csak Margó hangját utánozta tökéletesen, hanem valahogy sikerült visszaadnia a kisugárzását, egész lényét is. Jó, az illúzióteremtésben nagy szerepe volt a maszkosoknak is, de vitathatatlan, hogy Barbara alaposan „bekezdett”.

Gubik Petra Keresztes Ildikóként lépett színpadra Takáts Tamással, hogy elénekeljék a hazai poptermés egyik legprosztóbb dalát. Ez a Pocsolyába léptem.

Nem titok, hogy Petra az egyik nagy kedvencem az idei évadban, és amúgy nagyon jól énekelte a dalt, de én nem hallottam Keresztes Ildikót, legjobb esetben is csak jelzés szinten volt csak felfedezhető az énekesnő a produkcióban. Persze nem először derült ki, hogy a zsűri egészen másképp hallotta, mint én, szerintük sikerült a hangutánzás.

Valkusz Milán Curtisszé alakult T. Danny partnerként. Itt végképp nem sikerült az átlényegülés. Curtis hangja egészen más. Körülbelül olyan volt, mintha én elmélyíteném a hangomat és azt mondanám, Louis Armstrong vagyok.

A zsűri eddig is körülbelül annyira volt szigorú, mint nyuszika a répaboltban, de most, hogy már pontozniuk sem kellett, végképp nem álltak oda kritizálni. Mindenki tündi-bündi és szipi-szupi volt.

Király Linda sokkal jobb énekes, mint előadó, Horváth Charlie viszont épp fordítva. A hangja inkább érdekes, mint szép, viszont olyan erős kisugárzása van, hogy mindent megbocsájt neki az ember. Oláh Ibolyának szerencsére a hangja is nagyszerű és sokoldalú, és az idei mezőnyből kétségtelenül ő az egyik legnagyobb egyéniség, a döntő mezőnyéből pedig egyértelműen kimagaslik ebből a szempontból.

A nehéz életút tehetséggel párosulva csodákra képes.

Nem okozott tehát meglepetést, hogy Ibi csaknem százszázalékosan átlényegült Charlie-vá.

Következett némi közjáték. Megszokhattuk, hogy a TV2 imádja keresztbe promotálni a műsorait. Ezúttal a Fekete macskát reklámozták. Nagy bejelentést tettek: Majka és Pápai Joci átadja a műsorvezetést a műsort eredetileg sikerre vivő Rózsa Györgynek, aki ebből az alkalomból tiszteletét tette a Sztárban sztár színpadán, és Tilla kedélyesen elbeszélgetett vele arról, milyen jó is tévésnek lenni.

Snitt.

Marilyn Manson számomra az az előadó, aki kb. két percig  érdekes. Nyilván van egyfajta megragadó színpadi jelenléte, de körülbelül olyan, mint amikor egy férfi humorista női parókát húz: először nevet az ember, de ha semmi más poén nincs, hamar unalomba fullad a dolog.

Valkusz Milánnak jól állt a figura, kihozta belőle amit lehetett, de azért annyira talán nem volt megerőltető feladat, mint mondjuk Siát vagy Celine Diont énekelni. Lehetőséget adott Milánnak, hogy jó produkcióval távozzon a műsorból. Habár Pap Szabi úgy fogalmazott, hogy Manson egy csokoládéba mártott hiéna, és neki ez nem teljesen volt meg.

Nem véletlenül emlegettem Siát. Gubik Petra utolsó feladatként a Chandeliert kapta. Kicsit ellustult a stáb. Emlékszem, amikor Wolf Kati énekelte ugyanezt a dalt a harmadik évadban, a klippet vették le, volt balettozó kislány is, ahogy kell. Most beérték a pantomimes verzióval. Petra nagyot énekelt, csodálatos pillanatot okozott, megkockáztatom, ez volt a leglúdbőröztetőbb alakítása. Így kell befejezni.

De persze a versenynek még korántsem volt vége, hisz jött ismét Oláh Ibolya, ezúttal mint Tina Turner. Nagyon sokszor megvolt a rocknagyi hangja, bár nekem a refrének ibolyásan hangzottak. De amit a legjobban hiányoltam, az a dög.

Tina Turner 83 évesen is annyira dögös, olyan erős női kisugárzása van, hogy a fal adja a másikat.

Ibolya viszont szemmel láthatóan feszeng az olyan helyzetekben, ahol nőiesnek és szexinek kéne lennie.

Pedig nem hiszem, hogy nem lenne benne, inkább talán ez a fajta exhibicionizmus hiányzik belőle. A Tina Turner-jelenségnek viszont elengedhetetlen része.

Schoblocher Barbi zárta a „versenyprogramot” Celine Dionnal és az All By Myselffel. Ahogy várni lehetett, leénekelte a csillagokat az égről. Barbi mindenképp az adás egyik nagy felfedezettje. Egyelőre még nem tudtam megfejteni, hogy Barbara sokoldalúsága miért nem derült ki számomra eddig a Blahalouisiana munkásságából. Minden esetre most újra rávetem magam az együttesre, hátha más füllel fogom hallgatni őket.

Ó, majd elfelejtettem, voltak extra produkciók is. A két verseny kör között a már kiesett lányok A holnap túl messze van című örökbecsű Bestiák örökzöldet énekelték. Bevallom, bármilyen csúnya dolog is, nekem leginkább az jutott eszembe a produkció láttán, nem csoda, hogy ők már kiestek.

Igaz, a nóta is meglehetősen idegen tőlem, bár el kell ismernem, sok olyan sláger van a 70-es 80-as évekből, amelyek semmivel sem különbek, és mégis nosztalgikusan megmelengetik keblemet. Ez amolyan zenei generációs szakadék.

A kiesett fiúk az Uptown Girl című Billy Joel számot énekelték, de a Westlife féle változatban. Ez sok derültségre adott okot a zsűri körében.

Következett az indokolatlanul rétestésztaként nyújtott eredményhirdetés. Kb. egy órába telt hogy kiderüljenek az alábbi egyszerű tények:

Valkusz Milán lett a negyedik, meglepetésre – és kicsit csalódásomra – Oláh Ibolya végzett a dobogó harmadik fokán. Ezek után biztosra vettem, hogy Barbara lesz a győztes, de tévedtem, kellemes meglepetésként a nézők Gubik Petrát találták a legjobbnak.

Ezzel a műsor hazai történetében Petra lett az első hölgy, akinek sikerült megnyernie a műsort, és vitathatatlanul megérdemelte.

Örülök, hogy a műsor behozott néhány olyan arcot és nevet, akikkel a kereskedelmi tévék világában eddig nem nagyon találkozhattunk. Reméljük, ez változni fog ezentúl.

Miután értelemszerűen nincs feladatkiosztós videó, a végére hagytam a harmadik extra produkciót, Kökény Attila és Rakonczai Viktor új slágerét. Ezzel búcsúzom, azt hiszem mindannyiunknak kell egy kis idő, hogy kipihenjük ezt a nyolc hetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk