HÍREK
A Rovatból

Meghalt Ion Iliescu

A volt román államfő 95 éves volt, egy ideje tüdőrákban szenvedett. Összesen 10 éven át töltötte be az elnöki pozíciót a szomszédos országban.


Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.

A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.

Ilie Bolojan, a négypárti bukaresti koalíciós kormány liberális miniszterelnöke a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő 2003-as alkotmánymódosítás.

„Távozásával véget ért az ország jelenkori történetének egy jelentős, a 'decemberi fordulat utáni' korszaka, amelyben alapvetően átalakult a közélet. Ion Iliescu mától a történelem részévé és igazságos elemzésének tárgyává válik. Részvétem a gyászoló családnak, Ion Iliescu barátainak és minden hozzátartozójának”

– zárta üzenetét a román miniszterelnök.

A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat „élőben” közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.

1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.

Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.

A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” – a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám – ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába. A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceausescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát.

Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Románia Iliescu utolsó elnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, és zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.

A bukaresti kormány kedd este rendkívüli ülést tart, hogy meghozza a volt államfő temetésével kapcsolatos döntéseket.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Orbán Viktor munkatársai kifizették a magángépet, hogy a nyaralásuk alatt a miniszterelnökkel dolgozhassanak
A miniszter szerint magánügy, mennyibe került a horvátországi út, és nem is tartozik a nyilvánosságra. Úgy véli, a miniszterelnök szabadsága alatt is dolgozhat.


A Kormányinfón Gulyás Gergely több kérdést is kapott azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hogyan utazott Horvátországba a nyár elején. A miniszter nem árulta el, mennyibe került a repülőgép bérleti díja, amivel Orbán és kísérete érkezett, arra hivatkozva, hogy „nem a közvéleményre tartozik, hanem magánügy”.

Gulyás hangsúlyozta, hogy a magángépes utat minden résztvevő – köztük Orbán Viktor, valamint a politikai igazgatója, titkára és kommunikációs vezetője – a saját pénzéből fizette.

A miniszter szerint „fel sem merül”, hogy ne tudnák kifizetni a költségeket a saját jövedelmükből. Azt is hozzátette, hogy egy ilyen repülőgépet vagy vitorláshajót – „nem jacht, vitorlás!” – sokan ki tudnak bérelni, újságírók is.

A 444 kérdésére Gulyás úgy fogalmazott: ebben az esetben Orbán munkatársai azért állták az útiköltséget, hogy a főnökükkel dolgozhassanak.

A miniszter szerint azt sem tilthatja meg senki a kormányfőnek, hogy a szabadságán munkát végezzen. Vitályos Eszter államtitkár ehhez hozzátette: „Az államigazgatásban úgy szoktunk szabadságra menni, hogy közben dolgozunk is” – fogalmazott. Majd Magyar Péterre utalva megjegyezte, mások ezzel szemben „végignyaralták az elmúlt hónapokat”.

Gulyás a Kormányinfón kitért arra is, hogy Orbán Győző anyagi helyzetével kapcsolatban sincs kétsége: szerinte a miniszterelnök apjának „több tízmilliárdos” felújításokra is megvolt a fedezete a hatvanpusztai birtokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Máris lemondták egy fellépését az énekesnek, aki botrányt keltett Himnusz-éneklésével augusztus 20-án
Már nem csak üzengetnek neki Osváth Zsolttól Pataky Attiláig, de Dunakeszi város önkormányzata például nem is tartja méltónak a város fesztiváljához.


Dunakeszi Város Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy a szervezők visszavonták Ajsa Luna fellépését a Dunakeszi Feszt 2025 programjából” – írja a Pest megyei település Facebook-oldala.

Bár a fellépésre még nem került sor, ennek ellenére azzal indokolnak, hogy az előadás

„sem művészi színvonalban, sem hozzáállásban nem méltó Dunakeszi legnagyobb rendezvényéhez”.

Hozzáteszik: „A kiesett fellépő helyett természetesen más előadóról gondoskodunk a pénteki napra, hogy a fesztivál teljes élményt nyújtson a közönségnek.”

Mint arról korábban mi is írtunk, a fiatal énekesnő a Műegyetem rakparton cigarettával a kezében, ülve, rossz hangfekvésben énekelte a magyar himnuszt, kommentelők ezreinek fatváját magára rántva. Emellett produckiójáról megszólalt – politikai oldaltól függetlenül – többek között Pataky Attila vagy Osváth Zsolt is, míg Ókovács Szilveszter szakmai kritikát és egy meghívást meghívást ajánlott fel neki az Erkel Színházba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Minden idők leghidegebb nyári hőmérsékletét mérték a Bükkben – mínusz 10 fok volt
A különleges mikroklímájú Mohos-töbörben estére már fagypont alá esett a hőmérséklet. Hajnalra pedig olyan hideg lett, amire senki sem számított nyár közepén.
Malinovszki András / Fotó: Gekonek/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. augusztus 25.



A sajátos mikroklímájú Mohos-töbörben -10 fok alá süllyedt a hőmérséklet hétfő hajnalra – írta az Időkép.

A nyár eleji -8 fok volt az eddigi legalacsonyabb mérés a Miskolci Egyetem-Földrajz-Geoinformatika Intézet bükk-fennsíki mérőállomásán. Most viszont a sokéves átlag alatt alakultak a minimumok, anticiklon uralja az időjárásunkat, a hideg és száraz idő kedvezett a jelentős lehűlésnek.

A sajátos mikroklímával rendelkező helyen este fél 8-ra már fagypont alá ment a hőmérséklet, majd a késő hajnali órákra -10 fok alá hűlt le a levegő.

4 óra 50 perckor -10,14 fokot mutatott a hőmérő, ami a mindenkori legalacsonyabb nyári hőmérséklet Magyarországon, beleértve a nem hivatalos méréseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely szerint Magyarországnak is vannak eszközei, ha Ukrajna nem ért a szép szóból
A miniszter szerint a vezetéktámadás nem Moszkvát, hanem Budapestet sújtja leginkább. Úgy véli, a szolidaritás nem indokolhatja a gesztusokat ebben a helyzetben.


Gulyás Gergely a kormányinfón elítélte a Barátság-kőolajvezetéket ért ukrán támadást. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta:

„A támadás első pillanatától kezdve szolidárisak voltunk Ukrajnával, Kijev köszönettel tartozik Magyarországnak.”

Hozzátette, Magyarország fontos szereplő Ukrajna energiaellátásában, ezért különösen visszásnak tartja azt a támadást, amely szerinte elsősorban nem Moszkvának, hanem Budapestnek árt.

Gulyás közölte: a kormány felszólítja Ukrajnát, hogy az ellátás biztonságát szolgáló vezetékhálózatot óvja meg, és ne próbálja felrobbantani.

Azt mondta, reméli, hogy a szomszédok a jó szóból is értenek, de hozzátette, Magyarországnak is vannak eszközei.

A HírTV riportere felidézte, hogy az ukrán függetlenség napján a főváros kék-sárga színben világíttatta ki a Lánchidat. Gulyás erre úgy reagált: a szolidaritást el tudja fogadni, de nem érti, miért kell ezt olyan időszakban tenni, amikor Ukrajna a Magyarországot ellátó Barátság kőolajvezetéket támadja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk