Meghalt Benkő László, az Omega alapítója, billentyűse

Gulyás Gergely a Facebookon reagált Magyar Péter videójára, amelyben egy sofőr azt állítja, hogy több tucat kamionnyi rákkeltő port szállíthattak el titokban a gödi Samsung-gyárból, mert az üzem állítólag hetekkel előre tudott egy ellenőrzésről.

A miniszter posztjában azt írja: „A magyar kormány az emberi élet és egészség védelmét mindenek felett álló értéknek tekinti, amelyet semmilyen beruházói vagy profitérdek nem írhat felül.Magyarországon a legszigorúbb uniós környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok vannak érvényben. Ezek minden magyarországi munkaadóra vonatkoznak. A kormány leghatározottabb utasítása és elvárása a hatóságok felé mindig is az volt, hogy ezeket a szabályokat mindenkinek be kell tartani és mindenkivel be kell tartatni.”

Magyar Péter videójában egy magát volt sofőrnek nevező, arcát és hangját elrejtő férfi arról beszélt, hogy 30–50 kamionnyi anyagot, jellemzően nikkel-, kobalt- és mangánport vihettek ki a gyárból külső, Pest megyei raktárakba, többek között Vácra, Kistarcsára, Gödöllőre, Dunaharasztiba és Biatorbágyra.

Az elmúlt időszakban a Telex hatósági iratora hivatkozva arról írt, hogy 2021 és 2023 között a gyárban a levegő nehézfémpor-koncentrációja több esetben jelentősen, volt, hogy 275-szörösen, egy belső jegyzőkönyv szerint pedig kombináltan akár 510-szeresen is meghaladta a határértéket.

A céget korábban többször megbírságolták, és az ügyben már indult rendőrségi nyomozás is, miközben a Magyar Szakszervezeti Szövetség anonim segélyvonalat hozott létre a dolgozóknak.

Az üzem körül jogviták is zajlanak: 2024-ben a bíróság azonnali jogvédelem mellett felfüggesztette, majd 2025 őszén meg is semmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. A gyár ennek ellenére tovább üzemelt.

Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon reagált arra, hogy a kormány ukrán akciótól tartva kivezényelte a katonaságot a kritikus energiainfrastruktúra védelmére, és dróntilalmat rendelt el Szabolcsban. A politikus azzal kezdi, hogy korábban szkeptikusan figyelte Hadházy Ákos vagy Magyar Péter szavait egy lehetséges önmerényletről,

Jámbor szerint azonban a friss Medián-kutatás, a Fidesz számára „balul elsült” rejtett kamerás felvétel, valamint Orbán Viktor tegnapi szavai miatt felül kell vizsgálnia az álláspontját. A képviselő szó szerint idézi a miniszterelnök intézkedéseit, majd három okból is kétségbe vonja azok indokoltságát. Az első szempont szerinte, hogy

Majd másodszor arról ír, hogy

Jámbor András harmadik pontként azt is felveti, hogy az ukránok jelenleg sikeres ellenoffenzívát folytatnak, és a szétlőtt energiarendszerük helyreállításához kérnek segítséget a világtól. Szerinte nem lenne érdekük erről elvonni a figyelmet egy számukra kedvezőtlen hírrel, különösen a lassan haladó béketárgyalások idején. A képviselő a posztját azzal zárja, hogy Orbán bejelentései „nagyon gyanúsak”, mert a felvázolt merénylet szerinte egyáltalán nem racionális.

– zárja posztját Jámbor András.

Orbán Viktor a Védelmi Tanács szerdai ülése után közölte, hogy megerősítik a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét. Ennek keretében katonai erőket telepítenek a kiemelt energetikai létesítmények közelébe, a rendőrség fokozottan járőrözik, és drónrepülési tilalmat rendeltek el Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

A kormány egy „Egyeztető Törzs” felállításáról is rendelkezett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vezetésével, a vonatkozó rendelet május 25-ig hatályos.

A Barátság kőolajvezeték január 27. óta nem üzemel. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a szállítást, míg ukrán és nemzetközi források szerint az ellátás egy orosz támadás miatt szünetel. Budapest a szállítások újraindításához köti egy 90 milliárd eurós uniós hitel jóváhagyását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az ukránok továbbra is blokkolják a kőolajszállítást Magyarország irányába, annak ellenére, hogy a Barátság kőolajvezeték teljes mértékben alkalmas lenne a szállítás újraindítására. A miniszter szerint az ukránok zsarolják Magyarországot, és a magyar álláspont megváltoztatását próbálják elérni.

– idézte az állítólag elhangzottakat.

Szijjártó Péter szerint:

A miniszter úgy fogalmazott, a helyzet „pont fordítva van”, és szerinte az ukránok nem fenyegethetik Magyarországot és nem veszélyeztethetik az ország energiaellátását, mert ehhez „semmifajta joguk nincsen”. Hozzátette, ezért továbbra is azt követelik, hogy Ukrajna azonnal indítsa újra a kőolajszállítást.

– mondta Szijjártó Péter.

A Barátság kőolajvezeték magyar és szlovák ellátása január 27-én állt le.

Budapest és Pozsony szerint Kijev politikai okból húzza a helyreállítást, ezért Magyarország a 90 milliárd eurós uniós ukrán hitel és egy új orosz szankciós csomag vétóját is kilátásba helyezte, miközben Szlovákiával együtt felfüggesztette a dízelkivitelt Ukrajnába. A szlovák kormány emellett a rendkívüli áramexport leállításával is fenyegetett.

Az ukrán fél visszautasítja a zsarolás vádját, és arra hivatkozik, hogy az ismétlődő orosz csapások miatt a javítás nem végezhető el gyorsan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, a javítás „nem megy olyan gyorsan”, az Ukrtransznafta pedig közölte, hogy azonosítás, stabilizálás és vészhelyzeti javítás zajlik. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok nem látnak azonnali ellátásbiztonsági kockázatot, mivel vészhelyzeti készleteket nyitottak meg, és nőtt a nem orosz kőolaj felhasználása az Adria-vezetéken keresztül.

Orbán Viktor javasolta egy tényfeltáró misszió küldését, hogy kiderüljön a vezeték valóban sérült-e, vagy Kijev hazudik.

Két, frissen nyilvánosságra került videófelvételen robbanások látszanak az SK Battery komáromi gyárában. A felvételek egyike az épületen belülről, a másik kívülről rögzítette az eseményt.

Az Átlátszó információi szerint a gyár B14-es épületében akkucellák és modulok tűzzel járó biztonsági tesztelése zajlik, ahol több robbanás is történt.

Az akkugyártó cég már a Telex kérdéseire így válaszolt:

Közleményükben hozzátették: „Minden tesztelési tevékenységet a vonatkozó törvények és belső szabványok szerint bonyolítunk le, és a vállalat kialakított irányítási és felügyeleti keretrendszere alapján hajtunk végre.”

A Telex megkereste az ügyben a céget, a katasztrófavédelmet és a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt, de egyelőre nem kapott érdemi választ.

A komáromi gyárban nem ez az első rendkívüli esemény. Tavaly augusztusban tűz ütött ki a cellaformázó épület egyik részlegén, ahonnan 147 embert menekítettek ki, de senki sem sérült meg.

A robbanás belülről.

Itt pedig kívülről, rögtön az elején látható, ahogy lerepül az ajtó:

2024 áprilisában „szúrós szag” miatt részlegesen kiürítették az üzemet, és nyolc embert megfigyelésre kórházba szállítottak, bár a hatóságok nem mértek határérték feletti veszélyes anyagot.

2022 januárjában egy üzemzavar és feltételezett vegyszerszivárgás miatt 14 dolgozó került kórházba.

Tavaly februárban pedig a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal a korábbi 150 mg/m³-ről 1 mg/m³-re szigorította a gyár NMP-kibocsátási határértékét; az NMP egy, a szaporodási képességet károsító oldószer.

A 444.hu tegnap arról írt, hogy az országos figyelem középpontjában álló gödi Samsung-gyárban is történt robbanás a múltban: