HÍREK
A Rovatból

Már látszik, min vitatkoznak majd a legtöbbet a következő kormány alatt a pártok – megvolt az első miniszterelnök-jelölti vita

Az első valódi vita az adórendszer kapcsán robbant ki. A legtöbb jelölt csökkentené az adókat és emelné a béreket, Márki-Zay Péter volt az egyedül, aki ezt némiképp másként gondolta.


A miniszterelnök-jelöltnek legalább húszezer aláírást kellett leadnia, hogy részt vehessen az előválasztáson. Ez ötüknek sikerült, Pálinkás Józsefnek (Új Világ Néppárt) nem, a szavazólapon ebben a sorrendben szerepelnek majd: Karácsony, Márki-Zay, Fekete-Győr, Dobrev és Jakab.

Simon András vezette az ATV-n a vitát, amely 90 perces volt.

Az első kérdés az volt, hogy mi lesz a három legfontosabb intézkedés.

Abban minden jelölt megegyezett, hogy nagyon nehéz 3 dolgot kiválasztani, mert már az első napon rengeteg döntést kell hozni.

Jakab Péter kimondta: az ő számára Polt Péter közönséges bűnöző, és a jogállam helyreállításának alapja, hogy börtönben a helye a legfőbb ügyésznek. Karácsony Gergely szerint is könnyű lesz meghatározni azt a kört, amely az elszámoltatás alá esik majd. Nem szabad várni a főpolgármester szerint, mert nincs idő arra, hogy Polt Péter ügyészsége majd eljárásokat indít.

Márki-Zay Péter szerint fel kell szabadítani az ország gazdaságát a fideszes uralom alól, ahol valódi verseny van, és nincs államilag irányított korrupció. Fekete-Győr András Mészáros Lőrincet említette, és a pert, amely nyomán kimondatott: nem rágalmazás az, hogy a fideszes oligarchát bűnözőnek nevezte. Dobrev Klára szerint le kell számolni az Orbán rendszerrel az első pillanatban, mert különben az Orbán-rendszer számol le az új kormánnyal.

Dobrev Klára szerint a gazdaságpolitika középpontjába az embereket kell visszahelyezni. A bérekre, nyugdíjakra kell többet költeni. Jakab Péter szerint is több pénzt kell hagyni az embereknél. Nem olcsó munkaerőben, hanem minőségben kell versenyezni. Márki-Zay Péter elmondta, hogy Hódmezővásárhelyt sikerült rendberakni. Kiszámítható gazdasági környezet, euró bevezetése, stabilitás, de adót most nem emelne. Karácsony Gergely azt mondta, hogy 10 éves gazdasági megállapodásra van szükség munkaadók és munkavállalók közt. Adómentessé tenné a minimálbért. Nincs rendben a társasági adó mértéke, azt emelni kellene. Fekete-Győr András a 4 napos munkahétről beszélt, ő is bevezetné az eurót. A nyugdíjrendszert pedig rugalmassá kell tenni.

Az első valódi vita az adórendszer kapcsán robbant ki. A legtöbb jelölt csökkentené az adókat és emelné a béreket, Márki-Zay Péter volt az egyedül, aki szerint a munkát terhelő adók nem túl magasak, és a családi adózás is rendben van, a gazdagok adóztatásában pedig differenciálni kell: aki lopott, attól el kell kobozni a vagyonát, aki becsületesen szerezte, azt nem kell agyonadóztatni.

Az egészségügyről Fekete-Győr András azt mondta, hogy az államnak csökkentenie kell a várólistákat, és szolgáltatást kell vásárolnia a magánszektortól. Az Orbán-rendszerben a bűnözők keresnek sokat, náluk pedig a tanárok fognak. Finn típusú iskolarendszert akar bevezetni.

Dobrev Klára is egyetért az egészégügy és az oktatás javításával több egészségügyi dolgozó kell, kevés az orvos, a szakdolgozó. Romániában 30%-kal többet keres egy kezdő pedagógus.

Jakab Péter szerint az Orbán-féle iskola tűrni tanítja meg a diákokat, nem pedig gondolkodni. A tananyag mennyiségét csökkenteni kell, a tanárok terheltségét csökkenteni. Az egészségügyben 30 ezer ember hal meg évente pluszban, ők "az orbán-rendszer halálos áldozatai".

Márki-Zay Péter az elesettebbek felé való fordulásról beszélt, a cigányság és más hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáról. Az USA-ban a legrászorultabbakra is irányul a tanárok figyelme, ezt nagyobb bérrel, motivációval kell elérni.

Karácsony szerint az egészségügy összeomlott a járvány idején, és az iskolák is megszenvedték ezt az időszakot. Szerinte a magán- és közegészségügy összekapcsolását vigyázva kell megcsinálni. Úgy látszik, Karácsony Márki-Zay Péterrel szeret vitatkozni, általában hozzá címzi a szavait, ha vitatkozni szeretne.

Fekete-Győr szerint az első diplomát ingyenessé kell tenni. Az oktatók bérét is emelni, mert mind a diákok mind az oktatók el fognak menni az országból. Nem a Fudanra van szükség.

Dobrev szerint embert csak ember tud gyógyítani, a gépek még nem. Oktatásról is hasonlóképp gondolja.

Jakab Péter provokatív kérdést kapott a melegellenes törvényről. A pedofilokkal kapcsolatban kémiai kasztrálástól sem riadna vissza. A homoszexualitás népszerűsítését még soha nem látta senkitől.

Márki-Zay szerint olyan egészségügyi modellben kell gondolkodni, amelyben szakmai alapon tart fenn osztályokat a városokban. Az oktatásban a digitális oktatást tartja fontosnak, amellyel a tudást el lehet vinni a leszakadóban lévő területekre is.

Karácsony szerint a kasztrendszer az oktatásban igazságtalanságot szül, talán a legnagyobb a szakadék ebben Európában.

Itt jött az igaz vita, Simon András egymásnak eresztette az öt jelöltet, feloldva az időkorlátot. A finanszírozásban - oktatás, egészségügy - lehet majd vita a következő kormány idején. Jakab Péter megeresztett egy beszólást is, amikor arra utalt, hogy Karácsony Gergely majd élvezni fogja főpolgármesterként annak az előnyeit, ha az önkormányzatok visszakapják az iskolákat.

A jogállamiság és az elszámoltatás kérdésében is vannak viták régóta. Arról nincs, hogy szükség van a rendszer lebontására, a jogállamiság visszaépítésére és egyúttal az elszámoltatásra. A főpolgármester szerint a pénzcsapok elzárása a legfontosabb, mert a közpénzek tartják fenn a rendszert. Új alkotmány, népszavazással.

Fekete-Győr szerint az emberek attól félnek, hogy nem lehet majd felelősségre vonni a fideszeseket. A Momentumnak van erre programja, amely a közös kormányzásban is használható lesz, csatlakozni kell az európai uniós ügyészséghez, de mellé magyar korrupcióellenes hatóság is kell. Újra szóba hozta a felcsúti pert is. Hadházy Ákos vs Tóth Csaba - szerinte nem jó, ha nem Hadházy mellé állnak.

Dobrev Klára szerint aki lopott, az bűnhődjön, és a lopott vagyont el kell kobozni. Ez egyszerűnek tűnik, de alsó hangon 2000 milliárd forintot lopnak el a költségvetésből minden évben. Érti az óvatosságot, de a kétharmados törvények védik a lopást is, ezek ellen fel kell lépni.

Jakab Péter szerint is csatlakozni kell az uniós ügyészséghez, saját korrupciós ügyészség kell, börtön és vagyonelkobzás azoknak, akik loptak. A lopott pénz az utolsó fillérig visszajár a Jobbik szerint. Ő a mentelmi jogot is eltörölné, és politikus, valamint a családja ne indulhasson uniós közbeszerzésnél.

Márki-Zay szerint sok per lesz, és nem tudja, hogy a Fidesznek hány embere fog maradni a parlamentben. Ő is megemlítette a Hadházy-Tóth Csaba párharcot.

A végén volt némi vita az elszámoltatásról és a nagy nemzetközi szerződések felmondásáról. De a legtöbb kérdésben itt is egyetértettek. Karácsony például megemlítette, hogy sok ügyben feljelentést tettek, ezt Márki-Zay is szóba hozta, közös élményük, hogy a nyomozás lassan halad, ha egyáltalán van. A rendszer össze fog omlani, amint a vádalku életbe lép és egymásra vallanak a bűnösök. Jakab Péter nem a félelemből a helyükön maradó hivatalnokokon verné el a port. És kissé odaszúrt a szabolcsi, szerinte MSZP-Fidesz mutyival kapcsolatban, erre Fekete-Győr azzal vágott vissza, hogy ezt pont Zuglóban nem látja. Az egyetlen izgalmas vita itt alakult ki, nem véletlen: Zugló és Szabolcs a napokban a legfontosabb ütközőpont volt. Márki-Zay is ezt fontos vitának tartja, és a személyi garanciák, valamint a tettek a lényegesek. Megemlítette, hogy ő az egyetlen, aki a családja vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hozta. Karácsony azt mondta, ez valóban fontos, a feleségének az egyetlen vagyona egy 16 éves Toyota.

Az utolsó körben Márki-Zay a baloldali emberek támogatását kérte, a szavazást szerinte a bizonytalan vidéki szavazók fogják eldönteni. Az ország nem bír ki még 800 ezer ember külföldre távozását, főleg, ha "Orbán kilépteti az Unióból". Karácsony újra szeretné egyesíteni Magyarországot, az fog győzni, aki nem megosztani akar, hanem egyesíteni. Fekete-Győr szerint ha azok mennek megint Orbán ellen, akik az elmúlt évtizedben, akkor az egésznek semmi értelme nincs. Ha valódi változást akarnak az emberek, akkor szerinte a Momentumra kell szavazni. A DK jelöltje szerint nagy dolog az ellenzéki egység, a kormányváltás önmagában nem lesz elég, a rendszert csak jó kormányzással lehet lebontani. Dobrev Klára erre alkalmasnak tartja magát. Jakab Péter szerint ha ez a vita és összefogás 2018 előtt is lett volna, akkor 4 év Fideszt megspórolhattunk volna. Azt mondta, lemondana a miniszterelnökségről, ha nem kattan a bilincs a tolvajok kezén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Megindultak a katonák a kritikus energetikai létesítményekhez – jövő héten még több helyszínre mennek
Péntek reggel megkezdődött a honvédség kitelepülése az első 20 kritikus energetikai végpontra. Az Egyeztető Törzs döntése alapján jövő héten elején további 40 energetikai végpontot védenek majd a fegyveres erők.


Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy

„a Magyar Honvédség erői reggel megkezdték a katonai kitelepülést az első 20 kritikus energetikai végpontra”.

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy

a következő hét elején további 40 végpont kap megerősítést.

„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:

A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.

Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Tanúként hallgatja ki a Nemzeti Nyomozó Iroda a gödi Samsung-gyárról nyilatkozó egyik férfit
A TISZA Párt által nyilvánosságra hozott videóban egy volt szállítmányozó azt állította, kamionokkal menekítették a veszélyes anyagokat az akkumulátorgyárból az ellenőrzések előtt. Gulyás Gergely miniszter közlése szerint a rendőrség eljárást indított a videóban elhangzottak miatt.


„Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a tegnapi gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter péntek délután.

Ahogy megírtuk, Magyar Péter csütörtökön tett közzé egy videót, amelyben

egy férfi – aki állítása szerint 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó szállítmányozójaként dolgozott a Samsung SDI gödi gyárának – többek közt arról beszélt, hogy a katasztrófavédelmi ellenőrzések idejére 20–50 teherautónyi veszélyes anyagot vihettek ki külső raktárakba a gyár területéről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre reagálva közölte, a rendőrség a videóban elhangzottakat feljelentésként értékelte és eljárást indít.

Magyar Péter pénteken újabb videóval állt elő, amelyben egy másik, magát korábbi dolgozónak valló férfi számolt be arról, milyen vélt szabálytalanságokat tapasztalt az akkumulátorgyárban.

Elmondása szerint kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.

Azt is állította belső információk alapján, hogy egy idő után „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek” a gyárban, ha volt is olyan határozat, ami intézkedésre kötelezte a Samsungot, azt szerinte egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

Korábban, február 17-én Magyar Péter egy, állítása szerint 2018-ban készült, robbanásról szóló felvételt is megosztott a gödi üzemből. A Telex nemrég egy tényfeltáró cikkben azt írta, a gyárban a határértékeket meghaladóan volt jelen rákkeltő por, de a kormányzati oldal és a Pest Vármegyei Kormányhivatal ezeket az állításokat visszautasította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Robert Fico: Bezárhat a szlovákiai Samsung-gyár – 800 dolgozó veszítheti el a munkáját
A szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a Samsung a tévépiac visszaesése miatt leállíthatja a termelést a galántai gyárában. Az intézkedés után csak a cég logisztikai központja maradna az országban.


A szlovák kormány arra készül, hogy a Samsung leállítja a galántai tévégyártást. Robert Fico miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a koreai cég globális átszervezése Közép-Európát is érintheti, a hírt pedig időközben több, a vállalathoz közel álló forrás is megerősítette a szlovák sajtónak. Fico szerint a Samsung világszerte átstrukturálja az üzemeit, a termelés területén pedig elsősorban Közép-Európát érinthetik az átszervezések, melynek hátterében a televíziók iránti kereslet visszaesése áll – írja az ujszo.com.

A miniszterelnök szerint a kabinet már felkészült a bejelentésre. „Ha odáig jutunk, hogy Szlovákia azon országok közé kerül, ahol visszafogják a televíziók gyártását, akkor meg fogjuk kérdezni, hogy mivel pótolják ezt” – mondta Fico.

A Denník című lapnak több forrás is megerősítette, hogy

a cég a gyártást valóban beszünteti, és csak a logisztikai központ marad az országban.

Úgy tudják, a koreai tulajdonos régóta panaszkodik a drága energiaárakra és az egyre dráguló munkaerőre. A Samsung Electronics Slovakia egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.

A Samsungnak nem ez az első gyárbezárása az országban, másik, vedrődi üzemét már 2018-ban bezárta, a termelést akkor Galántára vonták össze. A mostani döntés közvetlenül körülbelül 800 embert érinthet a galántai gyárban, amely a szlovák elektrotechnikai ipar egyik legnagyobb szereplője volt, és az előző évben 1,7 milliárd euró feletti árbevételt ért el.

A szlovák miniszterelnök a várhatóan munka nélkül maradóknak átképzést vetett fel. Lehetőségként a Nagysurányban épülő kínai Gotion akkumulátorgyárat említette, amely a tervek szerint kezdetben 1300, később pedig akár 3500 embernek adhat munkát. Az ellenzék, például a Progresívne Slovensko, már korábban is bírálta a kormányt az ipari leépítések miatt, szerintük a romló üzleti környezet és a cégeket sújtó pluszterhek, mint a tranzakciós adó, rontják az ország versenyképességét.

A gyártás leállítása után a Samsung nem vonul ki teljesen Szlovákiából: a Galánta melletti Gányban működő logisztikai központja, amely nagyjából 700 embert foglalkoztat, európai elosztási csomópontként tovább működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Toroczkaiék 106 jelölttel rohamozzák a parlamentet – kész van a listájuk, a mérleg nyelve szerepére készül a Mi Hazánk, ha bejut
A pártelnök szerint „a Mi Hazánk még soha nem volt ilyen eredményes”, mert jobban teljesítettek, mint négy éve. Akkor nem volt mind a 106 körzetben egyéni jelöltjük, most viszont igen, az országos listájukat pedig már a kampányidőszak első hetében le tudták adni.


Pénteken a Mi Hazánk is bejelentette, hogy mind a 106 egyéni választókerületben összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat, és elkészült a párt 240 nevet tartalmazó országos listája is. A listát maga a pártelnök, Toroczkai László vezeti.

Szerinte „a Mi Hazánk még soha nem volt ilyen eredményes”, mert jobban teljesítettek, mint négy éve. Mint elmondta, akkor nem volt mind a 106 körzetben egyéni jelöltjük, most viszont igen, az országos listájukat pedig már a kampányidőszak első hetében le tudták adni, egy héttel korábban, mint legutóbb.

Toroczkai hozzátette, hogy „jobbnál jobb jelöltek” közül kellett válogatniuk. A párt tájékoztatása szerint eddig 86 választókerületben nyújtották be az ajánlóíveket a választási irodáknak.

Az országos lista első tíz helyén a párt legismertebb politikusai szerepelnek: Toroczkai Lászlót Dúró Dóra elnökhelyettes, Apáti István és Novák Előd alelnökök követik. Az ötödik helyen Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő áll, aki csak szimbolikusan szerepel a listán, mandátumszerzés esetén sem hagyná ott az Európai Parlamentet.

Az élmezőnyben kapott még helyet Dócs Dávid és Pakusza Zoltán alelnök, Szabadi István pártigazgató, valamint Lantos János és Fiszter Zsuzsanna – írja a Telex. A 240 fős listára azért volt szükség, mert ha a következő négy évben egy listás képviselőjük mandátuma megüresedik, a listán szereplők közül – a sorrendet már nem tartva – pótolhatják a helyét. A listán szerepel még többek között Kisberk Szabolcs kommunikációs igazgató, Gyömrő és Pilis polgármestere, valamint a párthoz kötődő Magyar Önvédelmi Mozgalom korábbi és jelenlegi vezetője is.

A hivatalos kampányidőszak február 21-én indult, a Fidesz és a Tisza Párt pedig már aznap bejelentette, hogy mind a 106 egyéni jelöltjük összegyűjtötte az induláshoz szükséges 500 ajánlást. A Fidesz az országos listáját – amit Orbán Viktor vezet – már február 16-án bemutatta, a Tisza Párt ezzel még adós. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban legalább 71 egyéni képviselőjelöltet tud indítani. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor nem készít összesítést arról, hogy a pártok jelöltjei összesen hány ajánlást gyűjtöttek, mivel a rendszer csak az első 500 érvényes aláírásig ellenőrzi az íveket.

A Mi Hazánknak jelenleg hat képviselője ül a parlamentben. A közvélemény-kutatások vegyes képet mutatnak a párt bejutási esélyeiről: egyes mérések a parlamenti küszöb fölé, mások alá mérik őket. A párt vezetése magabiztos a bejutásban, és nem titkolt céljuk, hogy ők legyenek a mérleg nyelve egy esetleges parlamenti patthelyzetben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk