Jon Favreau megmentette a Star Warst – megnéztük a Mandalorian második évadát
Figyelem, a cikk spoilereket tartalmaz!
Coming out: Star Wars rajongó vagyok. Igaz, nem fanatikus, rajongásom tárgya elsősorban a régi trilógiára terjed ki, illetve a 80-as években kiadott Kenner Star Wars figurák gyűjtésére. A millió könyvet, képregényt és a rajzfilmsorozatokat kihagytam.
Az előzmény trilógiát szívesen felejteném, viszont azok közé tartozom, akiknek bejöttek a folytatások.
Igen, Az utolsó jedik is.
De azt is megértem, hogy sokaknak miért okoztak csalódást.
Kicsit azt vártuk, hogy a Star Wars ugyanott folytatódik, ahol 1984-ben abbamaradt. Kedvenc hőseink, Luke, Han, Leia, Chewie és a többiek, ha megöregedve is, de továbbra is harcolnak a sötétség aktuális erői ellen. Újraélhetjük rajtuk keresztül a gyerekkorunkat, előcsalják a régi emlékeket, érzéseket.
Ennek az elvárásnak talán egyedül a Zsivány egyes tudott megfelelni, annak ellenére, hogy abban szerepelt a legkevesebb ismerős karakter.
És ennek az elvárásnak felelt meg a The Mandalorian is.
Jon Favreau nagy „leporoló mester”. Ő lehelt új életet a Marvel univerzumba, ő készítette el A dzsungel könyve és Az oroszlánkirály élethű, 3d-s változatát, és most ő támasztotta fel a halódó Star Wars franchise-t is.
A Mandalorian egyik titka kétségtelenül a botegyszerű történet.
Adott a hős, aki kap egy küldetést, amiért végig kell verekednie magát a fél világon. Ez az egyszerű, utaztatós dramaturgia lehetőséget adott, hogy minél többet belepakoljon abból, amit a Star Wars rajongók igazán szeretnek: űrhajókat, űrlényeket, fegyvereket, birodalmiakat, és változatos világokat.
George Lucas talán maga sem tudta, mekkora találmány megtölteni a filmjeit mindenféle menő űrlényekkel. Bár a sorozatban nem nagyon jelentek meg a régi trilógiából ismert karakterek, ismerős arcok (fajok) annál inkább: például amikor az első epizódban trandoshani fejvadászok támadtak Mandóra, mindenkinek eszébe jutott Bossk, a trandoshani fejvadász, aki ott áll A birodalom visszavágban Boba Fett társaságában, amikor Vader eligazítást tart nekik.Ismerősnek tűnik a Nick Nolte hangján megszólaló Kuii, az ugnauth és a buckalakók is. Sorolhatnánk.
Tulajdonképpen ismeretlen ismerős maga Mando is, akiben óhatatlanul Boba Fettet látjuk. Gondoljunk bele, Boba Fett a hihetetlenül menő páncéljának köszönhetően úgy lett a Star Wars egyik legismertebb, legikonikusabb figurája, hogy alig szerepelt, jó ha 1-2 mondatot mondott, és rendkívül nevetséges körülmények között halt meg -
legalább is ezt hittük, de erről majd később...
Zseniális húzás volt a „kölyök” figurája, akit az egész világ azonnal megszeretett, és elnevezett Baby Yodának, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem lehetett Yoda, hisz a Mandalorian már a jedi mester halála után játszódik. A második évadban aztán megtudtuk, hogy a Grogu névre hallgat.
Favreau következő remek húzása a régi és az új ötvözése. Behozott olyan karaktereket, akik a rajzfilmsorozatokban illetve az Expanded Universe (tágabb univerzum) regényeiben, képregényeiben bukkantak fel eredetileg. Ilyen többek között Cara Dune, Ashoka vagy Bo Katan.
A második évad minden pozitívum ellenére meglehetősen hullámzó lett. Ez jól mérhető a rajongói reakciókon. Sok volt az unalmas, töltelék rész. Az abszolút mélypontot egyértelműen az a két epizód jelentette, amelyben Mandónak egy béka hölgyet és porontyait kellett elkísérnie valami messzi bolygóra, hogy találkozhasson a férjével.
Maga a békalény olyan volt, mintha egy Tini Nindzsa rajfilmből lépett volna ki – a 2012-es TMNT sorozatban konkrétan voltak is hasonló mutánsok. Tudom, mert én fordítottam.
Ráadásul Mando azért vállalja az utas fuvarozását, mert azt ígérik neki, hogy a férje segítni tud neki abban, hogy megtalálja a többi mandalórit. Ehhez képest az óriási „füles” amit a békaférj nyújtani tud annyiból áll, hogy megmutatja Mandónak, merre van a kocsma, ahol kérdezősködhet.
Lám, a Star Wars filmeket végigkísérő következetlenségek a Mandaloriant sem kerülték el, de lehet, hogy ez már kötelező tartozéka ennek az univerzumnak.
A 4. epizódtól szerencsére kezdett feljönni a történet. „Az ostrom” (The siege) érdekessége, hogy nem csak újra láthattuk az első évadból (és a Rocky filmekből) jól ismert Carl Weatherst, hanem ő is rendezte a részt. Maga az epizód amolyan töltelék, a fő történetszálat sokban nem lendítette előre, de legalább volt benne csihipuhi, birodalmi rohamosztagosok, speeder bike-ok és tie vadászok, ami mindig megmelengeti a Star Wars rajongó szívét.
