SZEMPONT
A Rovatból

Üvöltöztek velem, hogy ha ennyire rosszul érzem magam, akkor minek szültem

Makra Ágnest 33 éve csípte meg egy kullancs, és azóta sem múltak el nála a Lyme-kór szövődményei. Mégsem adta fel: családot alapított és lett egy gyönyörű kislánya.


Az akkor huszonéves lányt még 1985-ben egy balatoni kirándulás során érte a csípés. Éveken át próbált választ kapni állapota fokozatos romlására, az orvosok azonban sötétben tapogatóztak, volt, aki egyszerűen „pszichés eredetűnek” vélte a betegséget. Végül egy Amerikában élő magyar származású orvos adta meg a helyes diagnózist. Ágnes ezután tudta meg, hogy Mexikóban végeznek egy kockázatos, de eredményesnek tűnő kezelést.

Először néhány hónappal első tengeren túli útja előtt találkoztunk. Bár tisztában volt vele, hogy milyen iszonyatos gyógymódnak veti alá magát, tele volt bizakodással, és a kezelések szép reményekkel kecsegtettek. Közben két könyvet is írt, Kullancscsípéstől a maláriáig, illetve Maláriától a gyógyulásig címmel. Történetének azonban, sajnos, nincsen happy endje.

- A malária-terápiák, úgy tűnt, nagyon sokat javítottak az állapotomon – idézi fel a negyedszázada történteket Makra Ágnes - A Lyme-kórtól lebénultam, tolókocsiban ültem, de utána, a terápiát követően, már kint elkezdett, majd itthon folytatott, évekig tartó rehabilitációs kezeléseknek köszönhetően bottal, vagy egy mankóval újra tudtam járni. Elkezdtem tanulni, és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskoláján történelem-művelődés-szervező szakon végeztem. Megcsillant bennem a remény, hogy fogok tudni dolgozni: emberileg mindenképpen többé váltam azáltal, hogy lett egy diplomám, de akkor még bíztam abban, hogy a diplomát használni is tudom, és hasznos tagja leszek a társadalomnak.

-Az életveszélyes malária-terápiasorozat után, amelynek lényege, hogy 42 fokos láz előidézésével próbálják a kórokozót elpusztítani, milyen keretek között folyt a rehabilitációd?

- A terápiák között Budakeszin, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe jártam, majd Szegeden folytatódott az Anna-fürdőben, ahová jelenleg is járok, és a sportuszodában, mindig megfelelő gyógytornászok irányításával. De foglalkoztak velem a Pető-intézet konduktorai is. Ahogy az utolsó malária-terápiát megkaptam, már kint elkezdődött egy nagy volumenű rehabilitációs kezelés.

Néhány évig el tudtam hinni, hogy teljesen meggyógyulok, boldog lehetek, de ez a nagyfokú javulás elkezdett visszaesni és nagyon sokféle betegség ütötte fel a fejét nálam.

Ezek azóta is komplex kezelést igényelnek, és közben számtalan műtéten is átestem.

-Amikor megismertelek, az volt az első benyomásom, hogy hihetetlen erő és élni akarás van Benned, hogy semmilyen körülmények között nem adod fel. És úgy érzem, ma is ugyanez a végtelen kitartás munkál Benned.

- Nagyon szeretnék ilyen lenni, de már nem vagyok benne biztos, hogy ilyen vagyok. Jelenleg reumás ízületi gyulladással kezelnek, ami egy autoimmun betegség. Nagyon komoly gyógyszerekkel nyomják el az immunrendszeremet, emiatt sok súlyos fertőzést elkapok, amelyek magas lázzal és rosszullétekkel járnak. Ilyenkor egyféle antibiotikum nem is szokott elég lenni. Néha azt érzem, hogy meg fogok halni, főleg, amikor nem hat az első antibiotikum. És azt tudják, hogy ha az embert antibiotikumokkal bombázzák, az előbb-utóbb kimeríti a kereteket, és kialakulhat a rezisztencia. De valóban, tűzön-vízen át, bármennyire életveszélyesnek tűnt a malária-terápia, minden erőmmel azon voltam, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek azért, hogy jobban legyek és azt gondolom, meg is tettem. Most már kezdek elfáradni és egyre többször érzem azt, hogy talán holnap reggel már nem ébredek fel. Az a legszomorúbb az egészben, hogy néha már azt gondolom – és ezt nagyon rossz kimondani: lehet, hogy nem is olyan nagy baj?

Vajon mennyi nyomást bír el az ember pszichéje? Most már nagyon hosszú idő telt el, és nagyon rövidke kis időszaka van az életemnek, amire azt mondhatom, hogy boldog és szép volt és nagyon jó rá visszaemlékezni.

Amikor legyűrök egy nehéz időszakot, nem mindig adódik lehetőségem arra, hogy levegőt vegyek és erőt gyűjtsek, mert rögtön a nyakamba szakad a következő.

Amikor tolókocsiban ültem, nyilván a bénulásból is következően nemigen éreztem fájdalmat. Előtte igen, mert iszonyú vizsgálatok és kezelések tömkelegén estem át: légmell, tüdőgyulladás, folyamatosan kaptam az antibiotikumokat intravénásan – ezek nyilván megviseltek, de ilyen erőteljes fájdalmakra, mint amilyenek az utóbbi időben vannak, nem emlékszem. Ez az ideg kompressziója miatt kialakuló fájdalom, amelyre a fájdalomcsillapítók nem igazán hatnak. Miután ezeket éjjel-nappal érzem, éjjel sem tudok pihenni, nincs módon a regenerálódásra, így nagyon-nagyon elfáradok. Amikor kicsit kisüt a nap, újra próbálok erőt meríteni, próbálom elhinni, hogy boldog vagyok, és szebb lesz a holnap, de már nem mindig sikerül.

-Nagyon szép családod van, ez kiderül Facebook-oldaladra feltett képeidből. Hogyan ismerkedtél meg a férjeddel?

- Róberttel az uszodában ismerkedtünk meg, ahol a mai napig kezeléseket kapok. Én észre sem vettem őt, mert bottal jártam oda, és addig az volt a tapasztalatom, hogy úgy mentek el mellettem a férfiak, hogy nem a nőt látták meg bennem. Nem is gondoltam, hogy egy teljesen egészségem ember kapcsolatra szeretne velem lépni. Róbert elmondása szerint, amikor már többször látott engem, megfigyelte az autómat. Azon hagyott nekem egy telefonszámot és egy üzenetet. Hetekig nem hívtam fel, nem is értettem, mit akar. Ő azonban közben kinyomozta a telefonszámomat, felhívott és találkoztunk. A második találkozásra vittem magammal a könyveimet, mert fontosnak éreztem, hogy tudjon rólam mindent.

Legközelebb megkérdeztem tőle, hogy még mindig akar-e velem találkozni, mire elmondta, hogy sírva olvasta végig a könyveimet és azt válaszolta: igen.

Óriási áldás ő nekem a Jóistentől, csendes, végtelenül nyugodt ember. Óriási odaadással vesz engem körül. Pedig a sok szenvedés, fájdalom kimerítő lehet számára is. Nem érzek részéről semmilyen negatív hozzáállást, de biztosan más lenne az élete, ha egészséges párja lenne.

- Szerelmetek gyümölcse, Tamara, már gimnazista.

- Igen, tizenhat éves lesz nyáron. Annak idején nagyon sokat jártunk a soproni kórház osztályvezető főorvosához, hogy szülhetek-e. Mielőtt arra gondoltunk, hogy szeretnénk gyermeket, nekem három petefészek-műtétem volt, és csonkolták a jobboldali petefészkemet, ennek ellenére mondták, hogy mindenképpen szüljek. Ezt erősítette meg a főorvos úr is. A házasságkötésünk után egy fél évvel be is jelenthettem az örömhírt, hogy várandós vagyok.

Életem legcsodálatosabb időszaka volt, hogy tudtam szülni egy gyereket. Tamara végtelenül szorgalmas, ügyes, okos gyerek. Szegeden a Radnóti Gimnázium biológia tagozatára jár, orvos szeretne lenni.

Eddig versenyszerűen úszott, válogatott kerettag is volt. Jó kis „kiképzést” kapott, mert alig volt egyéves, amikor elindult a lavina nálam: kétoldali keresztcsont-gyulladásom volt, bombáztak szteroidokkal, utána kialakult egy combcsont-daganat, amit kétszer kellett megoperálni – ő hozta oda nekem a mankót, hogy fel tudjak kelni az ágyból – majd nyaki borda-műtétem volt. Megmondta az orvosom, hogy nagyon veszélyes, mert a nagy erek mentén kell végigmenni, és

úgy mentem be a kórházba, hogy nem biztos, hogy felébredek a 14. műtétem után, de muszáj volt megcsinálni, mert tudtam: így nem tudok anya lenni, mert elszívja az agyamat a fájdalom. És ezt követték még további operációk...

Aztán Tamara 4-5 éves volt, amikor kiderült, hogy reumás ízületi gyulladásom van. Tavaly szeptemberben a több évig tartó bázisterápiák után megkaptam az OEP-engedélyt a biológiai terápiára. Ez a tablettás kezelés nagyon költséges, 324 ezer forint egy doboz gyógyszer egy hónapra, de ezt nagyrészt az OEP finanszírozza, ehhez csak 2500 forinttal kell havonta hozzájárulnom. Szinte az úszás az egyetlen, ami enyhít az ízületi bántalmakon, igyekszem eljutni hetente háromszor, utána mindig lazulnak egy kicsit a görcsös izmok. Nemrégiben kialakult nálam egy nyaki porckorong-sérv is, arra kaptam szteroid-injekciókat. Ez még jobban lenyomta az immunrendszeremet és éppen az ünnepek alatt kaptam el egy kismedence-gyulladást…

- A családodon kívül mennyire érzed az emberek szeretetét, szolidaritását?

- Sokan megismertek annak idején a könyveim kapcsán, és a sajtó sokat segített abban, hogy minél többet tudjak belőlük eladni, és ez is segítse a kezeléseimet. Akkor nagyon sokakhoz eljutott a történetem. Utána jött egy nagy csend az életemben, nem is vágytam a szereplésre. Amióta beléptem a Facebookba, sokan megkerestek, szeretnék tudni, hogy mi van velem.

Ez a közösségi oldal elég egy kis chatelésre, de az elmúlt 20-25 év legszebb, vagy drámaian nehéz pillanatait nemigen lehet itt megosztani.

Előfordul, hogy megismernek a gyógyszertárban, vagy egy olyan orvos is tudja, hogy ki vagyok, akinél még nem jártam. Ilyenkor érzem, hogy nagy szeretettel és jó szándékkal vesznek körül. Persze nagyon sok rossz dolgot is el tudnék mondani, olyanokat, mint amiket az egészségügyről leírtam a könyvemben, és úgy gondolom, hogy azóta sem történt sajnos pozitív előrelépés. Tisztelet a kivételnek, így a Szegedi Traumatológiai Klinika előtt le a kalappal, mert emberségből, szakmai tudásból, hozzáállásból csillagos ötös feletti teljesítményt nyújtottak. De tudok mondani olyan osztályokat, ahol elképesztő módon bántak velem és csak akkor változott meg mindez, amikor megtudták, hogy könyvet írtam. Egyébként megfordult bennem egy olyan könyv gondolata, ha találnék hozzá egy jó kiadót, vagy egy támogatót, amelyben örömmel megosztanám tapasztalataimat az emberekkel, mert úgy látom, hogy még sokan emlékeznek rám. Szinte naponta kapok üzeneteket. De azért azt is érzem, hogy elfáradnak a baráti kapcsolatok a hosszan tartó betegséggel való kálváriában…

- Ma is él a Makra Ágnes Gyógyulásáért alapítvány/ .

- 1995-ben jött létre, amikor az utolsó két külföldi kezelésemhez volt szükségem pénzre, hogy a jószándékú emberek támogatása biztosan eljusson hozzám. Most az adóbevallási időszak kezdetén köszönettel veszem akár cégektől, akár magánszemélyektől adójuk 1%-ának felajánlását. Amikor ezt közzétettem a Facebookon, egy-két nap alatt több mint 40-en osztották meg. Így is érzem, hogy velem vannak és szorítanak nekem.

-A Te sorsod több szempontból is példaértékű: egyfelől a szinte hihetetlen küzdelmed miatt, másfelől azért, mert látjuk: mennyi segítő szándék van az emberekben, ha tapasztalják, hogy olyan ember felé kell kinyújtaniuk a kezüket, aki maga is tesz saját jobbulásáért.

- Azért is írtam meg betegségem történetét, hogy mások ne kerüljenek ilyen helyzetbe, hogy vigyázzanak, figyeljenek magukra egy-egy kirándulás után. A 80-as évek közepén a Lyme-kór felismerése Magyarországon még nagyon kezdetleges stádiumban volt. Az első könyvhöz több orvos írt előszót, vannak benne tájékoztató anyagok a betegségről, tüneteiről. A magam módján kicsit segíteni akartam, hogy ne fordulhasson elő, hogy valakinél hosszú évek óta, elkésve diagnosztizálják a Lyme-kórt, amikor már kérdéses, hogy van-e egyáltalán belőle kiút. És persze magam miatt is, a kezelések finanszírozására. Az első könyv több mint 30 ezer példányban kelt el, sokan segítettek árulni, mellette programokat szerveztek.

Az a tapasztalatom, hogy ha az emberek látják, hogy valakinek szüksége van a segítségre, és hogy maga is mindent megtesz, hogy jobb legyen, akkor odaállnak mellé. És nagyon örülök annak, hogy megszületett a gyermekem, mert ha én nem is tudok építő tagja lenni a társadalomnak, legalább adtam egy embert, aki olyan úton halad, hogy segítségére lehet másoknak.

És ez akkor is igaz, hogyha szülés után kezdődtek a súlyos problémák. Volt eset, amikor rokkantsági felülvizsgálatra kellett mennem, és üvöltöztek velem, hogy ha ennyire rosszul érzem magam, akkor minek szültem. Én pedig azt mondtam, ha most kellene döntenem a szülésről, most is örömmel vállalnám, és egyáltalán nem bántam meg, a legszebb része az életemnek, amire mindig úgy fogok visszaemlékezni, mint egy óriási ajándékra és áldásra. Azért még próbálok küzdeni, hiszek abban, hogy még lesznek szép pillanatai az életemnek…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: