KULT
A Rovatból

Love Bistro vagy Konyhafőnök? - újabb csata a Tv2 és az RTL között

'Míg a Konyhafőnök évek óta növelni tudja rajongótáborát, a Love Bistro címére sem biztos, hogy emlékezünk majd fél év múlva...' Kritika.


Augusztus 25-én startolt a Tv2 legújabb gasztro-showja, Love Bistro néven. Hírességek és párjaik vetélkednek más hírességekkel és párjaikkal és ahogyan az lenni szokott, elsősorban nagyon próbálnak bennünket szórakoztatni.

Eközben immár három hete fut az RTL Klubon a Konyhafőnök 7. évada, ahol ismét hétköznapi emberek, és nem pedig celebek vetélkednek egymással.

Két kereskedelmi adó, két gasztroműsor, egy idősáv és egy verseny a nézők kegyeiért. Egy verseny, amelynek akkor is az RTL Klub műsora lenne a győztese, ha a Love Bistro erősebb, minőségibb és szórakoztatóbb lenne. De nem feltétlenül az.

Bevallom őszintén, a Konyhafőnököt nem csupán azért kedvelem, mert szórakoztató vagy kikapcsol. Abszolút edukatív hatása van a műsornak, aminek hála már én is tudok házi tésztát gyúrni, erősen pillogok, hogy karácsonyra olyan robotgépet kaphassak, amivel ott dolgoznak a versenyzők és a séfek, és legutóbb feljegyeztem magamnak, mi a titka a tökéletes sült kacsamájnak.

Rácz Jenő (a legfiatalabb magyar Micheline-csillagos séf) és Sárközi Ákos (2014-ben szerzett Micheline-csillagot, főzött már Tom Hanksnek is) személye számomra garancia, eközben Fördős Zé munkásságát is elismerem, mert számtalanszor futottam már az ő blogjához, ha valami receptet kerestem.

Ezzel párhuzamosan a Love Bistro is nagyágyút szerződtetett, mégpedig az első Konyhafőnök műsorok sztárját, Bernáth Józsefet láthatjuk a Tv2 műsorában. Bernáth 2016-ban nem túl szépen búcsúzott az RTL Klubtól, sokáig ment is a huzavona a csatorna és a séf között. Személye egyértelműen fricska az RTL Klub felé. Az viszont már inkább kényszernek tűnik, hogy a Love Bistro kénytelen volt a versenyzők tekintetében is egy már kipróbált alapgárdához nyúlni. Cinthya Dictator, Tücsi vagy Dobó Ági már egyszer megmérettetett az rtl-es Konyhafőnök VIP-ben, a fentebb emlegetett egyszeri tévénéző pedig a sóhajtozgatások közepette azt is megjegyzi, hogy Dobó Ági az egyik korábbi Konyhafőnök VIP győzteseként eléggé nagy előnyben van.

Pozitívum, hogy a Tv2 végre-végre el tudott rugaszkodni attól, hogy a műsorvezetésre Ördög Nórát vagy Liptai Claudiát kérje fel. Az előbbi az augusztusban mindössze tíz adást megért Masterchef VIP-ben volt "létszám", az utóbbi a Séfek Séfében nem találta a helyét. Bernáth József személye pedig igazán telitalálat, ugyanis szemben az RTL Klub két, harsányabb stílust képviselő séf-sztárjával, Bernáth maga a megtestesült nyugalom és empátia.

Ezek a jelzők jól is jönnek a Love Bistro-ban, ahol

a versenyzőkről az első perctől fogva tudjuk, hogy nem profik, hogy hibázhatnak, hogy nincsenek tisztában olyan alapokkal sem, mint egy lángos receptje akár.

Bernáth és műsorvezető társa, a cukrászmester Baracskay Angéla akkor is képesek dicsérőn nyilatkozni egy ételről, ha az előzőleg be lett dobva a tálaló pultba fejjel lefelé, vagy egyértelműen emberi fogyasztásra alkalmatlan, mert annyira csípősre sikerült.

A Konyhafőnökben ellenben hétköznapi emberek versenyeznek, akiket hétről-hétre megismerhetünk, hogy aztán nemsokára jól el is felejtsük őket. Addig viszont szeretjük vagy kevésbé szeretjük őket, drukkolunk a továbbjutásukért, vagy épp ellenkezőleg, nagyon kiejtenénk őket. Egy cseppet sem hátrány, hogy ők nem celebek. A Love Bistroban hírességek versenyeznek, de - nem bántásból mondom - a 16 párból szerintem három-négyről tudja egy átlag televíziónéző, hogy amúgy kicsoda is az illető.

Így viszont az is kevésbé izgalmas, ami esetleg kiderülhet a "sztárpárok" jelleméről.

Érdekes összehasonlítani az ismeretlenekből pár nap televíziós hírnevet szerző emberekből áradó természetességet és egyes celebek túltolt, hisztis magamutogatását.

A Love Bistro első hetében például ismét felmerült bennem a kérdés, vajon miből gondolja azt bárki is, hogy Cinthya Dictator képernyőre való?

Ha a műsorok nem egyszerre, egy időben futnának, hanem az egyik mondjuk eltolva, októberben kezdődne, minden bizonnyal boldogabbak lennének a műfaj rajongói, és nagyobb kérdés lenne a verseny végkifejlete. Így bármennyire is kedves, mulatságos a Love Bistro, bármennyire is szeretjük az ismertebb embereket hétköznapi(bb) élethelyzetekben nézegetni (emberi gyarlóság, kíváncsiság a neved), hovatovább bármennyire is menő ötlet az új műsorban a licitálós feladat, a két csatorna versenyében egyértelmű, melyik lesz a győztes. Míg a Konyhafőnök évek óta növelni tudja rajongótáborát, a Love Bistro címére sem biztos, hogy emlékezünk majd fél év múlva, ahogyan nekem már most utána kellett néznem, mi is volt a címe a mindössze három hete elkezdett Masterchef VIP-nek. Nem ragad meg.

A főzés oltárán mutogatott show-elemek kapcsán bennem még egy kérdés fogalmazódott meg, és az mindkét műsorban jellemző. Valaki árulja el nekem, miért menő főzés közben dobálózni, ordibálni, hadonászni és a másikkal úgy beszélni, hogy az ténylegesen sértő és megalázó? Ez persze csak költői kérdés.

Egy dolog viszont mindkét műsor kapcsán abszolút pozitív.

A két legnagyobb hazai csatorna, miközben egymásnak feszül, szinte vérre menően igyekszik, hogy te, én, mi, a nézők ténylegesen ki tudjanak kapcsolni, le tudják tenni a stresszt, tudjanak nevetni nagyokat és alapjáraton elfeledni minden hepehupáját ennek a nem kicsit elfuserált évnek egy világjárvány árnyékában.

Ez az, amiért hálásak lehetünk, és ez az, amiért üsse kő, nézzük ezeket a műsorokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk