HÍREK
A Rovatból

Lesújtó adat: minden harmadik magyar fiatal külföldön képzeli el a jövőjét

A legdöntőbb érvük a kivándorlás mellett a politikai helyzet. Nem meglepő módon pártpreferenciák mentén van eltérés a költözési kedvben.


Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete 16 és 29 év közötti fiatalokat kérdezett meg külföldre költözési hajlandóságukról.

A kutatásból (amit a hvg.hu közölt) kiderült, hogy a fiatalok egyharmada nem érzi jól magát a hazai viszonyok között, 40 százalékuk el tudná képzelni az életét más országban is.

Egy 2020-as hasonló kutatásban még csak 21 százaléknak voltak hosszú távú munkavállalási szándékai, azaz megduplázódtak az adatok.

A 2023. májusi adatok szerint minden harmadik (35%) magyar, 16−29 év közötti fiatal fejében megfordult már a gondolat, hogy inkább itt hagyja az országot, és másutt élje az életét. A kutatók szerint az adatok leginkább dühöt, frusztrációt, elkeseredettséget mutatnak az ifjúsági réteg egy részében. A három évvel ezelőtti számokhoz képest (11%) ez több mint háromszor magasabb érték.

Rövidebb távú, akár tanulmányi jellegű külföldi útban a „magas státuszú” fiatalok számolnak be: ha mindkét szülő diplomás, akkor a külföldi tanulási szándék aránya megduplázódik. A legfiatalabbak, azaz a 16−19 évesek körében 42, míg a gimnazistáknál 50 százalék azok aránya, akiknél szóba jöhet, hogy fél-, egy évig külföldön tanuljon, illetve, hogy akár külföldön szerezzen diplomát.

A pártpreferenciák alapján a 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok szimpatizánsai, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) szavazói illetve a pártpreferenciájukat el nem árulók körében magas a külföldre vágyók aránya, míg a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói inkább itthon képzelik el jövőjüket. Az ellenzék és az MKKP fiatal szavazóinak is valamivel több mint a fele fejében megfordult a gondolat, hogy egy pár hétre, vagy akár néhány hónapra külföldre menjen dolgozni.

Érdekesség, hogy a jelenleg iskolába járók közül nem az egyetemisták, hanem a szakképzésben részt vevők (érettségivel vagy anélkül), valamint a gimnazisták tervezgetnek külföldi munkát.

A tartós külföldi költözésben gondolkozók leginkább a 20 év alattiak, a magas kulturális tőkével induló, és azt tovább gyarapító (diplomás vagy jelenleg gimnáziumba járó) fiatalok és az ellenzéki szavazók – illetve ezek metszetei. Az MKKP és az egykori közös ellenzéki lista pártjának támogatói között magas a tartósan külföldre vágyók aránya, míg a legalacsonyabb érték a Fidesz−KDNP 16−29 éves szavazóinál figyelhető meg.

Akik hosszabb távra másik országba költöznének, azoknak mintegy háromnegyede egyáltalában nem, vagy nem elégedett a demokrácia magyarországi állapotával.

A kutatás készítői hangsúlyozzák, hogy a számok nem azt mutatják, ki az, aki akár már holnap csomagolna: a számok egyfajta közhangulatot mérnek Magyarországgal szemben a fiatalok körében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás válaszolt Orbán Viktornak, aki nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletet
Sulyok Tamás köztársasági elnök jogalkotási feladatról írt, miután a miniszterelnök közölte vele, nem tartják be az Európai Bíróság döntését. Az ítélet a gyermekvédelmi törvényt mondta ki uniós jogot sértőnek.


Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn reagált Orbán Viktor miniszterelnök levelére, amelyben a kormányfő közölte: nem hajtják végre az Európai Bíróság ítéletét a gyermekvédelmi törvény ügyében. Az államfő a közösségi oldalán jogi magyarázattal tette egyértelművé, hogy a kormánynak szerinte a jogalkotás a feladata.

Sulyok szerint a bírósági döntés után a jogbiztonság megköveteli egy olyan új jogszabályi megoldás kidolgozását, amely egyszerre veszi figyelembe az uniós jogot, az Alaptörvényt és a nemzetközi előírásokat. Az államfő a célként a „méltányos egyensúly biztosítását” jelölte meg a gyermekek jogvédelmének megőrzése mellett.

"Az Európai Bíróság ítéletét követően a jogbiztonság elvéből fakadó nemzeti jogalkotási feladat annak a jogszabályi megoldásnak a kidolgozása, ami a gyermekek megfelelő jogvédelmi szintjének megőrzése mellett képes megteremteni az Európai Unió jogának, az Alaptörvény alkotmányos követelményeinek és a vonatkozó nemzetközi jogi előírások érvényesülésének kellő összhangját a méltányos egyensúly biztosításával."

Az elnöki levél előzménye volt, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője szombaton tette közzé Orbán Viktor távozó miniszterelnök Sulyoknak címzett levelét. Ebben a kormányfő egyértelműen fogalmazott.

„Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre.”

Orbán a levelében politikai döntésnek nevezte a bíróság április 21-i ítéletét, ami szerinte uniós jogi és alkotmányjogi aggályokat is felvet.

Az Európai Unió Bírósága két héttel ezelőtt mondta ki, hogy uniós jogot sért a melegeket pedofilokkal összemosó törvény. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a luxembourgi testület figyelmen kívül hagyta a magyar Alaptörvényt, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentette, kiket javasol a TISZA Párt az Országgyűlés alelnöki posztjára
Három jelöltje van a TISZA Pártnak, egy ügyvéd, egy tanár és egy jogász. A neveket Magyar Péter osztotta meg a közösségi oldalán.


Magyar Péter hétfő délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a TISZA Párt kiket jelöl az Országgyűlés alelnöki posztjára. A leendő miniszterelnök azt írta:

"A TISZA három alelnököt jelöl a Magyar Országgyűlésbe:

Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó ügyvédet;

Kőszegi Krisztián földrajz-történelem szakos tanárt;

dr. Rák Richárd jogászt, aki egyben a Törvényalkotási Bizottság elnöke is lesz".

Majd a végén még hozzátette: "ui.: Richárd éppen egy egyeztetésen ül, ezért nincs a képen".

Az ellenzéki pártok már korábban ismertették javaslataikat: a Fidesz Vitályos Esztert, a KDNP Latorcai Csabát, a Mi Hazánk Mozgalom pedig ismét Dúró Dórát javasolja a tisztségre.

Az új Országgyűlés szombaton tartja alakuló ülését, ahol a képviselők szavaznak a tisztségviselőkről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy ki vásárolta meg a Szőlő utcai javítóintézet ingatlanát
A kormányközeli üzleti körökhöz köthető Market-csoport lett a tulajdonosa az óbudai Szőlő utcai javítóintézet egykori épületének. Az ingatlan jövőjéről konkrétumokat még nem közöltek.


A földhivatali tulajdoni lap szerint eldőlt, kié lesz a botrányoktól terhelt Szőlő utcai javítóintézet egykori épülete: a Market-csoporthoz tartozó Market Asset Management Zrt. vásárolta meg az állami árverésen. A vevő kilétét a Telex a tulajdoni lap alapján közölte hétfőn.

A vételár a portál szerint 2,65 milliárd forint volt - írta meg a Magyar Hang.

Az intézmény azután került a figyelem középpontjába, hogy letartóztatták a korábbi igazgatót. A legfőbb ügyész tájékoztatása szerint az ügyben eddig 15 kiskorú sértettet azonosítottak, a volt vezetőt pedig többek között emberkereskedelemmel, kényszermunkával, gyermekprostitúció kihasználásával és kiskorú sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal gyanúsítják. Az intézményt később bezárták, a gyerekek más helyekre kerültek.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végül árverésre bocsátotta az ingatlant. A licit március közepén indult, de a vevő kilétét a nyilvánosság csak most, a földhivatali adatokból ismerhette meg.

A Market-csoport egyelőre konkrét funkciót nem nevezett meg. Korábban a Magyar Hang megkeresésére azt közölték:

„Ez a kiváló lokációjú ingatlan, adottságainál fogva több fejlesztési irányt is lehetővé tesz, így tökéletesen illeszkedik a vállalat ingatlanfejlesztési stratégiájába”.

A portál megjegyzi, hogy az ingatlan megszerző cégcsoport az ismert kormányközeli multimilliárdos vállalkozó, Garancsi István többségi tulajdonának számít. A Telex pedig arról írt, hogy a Market-csoport honlapja szerint a cég fő profilja az ingatlanportfóliók kezelése és a befektetési menedzsment.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: így vették át a megbízólevelüket az új országgyűlési képviselők
A választáson győztes Tisza Párt leendő kormánytagjai és a Fidesz ellenzéki politikusai is átvették megbízólevelüket. Galériában mutatjuk a képeket a hétfői mandátumátadóról.


Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között, az Országház kupolatermében vették át megbízólevelüket az országos listáról bejutó képviselők. A Tisza Párt leendő miniszterei mellett ott voltak a Fidesz politikusai is, de már ellenzéki szerepben sorakoztak fel a ceremónián.

Az esemény a legtöbb taggal bíró frakció, a Tisza Párt képviselőivel indult: elsőként Kapitány István, a leendő gazdaságfejlesztési és energetikai miniszter, majd őt követve Orbán Anita, a jövendőbeli külügyminiszter vette át okmányát.

A mandátumátadón átvette megbízólevelét Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter, Kármán András, a pénzügyminiszteri poszt várományosa, valamint Melléthei-Barna Márton is, aki az igazságügyi tárcát vezetheti.

Az eseményen részt vett Forsthoffer Ágnes is, akit a Tisza Párt az Országgyűlés elnökének jelölt. Ő egyéni mandátumot szerzett, így megbízólevelét már korábban átvette.

Az ellenzékbe került Fidesz képviselőcsoportjából Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter és Orbán Balázs, Orbán Viktor távozó kormányfő politikai igazgatója is átvette a mandátumát. A fővárosi ellenzékből az Országgyűlésbe átülő Szentkirályi Alexandra szintén felvette megbízólevelét.

Kocsis Máté (Fidesz), Szijjártó Péter (Fidesz), Lázár János (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP), Latorcai Csaba (KDNP) és Budai Gyula (Fidesz) később teszi ezt meg – írja a 24.hu.

Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a megbízólevelek átadása előtt emlékeztetett rá, hogy az április 12-én lezajlott országgyűlési választás eredménye május 1-jén emelkedett jogerőre. Az NVB pedig öt napon belül köteles átadni a listán mandátumot szerzett országgyűlési képviselők mandátumát. A választási eredmény szerint a Tisza Pártnak 45, a Fidesz-KDNP pártszövetségnek 42, a Mi Hazánk Mozgalomnak 6 listás mandátuma lett.

A listás képviselők megbízóleveleinek átadása után az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésére készülhetnek a pártok. Ott tesznek esküt a képviselők, és ott választják meg a Ház tisztségviselőit is.

Képgaléria: A megbízólevelek átadása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk