Lélegzetelállító lett a meggyilkolt kurtizánról szóló film
Megnéztük a Mágnás Elza luxus prostituált életének utolsó napjait feldolgozó kosztümös thrillert. A Félvilág premier előtti vetítésén belesüppedtünk a székbe a borzongástól és a túlfűtött erotikától.
Az I. világháború előtt hónapokig lázban tartotta Budapestet a kérdés: Ki ölte meg mágnási Elzát? Erről a rejtélyről lebbenti fel a fátylat Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró filmje. A Monarchia idején játszódó Félvilág három nő szerelmi háromszögét és egy kegyetlen gyilkosság előzményeit meséli el.
A film igaz történeten alapul: 1914 januárjában egy utazókosárban megfojtott nő holttestét sodorta partra a Duna. A nyomozás megállapította, hogy a meggyilkolt személy Mágnás Elza volt.
Mágnás Elza valójában nem is volt mágnás, de mivel örömlányként csupa pénzes férfira vadászott, megragadt rajta a gúnynév. Elza az 1910-es években jött fel Kassáról Budapestre, szándéka szerint azért, hogy jómódú szeretőt kerítsen magának. Végül megfogta az Isten lábát. Összehozta a sors a kor egyik legtehetősebb bútorgyárosával, Max Schmidt-tel, akinek az óbudai Kiscelli Múzeum jelenlegi épülete volt a lakópalotája. Kiemelte Elzát a nyomorból, de talán éppen ez lett a nő veszte. Saját cselédlánya és annak szeretője fojtották meg, hogy ellopják az ékszereit, holttestét pedig egy jókora utazóládába rejtve bedobták a Dunába.
A filmben a félvilági életet élő manipulatív kurtizánt (Kovács Patrícia) saját képére akarja formálni ártatlan cselédjét (Döbrösi Laura). Prostituáltat próbál nevelni a visszafogott lányból, akinek szépen lassan szertefoszlik az ártatlansága. Ezt viszont nem nézi jó szemmel Elza komornája, Rózsi, akit munkakapcsolatnál sokkal régebbi és szorosabb szálak fűzik úrnőjéhez.
A három nő között szövődő bizarr, szenvedélyes viszonyokat és hatalmi játszmákat még tovább bonyolítják az Elza körül felbukkanó férfiak (Kulka János és Sándor Péter), egészen a brutális végkifejletig.
Kovács Patrícia sejtelmes tekintetével tökéletes választás volt az igazi úrinőket utánozni vágyó, számító és szeszélyes Mágnás Elza szerepére.
Döbrösi Laura az Aranyéletben megszokott naiva karakterében játssza az ártatlan szobalányt. Gryllus Dorka pedig fantasztikusan alakítja Rózsit, Elza bigott és féltékeny komornáját. Szürke szerepe ellenére is magasan a legjobb színészi alakítást nyújtja a filmben.
Kulka János a tehetős pártfogó, Max Schmidt szerepében sármosabb, mint valaha. Ő a legjobban kidolgozott mellékszereplő. A filmben megkapta a leghumorosabb párbeszédeket, és a film legerőteljesebb részét, a fentről filmezett ágyjelenet is.
A film világában felcsendülő zenék mind korhűek. Az Orfeumban és Elza gramofonjából is a korabeli slágerek szólnak. Az aláfestő zenék között viszont akad pár meglepő, modern darab is.
A filmben gyönyörű díszleteket és jelmezeket láthattok. A ködbe burkolózó pesti utcák, Lánchíd, kandeláberek és lovaskocsik pedig tényleg a 1900-as évek Budapestjére repítenek benneteket. A bravúros operatőri munkának és a képi effekteknek köszönhetően a film látványvilága - nincs rá jobb szó - egyszerűen esztétikailag szép.
A Félvilág, bár mozifilmként is megállná a helyét, először a tévében fog bemutatkozni a nagyközönség előtt. Mágnás Elza meggyilkolásának történetét december végén nézhetitek meg a Duna TV-n. Addig is vigasztalódjatok az film előzetesével.
Képek forrása: Félvilág / Demimonde
Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!
