KULT
A Rovatból

Kincsem: nem okozott csalódást minden idők legdrágább magyar filmje

Megnéztük Herendi Gábor új filmjét. Izgalmas és látványos közönségfilm született.

Link másolása

Nehéz napok elé néz Herendi Gábor, a Valami Amerika 1-2 és a Magyar vándor rendezője: most csütörtökön mutatják be a legújabb filmjét, a nagy várakozással övezett Kincsemet. Ha van magyar film, amit nem kell bemutatni az olvasóknak, akkor ez az. Az elmúlt hónapokban ugyanis

nem győzte hangsúlyozni a magyar sajtó, hogy csaknem 3 milliárd forintos költségvetésével ez lesz minden idők alighanem legdrágább magyar filmje.kincsem01

A Kincsem így akaratlanul is a Filmalap presztízsfilmjeként vonult be a köztudatba, aminek fogadtatásán nemcsak egyetlen film sikere múlhat. Az a nagyon is komoly feladat hárult rá, hogy bebizonyítsa, érdemes lehet ennyi pénzt költeni egy magyar filmre.

Mennyit is?

Egy magyar film esetében 3 milliárd forint példátlan összegnek számít, aminek hallatán igazi szuperprodukciót várna az ember. És látszik is, hogy az alkotók nagyon oda is tették magukat, hogy a kész filmen látszódjon a költségvetés. Pedig 3 milliárd forint mindössze 10 millió dollárnak felel meg, ami egy hollywoodi produkció esetében nagyjából a no-budget kategóriába tenné a Kincsemet. Az pedig, hogy Hollywoodban egy látványos történelmi kalandfilmet forgassanak ennyi pénzből, teljességgel kizárt.

Herendiék mégis megtették. Nyilván senki ne várjon olyan látványvilágot, ami versenyre kel a legújabb blockbusterekkel, elvégre csodákra ők sem képesek. De hatalmasak a díszletek, rengeteg a statiszta és a kosztüm, izgalmasak a versenyek és még a (szerencsére ritkán alkalmazott) CGI is ül.

De ennél is nagyobb öröm, hogy a film azt a csapdát is elkerülte, hogy bármiféle „nemzeti film” szerepében tetszelegjen.

Herendi Gábor és Hegedűs Bálint forgatókönyvíró egyetlen célja az volt, hogy egy szórakoztató magyar filmet tegyenek le az asztalra.

Így a Kincsem nem a Várkonyi Zoltán-féle történelmi kalandok modern kori folytatása lett, sokkal inkább egy kortárs közönséget megcélzó, hollywoodi mintákat követő romantikus kalandfilm az eredmény.kincsem06

Ebből adódóan a Kincsem nem is törekszik semmiféle történelmi hűségre. Ezért is van tele a film a kor közegéből kilógó, anakronisztikus poénokkal. Van itt szelfizés, lájkolás, az egyik jelenetben Petrik Andrea a Mizut énekli, egy másikban pedig még a vasárnapi boltzár is szóba kerül. Nem mindegyik poén ül egyformán, de az mindenképp az alkotókat dicséri, hogy elég bátrak voltak hozzá, hogy ilyenekkel is megpróbálkozzanak.

Azt is biztosan sokan fel fogják róni a filmnek, hogy magával a történettel is messze kerülünk a megtörtént eseményektől.

Talán sokaknak csalódást fog okozni, de nem a valódi Kincsem és a valódi XIX. századi Monarchia történetét látjuk, hanem egy teljesen fikciós, romantikus történetet. Ez már csak azért is megbocsátható, mert bár Kincsem sikerei döbbenetesek, de a ló egyetlen versenyt sem veszített, így dramaturgiai szempontból nem igazán kívánkozik vászonra a története.kincsem08

Az alkotók tehát nagyon szabadosan nyúltak a valós történelmi háttérhez. Így lett Blaskovich Ernőből (Nagy Ervin) egy forradalmár fia, akinek édesapját egy osztrák báró, Otto von Oettingen (Gáspár Tibor) gyilkolja meg, aki ráadásul az örökségétől is megfosztja. Ernő bosszút esküszik, és ennek a bosszúnak az eszköze lesz Kincsem, akivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. A helyzetet bonyolítja, hogy Ernő beleszeret von Oettingen lányába, Klárába (Petrik Andrea), így hamarosan választania kell a szerelme és a bosszú között.

Mint ahogyan az a fenti, néhány mondatos összefoglalóból is látszik,

a Kincsem valódi hollywoodi jellegű történet, vérbeli közönségfilm,

erre pedig kevés alkalmasabb rendezőt találhattak volna Herendinél ma Magyarországon. Az ő keze alatt lett a Kincsemből poros történelmi darab helyett friss és szórakoztató, sőt, modern film. Itt most nem a kikacsintós poénokra kell gondolni, egyszerűen arról van szó, hogy a Kincsem olyan film lett, ami a kortárs mezőnyben is megállja a helyét.

Izgalmas, érzelmes és vicces – ritka az ilyen magyar film.kincsem02

Ami a főszereplőket illeti, Andy Vajna feleslegesen aggódott, Nagy Ervin ugyanis kiváló a csapongó amorózó Blaskovich szerepében. De nemcsak ő, az egész csapat kiválóan teljesít, Petrik Andreával az élen. A szereplők hitelesek és szimpatikusak, nagy utat járnak be a film alatt,

ráadásul még a magyar filmek esetében olyan gyakori papírízű dialógusok sem bukkannak fel.

Persze szó sincs tökéletes filmről: a már említett anakronisztikus poénok némelyike mellett a főszereplő jó barátját alakító Keresztes Tamás motivációi sem tiszták, a befejezés pedig bántóan klisés lett. De ezeket a hibákat is bőven megbocsátjuk, ha egyszer ennyire szerethető a végeredmény.

Lássuk be: nem sokan fogadtunk volna erre a lóra, de a Kincsem – akárcsak a címbéli csodaló – mindannyiunk elvárásait felülmúlta. Nagyon jó látni, hogy ilyet is tud a magyar filmszakma.kincsem07

Képek: Fórum Hungary

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: