hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Két tagjuk halála után alig pár nappal megjelent az Omega új nagylemeze

A dátumot rég kitűzték, akkor még fogalmuk se volt, hogy Benkő Lászlót és Mihály Tamást is szinte egyszerre veszítik el. „Ezt nagyon meredeken intézte az élet” – fogalmazott Kóbor János.
MTI - szmo.hu
2020. november 25.

hirdetés

Tizennyolc dal került az Omega Testamentum című új lemezére, amelynek életútösszegző mondanivalójának szomorú aktualitást ad Benkő László és Mihály Tamás múlt heti halála.

"Ezt nagyon meredeken intézte az élet. A lemez megjelenésének időpontját már jó ideje kitűztük, de Laci és Misi halála mindannyiunkat sokkol és megfontolásra késztet. A koronavírus szörnyű dolog, de most időt ad nekünk gondolkodni, mi legyen az Omegával" - mondta Kóbor János énekes, zeneszerző az MTI-nek.

A Testamentum az 1962 óta létező legendás együttes tizenhetedik stúdiólemeze, amelynek munkálatai csaknem négy éven át zajlottak. Benkő László billentyűs, zeneszerző halálával Kóbor János maradt egyedül az alapító tagok közül, a szintén az elmúlt napokban elhunyt Mihály Tamás basszusgitáros, aki csaknem öt évtizeden át volt meghatározó tag, 2014-ben játszott utoljára a zenekarral.

Az új lemez zenéje a frontember szerint a "totális rock" elnevezéssel írható le; az Omega klasszikussá vált szimfonikus progresszív és space rock elemei keverednek modern hangzásban.

"A templomokban előadott, de még a régi dolgokból válogatott 2014-es Omega Oratórium anyag koncertjei nagyobb sikert hoztak, mint azt vártuk. Ezért úgy döntöttünk, hogy az új album számait eleve templomi megszólalásra tervezzük, orgonával, kórussal. A zenék és a szövegek a munkafolyamat során több változáson mentek keresztül, átalakult a stílusvilág is. A lemez 2020 elejére elkészült, de közbeszólt a koronavírus, így tolódott a megjelenés most novemberre" - idézte fel Kóbor János.

hirdetés

Mint megjegyezte, a legutóbbi Omega-sorlemez a 2006-os Égi jel volt. Kitért arra, hogy a 2017-ben megjelent Volt egyszer egy Vadkelet című Omega-kiadvány egyfajta "időhúzás" volt a részükről, mert bár több új dal szerepelt rajta, még javában dolgoztak a Testamentumon, így a zenekar 55. születésnapjához kapcsolódva egykori kelet-európai sorstársaikat (Puhdys, SBB, Olimpic), valamint a testvérzenekar Scorpionst és dalait helyezték akkor előtérbe.

A GrundRecords gondozásában most megjelenő Testamentumra tizennyolc dal került. A többségben lévő új szerzemények (köztük a Mennyben az angyal, az Álom XXI. század, A démon vagy a Légy hű magadhoz!) mellett korábbi Omega-sikerek (A Föld árnyékos oldalán; Varázslatos, fehér kő; Huszadik századi városlakó; A holló; A látogató) újragondolt változatai is hallhatók. Az új szövegeket az Omega történetének két meghatározó szövegírója, a misztikusabb világú Sülyi Péter és a konkrétabb Trunkos András írta.

"Szerintem jót tett a CD-nek, hogy az új dalok közé néhány régebbi Omega-számot illesztettünk. Visszanyúltunk a hetvenes, a nyolcvanas és a kilencvenes évek korszakaihoz is, egy dal esetében az eredeti, eddig nem publikált dalszöveget használtuk. Ez a 200 évvel az utolsó háború után, ami eredetileg Hangyanép volt, de Sülyi Péter szövegét 1971-ben nem engedte át a cenzúra, így írt egy másikat, ami szintén elég jó lett" - tette hozzá az énekes.

Kóbor János hangsúlyozta: a rockzenét kevésbé művészeti vagy zenei műfajnak, sokkal inkább hitnek tartják.

A lemez csütörtökön jelenik meg 15 ezer példányban és országszerte a Mol-benzinkutaknál lehet megvásárolni. "Szándékaim szerint nem ez lesz Omega utolsó stúdióalbuma. Már csináljuk a következőt".

A Testamentumot Kóbor János mellett producerként jegyző Trunkos András, aki az Omega menedzsere is, az MTI-nek elmondta: a lemez német kiadója az Egyesült Államoktól Japánig számos országban fogja terjeszteni az anyagot angol, illetve német változatban. A tervek között szerepel egy Testamentum-film is.

"Ahogy lehetséges, remélhetőleg jövő tavaszra szervezek egy templomturnét az Omega számára, amelyen a Testamentum mellett néhány régebbi dalt adnánk elő. A koncertsorozatot az Omega elhunyt tagjai, Benkő László és Mihály Tamás mellett Somló Tamás és Laux József emlékének szenteljük"

- szögezte le Trunkos András.

Az Omega minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara, világszerte több mint 50 millió albumot adott el. Olyan slágerek fűződnek hozzá, mint a Petróleumlámpa, a Gyöngyhajú lány vagy a Fekete pillangó.

A zenekar klasszikus felállása 1971-ben alakult ki, abból Kóbor János mellett Molnár György gitáros és Debreczeni Ferenc dobos ma is a csapat tagja, de az Omegában hosszú évek óta szerepel például Szekeres Tamás gitáros és Szöllősy Kati basszusgitáros. 1963 és 1971 között, a beatkorszakban az együttes tagja volt Laux József, Somló Tamás és Presser Gábor is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Nagy vihart kavart Lackfi János rendőrös verse az interneten – a költő reagált a vádakra

Az ironikusnak szánt költeményt rengetegen félreértették, Lackfi Facebook-oldalát elárasztották a gyűlölködő kommentek. Utána külön posztban magyarázta meg, mi volt a célja a verssel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

Rendőr leszek címmel posztolt egy verset a közösségi oldalára Lackfi János költő, író, műfordító, arra viszont aligha számított, mekkora lavinát fog elindítani ezzel.

A költemény, ami nem más, mint József Attila Kertész leszek című művének átdolgozása, így szól:

A verset Lackfi péntek reggel tette közzé, a bejegyzésre azóta 1200-nál is több komment érkezett, sok olyan embertől is, akik vélhetően most először jártak a költő Facebook-oldalán, és keresetlen stílusban osztották ki őt.

Az egyik legfinomabb hozzászólás például így szól: "Ez nem. Ilyen szöveget azért mégse, ez nem meghökkentő, hanem meglepően érzéketlen."

"Nem tudom leírni a véleményemet, mert letiltana a Facebook. Így csak annyit írok, hogy csalódásom határtalan. Hogy lehet ilyen ocsmány akármit írni? Ez az izé (mert versnek nem nevezném) nagyon beteg és rosszindulatú elmére utal" – írta egy másik hozzászóló.

Valaki pedig így fogalmazott: "Karanténban naponta jöttek a rendőrök ellenőrizni. Nem az érdekelte őket, hogy hol a párom, (adott esetben mosdóban, másik szobában, stb...) hanem, hogy jól vagyok-e, szükségem van-e valamire, tudnak-e segíteni valamit! Hálás vagyok nekik a törődésért."

hirdetés

A kommentek többsége a fentieknél sokkal durvább hangot üt meg.

Lackfi később külön bejegyzésben is reagált a versét ért kritikákra. Mint írja:

"Hát, itt aztán szép nagy vihar támadt, s az jó, felforgat, kizökkent, megérint. Megvallom, továbbra is hiszek benne, nem lehetetlen küldetés a mindennapos emberi bosszúvágy és keménykedés hangját elválasztani attól az alanyi hangtól, amelyen arról számolok be mondjuk, hogy tegnap egy fakanalat faragtam. Volt azért, akinek sikerült. Egyszerű dolog: olvasok valamit, s utána felteszem a kérdést: vajon ezt az illető egy az egyben gondolja, vagy másnak a hangját szólaltatja meg?

Külön érdekes volt, hogy nagyon sokan pont abban a stílusban szólaltak meg, mint amelyet a vers (meglehetősen finomítva) karikíroz. Vagyis a kommentek egy része illusztráció is egyben.

A mellékelt vers a CSAVARD FEL A SZÖVEGET-kötetem átiratai közt szerepel, négy éve jelent meg. És akkor sem a pillanatnyi bírságról vagy a rendőrökről szólt, nekem személyesen elég kevés és zömmel jó tapasztalatom van a rendőrséggel kapcsolatban. De ennek persze semmi jelentősége, alig hiszem, hogy József Attila saját, személyes kertész-képében gondolkodott volna, vagy éppen több ezer kertésszel töltetett ki tesztet, mielőtt versét megírta volna.

Ja, és figyelmes olvasás esetén kiderül: aki a versben megszólal, NEM rendőr. Csak elképzeli, milyen lenne legálisan erőszakoskodni. Számára ezt jelenti a rendőrlét. Vagyis ő egy civil, aki szívesen rendőrködne. Persze aki csak ütni jött, üssön nyugodtan...

Az külön érdekesség, hogy a kommentelők azt mondják, a rendőrök nem durvák. Utána pedig azt, hogy ezek után a rendőrök engem ki fognak nyírni. Hm. Szerintem meg nem, mert tényleg nem ilyenek.

Viszont örül a szívem, hogy a vers hatott, felkavart sokakat. Ez a dolga. Azt pedig sosem értettem, miért jár valaki tajtékozni olyan ember oldalára, akit gyűlöl. Nekem még arra is kevés az időm, hogy végignézzem, -olvassam, amit szeretnék... Persze az ideje felhasználásáról mindenki maga dönt."

Nem sokkal később egy levelet is közzétett, amit egy rendvédelmi dolgozótól kapott.

A levél szerzője azt írta: nem gondolja, hogy Lackfi bármilyen ellenérzéssel lenne a rendőrök felé és tudja, hogy a vers célja sem a gyűlöletkeltés volt. Ugyanakkor, bár egyébként kedveli a munkásságát, ez a vers neki sem nyerte el a tetszését. Szerinte az időzítés is rátett egy lapáttal arra, hogy ilyen sok negatív vélemény érkezett.

"A lényeg, amit szerettem volna leírni, hogy a rendőrök nagyon nehéz körülmények között dolgoznak. Egyre kevesebben vannak. A rendőrjárőr fizetése kb. nettó 150-160e Ft. Tapasztalhattam, hogy ezért a pénzért miket kell csinálniuk: ott vannak az összes balesetnél, a részeg kötekedőknél, a hidegben fagyoskodnak, üldözik a migránsokat... Nem közhely, tényleg nem lehet tudni sosem, hogy épségben hazaérnek-e. Miután a járőrfizetés rendkívül kevés, ezért már nem is nagyon van senki, aki ezt a beosztást vállalná, így a körzeti megbízottak végzik azt a munkát is"

– fogalmaz a levéliró, aki szerint a karácsonyi rendőrkéselős eset miatt sem volt most szerencsés ezt a verset közzétenni.

Mint írja, jelenleg az egész rendőrállomány teljesen el van keseredve a megbecsültség hiánya és kevés fizetés miatt. Ahhoz, hogy megélhessenek, sokan kénytelenek másodállást is vállalni, és a covid-helyzet miatt is hatványozódik rajtuk a nyomás.

"Sokan lebetegedtek, ezért a pihenőnapon, szabadságon lévőknek kellett bemenniük dolgozni. Mióta nincs határőrség, határrendészeti feladatokat is ellátnak, útlevelet pecsételnek, amire gyorstalpaló tanfolyammal készítik fel őket. Rengeteg a felesleges papírmunkájuk. Az egész rendszer megújítására lenne szükség... Úgy gondoltam, ha esetleg ezeket az állapotokat nem ismerte volna, jobb, ha tudja" – zárja sorait a rendvédelmi dolgozó.

Lackfi megkeresésünkre az alábbiakat tette még hozzá a vers által gerjesztett hullámokhoz:

"Nincs bennem harag, megbántottság vagy félelem, leginkább sajnálom, hogy ilyen könnyen kibillennek egyensúlyukból az emberek, a névtelen trollok pedig ravaszul szítják az indulatokat. És amúgy semmi gond nincs azzal, ha az emberek normálisan megírják véleményüket arról, ha valami nem tetszik nekik..."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Halálos harcmező: a Netflix új filmjében az a legizgalmasabb, hogyan küzdenek Budapesten a harci robotok

Magyarként különleges élmény végignézni az akciófilmet, amiben egy Marvel-sztár, Anthony Mackie kiborgként harcol az ellenséggel. A forgatókönyv ugyanakkor lehetett volna erősebb is.
Címlapkép: Jonathan Prime, Netflix - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

Orosz harci robotok bukkannak fel a VII. kerületben, a Murányi utca és a Marek József utca sarkán felépített óriási díszlet kapuiban, majd vadul tüzelni kezdenek harckocsikból kiözönlő amerikai harci robotokra. Végül az egész épületet megsemmisíti egy dróntámadás.

A forgatás helyszíne és az utca közepére díszlet:

Hasonló, grandiózus jelenetet eddig nem sűrűn láttunk Budapest utcáin, és bár a magyar főváros az Outside the Wire-ben nem Budapestként szerepel, a film telis-tele van ikonikus magyar helyszínekkel. Az Istvántelki Főműhely például az ellenállás menekültközpontjaként jelenik meg, a Kelenföldi Hőerőműben amerikai támaszpont működik, amihez a K-Hídon keresztül vezet az út, az ellenség pedig a Magyar Szentföld-templomban rendezkedett be.

Így ezen a hétvégén világszerte magyar helyszíneket néz a 200 millió Netflix-előfizető színe-java.

A filmet ugyanis nem kis várakozás előzte meg, lévén, hogy a mozik még mindig zárva vannak. Ennek megfelelően a Halálos harcmezőről a New York Times-tól a CNN-en át a Variety című filmes magazinig jelentek meg kritikák, a magyar nézettségi toplistában pedig a film máris az élen áll.

hirdetés

A történet szerint Kelet-Európában 2036-ban háború dúl, és az oroszok megpróbálják kiterjeszteni a befolyásukat Ukrajnára. Az amerikaiak békefenntartóként vannak jelen, és folyamatosan összetűzésbe keverednek az oroszok által támogatott egyik hadúrral.

A film egyik főszereplője Damson Idris, aki drónpilótaként megtagadja felettesei közvetlen utasítását, hogy ne tegyen semmit, és egy dróntámadással próbál egy bajba jutott amerikai egységen segíteni. Miközben megmenti őket, meg is öl két amerikai katonát. Emiatt büntetésből terepre küldik, ahol találkozik a másik főszereplővel, a Marvel-filmek Sólyomjaként már jól ismert világsztárral, Anthony Mackie-vel. Róla hamar kiderül, hogy nem ember, hanem egy szigorúan titkos fejlesztésű kiborg. Amikor ugyanis leveszi pólóját, a mellkasa átlátszó robottestté változik. A két főhős ezután együtt indul küldetésre. Céljuk megakadályozni, hogy a rosszfiúk atomfegyverhez jussanak.

A Halálos harcmező abszolút aktuális kérdéseket feszeget, például azt, milyen felelősséggel tartoznak a drónpilóták a "járulékos veszteségekért",

mennyire érezhetik át egy sok ezer kilométerrel messzebb felállított konténerben ülve, milyen borzalmakat és szenvedést okoznak a helyi civileknek az általuk vezérelt dróncsapások. Vagy azt, mi történik, ha egy mesterséges intelligenciával működő kiborg morális okokból egyszer csak megkérdőjelezi a kapott parancsokat és fellázad. De láthatjuk azt is, hogyan egészíthetik ki a Gumps-nak hívott harci robotok az embereket egy összecsapásban, és hogyan bánnak velük a katonák, amikor azt hiszik, nem látják őket a tisztek.

Ez a sok téma ugyanakkor szét is feszíti a futurisztikus akciófilm kereteit, ami emiatt sem a dróntámadások, sem a robotlázadás tematikájában nem tud sok újdonságot mondani.

VIDEÓ: a hivatalos előzetes

Az akciójelenetek pedig bármennyire is kidolgozottak, látványban nem ütik meg a nagy mozisikerek által felállított mércét.

A Netflix valószínűleg úgy volt vele, hogy szélesvásznon amúgy sem mutatják be a filmet, a tévék képernyőjére pedig ennyi CGI is elég.

Maga a látványvilág sem túl eredeti. Az Anthony Mackie által alakított android kivételével az amúgy jól kinéző robotkatonák nem nagyon térnek el a már ma is létező robot-prototípusoktól, és a drónok is olyanok, amilyeneket már ma is bevetésekre küldenek, pedig a technológia 15 év alatt ennél minden bizonnyal nagyobbat fejlődik majd. Mindezt talán azért találták így ki a film készítői, hogy minél hitelesebbnek hassanak, akkor viszont nem teljesen érthető, hogy az egyik jelenetben a kémdrón miért látótávolságban úszik be a megfigyelt kocsi fölé.

Az sem derül ki, hogy az android hogyan lehet ennyivel fejlettebb kinézetre, tudásban és érzelmi intelligenciában is a többi robotkatonánál, és ha az amerikai hadseregnek van egy ilyen csodafegyvere, miért nem használják ki jobban a képességeit.

Összességében Mikael Håfström filmje, a Halálos harcmező nagy dobásnak semmiképp sem nevezhető, de azért van annyira szórakoztató, hogy némiképp enyhítse a hollywood-i szuperprodukciók hiányát.

Nekünk magyaroknak pedig a forgatási helyszínek és a statisztaként feltűnő magyar színészek miatt mindenképp tartogat annyi extra-élményt, ami miatt érdemes megnézni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Macaulay Culkin támogatja, hogy vágják ki Trumpot a Reszkessetek, betörők! második részéből

A jelek szerint maga Kevin is egyetért az interneten terjedő petícióval, hogy a leköszönő elnöknek nincs helye a kultikus filmben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Egyre többen követelik az interneten, hogy vágják ki Donald Trump rövid jelenetét a Reszkessetek, betörők! második részéből. A film főszereplője, Macaulay Culkin a Twitteren jelezte: egyetért a Change.org-on indított petícióval, írja a CNN.

Az eredeti javaslat szerint a rajongók azt kérték a Disneytől, hogy cseréljék a filmben Trumpot Joe Bidenre, de olyan felvetés is akad, hogy a ma már 40 éves Culkinnal lehetne helyettesíteni digitális trükk segítségével Trumpot, amikor egy hotel lobbyjában véletlenül összefut Kevinnel. Macaulay Culkin az ötletre csak annyit reagált, hogy "Sold", vagyis magyarul "megvettem".

hirdetés

Az 1992-ben bemutatott vígjátékban Kevin a New York-i Plaza Hotelben találkozik Donald Trumppal, akitől azt kérdezi, hol találhat egy telefont. A hotel akkoriban Trump tulajdonában volt, aki csak úgy adott engedélyt a forgatásra, ha ő is szerepelhet a hatalmas sikerrel bemutatott első rész folytatásában. Mivel a tesztvetítéseken a közönségnek tetszett a néhány másodperces jelent, ezért végül benne hagyták a mozikba kerülő verzióban.

Az egyik legnépszerűbb családi film rajongói azért követelik Donald Trump eltávolítását a filmből, mert véleményük szerint a még hivatalban lévő amerikai elnök személyével egy nemkívánatos rasszista bélyeg került a filmre.

2019-ben egyszer már egy kanadai tévétársaság kivágta Trump cameóját a filmből. Akkor arra hivatkoztak, hogy a reklámidők miatt akartak rövidíteni a vígjátékon, a dolognak semmilyen politikai üzenete nem volt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Kilencven éves a filmtörténet egyik legismertebb hangja

Ugyan James Earl Jones kiskorában dadogott, később mégis olyan karaktereknek adta a hangját, mint Darth Vader vagy Mufasa, de a CNN híradóját is ő harangozta be.
Fotó: Northfoto - 2009 by Los Angeles Daily News - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

James Earl Jones, a színész, akinek a hangja biztosan, az arca viszont már kevesebb eséllyel ugrik be, ma tölti be a kilencedik X-et.

1931. január 17-én született az a hang, akit senkinek sem kell bemutatni, és valószínűleg kényszeresen vigyázzba is vágjuk tőle magunkat. Pedig James Earl Jones sem ilyen tekintélyt parancsoló orgánummal sírt fel először, sőt – gyerekkorában dadogással küzdött, amit azzal orvosolt, hogy egyáltalán nem beszélt, csak a közeli ismerőseivel. Ő maga verseket írt, majd az egyik angoltanára arra biztatta, szavalja el neki az egyik különösen jól sikerült darabot.

Jonest teljesen lenyűgözte a versmondás, és mi több, nem is dadogott közben – innen pedig egyenes volt az út számára a színészetig.

Bár már egy halom díja van, és mindenki által elismert színész, egy interjúban bevallotta, hogy a mai napig nem küzdötte le teljesen a dadogását, és minden mondatát alaposan át kell gondolnia, mielőtt kimondja. Mindez azonban nem gátolta meg abban, hogy nyerjen három Emmyt, két Tonyt, egy Grammyt és egy tiszteletbeli Oscart – hogy sikeres karriert építsen.

Vader előtt Shakespeare-nek hódolt

Bár ma már mindenki Vaderként ismeri, és valóban a Star Wars hozta meg számára a sikert, előtte sem tétlenkedett: színházi karrierjét az ötvenes évek elején kezdte, 1957-ben debütált a Broadwayen, elsősorban Shakespeare-darabok voltak a specialitásai – akkoriban az egyik legfoglalkoztatottabb Shakespeare-színész volt. Filmes debütálására Stanley Kubrick Dr. Strangelove-jában került sor 1964-ben, közben pedig meg is kezdte a díjfelhalmozást: első Tony-díját 1969-ben nyerte a The Great White Hope-ért. A sors fintora, hogy bár elismert színpadi színész volt, a mindent megváltoztató Star Warsba azért került be, mert nem sokan ismerték.

Aztán jött a messzi-messzi univerzum

Vader nagyúrnak jóformán minden porcikáját más játszotta: a testét a tavaly novemberben elhunyt David Prowse brit testépítő, a hangját Jones, az arcát pedig Sebastian Shaw. Nem ez volt azonban az eredeti koncepció. Prowse-ra azért esett Lucas választása, mert egy 198 centis testépítő volt, a fekete maskara alatt pedig ez volt a legfontosabb adottság: tekintélyt parancsoló legyen.

hirdetés
Lucasnak azonban nem igazán tetszett Prowse beszédstílusa, mivel erős bristoli tájszólással beszélt, egy csillagközi nagyúr esetében pedig kifejezetten furcsán jött volna le, ha tájszólással vallja be Luke Skywalkernak, hogy mégis milyen rokoni kapcsolat van köztük – a stábtagok viccesen Darth Farmernek becézték a színészt.

A színész elismerte, hogy valóban nem illett a hangja a karakterhez, ám felajánlotta Lucasnak, hogy utószinkronban felmondja máshogy a szöveget. Mindez azonban nem történt meg. A rendező inkább más hang után nézett: a színész-rendező legendát, Orson Wellest akarta megnyerni. Időközben belátta azonban, hogy Welles hangja nagyon ismert, ami nem tenne jót a karakternek, így inkább egy teljesen ismeretlen, ám tekintélyes orgánumot keresett. Így esett a választása az akkor még viszonylag ismeretlen amerikai színészre, James Earl Jonesra.

Ebből aztán sértődés lett, Prowse ugyanis csak a film megtekintésekor döbbent rá, hogy nem épp az ő hangján szólal meg a karakter. A színész még évtizedekkel később is dühös volt a döntés miatt, amelyre megvan a saját magyarázata: szerinte azért választották Jonest, hogy legyen színesbőrű stábtag is, fordított rasszizmusnak nevezve Lucas döntését. Ennek némiképp ellentmond az a tény, hogy Jones egyszer sem tűnik fel a filmben, a nevét az első két film stáblistájában ki se írták, tehát nemhogy azt sem tudták a nézők, hogy van egy fekete színész, hanem azt sem, hogy hogyan hívják.

Lucas döntését nehéz megkérdőjelezni, főleg, ha meghallgatjuk, milyen volt Prowse hangjával Vader:

Prowse-nak később sem volt szerencséje: a harmadik epizód nagyjelenetében, amikor Vader haldoklása közben leveszi a maszkját, akkor sem ő látható: Lucas ekkor egy tapasztalt színészt akart a fontos jelenetben látni, így esett a választása Sebastian Shawra. Prowse erről sem tudott, de mondjuk mentségére szóljon Lucasnak, hogy jóformán senki más sem: a hatalmas titkolózás miatt még maga Shaw sem tudta, miért hívták a forgatásra, csupán a jelenet helyszínén mondták el neki. Ebből a jelenetből Jonest is kihagyták, Shaw az eredeti hangján szólal meg.

Milliókat kaszálhatott volna a Star Wars-szal

Ma már szinte hihetetlen belegondolni, de az Egy úr remény előtt senki sem hitte igazán, hogy a Star Wars be fog robbanni, köztük Lucas és Jones sem. Mivel akkor még nem állt milliós büdzsé Lucas rendelkezésére, ő is úgy próbált spórolni, ahogy tudott: felajánlotta Jonesnak, hogy fizetés helyett részesedést kap a filmből. Jones azonban akkoriban a nélkülöző színészek életét tengette, és inkább fizetést kért – 7000 dollárt kapott egy napi munkáért, ami az inflációnak köszönhetően ma kb. 27 ezer dollárnak, azaz kb. 8 millió forintnak felelt meg. Mindez aprópénznek tűnhet ma már ahhoz képest, amennyi pénzt a Star Wars hozott, Jones azonban több interjúban is elmondta:

akkoriban olyan csóró volt, hogy sokszor lakbérre és ételre sem igazán volt pénze, így a 7 ezer dollár túlságosan jó ajánlat volt, hogy kihagyja, pedig dollármilliókat ért volna az eredeti alku.

Olyan nagyon azért nem kell sajnálni Jonest sem, a Star Wars, ha végtelen pénzt nem is, de világhírt hozott neki – jobban mondva a hangjának. Stabilan felkerült ugyanis a „tekintélyt parancsoló orgánumok”-listájára, nem meglepő, hogy őt kérték fel az Az oroszlánkirályba Mufasa szinkronizálására is – csupán összehasonlításként, milyen presztizzsel bír ez a szerep: a magyar változatban Sinkovits Imre adta Simba apjának hangját. Jones egyébként 25 évvel később, a 2019-es remake-ben is Mufasát szinkronizálta.

„This is CNN”

Amerika az az ország, ahol megtörténhet, hogy Darth Vader mondja be a híreket – évtizedeken át így is volt, Jones ugyanis a CNN csatorna hangja volt, naponta többször hangzott el a szájából a „this is CNN”- jelmondat.

Schwarzenegger jó barátja

Jonest mély barátság fűzi Arnold Schwarzeneggerhez: a kapcsolatot pedig nem másnak köszönhetik, mint a Conan, a barbár című filmnek, amelyben mindketten játszottak – bár Jones majdnem lecsúszott róla. A színész ugyanis a Broadwayen játszott akkoriban, és úgy volt, hogy az időbeosztása miatt nem vállalhatja, végül mégis ő látható Doomként. Amennyire ősellensége a filmben Doomnak Conan, annyira jóban lettek Schwarzeneggerrel: Jones a színészkedésben segített a Terminátornak, Schwarzenegger pedig edzéstippeket adott színésztársának.

Kilencven év ide vagy oda, Jones a mai napig aktív, fáradhatatlanul dolgozik, szinkronizál, szaval, játszik. 2009-ben például Barack Obamának szavalt Shakespeare-t a Fehér házban, 3 éve ismét a CNN-nel dolgozott együtt, legutóbb pedig az Amerikába jöttem 2-ben játszotta el ismét Jaffe Joffer királyt.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: