A legjobb nyárzárás borokkal, zenével, színházzal és irodalommal – beszámoló a Kerekdomb Fesztiválról
Augusztus végén nagyjából már mindenki temette a fesztiválszezont: a közösségi oldalakon az ismerőseim sorra posztolták a fotókat levágott karszalagjaikról, „viszlát nyár, jövőre folyt.köv.” és hasonló szövegekkel.
Pedig valójában még nem volt vége: szeptember harmadik hétvégéjén a Tokajtól 20 kilométerre található, festői szépségű Tállyán már negyedik alkalommal rendezték meg a Kerekdomb Fesztivált. Ráadásul most először három helyett négy napig tartott.
A Művészetek Völgye szervezői két évvel ezelőtt kezdtek terjeszkedésbe, ennek első állomása volt az ország egyik leghíresebb borvidékén megalapított összművészeti forgatag. Tavaly próbaképpen kettő is volt belőle, a szeptemberi időpont mellett nyár elején. Az idei évre viszont letisztult, hogy a szüreti időszakban van igazán létjogosultsága.
A Kerekdomb leginkább olyan, mint a Völgy kicsiben: mindenből ad egy keveset, 10 nap helyett egy hosszú hétvégébe sűrítve.
A programok többnyire lineárisan zajlanak, átfedés csak néhány esetben fordult elő. A helyszínek könnyen bejárhatók, bár kis fesztiválhoz képest egészen sok van belőlük, de néhány perc sétával mindenhová át lehet érni.
Palya Bea a nagyszínpadon
Varró Dániel és Molnár György az Oroszlánosban
Farkasházi Réka és a Tintanyúl a Maillot Kastélyban
A felosztást műfajok szerint oldották meg. A Vincellér Ház kertjében található nagyszínpadra kerültek a nagyobb könnyűzenei koncertek, az Oroszlános Borhotel pincéjébe pedig az akusztikus produkciók és az irodalmi felolvasóestek. A Maillot Kastély a gyerekprogramok és a filmvetítések színhelye volt, a közösségi házban tartották a színházi előadásokat, az evangélikus templom pedig a komolyzenei koncerteket fogadta be.
A kezdeti botladozások után ezúttal már a borospincéket is aktívan bevonták a fesztivál életébe. A belépőjegy mellé 1500 forintért lehetett vásárolni egy borútlevelet, amivel összesen 18 pincészetben kaphattunk kóstolót egy-egy borból, vagy helyi pálinkából. Ez bőven megérte az árát, különösen úgy, hogy egy logózott borospohár is járt hozzá.
Ráadásul egyfajta izgalmas kincsvadászat-jellege is volt annak, ahogy a térképet böngészve sorra kerestük fel az egyes helyszíneket, és gyűjtögettük a pecséteket az útlevelünkbe.
A Zsadányi Pincészet egyébként idén először programhelyszínné is alakult, szombat este a Light in Babylon nevű világzenei formáció lépett fel itt. Szerintem érdemes lenne tovább nyitni ebbe az irányba, hiszen a legtöbb pincének van rendezvényterme, és így még több embert lehetne rávenni, hogy látogassa meg őket.
Gyarmati Fanni naplója Hámori Gabriella előadásában
A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye az evangélikus templomban
Látnivalók a környéken
Idén töltöttem el eddig a legtöbb időt a fesztiválon, két éve csak egy délutánt, tavaly másfél napot maradtam, most viszont kétszer is ott aludtam. Így végre nemcsak Tállyán nézhettem szét, de a környező települések látnivalóival is meg tudtam ismerkedni.
Bár annyira nem hirdetik, ez is a Kerekdomb egyik vonzereje, hiszen 15-20 perc autóúttal több olyan látványosságot el lehet érni, amiért egyébként akár külön-külön is megérné ideutazni Budapestről.
Én fél nap alatt hármat néztem meg ezek közül.
Vizsoly
A Tállyától 22 kilométerre található községben őrzik az 1590-ben kinyomtatott Károlyi-biblia egyik eredeti példányát, amely köré az utóbbi néhány évben egész komplexum épült múzeummal, látogatóközponttal és kávézóval.
Már önmagában a közel 500 éves kötet miatt is érdemes ellátogatni ide, hiszen egyedülálló kulturális emlékről van szó, amiből mára már csak alig két tucat példány maradt fenn, de ezek közül csak egy darab maradt az eredeti helyszínen, ahol lassan 500 éve kinyomtatták.
Egyébként ennek sorsa is kalandosan alakult, ugyanis 2002-ben valaki ellopta, és csak jó másfél évvel később került elő a csodával határos módon. Azóta törhetetlen vitrinben őrzik a templomban, de aki kíváncsi a tartalmára, pár méterrel arrébb két másolatot is lapozgathat.
További kuriózum, hogy bárki kipróbálhatja az eredeti Gutenberg-féle nyomdagép egy kicsinyített, működőképes mását, amivel a Károlyi-biblia címlapját nyomtathatjuk ki és vihetjük haza emlékbe. Ezen kívül egy környéki borászattal kapcsolatos kiállítást is meg lehet nézni.
Boldogkő Vára
Az egyik legszebb magyar várhoz is alig 20 percet kell autózni Tállyáról. A 13. században épült, de a restaurálási munkálatoknak köszönhetően a mai napig meglepően jó állapotban maradt fent.
Fő vonzereje az a megfigyelőbástya, amelyhez egy szűk sziklanyelven felépített fahíd vezet. Az erről készült, képeslapra illő fotókkal alighanem mindenki találkozott már, de élőben látni és végigmenni rajta így is összehasonlíthatatlan élmény.
Ezen kívül a vár pincéjében egy lenyűgöző ásványkiállítás, az emeleten pedig egy ólomkatonákkal telerakott hatalmas terepasztal is helyet kapott. Emiatt akár kisgyerekes családoknak is ideális program.
Monok, Kossuth Lajos Emlékház
Bár Kossuth csak néhány hónapot élt Monokon, mielőtt családja Olaszliszkára költözött, saját bevallása szerint pedig inkább Sátoraljaújhelyet tartotta igazi bölcsőjének, egykori szülőházában ma is múzeum működik.
Itt hat szobán végigjárva ismerhetjük meg, hogy lett a kisgyerekből előbb sárospataki diák, majd joghallgató, hogyan vált országosan ismert politikussá és népvezérré, majd végül hogyan kényszerült emigrációba, ahol élete utolsó évtizedeit töltötte.
Maga a falu egyébként nagyon szépen fel van újítva, így ha mást nem is, ennyit biztosan köszönhet leghíresebb szülöttének.
Na és persze a fentieken kívül ott van Tokaj, ahová sajnos nem jutottam el, de valószínűleg nem kell hosszan ecsetelni a vonzerejét. Jövőre biztosan oda is elmegyek.
Szerencsére az időjárás is tökéletesen alakult: csodaszép késő nyári idő volt végig, 27-28 fok körüli hőmérséklettel és napsütéssel. Csak szombat délután borult be és támadt fel a szél, ekkor nagyon úgy tűnt, hogy vihar lesz, de végül némi szemerkélő esővel kifulladt a fenyegetés.
Ez nemcsak a nagyszínpad fellépőinek és közönségének volt jó hír, de a Hosszúlépés sétáján résztvevőknek is. A budapesti székhelyű csapat a legelső fesztivál óta szervez tematikus településismereti túrát Tállyán, mindig más tematika mentén. Idén azt mutatták be, hogyan vált az alapítás után nyüzsgő mezővárossá közel 8 ezer lakossal, majd hogyan jelentéktelenedett el és süllyedt vissza a falvak közé.
Annyi biztos, hogy az első három kísérletezős alkalom után a Kerekdomb egyre inkább kialakult koncepciójú, jól szervezett fesztivál képét mutatja, amely kezdi megtalálni a saját arculatát.
A környék vonzereje a borokkal és a látnivalókkal vitathatatlan, és a programok is széles korosztályt szólítanak meg a tizenévesektől egészen a nyugdíjasokig. Úgy tűnik, sikerrel: idén minden eddiginél több ember, összesen közel négyezren látogattak el Tállyára csütörtöktől vasárnapig.
Én biztosan ott leszek jövőre is, és szerintem minden esély megvan rá, hogy a fesztivál akár pár éven belül a régió egyik meghatározó, széles tömeget vonzó rendezvényévé váljon.
