KULT
A Rovatból

Kedves Harry & Meghan, adtam még egy esélyt, de én ezt már nem veszem be!

A hercegi pár filmjének második 3 órája után nekem két dolog jött le: ez a két ember önimádó, össze-vissza kamuzik, és nagyon ideje lenne már náluk kikapcsolni a wifit. Vélemény.


Múlt héten három óra, ma három óra. Ennyit kínlódtam végig azért, hogy a Harry&Meghan Netflixes dokumentumfilmről véleményt alkossak. A múlt héten megírtam, hogy szerintem mennyire “működik” ez az egész dokumentumfilmként. Most megírom, hogy mennyire működött, nekem, mezei nézőként, úgy általában.

Óriási elnézést a Meghan-Harry imádóktól, de a magánvéleményem az, hogy én ezt a maratoni közhelyparádét egyszerűen nem veszem be. Képzeljetek el három órányi nonstop propagandaterméket, ami olyan, mintha a Sissi-filmekből meg az Elrabolva (Liam Neeson) akcióthrillerből gyúrták volna össze.

Nyakon öntötték egy tonna cukormázzal, nem kevés nárcisztikus önimádattal, meg egy jó nagy adag passzív-agresszív gyűlölettel a brit királyi család, meg a brit sajtó, meg úgy általában minden ellen, ami brit. Alázúgatták szirupos blues-zenékkel a szabadságról, mutattak százezer home-videót cuki gyerekekkel, szülinapi tortákkal, lufikkal, altatódal-dúdolással, tengerparti kutyasétával. Harry és Meghan szinte folyamatosan vagy sírtak, vagy szemet forgattak, vagy fújtattak, vagy kiborultak benne, villantak a képek az összevont szemöldökű, csúnya, "Hókuszpók" királyiakról, meg persze Dianáról, ha valakinek még nem lenne túladagolása.

A dolog azért bosszantó, mert én vártam volna valami újat is. De az speciel nem volt benne. Csak a három éve folyamatosan ismételt, és már nem tudom, hányadik olvasatban cifrázott narratíva. Meghan, a “világ valaha élt első, globális hercegnője” (az idézőjeles részeket szó szerint jegyzeteltem ki a filmből) “egy idegen organizmusként” került be a királyi családba, amely ahelyett, hogy “alkalmazkodott volna HOZZÁ”, “bántalmazta”, tönkretette, hazugságokat terjesztett róla, életveszélybe sodorta, elüldözte, és ezzel “egy óriási lehetőséget szalasztott el”. Harry végre kibökte az őt belülről valószínűleg régóta feszítő fájdalmát is:

a Palota emberei szerinte "fenyegetésnek vették", hogy ők, a királyi család “szupersztárjai” “túlragyogták Vilmost és Katalint”, és “jobban csináltak mindent, mint az, aki ebbe beleszületett.” Vagyis Harry és Meghan – szerintük – alkalmasabb a trónra, mint Vilmos és Katalin, értjük.

Leszámítva azt, hogy ki az, aki így beszél magáról, hogy micsoda nárcizmus kell már önmagában ehhez is, azon kívül a láthatóan igen nagy gonddal megrajzolt narratívában is annyi lyuk van, mint egy tésztaszűrőben.

Csak néhány példa azokból, amiket én kiszúrtam:

Harry és Meghan a filmben legalább öt percenként közli, hogy nekik csak az “intimszférájuk” számít, a szerelmük, a kis családjuk, a szabadságuk, az élet apró örömei. Mint Vágási Feri meg Jutka a Szomszédokból: egy pici panellakás, dzsörzékanapé, gurgulázó gyermekkacaj. Ehhez képest többet láttam a filmben őket laptop meg tablet előtt ülni, meg mániákusan a telefonjukat görgetni, mint a Kardashian-nővéreket. Adja magát a kérdés: ha ennyire intimek akartok lenni, miért nem kapcsoljátok ki a wifit? Teljesen egyértelmű, hogy ez a pár megszállottja a nyilvánosságnak, az online sajtónak, a közösségi médiának. Amikor épp nem cikkeket és kommenteket olvasnak, vagy youtubereket néznek, akkor meg folyamatosan szelfivideóznak, vagy valakit megkérnek, hogy videózza le őket.

Meghan ismét elmondja a már ismert információt, miszerint első terhessége alatt, még a Palotában öngyilkossági gondolatai voltak, de "megakadályozták, hogy segítséget kérjen, mert nem vetne jó fényt az intézményre", azaz a királyi családra. Félórával később viszont elmeséli, hogy a terhessége alatt végig volt egy személyi orvosa, akit ő válaszott ki, a nevét is mondja. Ez a személyi orvos, aki nyilván rendszeresen megvizsgálta, nem tudott arról, hogy súlyos depressziója van, és készül elvenni a saját életét? Nem engedték, hogy Meghan felhívja? A királynő kitépte a kezéből a telefont, vagy hogy volt ez?

MINDEN intim pillanatukról van home videó, vagy épp profi fotó. Évekre visszamenőleg. Nekem a legdurvább az volt, amin épp a kisfiukat, Archie-t fektetik le a kaliforniai házuk gyerekszobájában, az ágy mellett altatódalt énekelnek, cukiskodnak meg gügyögnek a kicsinek, és valaki közben az ajtórésen át veszi őket. Mégis, ki volt az, és hogy került ez az elkapott, családi pillanat 100 millió dollárért a Netflixhez?

A másik: Harry gyűlölete az apja és a bátyja iránt nem is lehetne egyértelműbb. Pár éve nekem még úgy tűnt, szerette őket. A dokumentumfilm most leadott, három órája alatt egyszer sem mondta ki William nevét, mindig csak úgy utalt rá: “a bátyám.” Őt egyébként többször támadja a filmben, állítólag Vilmos “kiabált és üvöltözött vele”, amikor a híres Sandringham-i Megxit találkozó zajlott. És szerinte Vilmos heccelte ellenük a sajtót is, nem egy esetben. Károly pedig egyértelműen “félreértette” őket, mindig is, és amikor Harry hazament nagyapja, Fülöp temetésére, kiakadt azon, hogy a bátyja és az apja “a bocsánatkérésnek és a felelősségvállalásnak” a jelét sem mutatták azért, “amin Harry és Meghan keresztülment.”

Tényleg, nem mutatták? A nagyapád temetésén nem veled meg a feleségeddel voltak elfoglalva, Harry? Döbbenetes volt látni azt a párhuzamos univerzumot, amiben a herceg él, amióta megnősült.

Harry és Meghan a filmben állítják, hogy amint elhagyták Angliát, a királyi család “büntetni kezdte” őket, nem adtak pénzt, ott hagyták őket lógva egy kanyi garas nélkül, és a biztonsági őrizetüket is azonnal visszavonták. Öt perccel később viszont Meghan drámaian elmeséli, hogyan zokogott összeomolva az egyik biztonsági emberük karjaiban a szörnyű lelkiállapota miatt, Kanadában. Most akkor volt biztonsági őrizetük, vagy nem volt? Húsz perccel később meg azt halljuk, hogy vettek egy 14 millió dolláros luxusvillát Kaliforniában. Mégis, miből, ha minden pénzt megvontak tőlük büntetésből, és egy fillérjük se maradt? Egyébként is, a távozásuk óta lassan három év telt el: esetleg arra nem gondoltak, hogy dolgozzanak? Szerintem egyértelmű, hogy sokáig Károly pénzelte őket, azután Oprah Winfrey, most meg ugye a Netflix.

És akkor az Oprah-interjú. A privát életre áhítozó pár 2021 tavaszán úgy érezte, a világ leghíresebb pletykakirálynőjének kell elmondaniuk egy három órás tévéinterjúban “a saját történetüket.” Mutatják őket, ahogy a tévé előtt ülve, otthon, felszabadultan ujjonganak, amikor az interjú adásba ment (valaki véletlenül ezt is felvette). Másnap pedig mutatják Harryt, amint jókedvűen labdát dobál a luxusvillájuk kertjében a kutyájuknak, és szó szerint ragyog a boldogságtól. Mert ugye valaki ezt is levideózta. Az EGÉSZ VILÁG tudta, hogy Harry nagypapája, Fülöp azokban a napokban került kórházba, és haldoklott. Ezek szerint az egész világ, csak épp Harry nem, mert ezt valahogy “kifelejtették” a filmből. Most vagy az van, hogy Harry egy pszichopata, aki mámorosan kuncog, miközben a nagypapája haldoklik, vagy ezt az egészet valamikor máskor vették fel, vagyis megrendezett a dolog. Szerintem ez utóbbi.

Sorolhatnám. Meghan híres vetélésének sztorija, amelyről a The New York Times-ba írt egy hosszú cikket (szintén a privát élet reményében, ugye) is legalább három különböző verzióban hangzik el. A vetélésért egyébként Harry kifejezetten a brit sajtót, egész pontosan a Daily Mail nevű lapot teszi felelőssé, ezt ki is mondja, holott akkor már fél éve nem is éltek Angliában.

Ez talán a legnagyobb bajom ezzel a dokumentumfilmmel: hogy ugyanarról a dologról öt perccel később az ellenkezőjét mondják vagy mutatják. És újabb húsz perc múlva egy harmadik verziót. Ezt hívják nem koherens történetmesélésnek. A szókimondóbbak meg hazudozásnak.

Márpedig aki egy dokumentumfilmben, ami ugye a tényszerűség műfaja, egyszer hazudik, annak – sajnálom – én a többit sem hiszem el. Ennek a két drámabajnoknak meg most már egy szavát sem.

Végigültem ezt a hat órát, becsülettel. Értem, Harry és Meghan, iszonyatos szenvedéseken mentetek keresztül, jobb nektek Disneylandben. Csúnya, csúnya királyi család, csúnya, csúnya brit sajtó, csúnya, csúnya britek.

De most már maradjatok egy kicsit csendben, ha nem túl nagy kérés. Vannak a tiéteknél nagyobb problémák is a világon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kár érte, kiváló ügynök volt... – Nem ez lesz a Marvel Öngyilkos osztaga, de mi is az a Mennydörgők*?
Akit az érdekelne, miért van csillag a film címében, ezt nem fogjuk elspoilerezni. Azt viszont, hogy megéri-e megnézni a Mennydörgőket* moziban, mindenképpen!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 30.



Manapság halmozottan hátrányos helyzetből indul egy Marvel-film vagy sorozat. A Bosszúállók: Végjáték volt minden idők egyik legsikeresebb filmje, egy korszak lezárásának tekinthetjük, amit a Disney azóta se hajlandó elfogadni. Sorra jönnek ki a feleslegesnél feleslegesebb mozifilmek az egeres cég zászlója alatt. Talán az utolsó jó Marvel-mozinak nevezhető mű a Galaxis őrzői 3, illetve a Deadpool és Rozsomák. Mindkettő szinte kizárólag a nosztalgiafaktor miatt volt értékelhető – teszem hozzá, igazán ügyesen csinálták.

A Végjáték sok embernek a Marvel végét is jelentette, és azóta hiába próbálkoznak egy újabb főgonosz megteremtésén, ez azóta se megy.

Még a való élet is ellenük dolgozik, hiszen a kiszemelt Jonathan Mayors bántalmazási pere miatt majdnem mindent át kellett írni. 2025-re három projektet is beterveztek, az első az Amerika kapitány: Szép új világ meglehetősen közepes értékeléseket kapott, nekem sem jött be igazán, valahogy gyenge volt.

Folytatták cikkünk tárgyával, a Mennydörgők* -kel és minél közelebb kerültünk a premierhez, annál jobban vártam. Első előzetesek alapján egy szórakoztató szedett-vedett Bosszúállók hangulatot árasztott. Ha a DC világában lennénk, ez lehetett volna a James Gunn-féle Az öngyilkos osztag, ami nagy dicséret lenne... Majd a marketing gépezet felkapta a főszereplő Florence Pugh interjújában elhangzott félmondatocskát, miszerint a Mennydörgők* olyan lesz, mintha az A24 csinálna egy szuperhős filmet.

Erre nagyon ráfeküdtek a marketingesek és ez nagyon jól állt a projektnek. Amit kaptunk, az sok szempontból valóban hasonlít egy A24-filmhez, de sajnálatos módon nem tudták hozni az elvárt minőséget.

Akik nem ismernék az A24 stúdiót, ők főleg művész-/művészieskedő filmekkel támadják a mozinézőket, általában kiemelkedő minőség mellett visszafogott büdzsével. Nos, jelen helyzetben ebből szinte semmi sem igaz, a büdzsé részt hagyjuk, később lesz szó róla, a minőség pedig elég ingadozó lett.

De mi is a Mennydörgők*? Ha nagyon le akarom csupaszítani ez egy Marvel szuperhős-film a depresszióról. Semmi több. Négy, később öt főre duzzadt vesztesek csapata, akiknek nem csak szuperereje van, hanem szuper depressziója is. Mindenkinek megvan a maga szerepe a csapatban hozott traumáikkal a háttérben, amit a film folyamán próbálnak feldolgozni. Vegyük főszereplőnket, Yelenát (Florence Pugh), aki testvére elvesztése miatt került a padlóra, ám neki kell lennie a csapat szívének ez a kettő pedig erősen konfliktusban van egymással. Ott van Wyatt Russell Walker kapitánya, aki családi problémákkal küzd, miközben ő a csapat kinevezett pöcsfeje. Ava (Hannah John-Kamen) gyerekkori traumáit hozza a közösbe, ő a Szellem, aki a Hangya és Darázsban ugrált Paul Rudd idegein. Alexei (a mindig zseniális David Harbour) pedig igyekszik meglelni az igazi, régi önmagát, az ünnepelt szovjet szuperhőst.

Ez a kupac pszichiátriai eset kénytelen összeverődni egy küldetés erejéig, mert úgy tűnik valaki el akarja őket tenni láb alól.

Nem akarom lelőni a „poént”, mert így is alig van benne csavar. Felbukkan a felettébb gyanús Julia Louis-Dreyfus karakter, Valentina Allegra de Fontaine, akinek a neve elárulja, hogy ő bizony nem a jófiúk sorát erősíti. Amióta ez a szereplő bekerült az MCU-ba azóta tudjuk, hogy a szeme sem áll jól. Ez lehetett volna de Fontaine kiugró gonosz szerepe, ha értelmes forgatókönyv lett volna…

Ám sajnos semmi nem áll egybe. A film nem elég vicces ahhoz, hogy Az öngyilkos osztaghoz lehessen hasonlítani és nem elég komoly egy Tél katonájához. David Harbour láthatóan élvezte szerepét, teljesen túljátssza, és a hátán viszi a komikumot, ha valaki fogékony az ilyen humorra. Mellette ott van a véresen komolyan alakító Florence Pugh, aki élete legnehezebb időszakán megy keresztül, és ez a két hangnem valahogy nem találkozik.

Hiába a sok remek színész, akik jók együtt, ha nincs, ami egyben tartsa a csapatot. A forgatókönyv sem volt túl combos, de én egyértelműen a kormánykeréknél keresem a problémát.

Sokak felhúzták a szemöldöküket Jake Schreier rendező kinevezése láttán. A főleg TV-s és zenei klipes múlttal rendelkező szakember 2015 óta nem rendezett nagyjátékfilmet. Akkor is egy kis költségvetésű drámát Cara Delevigne-nyel. Nem az akciójeleneteiről és a sokszereplős szcénáiról híres rendező, az biztos. Most pedig kapott 150-200 millió dollárt, hogy 2 órában elmesélje mindenki személyes drámáját. Nincs igazán álleejtő akciójelenet, de még igazán maradandó kézitusa se. Van három kisebb „lövünk és megyünk” rész, egy értékelhető autós jelenet és egy fájdalmas CGI csata. Bevallom két órával a film után nem is nagyon emlékszem rájuk, pedig majdnem mindegyik benne volt az előzetesekben.

Akkor mi az értékelhető része? Nagyon jó a csapat közötti dinamika, még ha a hangnem nagyon is eltérő. A színészek ügyesen húzzák fel egymást, talán a kevesebb vászonidőt kapó Hannah John-Kamenen kívül szinte mindenki működik. Az üzenet is szép és világos: nem gondoltam volna, hogy 2025-ben a depresszió témájában fogok egy Marvel-filmet nézni. Ahol mindenkinek önmaga a legnagyobb ellensége. De végre az MCU körbeért és a főgonosz nem csak ugyanazzal a képességekkel rendelkezik, mint hőseink, hanem ténylegesen mindenki önmaga saját legfőbb ellensége. Igaz az üzenet bonyolultsága és összetettsége egy szerencsesüti jóslatával vetekszik, de legalább valami új!

Ám itt az a baki, amibe bele fog bukni sajnos a Mennydörgők*: ezt a történetet el lehetett volna mesélni egy könnyed kis 60 milliós kamaradrámaként is.

Így, ebben a formájában szinte lehetetlen, hogy a Mennydörgők* sikert arasson. Ha csak 150 millióba is került – ami valójában akár 200 millió plusz egy tetemes marketing költség – így minimum 600 millió dollárt kellene összeszednie a mozis karrierje alatt, hogy kihozza nullára a költségvetést. Én nagyon drukkolok nekik, de eléggé nehéz a helyzet a mozipénztáraknál. A negyedik Amerika kapitány is csak 400 millió környékén jár és nem is lesz az sokkal több. Pedig ott azért jóval nagyobb nevekkel operáltak, mint Schreier filmje.

Nagyon kár érte, ezt nem így kellett volna. Ha komolyabbra veszik, akkor azért lett volna jobb, ha viccesebbre, akkor pedig azért. Megvolt benne minden potenciál. Legalább a végére lazábbra veszik a hangnemet, szinte röhejes a lezárás, a stáblistás jelenetek pedig semmit nem adnak igazán hozzá a Marvel jövőjéhez, azon kívül, amit eddig is tudtunk.

Az igazság az, hogy akad rosszabb MCU mozi is, mégpedig nem is oly régről, de még így se tudom ajánlani jó szívvel a Mennydörgők*-et.

Egyszerűen nem tudok odaállni és azt mondani, hogy ez egy jó és szórakoztató film, nézd meg. Nincs igazán oka annak, hogy ezt nagyvásznon kelljen látni, elég megvárni a streaming premiert. Szenvedni a TV kisebb képernyőjén is lehet. Meglátjuk a Fantasztikus négyes milyen lesz, bár ezek után nem tudom miben reménykedhetek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Több mint kétmillióan voltak Lady Gaga ingyenes koncertjén a Copacabanán - videón a végeláthatatlan tömeg
Az amerikai popsztár már a főpróbán is színpadra lépett, és különleges pillanatokkal lepte meg rajongóit Rióban.


A CNN beszámolója szerint több mint kétmillióan vettek részt Lady Gaga szombat esti ingyenes koncertjén Rio de Janeiro híres Copacabana strandján.

A szervezők becslése alapján körülbelül 2,1 millióan lehettek kíváncsiak a világsztár fellépésére.

Az eseményt a helyi önkormányzat finanszírozta.

A koncert része volt Lady Gaga Mayhem című új albumát népszerűsítő világkörüli turnéjának. A 39 éves énekesnő a múlt héten Mexikóvárosban adott dupla koncertet.

A leglelkesebb rajongók már szombat reggel sorban álltak, hogy jó helyet találjanak a hatalmas tömegben. Sokan Lady Gaga stílusát idéző jelmezekben érkeztek a koncertre.

A helyszínen már péntek este is történt egy meglepetés:

Gaga váratlanul színpadra lépett a főpróbán, és egy rövid, emlékezetes előadással lepte meg a közönséget.

„Nagyon hiányoztatok” – mondta a tömegnek, majd hozzátette, hogy tudja, ez még csak a próba, de úgy érzi, mintha már el is kezdődött volna a koncert.

A CNN szerint a fellépéssel valószínűleg megdőlt a Copacabana korábbi látogatottsági rekordja, amit Madonna tartott.

(via Telex)

Videó a giga-koncertről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Újraindul a Született feleségek
Az Onyx Collective új szereplőkkel és friss történettel rebootolja a sorozatot. A Lila akác közben ezúttal is titkok és feszültségek bontakoznak ki.


Lila akác köz címmel újraindul a Született feleségek világa.

A 2000-es évek egyik legnépszerűbb sorozata rebootot kap, ezúttal új szereplőkkel és friss történettel, de a jól ismert környezetben.

A sorozatot az Onyx Collective fejleszti, az írója Natalie Chaidez, aki korábban A légikísérő című szérián is dolgozott. A készítők között szerepel Kerry Washington is.

A Deadline információi szerint

az új történet „vicces, szexi, fekete humorú, rejtélyes szappanopera lesz a Született feleségek szellemiségében”.

A középpontban öt nagyon különböző karakter áll, akik egy idilli zsákutcában, a Lila akác közben élnek. Bár kívülről minden tökéletesnek tűnik – gyönyörű házak, boldog családok, csillogó autók –, a felszín alatt titkok húzódnak meg. A szereplők időnként inkább egymás riválisai, mint barátai.

A sorozat teljesen új szereplőgárdával készül, és a lap információi szerint egyelőre nem tervezik a korábbi karakterek visszahozását. Pedig Eva Longoria (képünkön) korábban úgy nyilatkozott, ő lenne az első, aki csatlakozna egy Született feleségek-reboothoz.

Az eredeti szériát Marc Cherry készítette, és 2004 és 2012 között futott Teri Hatcher, Eva Longoria, Felicity Huffman, Marcia Cross, valamint később Nicollette Sheridan főszereplésével. A történet egy barátnő tragikus halálával indult, amely után sorra derültek ki a közösség sötét titkai. Cherry többször hangsúlyozta, hogy nem szeretné folytatni a sorozatot, és az új változat munkálataiban hivatalosan nem vesz részt. A lap azonban egy forrásra hivatkozva azt írta, hogy mégis elképzelhető, hogy valamilyen formában bevonják a projektbe.

(via 24)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Félve ajánljuk érzékenyebb nézőknek a borzalmakkal teli dokusorozatot – A Fordulópont: A vietnámi háború története
A Netflix most a vietnámi háború hosszú éveit vette elő, annak minden borzalmával és szörnyűségével, Kendőzetlenül és az archív felvételekkel sokkolva mutatja be a harcokat, persze azért netflixesen.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. május 03.



A Fordulópont a Netflix saját gyártású dokumentumsorozata. Szinte antológia-sorozatnak nevezhető, minden „évad” egy külön miniszéria, ami egy-egy témát boncolgat. Minőségben néha jobb, néha rosszabb. Eddig a 2024-es A bomba és a hidegháború volt az én „kedvencem”. Azért az idézőjel, mert egy nagyon megdöbbentő és sokkoló darabról beszélünk, így egyértelműen nem akarnám megnézni még egyszer. Ám ez az erősorrend megváltozott. A vietnámi háborúról szóló Fordulópont átvette a vezetést.

Én csak annyit tudtam a vietnámi háborúról, amit az iskolában oktattak – és ami valljuk be, nem volt túl részletes –, valamint amit az amerikai filmekből láthattam. Ezekből két dolog volt számomra világos:

Amerika úgy indult neki a háborúnak, hogy most aztán odacsapnak, és megnyerik pikkpakk a harcokat, a második pedig, hogy ez milyen pokol volt a katonáknak és a nemzetüknek.

Ezt olyan klasszikus művekből tudhattam meg, mint A szakasz, vagy az Apokalipszis most. Nos a Fordulópont: A vietnámi háború szépen kiegészíti a háborúellenes filmekből szerzett tudást, elsősorban alaposan elhelyezi a történelemben a konfliktust.

Én nem is tudtam, hogy már a 1955-től zajlottak harcok Vietnámban, és Amerika ténylegesen csak Franciaország oldalán lépett be a konfliktusba. Az első indokínai háború folytatása a Vietnámban zajló konfliktus.

A francia gyarmat fellázadt kolonizálója ellen, Ho Si Minh vezetésével.

Létrehozták a Viet Minh nevű függetlenségi mozgalmat, és fegyvert ragadtak elnyomóik ellen. Mivel a Viet Minh kommunista támogatást élvezett, ezért Franciaország mögé értelemszerűen beállt az USA. Amerika rettegett a dominóelmélettől, miszerint, ha Vietnám szovjet befolyás alá kerül, akkor az dominóként bedönti Laoszt és Kambodzsát. Ez a gondolat vezetett addig, hogy az Egyesült Államok folyamatosan növelni kezdte a haderejét az ázsiai országban.

A sorozat gyönyörűen körbejárja a történéseket. Öt hosszú részen keresztül tárgyalják ki a témát. Nagyon összetett és botrányos dolgokat feszegetnek. Teljes mértékben leköti a nézőt a miérteket és a hogyanokat taglalva. Archív hang- és videofelvételeket kapunk a Fehér házból. Ugyanis John F. Kennedy, azért, hogy mindenre emlékezzen, hangrögzítőket szereltetett az ovális irodába.

Gyanús, hogy sokan nem tudtak, vagy "megfeledkeztek" erről, mert Nixonig fennállt ez a rendszer.

Nem tudom pontosan mikor láttak napvilágot ezek a felvételek, de a történészeknek a kazetták elképesztően hasznos információmorzsák ahhoz, hogy megértsék az igazi okokat. A sorozat szépen végiviszi a nézőt a háború poklán. Első kézből tudjuk meg a részleteket a katonák szájából. Például azt, hogy hogyan gyújtották rá az ártatlan családokra házaikat, csak azért, mert azok nem voltak hajlandók elmenni otthonról.

Körbejárják az amerikai helyzetet, elsősorban a propagandát vizsgálva, ugyanis az amerikai kormány végig tagadott mindent. Az embereket azzal próbálták meg áltatni, hogy minden tökéletesen zajlik, és a genfi egyezményben kettéosztott országban zajló háború nemsokára befejeződik. Ezzel csak egy gond volt, hogy a vietnámi konfliktus volt a világ első szinte teljes egészben videóra vett háborúja. Újságírók és tudósítók lepték el az ostrom sújtotta országot, nemcsak délen, északon is voltak nyugati publicisták, akik bemutatták a szörnyűségeket, amiket a két fél egymással tett. Ez persze nem tetszett a kormányzatnak.

Ennek a korszaknak köszönhetjük az összeesküvés-elméletek elterjedését, és a „deep state” kifejezést, amit még a mai napig előszeretettel használnak a konteósok.

A legszörnyűbb az egészben, hogy itt valóban megtévesztették az embereket és manipulálták őket, ahogy azt a legjobb összeesküvés-elméletekben szokták. Majd jöttek sorra a borzalmak az USA-ban: a Kennedy elleni merénylet, LBJ és Robert McNamara-korszak, Martin Luther King Jr. meggyilkolása, a Nixon-éra fűszerezve egy kis Watergate-botránnyal. Akkora volt a feszültség az országon belül is, hogy Amerika polgárháború-közeli állapotba került. Egy chicagói egyetemen a Nemzeti Gárda a tüntetők közé lőtt, és többen meghaltak.

Elképesztő, hogy ezek megtörténhettek egy modern országban. De az amerikai helyzetet félretéve, rengeteg vietnámi szemtanút is meghallgathatunk, mind a kommunista északiak, mind a Nyugat által támogatott déliek közül. Érdekes, hogy mindkét terület szinte katonai diktatúra alatt ált, csak míg északon Ho Si Minh és a kommunista párt állandó volt, délen folyamatosan váltakoztak az autokrata vezetők, amíg puccs áldozatai nem lettek. Megszólal például a nemrégi nagyszabású HBO-s sorozat, A szimpatizáns írója is, Viet Thanh Nguyen is. Az ő híres könyve is Saigon bukásától kezdődik.

Az első részünk egy hátteret ad a konfliktushoz, és gyakorlatilag átfutja a vietnámi helyzetet, a buddhista-krízist, Kennedyt, a Johnson-korszakot és átfogóan bemutatja az amerikai oldalt a konfliktus első felében.

A második etap a vietnámi oldalt mutatja be részletesebben, Ho Si Mihn szerepét és a folyamatosan növekvő amerikai feszültséget. A harmadik és negyedik fejezet archív szörnyűségek felvételeivel támad a nézőre, nem ajánlom a sorozatot érzékenyebb nézőknek, néha engem is megütöttek a képek és történetek. Majd részletesen beszámolnak Saigon evakuálásáról, ami egy konkrét őrület volt. Érdekesség, hogy akadtak magyar résztvevői is az evakuációnak, erről a Partizán Youtube-csatorna készített egy nagyon érdekfeszítő egy órás riportot, Vietnámot megjárt magyarokkal a főszerepben.

Miután megnéztem a Fordulópont: A vietnámi háborút, azután néztem meg ezt a riportot, és elképesztő érzés a történtekről szovjet oldalról is hallani. Igazából Vietnám megszerzéséért küzdött mindkét oldal, nem volt itt jó vagy rossz. Ám a lakosoknak egy 20 évig tartó háborút kellett kiállnia különféle ideológiák miatt. Az elvesztegetett emberélet, a hiábavaló áldozatok, csak azért, hogy a felsőbb vezetők elismerően bólintsanak.

A legrosszabb az egészben, hogy a hosszú konfliktusból senki nem tanult.

Ugyanilyen felesleges háborúk zajlottak és zajlanak is folyamatosan a világban, amik súlyos emberéletekbe kerülnek. A Fordulópont: A vietnámi háború, szerintem a sorozat legjobbja, akinek van ideje, mindenképpen nézze meg, mert nagyon érdekes, megdöbbentő és felháborító, még ha néha szenved is kicsit a szokásos netflixes pátosztól.


Link másolása
KÖVESS MINKET: