Aki számára izgalmas a testmódosítás
Zagyvai Gábor piercer-tetováló szerint az önmegismeréshez néha fájdalmat kell vállalnunk. Vallja, hogy nem attól lesz valaki jó művész, hogy mindent megcsinál, ezért volt, amit már ő sem vállalt el. Az extrém beavatkozásokról ismert srác a programozható chip-implantátumban látja a jövőt.
Régen sokat nézegettem Zagyvai Gábor blogját, mert annyi extravagáns különlegességet lehetett rajta látni. Például a hagyományos tetoválásokon és piercingeken kívül készített elf-fület, kígyónyelvet, hegtetoválásokat és intim implantátumokat egyaránt. Nemrég a Tattoo The Sun elnevezésű rendezvényen ismét megnéztem egy vérfagyasztó műsorát, az úgynevezett suspension performance-t. Ez arról szól, hogy egy bátor lányt a testébe helyezett karabinerek segítségével fellógat néhány vékony kötélen. Ekkor döntöttem el, hogy ezzel az emberrel muszáj végre interjút készítenem.
- Milyen hatások nyomán döntöttél úgy, hogy a testmódosítás lesz a te világod, és ebben fogod képezni magadat?
- Az első emlékem a testmódosítással kapcsolatban az, hogy már gyerekként is mindig csodáltam a tetoválásokat. Végtelenül izgalmasnak tartottam minden tetovált embert, de akkor még fogalmam sem volt arról, hogy később én is ilyesmivel fogok foglalkozni. Egy gyerekkori barátom felkérésére készítettem el az első heget, és ez a pillanat mindent megváltoztatott az addigi életemben. Onnantól kezdve nem volt kérdés, hogy mivel akarok igazán foglalkozni! Ezek után megpróbáltam minden létező forrást felkutatni, hogy képezzem magam. Bár akkoriban ez elég nehéznek bizonyult, de az internet szerencsére kéznél volt.
- Hogyan lehet ilyen speciális munkákra felkészülni: elég a piercinges tapasztalat, vagy sebészi képzés is kell?
- Az ilyen típusú procedúráknál elengedhetetlen a piercinges tapasztalat, azonban ez csak az első lépcső, innentől még rengeteg ismeretre van szüksége annak, aki ilyesmikkel szeretne foglalkozni.
Külföldi művészekkel folyamatosan cserélünk információkat egymás között, tehát a fejlődés vég nélküli, és ez az egyetlen módja annak, hogy valaki a megfelelő ismeretekre tegyen szert. Azonban ez egy viszonylag zárt közösség, senki sem szeretne mások kezébe olyan tudást adni, amit aztán nem megfelelően használnak, hiszen nincs veszélyesebb a tudatlanságon alapuló magabiztosságnál.
- Volt olyan felkérés, amit nem vállaltál?
- Természetesen volt ilyen kérés, nem is egy!
- Morális vagy technikai akadálya volt?
- Volt, ahol technikai problémák voltak (például nem volt olyan eszköz, amely lehetővé tette volna egy USB-dugó beültetését a koponyába), és volt, ahol nem voltam felkészülve az adott procedúrára, és emiatt nem vállaltam be (ilyen az urethal reroute, azaz egy új nyílás létrehozása a húgyhólyag kivezetésére).
- Melyek a legújabb trendek a testmódosításban, miből látunk majd az utcán egyre többet?
- Szerintem a legújabb divat a testmódosításon belül a különböző funkciókkal bíró RFID-chipek fejlődése lesz: ezek a kisméretű chipek már most programozhatóak például ajtónyitásra, bankkártya használatra vagy adattárolásra. Jelenleg olyan fejlesztésen dolgoznak, amely a viselő szervezetéről – mondjuk vérnyomásról vagy testhőmérsékletről – tud majd adatokat küldeni. Ha ezeket az implantátumokat közvetlenül tudnánk csatlakoztatni az idegrendszerünkre, akkor még vadabb dolgokat is létrehozhatnánk… de ez egyelőre még csak fantáziálás. Az emberiség kollektív tudatának állandó fejlődése ezeket a lehetőségeket egyre közelebb hozza.
- Gyakran lépsz fel különféle rendezvényeken a suspension performance-oddal, azaz a fellógatással. A kötözésen és a karabinerek vagy horgok behelyezésén rengeteg múlik, hogy ne váljon veszélyessé a mutatvány. Hogyan kísérletezted ki a megfelelő technikát?
- Általában ezeket a performanszokat a külön erre a célra alapított csapatommal, a BoDySoMával szoktam végezni: Csertő Merci, akit lógatunk, Hidasi Peti a segítőm, aki szintén piercer, valamint Kraak a DJ, aki a zajokat keveri alánk. Természetesen van lehetőség a suspension privát kipróbálására is, akár a szalonomban, akár a természetben. A suspension egy külön ág a testmódosítás (azaz body mod) világában, manapság nagyon jó kapcsolatot ápolok külföldi suspension csapatokkal, akikkel volt szerencsém párszor együtt is dolgozni, így szintén tudok folyamatosan fejlődni. A megtanulása pedig rengeteg számítás, gondolkodás, információgyűjtés árán sikerült, és persze ez a mai napig is tart, hiszen még mindig van néhány póz, amit nem kötöttem.
- Milyen lélektani oldala, üzenete van ennek a műsornak? Hiszen nyilván nem csupán egy látványos freak show-ról van szó…
- Régebben mindig abba a hibába estem, hogy megpróbáltam valami jelentést kerekíteni a műsor mögé: ez sokszor átjött az embereknek, sokszor viszont nem. A jelenben viszont ezeket teljesen kiszedtem az előadásokból, így
Merci lóg, átéli az élményt, amit a suspension ad neki, én pedig mindig megpróbálok valami új pozíciót kreálni, vagy kitalálni egy olyan technikai csavart, amit addig nem csináltam. Ha nagyon szeretnék jelentést adni a dolognak, akkor így fogalmaznám meg:
Az önmagunk felett aratott győzelem (hiszen legyőzzük természetes védelmező reflexeinket, és átengedjük magunkat a rituálénak) a legjobb érzés a világon, hiszen csak ekkor fejlődünk igazán.
- Sokakból undort, félelmet, viszolygást és értetlenséget vált ki, amivel foglalkozol. Mit üzennél nekik, hogy a jövőben másképp ítéljék meg a művészetedet?
- A világon nincs két egyforma ember, ahogyan nincs két egyforma ízlés sem. Mindenkinek más az útja az életben, más célok vezérlik, és ez így van rendjén. Vannak azonban olyan emberek, akik szeretnék megtanulni a testüket – és ezzel együtt a tudatukat is – tökéletesen uralni, vagy csak keresik a létezés nagy kérdéseire a választ. Vannak ezek között az emberek között olyanok, akik ezt a testmódosítás gyakorlásával, testük átformálásával, vagy éppen testük tűrőképességének kitolásával érik el, hiszen számukra ez így természetes.
Mindenkinek a célja, hogy boldog legyen az életben, és a testmódosítás értelme is ez: boldogabbnak lenni a saját bőrünkben! Nem kell tehát megítélni az embert, ha éppen máshogy néz ki, vagy furcsa rituálékat gyakorol: ássunk a dolog mélyére, és rádöbbenünk, hogy a testünk átalakítására való primitív ösztön mindannyiunkban ott bujkál, valakinél mélyebben, valakinél pedig életformaként.
