KULT
A Rovatból

Javier Bardemnek lőnek a Szörnytegek második évadában, ami több ember lelkének mélyére akar ásni

A spanyol színészóriás is beállt Ryan Murphy horror-színházba. Csak nem az Amerikai Horror Storyba, hanem a valós bűnökről szóló dramatizált Murphy-sorozatba, a Szörnyetegekbe. Ha a Dahmer bejött, a Menendez-ügy is a képernyő elé szegez majd!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. október 04.



A Szörnyetegek sorozat egy érdekes állatfaj. Az első évad sikerét meglovagolva készült el a folytatás és már be is jelentették a harmadik szezont. Bevallom annyira nem ájultam el a Jeffrey Dahmerről szóló történettől, de érthető a sikere.

Pont jó időben a tökéletes platformra került, hiszen a Netflixen különösen jól mennek a „true crime” dokumentum sorozatok, vagy „infotainment” típusú igaz bűntettes tartalmak.

A Dahmer-sztori ügyesen lavírozott a valós események és azok átdolgozása között. Bár nekem kissé rossz szájízem volt attól, hogy egy kannibál sorozatgyilkost próbáltak valamennyire „pozitív” fényben feltűntetni, de ez nem akadályozta meg a sikerét.

A második évadban szükség volt a változásra, Dahmer befejeződött, találni kellett egy új szörnyet. Ez az antológia szerű sorozatkészítés szinte Ryan Murphy alkotó kézjegyévé válik. Az író-producernek köszönhetjük a szintén antológia jellegű American Horror Story-t, az American Crime Story-t és immár a Monsters sorozatot is.

Ez az a zsáner, amikor egy évad egy összefüggő történet visz végig, majd a következő szériában teljesen új kezdődik.

Nos a Szörnyetegek második eresztésében a Menendez-fiúknak „drukkolhatunk”. Erik és Lyle Menendez kegyetlenül meggyilkolták szüleiket, hogy megszerezzék a családi vagyont 1989-ben, Kaliforniában – legalábbis ez az alapsztori, és ez az ügyészség álláspontja is. Megpróbáltak okosan eljárni, de csak a helyi rendőrség bénázásának köszönhetik, hogy nem kapták el őket hamarabb.

A sorozat ezt a történetet sokkal tényszerűbben adja elő, mint a Dahmer-sztorit. Több tényt kapunk, és a tárgyalás is nagyobb részt tesz ki az évadból. Emiatt talán lassabb, vontatottabb és kevésbé izgalmas, mint az előző eresztés volt. A szereplőkre most is adtak az alkotók.

Javier Bardem és Chloë Sevigny alakítják a szülőket, akiket a főszereplőink Nicholas Alexander Chavez és Cooper Koch eltesz láb alól.

Mivel a narratíva elég töredezett, sokszor visszaköszönnek haláluk után is a színészek, visszaemlékezések, vagy hazugságok keretein belül. Nagyon megbízhatatlan narrátorokkal dolgoznak Murphyék. Sokszor látjuk ugyanazokat a helyzeteket egészen más megvilágításban, attól függően, hogy ki meséli őket. Nagyon érdekes, hogy az alkotók próbálnak nem ítélkezni, nincs végleges döntés, mi is történhetett azon a bizonyos estén.

Sok ember szemszögéből vizsgálják a kérdéskört, persze erős utalásokat tesznek vérfertőző kapcsolatra a két testvér között, de nem szikla szilárdak az állítások.

Az persze egyértelmű, hogy Menendezékkel sok minden nem stimmelt, hiszen nem mindennapos, hogy a gyermekek tizenhatszor rálőnek a szüleikre egy sörétes puskával. De ennél bensőségesebb pszichológiai kérdésekbe is „belemásznak” Murphyék, még ha nem is túl mélyen.

Az első epizódokban látjuk a fiúk szörnyű tettét, majd szépen lassan vezetnek minket, a miértekre, a hogyanokra és az eredményre. Nagyon érdekes, hogy ezek a szociopaták nem voltak tisztában a tetteik következményével. Egyik fiú sem gondolta, hogy életük végéig börtönbe kerülnek.

Illetve érdekes volt látni, hogy nem csak Kitty és José Menendez tragédiájáról tudunk meg részleteket, de bekerül egy másodlagos szálon Dominique Dunne gyilkossága.

A színésznőt 1982-ben gyilkolta meg exbarátja. Az ügy hatalmas port kavart és a gyilkos John Thomas Sweeney nagyon rövid büntetéssel megúszta. Dominick John Dunne, a lány édesapja is szerepel a Szörnyetegekben, őt a fantasztikus Nathan Lane alakítja. Dunne azért érdekes adalék a Menendez-ügyhöz, mert a fiúkat védő ügyvéd ugyan azzal a technikával próbálkozott, mint amivel Sweeney olcsón megúszta a gyilkosságot. Erről, az ekkoriban újságíróként dolgozó Dunne elég elítélően írt.

Valamint ekkortájt volt az O.J. Simpson-gyilkosság is, és az is reményt adott a fiúknak, hiszen O.J. is olcsón megúszta.

De itt nem így történt, nem fogok spoilerezni, de nézői szempontból talán happy enddel zárul a Menendez-fiúk szörnyűsége.

Megéri megnézni? Ha valaki kedveli a „true crime” zsánert mindenképpen. Nem a megszokott „egy hang beszél és béna színészek újra játsszák az eseményeket” típusú széria. Komoly pénz volt a Szörnyetegek sorozatba tömve, és ez meg is látszik rajta. Ugyan néha kicsit lassú és túl hosszú, a 9 részt soknak éreztem ehhez a történethez. A színészek teszik a dolgukat, a két fiút alakító színészpáros nagyon jó, igazán, beleadott mindenki anyait, apait. Értem, hogy Murphyéknek miért erre a háttértörténetre esett a választásuk.

Úgy ahogy a Dahmerben is, itt is erős a homoerotikus felhang, illetve a ’80-as évek vége, ’90-es évek eleje is egy hálás korszak. A szörnyű frizurák, rettenetesen kinéző ruhák és a hihetetlen pénzpazarlás időszaka volt ez.

Ezekben is tökéletes mintapéldányok voltak a Menendez-srácok. Akik a gyilkosság után pár hónap alatt 700 000 dollárt költöttek el felesleges luxuscikkekre a nagy „gyászukban”. Ez mai pénzre átszámolva majdnem 2 000 000 dollár lenne igazán rövid időszak alatt. Nem voltak okosak, csupán a szerencse tartotta őket a rácsokon kívül hónapokon át.

A harmadik évadot már be is jelentették, azt – mikor máskor – idén Halloweenkor kezdik forgatni, és arról az Ed Geinről szól majd, akit minden sorozatgyilkos őstípusának tartanak. A Szörnyetegek: A Lyle és Erik Menendez-sztori megtekinthető, magyar szinkronnal a Netflix kínálatában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk