KULT
A Rovatból

Így határozza meg az életünket az anyanyelvünk

Gondolkodásunkat erősen befolyásolhatja az a nyelv is, amelyet beszélünk.
Petrás Lilla - szmo.hu
2014. november 19.



Aki tanult idegen nyelveket, tisztában van azzal, hogy a tükörfordítás sokszor nem működik. Egyszerűen nem ugyanazt jelentik a szavak/a kifejezések az egyik nyelven, mint a másikon. Sőt, néha egyáltalán nincs magyar megfelelője az adott kifejezésnek, vagy egy idegen nyelvű kifejezést képtelenek vagyunk magyarra fordítani. Kutatások szerint ezek az aprónak tűnő különbségek meglepően erős befolyással lehetnek az adott nép gondolkodásmódjára!

Kínai precizitás és tervezés

A kínai nyelv rákényszerít a gondolkodásra. Nem vetheted oda valakinek csak úgy, hogy: "Ő a nagybátyám." Előtte végig kell gondolnod, hogy melyik szülőd révén vagytok rokonok, neki fiatalabb vagy idősebb testvére-e, és az se mindegy, hogy vér szerinti hozzátartozóról beszélünk, vagy házasság révén került a családba. Erre mind külön kifejezést használ a kínai nyelv! Ha ezeket a szempontokat lusta vagy végiggondolni, inkább meg se szólalj! - írja egy nyelvi blog.

De nem csak ez a kényszerű pontosság jellemzi a kínaiak gondolkodásmódját. Míg számunkra teljesen természetes, hogy máshogy fejezzük ki a múlt, a jelen és a jövő eseményeit, a kínai a jövő idő nélküli nyelvek csoportjába tartozik, vagyis nincs külön jövő idő. Ezáltal a holnap nem különül el a mától, hanem szoros összefüggésben vannak egymással. A blog azt írja: "Valószínűleg ennek az erősebb jövő-tudatosságnak is köszönhető, hogy 30%-kal nagyobb a pénzügyi megtakarítási hajlandóság Kínában, mint a különböző igeidőket használó nyelvet beszélők körében." Mi azon a véleményen vagyunk, hogy inkább kulturális-neveltetési tényezők befolyásolják a megtakarítási hajlandóságot, illetve az a tény, hogy Kínában sincsen - több más országhoz hasonlóan - államilag biztosított nyugdíj.

VIDEÓ: Ilyen bonyolult egy kínai családfa felrajzolása

A Pormpuraaw törzs és a tájékozódás

Az ausztrál Pormpuraaw törzs tagjai nem ismerik a jobbra és a balra kifejezéseket. Helyettük a dolgok irányát az égtájak segítségével határozzák meg- írja Lara Boroditsky a Stanford Egyetemről. Emiatt folyamatosan tisztában kell lenniük azzal, hogy merre van kelet, vagy nyugat. Ez a térbeli tudatosság folyamatosan edzésben tartja azt az agyterületet, ami a tájékozódásért felel, így teljesen ismeretlen tájakon is ritkábban tévednek el, mint azok, akik jobb-bal dimenzióban gondolkodnak – ami meglepő módon csupán a nyelvek 70%-ára jellemző.

tabortuz

Iskolások a tábortűz körül - Forrás: Pompuraaw.qld.gov.au

Az angol bűntudat

Ha valaki véletlenül eltör egy vázát, a spanyol és a japán anyanyelvűek inkább szenvedő szerkezetet használnak, és fogalmaznak, hogy "A váza összetört". (Tükörfordításban: összetörte magát.) Ugyanezt az eseményt angolszász nyelvterületen leggyakrabban cselekvő szerkezettel írják le: "Összetörte a vázát."

Ebből kiindulva tudósok egy kísérlet segítségével bebizonyították, hogy az angol anyanyelvűek nagyobb hangsúlyt fektetnek a felelősök megnevezésére - esetleg hibáztatására -, mint a japán, vagy a spanyol ajkúak. Egy véletlen baleseteket – lufi kipukkasztása, tojás leejtése – bemutató videó megtekintése után ők sokkal jobban emlékeztek a "bűnösre", mint a spanyol és japán kontroll csoport. Érdekes, hogy ennek megfelelően a japán és spanyol jog az áldozat megsegítésére, az angolszász törvények pedig az elkövető megbüntetésére fektetnek nagyobb hangsúlyt.

angolok

Forrás: Wikipédia

Oroszok, zuñik és a színek

A színfelismerés képessége szoros összefüggést mutat azzal, hogy az általunk beszélt nyelvben van-e az adott árnyaltra külön szó. A zuñi indiánok például nyelvi szempontból nem különböztetik meg a sárgát a narancssárgától, így beszélőinek gyakran problémát okoz ennek a két színnek az elkülönítése. Ezzel szemben az oroszok (például az olaszokhoz hasonlóan) külön szót használnak sötétkékhez (szinyij - olaszul blu) és a világoskékre (goluboj - olaszul azzurro). Ennek köszönhetően igen könnyen meg is tudják különböztetni egymástól ezeket a színárnyalatokat. (A magyar nyelv rendszerint egyetlen szót használ - kék -, ám az egyes árnyalatokat előtaggal jelzi. A szerk.)

VIDEO: A színek a különböző nyelvekben - 1:05-nél említi az angol és orosz közti különbséget

Héber nyelvi és finn nyelvi nemi önazonosság

Nekünk, magyaroknak egyes idegen nyelvek tanulása során nehézséget okozhat megérteni, hogy miért kell lépten-nyomon különbséget tenni hímnem, nőnem és semleges nem között. A héber tipikusan olyan nyelv, ami gyakran használ nemre való utalásokat és jelöléseket. Mivel ez a különbségtétel folyamatosan jelen van a kommunikációban, a héber anyanyelvű gyerekek átlagosan egy évvel fiatalabb korban meg tudják határozni saját nemüket, mint a finn óvodások – ahol a magyarhoz hasonlóan, nyelvi szempontból egyáltalán nem tesznek különbséget a nemek között.

finngyerekek

Forrás: Soumikoulula

A magyar nyelv kiaknázatlan mélységei

A fenti példák jól szemléltetik, hogy a rendelkezésre álló szókincs befolyásolja az agytevékenységet. Ennek fényében érdemes azon is elgondolkodni, hogy milyen hatással van gondolkodásunkra, hogy anyanyelvünk messze földön híres cifra káromkodásairól. Talán nincs is még egy olyan nyelv, ahol ilyen árnyaltan lehetne szitkozódni! Viszont azt se felejtsük el, hogy sok nemzettel ellentétben nekünk külön szavunk van a szerelemre!

szerelem

Érdekes volt a cikk? Nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Káprázatos légi parádéval ünnepelte a honvédség augusztus 20-át
A bemutatón nemcsak a jól ismert régi helikopterek, hanem vadonatúj harci és szállító gépek is feltűntek, amelyek most először repültek a főváros felett.


Budapest felett idén is látványos légi parádéval ünnepelte Szent István napját a Magyar Honvédség. A programban minden olyan repülő eszköz bemutatkozott, amely a honvédség birtokában van, köztük vadonatúj harci és szállító gépek is, amelyek most először tűntek fel a főváros felett.

Az érdeklődők a bemutatón láthatták

a már jól ismert MI–17 és MI–24 helikoptereket, de a legújabb H145M és H225M típusok is feltűntek.

Az eseményen készült fotóinkat itt tudjátok megnézni (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: