HÍREK
A Rovatból

Hétfőtől tilos muszlim viseletben belépni a tantermekbe, az abaja és a kamiz „politikai támadás” a szekularizáció ellen Franciaországban

Franciaországban az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Így a közoktatási intézményekben 2004 óta tilos a muszlim fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is.


A franciaországi iskolákban hétfőtől nem léphetnek be a tantermekbe a muszlim öltözetet - abaját vagy kamizt - viselő tanulók, de az iskolaigazgatók fogadják majd az érintetteket, hogy elmagyarázzák nekik a tiltás értelmét - jelentette be Gabriel Attal oktatási miniszter.

A tárcavezető vasárnap jelentette be, hogy a francia kormány a szeptemberi tanévkezdéssel betiltja a muszlim nők köntösének, az abajának a viselését az oktatási intézményekben, mert az "politikai támadást" jelent a szekularizáció ellen. A miniszter csütörtökön jelezte, hogy a tiltás a férfiak viseletére, a kamizra is vonatkozik.

"Az abaja és a kamiz mögött fiatal lányok, fiatal fiúk vannak és teljes családok. Emberek, akikkel párbeszédet kell folytatni, pedagógiát kell gyakorolni" - mondta a miniszter.

"Fogadni fogják őket, és elbeszélgetnek velük annak érdekében, hogy megértsék az új szabályt, azt, hogy miért is hoztuk meg ezt a döntést"

- tette hozzá Gabriel Attal, megerősítve, hogy a hétfői első tanítási naptól tilos az osztálytermekben muszlim öltözéket viselve belépni.

"A szekularizáció a Francia Köztársaság oktatásának egyik alapértéke" - tette hozzá.

"Van olyan intézmény, ahol több tucat tanuló érintett, és az iskolaigazgatókat támogatni kell ebben a közvetítői munkában" - hívta fel a figyelmet. Ennek érdekében csütörtökön a kormány körlevelet küld szét a közoktatási intézményeknek, és ebben egyértelműsíti az új szabályt, illetve "javaslatokat és irányvonalat ad a párbeszédhez". Az iskolaigazgatók egy másik körlevelet is kapnak, amelyet az érintett családokhoz kell majd eljuttatniuk - jelezte a tárcavezető.

A muszlim viseletekről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Így a közoktatási intézményekben 2004 óta tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muszlim fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is.

Az abaja és a kamiz betiltását a 2004-es szabályozás kiterjesztésének tekinti a kormány. Az intézkedést a jobboldal, a szocialisták és a kommunisták támogatják, míg a radikális baloldal és a Zöldek az Államtanácsnál kívánják megtámadni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Ép elmével senki sem gondolja, hogy a magyar kormánynak bármilyen hatása volna Cseh Katalinra vagy Barabás Richárdra
A miniszter szerint éppen ezért logikus, hogy Magyar Péter így gondolja.


Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Humanisták néven új politikai kezdeményezést indított a (mára csak volt) momentumos Cseh Katalin és a Párbeszéd újbudai politikusa, Barabás Richárd. Erről is kérdezték a kormányinfón Gulyás Gergelyt. A miniszter Magyar Péter azon felvetésére, hogy a kormánynak köze lehetett ehhez az ügyhöz, azt felelte:

„Ép elmével senki sem gondolja, hogy a magyar kormánynak bármilyen hatása volna Cseh Katalinra vagy Barabás Richárdra, ezért logikus, hogy Magyar Péter így gondolja”.

Gulyás egy más ügyben is beszólt a Tisza Párt elnökének.

„Mit várt az, aki arra a Magyar Péterre bízta az adatait, aki lehallgatta a saját feleségét?”

- kérdezett vissza a miniszter, amikor a Tisza adatszivárgási ügyéről kérdezték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rónai Egon: Rossz adatot említettem Orbán Viktornak, pedig nem akartam szépíteni a helyzetet
A műsorvezető a Facebookon vallotta be, hogy rosszul mondott egy adatot a gyermekszegénységről, amikor a miniszterelnökkel beszélgetett. Kiderült, hogy ez a szám még rosszabb, mint amit adásban említett.


Két nappal azután, hogy interjút készített Orbán Viktorral, Rónai Egon, az ATV műsorvezetője egy Facebook-posztban korrigálta a magyarországi gyermekszegénységről mondott adatát.

„Csak a rend kedvéért, mivel nem szeretnék a »fake news-t« terjesztők táborához csatlakozni! A miniszterelnöki interjúban szó esett a gyermekszegénységről. Ilyen témát természetesen nem az emlékezetemre hagyatkozva vetek fel, utananézek, ezért van előttem a tablet. Még így is hibáztam, rossz adatot említettem Orbán Viktornak, pedig nem akartam szépíteni a helyzetet”

– írta bejegyzésében.

A műsorvezető az interjúban azt állította, hogy a gyermekszegénység minden ötödik gyermeket, 20.9 %-ot érint. Ezt pontosította:

„Tévedtem, a helyes szám 22,9 %, tehát szépítettem akaratomon kívül” Az adat rosszabb, mint ahogy adásban mondtam.

Rónai Egon hozzátette, hogy szerinte még mindig nagyon sok a szegénységben vagy az anyagi kirekesztettség kockázatával élők száma.

„Ahogy Orbán Viktor helyesen mondta, egy is sok. De hogy fake news lett volna, az egyértelműen nem igaz. Aki ezt állítja, fake news-t terjeszt”

– szögezte le, utalva arra, hogy az interjút követően több kormánypárti médium, köztük a Mandiner és a Tények is „álhírnek” nevezte Rónai állítását.

A műsorvezető azzal indokolta az adatválasztását, hogy egy összegző, abszolút mutatót keresett, „hogy ne annak milyenségéről, hanem a témáról szóljunk”. A bejegyzését azzal zárta:

„De a legfontosabb, hogy legalább beszélünk a gyermekszegénységről, amely nem, nem csak a magyar roma közösséget érinti.”

Az ATV Mérleg című műsorában elhangzott kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált, hogy „a helyzet nem jó, de jobb, mint volt”, és szerinte „jó pályán vagyunk”, amit később úgy pontosított: „szegénységügyben abszolút”.

Rónai a Facebook-posztjában a KSH hivatalos adatait is idézte, amelyek alátámasztják a 22,9 százalékos értéket a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő 18 év alattiak arányára (AROPE). A KSH szerint ez a mutató 2011-ben még 41,9 százalék volt, amivel Magyarország a legrosszabbak között szerepelt az unióban, 2022 óta azonban folyamatosan az uniós átlag alatt van. A legfrissebb, 2024-es Eurostat-adatok szerint a gyerekek AROPE-mutatójának EU-átlaga 24,2 százalék, vagyis a magyar érték ez alatt marad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: A magyar óvodákban tilos lesz a genderoktatás – szerinte ezt jelenti „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre” nevelés
A miniszter szerint Nyugaton már az óvodában azt tanítják, hogy a „a fiúk ne fiúk és a lányok ne lányok legyenek”. Ezt akadályozza meg az új magyarországi rendelet.


A csütörtök délelőtt kormányinfón szóba került a kormány új rendelete, amelyben az óvodai nevelésben „Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés” című fejezetben átírták „a kulturális értékek” szövegrészt „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre”.

Az RTL riportere azt a kérdést tette fel Gulyás Gergelynek, hogy ez jelent-e például kötelező hittanoktatást az óvodákban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: bár ő óvodás korában járt hittanórára, az nem lesz kötelező az intézményekben.

Ezután rövid vita alakult ki arról, hogy az „elvi deklaráció is fontos”-e vagy csak az, hogy a gyakorlatban ez mit jelent az óvodák mindennapjaiban, de végül Gulyás előállt egy konkrétummal is.

Mint mondta, a magyar és az európai kultúra a keresztyén értékrenden alapul, és ezt kell beemelni az óvodai nevelésbe. Ám a szerinte Nyugat-Európában olyan trendeket próbálnak bevezetni, ami a gendersemlegességet erőltetné, ahogy fogalmazott:

„a fiúk ne fiúk és a lányok ne lányok legyenek, mindenféle gendersemlegességgel próbálják tönkre tenni már az óvodásokat is.”

Szerinte a magyar szabályozás ennek a teljes tiltása és tagadása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Amerikai külügyminiszter: egy évre kapott mentességet Magyarország a szankciók alól
A magyar kormány eddig időkorlát nélküli mentességről beszélt. Gulyás Gergely szerint a megállapodás egyértelmű és világos volt, mégis mást állítanak, mint Marco Rubio.


Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón tette egyértelművé, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól.

A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését. A Paks 2 atomerőműre vonatkozó szankciók feloldása ezzel szemben határozatlan idejű.

Rubio kijelentése éles ellentétben áll a magyar kormány kommunikációjával. Noha a november 7-i Trump–Orbán-találkozó követően már fehér házi források is egyéves haladékról beszéltek, a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálta.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón is azt mondta, „Magyarország általános szankciómentességet kapott a Barátság kőolajvezetékre és a Török áramlatra”.

Úgy fogalmazott, a megállapodás egyértelmű és világos volt, Magyarország időkorlát nélkül kapja meg a mentességet. Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni. Azt is közölte, hogy ha a szankciók életbe lépnének, az energiahordozók ára itthon a kétszeresére-háromszorosára emelkedne.

A mentesség nem volt ingyen, a megállapodás részeként Magyarország mintegy 466 milliárd forint (körülbelül 1,4 milliárd dollár) értékű beszerzést vállalt amerikai cégektől. Ez a csomag három fő tételből áll: egy 600 millió dollár értékű cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról szóló szerződésből, 114 millió dollár értékű nukleáris fűtőelem-beszerzésből, valamint egy nagyjából 700 millió dolláros védelmi célú beszerzésből.

Via 444.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk