KULT
A Rovatból

Hatalmas meglepetés: most már a 2020-as évekből is van kiváló magyar thrillerünk – Az Itt érzem magam otthon kiismerhetetlen, bizarr és félelmetes

Mint egy falat kenyér, úgy hiányzott már egy ilyen alkotás a hazai filmtöriből. Lovas Rozi, Molnár Áron és Szervét Tibor is elképesztőek!


Nincs tele a padlás magyar pszichothrillerekkel, így üdítő színfolt és egyben hiánypótló alkotás az első filmes Holtai Gábor rendezése, az Itt érzem magam otthon. Voltak persze korábban is próbálkozások ilyen-olyan sikerrel, a pozitív példák közt például említhetjük többek között a Defektet (1977), a Félvilágot (2015), A marftűi rémet (2016) vagy sorozatként az Aranyéletet (2015-2018), amelyben sok ilyen elem is volt; illetve voltak kevésbé sikerültek is, mint a Halálkeringő (2010), a Víkend (2015) vagy az Utolér (2011).

Ám mindebből kiemelkedik, és ma is frissnek hat a hazai mozgóképes palettán az Itt érzem magam otthon, mivel a sima emberrablós thrillerből induló sztori valami egészen mássá alakul.

Egy majdnem teljes egészében egyetlen lakásban játszódó filmmel van dolgunk, tehát nyugodtan nevezhetnénk kamaradarabnak is (ide a rozsdás bökőt, hogy színpadra is alkalmazzák majd valamikor). A történet Ritáról (Lovas Rozi) szól, aki épp az utolsó munkanapját tölti egy végleg bezáró cipőboltban. Úton hazafelé azonban két maszkos figura elkábítja és elrabolja. Egy minimál berendezésű szobában tér magához, és egy Marci nevű, nyugodt viselkedésű férfi (Molnár Áron) áll előtte, aki nagyon örül annak, hogy Szilvi (ő így hívja Ritát) megkerült, miután „elcsatangolt”. Rita természetesen nem érti a helyzetet, fogalma sincs, miért akarják elhitetni vele, hogy ő egy Szilvia nevű nő, aki az ebben a belvárosi lakásban élő furcsa család egyik tagja.

Az Itt érzem magam otthon első etapja erről a testi és lelki tortúráról szól, amely során Marci próbálja belenevelni Ritába, hogy fogadja el ezt a rárótt szerepet. Nem jutunk el könnyen az elfogadásig, amikor azonban kiderül, hogy hősünk csak így juthat ki a gyűlölt szobából (amelyben még a szépen megvetett ágyat sem használhatja), belemegy a játékba. Ekkor jutunk el a film fő terepéhez, a família bemutatásához, és a köztük lévő dinamikák felfedezéséhez.

Kirajzolódik előttünk egy igen bizarr és beteg családkép, amelyben nem tudni, ki játszik szerepet, ki gondolja komolyan azt, amit mond, ki tettet, ki valódi, és egyáltalán mi folyik itt.

Megismerjük még a rettegett patriarchát, Papát (Szervét Tibor), akinek négy gyermeke van: Marcin és Szilvin kívül Miklós (Simon Kornél) és Anna (Józsa Bettina). Illetve jelen van még Miklós felesége, Juli (Gryllus Dorka), a kisfiuk, Istvánka (Simon Soma), valamint a Papa fivére, Rudi (Znamenák István). Így áll össze a díszes társaság, amely látszólag összetartó, Rita azonban érzi, hogy nem mindenki az, akinek mutatja magát, s hogy egyesek terrorban és/vagy fogolyként élnek itt.

Ennél többet vétek lenne elárulni a cselekményről, hiszen az Itt érzem magam otthon egyik fő erénye épp a sztori kiszámíthatatlansága, nézőként ugyanis Ritával együtt fogalmunk sincs, mire megy ki a játék, mi ez az abszurd és félelmetes szitu ezzel a családdal, és hogy ki miért csinálja azt, amit. Ritával együtt fedezzük fel szép lassan a dolgokat, így a figyelem mindvégig fennmarad, a látszólag nem sok történés és sok párbeszéd ellenére izgalmasan telik el a film kétórás játékideje. Ehhez Holtai kiváló atmoszférát teremt, sokszor harapni lehet a feszültséget.

A másik nagy erény pedig, ami egy kamaradarabnál elengedhetetlen, a kiváló színészi játék.

Lovas Rozi abszolút elviszi a hátán a filmet főhősként: élete legjobb mozgóképes alakításában csodálatosan jeleníti meg az eleinte mit sem értő és rettegő lányt, aki nem akarja elfogadni a ráerőltetett szerepet, majd, ahogy kiismeri a többieket, ő maga is egyenrangú résztvevő lesz ebben a beteg szerepjátékban.

Lovas az érzelmek teljes skáláját bemutatja, alakítása pedig bőven túlmutat egy folyton síró és az események sodrásában cselekvésképtelen szimpla áldozatén.

Rajta kívül azonban a többieket is dicséret illeti, főként Molnár Áront és Szervét Tibort. Előbbi a kiismerhetetlen, sokszor megnyerő, máskor pedig brutális és kegyetlen Marciként marad emlékezetes, utóbbi pedig csodás csöndes pszichopata, a magyar filmtörténet egyik igazán emlékezetes gonosza.

Az Itt érzem magam otthon tehát egy mindenképpen moziban néznivaló alkotás, mivel a fenti erényeken kívül még az is elmondható róla, hogy az alkotók igyekeztek vizuálisan is megkapóvá varázsolni a miliőt, alázúhandó a bizarr atmoszférát.

A rengeteg könyvvel, irattal és régiséggel teli lakásdizájn valóban az idő telését látszólag megállító, nyomasztó hangulatot áraszt, ahol nem szívesen töltenénk el egyetlen percet sem.

A végkifejlettel nem lesz mindenki elégedett, ott érezni csupán némi megalkuvást a hasonló tematikájú filmek ilyenkor szokásos fordulatai kapcsán, szerencsére azonban ez sem rontja le az összképet, amely a magyar filmes világ egy kifejezetten nagy meglepetését tartogatja a nézőknek. Egy jó magyar thrillert. Nagyon vártuk már!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Esküvő, régi szerelmek és újabb Demjén-slágerek – itt a Hogyan tudnék élni nélküled? 2. első előzetese
Hat évvel az első rész balatoni nyara után ismét találkozik a Kuplung és a három barátnő. A Hogyan tudnék élni nélküled? 2. első előzetese ízelítőt ad a nagysikerű film folytatásából, de sok kérdést is felvet.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. július 29.



Hat év telt el a felejthetetlen balatoni nyár óta, a Kuplung tagjait és a három barátnőt pedig alaposan szétszórta az élet. A Hogyan tudnék élni nélküled? folytatásában egy esküvő hozza ismét össze a régi társaságot – természetesen újabb szerelmi bonyodalmakkal és Demjén Ferenc slágereivel.

Szerda délelőtt megjelent a Hogyan tudnék élni nélküled? 2. első hivatalos előzetesét. Az alig több mint egyperces kedvcsináló egyelőre nem árulja el a történet minden fordulatát, de az kiderül belőle, hogy a folytatás megőrzi az első film legfontosabb összetevőit: visszatér a balatoni környezet, a romantika, a humor, a látványos zenés-táncos jelenetek és a Kuplung együttes.

A képsorokon esküvői készülődést, tóparti találkozást, a színpadon ismét összeálló zenekart, valamint feszültebb és kifejezetten komikus pillanatokat is látni. A menyasszony körül Liptai Claudia új karaktere is feltűnik, az esküvő legfontosabb titkait viszont nem leplezi le az előzetes.

Az első hivatalos előzetes alapján a régi kapcsolatok közül több is újabb próbatétel elé kerülhet.

A hat főszereplő változatlan: Gergőt Ember Márk, Gábort Marics Péter, Csabit Kirády Marcell, Esztert Törőcsik Franciska, Katát Márkus Luca, Bettit pedig Kovács Harmat alakítja. Mellettük Trill Beatrix, Liptai Claudia, Seress Zoltán, Györgyi Anna és Rohonyi Barnabás is szerepel a filmben.

A folytatás sem hagyja el a sorozat zenei alapját, vagyis Demjén Ferenc slágereit.

A már bejelentett betétdalok között szerepel a Mindig ugyanúgy, a Jelszó, a Love, az Iskolatáska, a Várj, míg felkel majd a nap, a Jóbarátok vagyunk és a Legyen ünnep.

A mozibemutatót két Kuplung-koncert is felvezeti november 6-án és 7-én a Papp László Budapest Sportarénában. Ezeken az első film dalai mellett már a folytatás néhány szerzeménye is hallható lesz.

Az első rész minden előzetes várakozást felülmúlt. Magyarországon több mint egymillió mozijegyet adtak el rá, a határon túli vetítésekkel együtt pedig további csaknem kétszázezer néző látta. Összesen 56 hétig szerepelt a mozik műsorán, ami kortárs magyar film esetében példátlan teljesítmény. Romániában 132 564 fizető nézővel 2025 húsz legnézettebb mozifilmje közé is bekerült.

A kedvcsinálót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Túl a 40-en tudta meg, hogy más a vér szerinti apja, megmentette Emilio Estevez életét, és a lányából pornószínésznő lett – 30 érdekesség a 65 éves Laurence Fishburne-ről
14 évesen 16-nak hazudta magát, hogy bekerüljön az Apokalipszis mostba. Azóta már több mint 141 színészi kredit van mögötte.


1. A Georgia állambeli Augustában született 1961. július 30-án, Laurence John Fishburne III néven.

2. A szülei Laurence John Fishburne Jr., aki fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében dolgozott, valamint Hattie Bell Crawford, aki középiskolai matematika- és természettudomány-tanár volt.

3. A keresztnevét a világhírű angol színész, Laurence Olivier után kapta.

4. Gyerekként a szülei válása után nem sokkal New Yorkba, Brooklynba költözött az anyjával, az apjával utána nem tartotta a kapcsolatot.

5. 12 évesen kezdett el színészkedni: először a One Life to Live című sorozatban tűnt fel 1974-től 1976-ig.

6. 14 éves volt, amikor szerepet kapott Francis Ford Coppola Apokalipszis most (1979) című filmjében. Azt hazudta a castingosoknak, hogy már 16 éves, hogy megkapja a szerepet. Végül a forgatás olyan sok ideig tartott, hogy közben valóban sikerült betöltenie a 16., sőt, még a 17. életévét is.

7. Az Apokalipszis most forgatása egyik szünetében megmentette Emilio Estevez (aki az apját, Martin Sheent kísérte el) életét, sikerült időben kihúznia őt egy futóhomokból.

8. A New York-i High School of the Performing Arts tanulója volt, ott is érettségizett le.

9. Az 1980-as évek elején ő és a szintén New York-i színész, Giancarlo Esposito (Breaking Bad, A mandalóri, The Boys stb.) szobatársak voltak Los Angelesben.

10. Évtizedeken át Larry néven szerepelt a stáblistákon, többek között a Fekete vidék (1991) című filmben is, mielőtt 1993-ban úgy döntött, visszatért a Laurence névhez. A Tina volt az első film, ahol már így írták őt ki.

11. Színészetet tanult a Manhattanben található Lincoln Square Academyn.

12. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) nagykövete, amelynek keretén belül világszerte segíti a gyermekeket oktatási, egészségügyi és humanitárius támogatással.

13. A korai pályafutása nem kizárólag rangos produkciókból állt. A horrorrajongók talán felismerték őt az 1987-es Rémálom az Elm utcában 3: Az álomharcosok című filmben, ahol egy kórházi ápolót alakított.

14. 1985-ben, 24 évesen vette feleségül Hajna O. Moss színésznőt (Személyes ügy) New Yorkban. Két gyermekük született: egy fiuk, Langston (1987) és egy lányuk, Montana (1991). Hajna és Laurence végül az 1990-es évek elején elváltak.

15. Gyakran összetévesztik Samuel L. Jacksonnal, és fordítva. Jackson szerint már olyan is volt, hogy egymás mellett álltak, és az emberek még akkor is felcserélték őket.

16. 1991 és 1995 között a színésznő Victoria Dillarddal (Higgy neki, hisz zsaru, Visszakézből, Kerge város, Ali) járt.

17. Ötször is elutasította Ike Turner szerepét a Tina (1993) című filmben. Amikor aztán megtudta, hogy Angela Bassett kapta meg Tina Turner szerepét, meggondolta magát. Később azt állította, hogy a Tina után évekbe telt, mire a fekete nők abbahagyták, hogy „rossz szemmel” nézzenek rá.

18. A Mátrix (1999) folytatásaira kötött szerződése állítólag 15 millió dollár volt + a bruttó bevétel 3,75%-a.

19. Ő és a színésznő Gina Torres (Mátrix: Újratöltve, Mátrix: Forradalmak, Firefly: A szentjánosbogár) 2001 februárjában jegyezték el egymást, majd 2002. szeptember 22-én házasságot kötöttek a New York-i Cloisters nevű múzeumban. A közös lányuk, Delilah 2007 júniusában jött a világra. 2017. szeptember 20-án megerősítést nyert, hogy Torres és Fishburne már külön élnek, csak az elmúlt egy évben titokban tartották a szakításukat. 2018. májusában váltak el hivatalosan.

20. Ő az első afroamerikai színész, aki eljátszotta a főszerkesztő Perry White szerepét, azaz Clark Kent munkaadóját a 2013-as Az acélemberben.

21. Három olyan filmben is szerepelt, amelyet Oscar-díjra jelöltek a legjobb film kategóriájában: Apokalipszis most (1979), Bíborszín (1985) és Titokzatos folyó (2003).

22. A brazil író, Paulo Coelho nagy rajongója. 2009-ben kijelentette, hogy meg szeretné filmesíteni Coelho Az alkimista című regényét. Ez azóta nem jött össze.

23. A 40-es éveiben tudta meg, hogy Laurence John Fishburne, Jr. nem a biológiai apja. Később, 2025-ben a Finding Your Roots című tévéműsor egyik epizódjában aztán kiderült számára, hogy a vér szerinti apja egy William Seigel Bohannan nevű férfi volt. Bohannan az amerikai hadseregben szolgált, és Fort Gordonban állomásozott, amikor megismerkedett Fishburne édesanyjával, Hattie-vel. Ekkor pedig az is kiderült, hogy van két féltestvére, Lisa Bohannan és William Bohannan.

24. A lánya, Montana felnőttként pornószínésznő lett, és Chippy D néven ismeretes a szakmában.

25. Laurence a Guggenheim Motorcycle Club alapító tagja, amely csoport világszerte szervez túrákat művészeti múzeumokba.

26. Ő volt az első fekete színész, aki Othellót alakította egy nagy költségvetésű filmben, méghozzá az 1995-ös Othellóban Kenneth Branagh (Jago) és Iréne Jacob (Desdemona) mellett. A korábbi, nagy nevekkel fémjelzett feldolgozásokban olyan színészek játszották el a mór hadvezért, mint Orson Welles és a névadója, Laurence Olivier, persze teljesen feketére festett arccal.

27. Elismert színházi színész is, aki több mint 10 színdarabban lépett fel a karrierje során. 1992-ben a Two Trains Running című darabban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Tony-díjat.

28. A színészkedés és a produceri munka mellett rendezőként is kipróbálta magát. Ő vezényelte le a 2000-es Egyszer az életben című drámát, amelynek főszereplője a „hasonmása”, Samuel L. Jackson volt.

29. Fishburne irodalom és költészet iránti szenvedélye mélyre nyúlik, és már fiatalon felfedezte ezirányú vonzódását. Inspirációt merített olyan művekből, mint Langston Hughes versei és Shakespeare drámái. A karrierje során végig elkötelezte magát Shakespeare iránt, és olyan ikonikus szerepeket alakított, mint Othello, Coriolanus és Hamlet.

30. Vonzódik a harcművészetekhez is, fiatalon főként Bruce Lee filmjei inspirálták. Az ő hatására kezdett el hapkidót gyakorolni. Az ebben szerzett tudását többek között a Mátrix-filmekben is kamatoztatni tudta Morpheusként, amely egyébként máig a legismertebb szerepe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Azért jöttem vissza, mert nélkülem megszűnt volna a Sziget” - Gerendai Károly másfél milliárdos veszteséggel menti meg a fesztivált
Gerendai Károly a Telexnek adott interjújában jelentette be, hogy idén tudatosan másfél milliárdos veszteséget vállalnak a Sziget Fesztiválon. Az üzletember szerint ez egy befektetés a jövőbe, amivel a rendezvény élményalapú megújulását alapozzák meg.
F. O. - szmo.hu
2026. július 30.



A Sziget Fesztivál régi-új tulajdonosa, Gerendai Károly a Telex After című műsorában beszélt a fesztivál megmentésének körülményeiről, az új stratégiáról és arról, hogyan látja a Sziget jövőjét a megváltozott politikai és piaci környezetben. Gerendai elmondta, hogy bár hivatalos státusza még nincs a cégben, heti 4-5 napot a fesztivállal foglalkozik, miután nyolc év szünet után visszatért a tulajdonosok közé.

A beszélgetés elején kifejtette, hogy a Sziget jövőjének biztosítása érdekében idén tudatosan másfél milliárd forintos veszteséggel terveznek, amit egyfajta befektetésnek tekint. Szerinte a fesztiválpiacnak fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy mindent a sztárfellépőkre tesz fel.

„Le kell jönni arról a szerről, amin most az elmúlt időszakban nagyon erősen voltak, hogy mindent a sztárfellépőkre teszünk föl egy lapra, és ha sikerül épp jó sztárfellépőket szerezni, akkor majd eladunk sok jegyet, ha nem sikerül, akkor meg nem adunk el sok jegyet” – jelentette ki.

Úgy látja, egy külföldi fiatal nem fog csak azért repülőre ülni, hogy olyan előadókat nézzen meg Budapesten, akiket otthon is láthatna, ezért a Szigetnek plusz érveket, egyedi élményt kell nyújtania. Hozzátette, hogy a nagy nevek egyre kevésbé akarnak fesztiválokon fellépni, mert a szólókoncertekkel anyagilag és kreatív szempontból is jobban járnak.

Gerendai szerint a korábbi tulajdonosi kör minden pénzt a fellépőkre csoportosított át, ami az élményt nyújtó egyéb programelemek rovására ment.

A visszatérése után az egyik elsődleges célja az volt, hogy ezt a gondolkodásmódot megváltoztassa. A korábbi, adatvezérelt bookinggal kapcsolatban úgy fogalmazott, az torz eredményt hoz: „Ez egy ilyen önbecsapó helyzet tud lenni, hogyha azokat kérdezed csak, akik jönnek, hogy mit szeretnének, és nem azokat, akik nem jönnek, hogy miért nem jöttek és mit szerettek volna.”

A fesztivál zenei sokszínűségével kapcsolatban elmondta,

a fiatalok zenehallgatási szokásai megváltoztak, már nem műfajokban, hanem előadókban és slágerekben gondolkodnak, ezért a korábbi, tematikus színpadok modellje ma már kevésbé működőképes.

Ennek ellenére fontosnak tartotta egy új, magyar nagyszínpad létrehozását, hogy ezzel is üzenjék, a hazai előadókat újra komolyan veszik. A Bródy János életműve előtti tisztelgés ötletét is ő vetette fel, mert úgy érezte, fontos, hogy egy ilyen jelentős életművet még az alkotó életében megünnepeljenek. „Jó lenne nem kivárni a Bródynál is, az mégiscsak az az életmű, amit ő itt letett az asztalra, az egy annyira egyértelmű ügy” – indokolta a döntést.

Gerendai Károly furcsállja, hogy a korábbi években a Sziget elsősorban a legfiatalabb, legkevesebb pénzzel rendelkező korosztályt célozta meg.

Szerinte ez demográfiai és gazdasági szempontból sem volt logikus lépés, hiszen a Sziget mindig is egy többgenerációs fesztiválként működött jól. Ezzel kapcsolatban beszélt a legrosszabbul fogyó jegytípusról, a félárú diákbérletről is.

„Hát nagyon fura nekem is, és itt egy picit talán ebben az interjúban azt is mondtam, hogy hát nekem itt nagyjából meg is állt a tudásom” – ismerte el. Egyetlen racionális magyarázatának azt tartja, hogy mivel ennek a jegytípusnak az ára nem emelkedik, a diákok az utolsó pillanatig kivárnak a vásárlással, figyelembe véve például az időjárás-előrejelzést is.

„Csak azt senki nem gondolja hozzá, hogy nekem fel kell hozzáépíteni azt a művelődési házat is. És ugyanabból a bevételből kell mindezt kigazdálkodnom.”

A fesztivál magas áraival kapcsolatos kritikákra reagálva elmondta, a látogatók gyakran elfelejtik, hogy a Szigetnek a teljes infrastruktúrát fel kell építenie a semmiből. Ugyanez igaz a vendéglátósokra is, akiknek egy hét alatt kell kitermelniük a teljes költségüket, ami indokolja a magasabb árakat. Állítása szerint ma már nem vonzó a vendéglátósoknak a Sziget, és sokszor rá kell beszélni őket a kitelepülésre.

A kormányváltás utáni üzleti környezetről bizakodóan nyilatkozott, reméli, hogy a jövőben újra a teljesítmény fog számítani, nem a politikai kapcsolatok.

A Sziget szempontjából pozitív változásra számít, mert szerinte a korábbi kormány politikájával sok külföldi fiatal nem szimpatizált, ami visszatartó erő lehetett. Ugyanakkor felvetette, hogy a Sziget eddigi vonzerejéhez hozzátartozhatott az is, hogy egy „megtűrt” eseményként állt ki bizonyos értékek mellett egy olyan országban, ahol ezek nem voltak magától értetődőek. „Teljesen más dolog elmenni Hollandiába kiállni a szabadságjogok mellett, vagy Észak-Koreába.” Ez a fajta „megkülönböztetett státusz” szerinte most megszűnhet.

„Nem gondolom, hogy én nagyon alkalmas vagyok az ilyen típusú struktúrákban való működésre. Én ezt mindig az előző kormánynál is, meg az az előttin is mindenkinek elmondtam, hogy ha valaki kíváncsi az én szakmai véleményemre, akkor tök mindegy, hogy én kire szavazok.”

A beszélgetésben szóba került, hogy több zenekar, például a Gogol Bordello és a System of a Down is politikai okokból nem lépett fel Magyarországon. Gerendai elmondta, a kormányváltás után tervezik felvenni a kapcsolatot ezekkel az előadókkal. Saját politikai szerepvállalását kizártnak tartja. A korábban a Sziget portfóliójába tartozó Volt Fesztivál és Balaton Sound sorsáról elmondta, azokat a Superstruct azért szüntette meg, mert ráfizetésesek voltak. Jelenleg a Sziget talpra állítása a legfontosabb, nem újabb veszteséges projektek beindítása.

A Lupa-tó projektjét személyes kudarcnak éli meg.

„Nekem személyesen inkább kudarc sztori. Szerencsére a látogatóknak nem az” – fogalmazott, hozzátéve, hogy tévedett, amikor azt hitte, nagy igény van a magas minőségű szolgáltatásokra, és alulbecsülte, mennyire szélsőségesen időjárásfüggő a strand látogatottsága.

Végül elárulta, a Sziget nem hiányzott neki az elmúlt években, de a megmentése érdekében muszáj volt lépnie. „Nekem tök jó volt az életem anélkül, hogy én a szigettel kellett foglalkoznom... de nekem az a helyzet úgy tevődött föl, hogy akkor majd nem lesz, hogyha egyébként én nem lépek ebben.” Hosszú távú terveiről pedig így nyilatkozott: „Én azt remélem, hogy a lehető leggyorsabban sikerül eljutni oda, hogy ne legyen rám megint szükség.”

A TELJES BESZÉLGETÉS


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Visszatérhet a TV2-re az Aktív, egy másik népszerű műsorukat kaszálhatják el miatta
A TV2 Csoport levédette a tíz éve megszüntetett Aktív című riportmagazin nevét és logóját. Ezzel viszont egy másik műsor lekerülhet a csatorna képernyőjéről.


Közel tíz év szünet után visszatérhet a TV2 képernyőjére az Aktív című riportmagazin. A csatorna a napokban levédette a műsor nevét és a hozzá tartozó logót, amit a Rekláminvázió blog szúrt ki.

Az Aktív 2002 januárjában indult a TV2-n, kezdetben Bartal Csaba, később Gombos Edina és Szebeni István vezetésével. A riportmagazin rövid idő alatt népszerű lett, és sokáig a csatorna egyik legfontosabb főműsoridős programjának számított. Később azonban a délutáni, majd a déli műsorsávba került, ahol elvesztette nézőinek jelentős részét. Az utolsó adást 2016 szilveszterén sugározták.

A műsor várhatóan a Tények Plusz helyét veszi át, a váltás pedig már augusztusban megtörténhet.

A TV2 jelenlegi műsorújsága szerint a Tények Plusz ezen a héten még adásban van, ami alátámasztja a legkorábbi augusztusi indulásról szóló értesüléseket. A lépés egy nagyobb átalakítási folyamat része, a csatorna ugyanis korábban már a „TV2 Híradó” és a „TV2 Hírek” nevekre is védjegyoltalmat kért, jelezve, hogy a teljes hírszolgáltatását újraépíti – írja a Story.hu.

A TV2 vezetése még májusban jelentette be, hogy a Tények márkanevet a jelenlegi formájában megszüntetik. Korábban ezt írta a csatorna sajtóosztálya:

„Jelenleg zajlik az infotainment műsorok megújítása, amelyre elsősorban a Tények brand eróziója miatt van szükség.”

„A cél, hogy az újonnan induló brandekkel, a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson” – tudatták akkor.

Az átalakítás személyi változásokat is magával hozott. A Tények korábbi meghatározó arcai, Marsi Anikó és Gönczi Gábor tavasszal vonultak vissza a képernyőről, és sajtóértesülések szerint már nem is térnek vissza a megújuló hírműsorba. Helyükre a hírek szerint többek között a csatornához visszatérő Pachmann Péter érkezhet, de Szedmák Zita, Farkas Fanni és Gajdos Tamás neve is felmerült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk