KULT
A Rovatból

Ha menedzser akarsz lenni, az első szabály az, hogy rengeteget kell kérdezni

A Werk Akadémia már évek óta a honi szakma legjobbjait neveli ki. Hogy milyen oktatást kapsz, ha jelentkezel? Az akadémián tanító tanárokkal, a szeptember közepén induló művészeti menedzser szakról beszélgettünk.


Magyarországon fürtökben lógnak a tehetséges művészek, ez azonban még nem feltétlenül elég a kiteljesüléshez és a sikerhez. A Werk Akadémia már ötödik éve neveli ki a jövő művészeti menedzsereit, akik a megszerzett tudással egyfajta hiányt pótolnak a művészeti szcénában.

A képzés olyan területekre fókuszál, mint a brandépítés, a kapcsolatteremtés, a kultúra értékeinek közvetítése, illetve programok, művészek, intézmények és alkotások profi szintű menedzselése.

"
Míg nyugaton már egy bevett dolog az, hogy az énekesek, színészek vagy éppen a képzőművészek mögött áll egy menedzser vagy menedzsment, itthon ez még nem bevett szokás

– mondja Balogh Máté András, a Werk Akadémia művészeti menedzser szakának és színházi menedzser szakirányának mentora, aki évek óta koordinálja a kurzusok felépítését. "Magyarországon kicsi a piac, sok a kiváló művész, a menedzser szerepköre pedig misztikus.”

_93B8124

A helyzettel Bérczi Linda, a képzőművészeti menedzser szak mentora, a Budapest Art Week igazgatója is egyetért:

„Itthon nagyon gyerekcipőben jár a szakma, ma Magyarországon van a galerista - és pont. Még így is jóval kevesebb galériánk van, mint amennyi művészünk, és egy-egy intézmény érdemben csak egy pár alkotóval tud foglalkozni. Ha már többen vannak, akkor garantált, hogy valaki háttérbe szorul. Sok tehetség van, akik egyszerűen kallódnak, mert nincs, aki vigye a dolgaikat. A menedzser szakma egy hiányzó réteg, most kellene kiépíteni a rendszert, amire a Werk jó alap lehet.”

Bérczi Linda

„Ha kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon!”

Aki művészeti menedzsernek tanul – függetlenül attól, hogy melyik szakirányra specializálódik – attól szinte elvárás a folyamatos aktivitás és a „jelenlét”.

„Attól, hogy kapsz egy órarendet, még nincs vége a dolognak. Itt kérdezni kötelezően ajánlott és ha érdekel valami, mondanod kell. A tanáraink össze tudnak kötni emberekkel, el tudnak vinni eseményekre, de ezt muszáj tudomásunkra hozni. Előfordul, hogy társulatokhoz vagy színházakba megyünk, ahol elindítok egy beszélgetést, majd otthagyom a tanulókat az oktatóval. Ilyenkor van, hogy összebarátkoznak, van, hogy még munkát is kapnak."

"
Ebben a szakmában abból lesz valaki, aki oda mer lépni és cselekedni. Azaz kérdez.

A színházi menedzsment mentorának álláspontját erősíti meg Bérczi Linda is: „nem elég, ha az órára bejár valaki, itt sokat kell tanulni, olvasni, kiállításokra járni, aktívnak lenni. Az egész menedzsment szakma első pár éve arról szól, hogy képben legyél, szinte kötelező elmenni minél több megnyitóra. Fontos, hogy a tanuló otthon legyen a képzőművészetben, amit sok olvasással és bejárással lehet fejleszteni. Aki ezt a szakmát választja, abban legyen tettrekészség, mert egy félénk, halk szavú ember nem tud érvényesülni. A másik fontos tulajdonság a kitartás. A képzőművészet egy olyan szcéna, melyben csak sok év tanulás után kezdenek el látszódni az eredmények. Ezt igazán csak szerelemből lehet csinálni.”

VIDEÓ: Képzőművészeti menedzserek vizsgája 2017

„Belecsöppennek a művészet világába”

A lelkesedés megvan, a művészeti menedzsment képzés valamennyi szakára sorokban állnak a jelentkezők. A tavaly indult komolyzenei menedzser kurzus is nem várt érdeklődést hozott: „a jelentkezők számából azt szűrtük le, hogy van rá kereslet” - meséli Meczner Vera, a képzés mentora.

„Hetven érdeklődő volt, végül hatvanan jöttek, ebből tizennyolcat vett fel az iskola. Eddig itthon nem igazán volt ilyen képzés, de a túljelentkezés azt mutatja, hogy lenne rá igény. Már az első évben nagyon érdeklődő és nyitott diákok érkeztek, közülük sokan el is tudtak helyezkedni. Voltak olyan előadók, akik mondták, hogy nyugodtan lehet őket keresni és sok jó találkozás alakult ki. Maguk a diákok is összeálltak és jelenleg is egy iskolán kívüli projektet csinálnak. A mai napig van egy aktív Facebook-csoportunk is, ahol kommunikálunk, ha valakinek segítség kell.”

Meczner Vera

VIDEÓ: Komolyzenei menedzserek vizsgája 2017

A Werk művészeti menedzsment képzésén jelenleg négyféle irányban lehet szakosodni: színház, képzőművészet, komolyzene, könnyűzene, de tervben van a tánc is 2018 februárjától.

Az első félév egy általános művészeti menedzser képzés, ahol olyan szakemberek tanítanak, akik nem feltétlenül a kultúra területéről érkeznek, de profik a szakmájukban. A tanulók megtanulnak menedzseri gondolkodással dolgozni, megismerkednek a marketinggel, a vállalkozási ismeretekkel, a pályázatírással, de jogi tapasztalatokkal is gazdagodnak.

A szemesztert egy elméleti vizsga zárja, ahol a választott szakiránynak megfelelően egy fiktív céget kell létrehozni, majd egy ezzel kapcsolatos prezentációt tartani. „Ez a feladat azért fontos, mert a vizsgával gyakorlatilag a félév felépítettségét kérjük vissza, így pillanatokon belül kiderül, ha valakinek nem ment át valami” - meséli Máté – „ha hiányt, vagy bizonytalanságot érzünk, leülünk a hallgatóval, és átbeszéljük a problémákat.”

„A második félévben már szakosodnak a tanulók. Az elején összefoglaljuk a szakma alapjait, ami mellé párosul még színháztörténet is, mivel nem akarjuk úgy kiengedni a tanulókat a világba, hogy nincs semmilyen kapcsolódási pontjuk a későbbi művész szakmával.

"
A harmadik héttől elkezdjük lefejteni a csontváz különböző részeit: megtanuljuk, hogyan kell utaztatni egy darabot, megszerezni egy helyszínt, büdzsét alkotni vagy hogyan kell szponzorációs vagy támogatási eszközökkel élni. Ezek mentén érkezünk el a vizsgához, ami egy tényleges gyakorlati számonkérés: előadást kell szervezni.

A csoport együtt találja meg a darabot, a színészeket, a rendezőt, a dramaturgot. Ha a művészi produktum összeállt, akkor mindenki specializálódik valamilyen menedzsmenti feladatkörre: valaki a marketinget csinálja, más a színészekkel egyeztet vagy intézi a helyszínt.

VIDEÓ: Színházi menedzserek vizsgája 2017

Hasonlóan zajlik a vizsga a többi szakirány esetében is: a képzőművészeti ágon kiállítást, a komolyzenei kurzuson koncertet kell szervezni a tanulóknak. Utóbbi esetében a mentor roppant elégedett volt a tavalyi és egyben első évfolyammal: „Nagyon büszke voltam mindkét csapatra, olyan koncerteket csináltak, amelyek menedzser szakmailag magas minőségűek, zeneileg pedig kiválóak lettek. Nagyon különbözőek voltak, de pont ettől működött, és bármilyen koncertteremben megállta volna a helyét mindkettő.”

„Művészeknek nem ajánlott”

„Egy művész ritkán tud egyszerre menedzser és művész is lenni, ez a szak nem annyira nekik szól” – felel Linda, mikor arról kérdezem, mennyire jellemző, hogy olyan alkotók jelentkeznek, akik saját karrierjüket akarják menedzselni. „Az persze fontos, hogy egy művész 'el tudja adni magát', de a szervezés rengeteg időt vesz igénybe, erre már nincs kapacitásuk. Nekik találtuk ki a Budapest Art Programot. Vannak páran, akik jól csinálják ezt az önmenedzsmentet, de a Werk nem a művészekre, hanem a menedzserekre specializálódott.”

Hasonló állásponton van Meczner Vera is, akinek annak ellenére, hogy még csak egy évfolyamon van túl, volt már tapasztalata menedzserkedni vágyó művészekkel. „Tavaly volt egy operaénekesnőnk, aki azért jelentkezett, mert szeretné átlátni a rendszert, és tisztában lenni, mit várhat majd el a saját menedzserétől. Volt olyan, aki egykor aktív, de már pályaelhagyó zenészként iratkozott be, és előfordult az is, hogy egy hallgatónk valamilyen családi indíttatásból jelentkezett, mert például a lánya operaénekesnő lesz, vagy a testvérének van egy kvartettje. Sokféle érdeklődéssel és motivációval jönnek, de én azt gondolom, hogy az a szerencsésebb, ha nem csak egy mellékes kíváncsiság hajtja őket, hanem valóban ezen a területen szeretnének dolgozni.”

„Ez nem tananyag, ez szemléletmód”

A Werk egyik nagy előnye a gyakorlatorientáció és a tanárok személye. Nincs ez másként a művészeti menedzsment szakokon sem, ahol folyamatosan úgy alakítják a tanrendet, hogy az minél jobban a diákok igényeire legyen szabva, és a legaktuálisabb kérdésekre adjon választ.

Meczner Vera, aki maga is elismert szakmabeli, szintén alapos körültekintéssel válogatta ki a szak oktatóit. „Igyekeztem olyan tanárokat meghívni, akik sokféleképpen gondolkodnak, de közös bennük, hogy mindannyian nagyon szeretik a szakmájukat."

"
A hazai komolyzenei menedzsment krémje jön hozzánk tanítani, a felkérést mindenki első szóra vállalta. Az előadók nagyon felkészültek és alaposan átgondolják, miről lenne érdemes beszélni egy olyan csapat előtt, akik lehetőség szerint majd a mi szakmánk részesei lesznek. Akik hozzánk jönnek előadni, nem tanárok, hanem inkább szemléletmódot próbálnak átadni abból a 20-25 év szakmai tapasztalatból, amit már megszereztek.

"Sok területet mutatunk meg a húsz alkalom alatt, és a diákok egy igazán széleskörű tudást kapnak. Tavaly volt pár külső helyszínünk is, ahol általában az intézmény vezetői vittek minket körbe, de a kurzus gyakorlati részét én leginkább abban látom, hogy nálunk tényleg minden oktató praktizál a szakmában. Az általuk elmondott példák mindegyike az életből lett merítve, megtörtént esetekről meséltek. Az ő személyiségük az, ami ezt a képzést igazán gyakorlativá teszi.”

„Valamennyi tanárunknál ugyanaz a mentalitás, ami teljesen független a szakmától. Megtanítják, hogy kell tenni a sikerért, hogyan kell előre menni. A problémák helyett a legszakmaibb megoldásra fókuszálunk” - méltatja az oktatókat Máté is.

Lindáék kurzusain igyekeznek megismertetni a művészeti oldal valamennyi szegmensét. Így a diákok belelátnak, hogyan épül fel a rendszer, hogy kell felépíteni egy művészt és milyen kapcsolódási pontok vannak a szcénában. „Bevezetjük őket a képzőművészet világába.”

Mit ad ez a képzés?

Az alapmodulban résztvevők a kurzus elvégzése után képesek prezentációt tartani, tudnak közönség előtt előadni, átlátják a vállalkozási ismeretek, szerzői jogi ismeretek szövevényes hálóját, de értik a márkaépítés alapjait, a marketinget, a kommunikációt, a PR-t, az online marketinget és a rendezvényszervezés fortélyait is.

A hab a tortán a második félév, amikor a tanulóknak lehetőségük van képzőművészeti menedzser, komolyzenei menedzser, könnyűzenei menedzser és a színházi menedzser szakirányra szakosodni. A gyakorlatorientált képzésen felül rengeteg helyre eljuthatnak és sok olyan lehetőséget kaphatnak, mely szakmai jövőjükre nézve kecsegtető. Ami biztos, hogy a kapcsolati hálójuk az év végére jókorára nő.

További információkat a Werk Akadémia képzéseiről hivatalos oldalukon és Facebook-oldalukon találsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Káprázatos légi parádéval ünnepelte a honvédség augusztus 20-át
A bemutatón nemcsak a jól ismert régi helikopterek, hanem vadonatúj harci és szállító gépek is feltűntek, amelyek most először repültek a főváros felett.


Budapest felett idén is látványos légi parádéval ünnepelte Szent István napját a Magyar Honvédség. A programban minden olyan repülő eszköz bemutatkozott, amely a honvédség birtokában van, köztük vadonatúj harci és szállító gépek is, amelyek most először tűntek fel a főváros felett.

Az érdeklődők a bemutatón láthatták

a már jól ismert MI–17 és MI–24 helikoptereket, de a legújabb H145M és H225M típusok is feltűntek.

Az eseményen készült fotóinkat itt tudjátok megnézni (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: