KULT
A Rovatból

Ha menedzser akarsz lenni, az első szabály az, hogy rengeteget kell kérdezni

A Werk Akadémia már évek óta a honi szakma legjobbjait neveli ki. Hogy milyen oktatást kapsz, ha jelentkezel? Az akadémián tanító tanárokkal, a szeptember közepén induló művészeti menedzser szakról beszélgettünk.


Magyarországon fürtökben lógnak a tehetséges művészek, ez azonban még nem feltétlenül elég a kiteljesüléshez és a sikerhez. A Werk Akadémia már ötödik éve neveli ki a jövő művészeti menedzsereit, akik a megszerzett tudással egyfajta hiányt pótolnak a művészeti szcénában.

A képzés olyan területekre fókuszál, mint a brandépítés, a kapcsolatteremtés, a kultúra értékeinek közvetítése, illetve programok, művészek, intézmények és alkotások profi szintű menedzselése.

"
Míg nyugaton már egy bevett dolog az, hogy az énekesek, színészek vagy éppen a képzőművészek mögött áll egy menedzser vagy menedzsment, itthon ez még nem bevett szokás

– mondja Balogh Máté András, a Werk Akadémia művészeti menedzser szakának és színházi menedzser szakirányának mentora, aki évek óta koordinálja a kurzusok felépítését. "Magyarországon kicsi a piac, sok a kiváló művész, a menedzser szerepköre pedig misztikus.”

_93B8124

A helyzettel Bérczi Linda, a képzőművészeti menedzser szak mentora, a Budapest Art Week igazgatója is egyetért:

„Itthon nagyon gyerekcipőben jár a szakma, ma Magyarországon van a galerista - és pont. Még így is jóval kevesebb galériánk van, mint amennyi művészünk, és egy-egy intézmény érdemben csak egy pár alkotóval tud foglalkozni. Ha már többen vannak, akkor garantált, hogy valaki háttérbe szorul. Sok tehetség van, akik egyszerűen kallódnak, mert nincs, aki vigye a dolgaikat. A menedzser szakma egy hiányzó réteg, most kellene kiépíteni a rendszert, amire a Werk jó alap lehet.”

Bérczi Linda

„Ha kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon!”

Aki művészeti menedzsernek tanul – függetlenül attól, hogy melyik szakirányra specializálódik – attól szinte elvárás a folyamatos aktivitás és a „jelenlét”.

„Attól, hogy kapsz egy órarendet, még nincs vége a dolognak. Itt kérdezni kötelezően ajánlott és ha érdekel valami, mondanod kell. A tanáraink össze tudnak kötni emberekkel, el tudnak vinni eseményekre, de ezt muszáj tudomásunkra hozni. Előfordul, hogy társulatokhoz vagy színházakba megyünk, ahol elindítok egy beszélgetést, majd otthagyom a tanulókat az oktatóval. Ilyenkor van, hogy összebarátkoznak, van, hogy még munkát is kapnak."

"
Ebben a szakmában abból lesz valaki, aki oda mer lépni és cselekedni. Azaz kérdez.

A színházi menedzsment mentorának álláspontját erősíti meg Bérczi Linda is: „nem elég, ha az órára bejár valaki, itt sokat kell tanulni, olvasni, kiállításokra járni, aktívnak lenni. Az egész menedzsment szakma első pár éve arról szól, hogy képben legyél, szinte kötelező elmenni minél több megnyitóra. Fontos, hogy a tanuló otthon legyen a képzőművészetben, amit sok olvasással és bejárással lehet fejleszteni. Aki ezt a szakmát választja, abban legyen tettrekészség, mert egy félénk, halk szavú ember nem tud érvényesülni. A másik fontos tulajdonság a kitartás. A képzőművészet egy olyan szcéna, melyben csak sok év tanulás után kezdenek el látszódni az eredmények. Ezt igazán csak szerelemből lehet csinálni.”

VIDEÓ: Képzőművészeti menedzserek vizsgája 2017

„Belecsöppennek a művészet világába”

A lelkesedés megvan, a művészeti menedzsment képzés valamennyi szakára sorokban állnak a jelentkezők. A tavaly indult komolyzenei menedzser kurzus is nem várt érdeklődést hozott: „a jelentkezők számából azt szűrtük le, hogy van rá kereslet” - meséli Meczner Vera, a képzés mentora.

„Hetven érdeklődő volt, végül hatvanan jöttek, ebből tizennyolcat vett fel az iskola. Eddig itthon nem igazán volt ilyen képzés, de a túljelentkezés azt mutatja, hogy lenne rá igény. Már az első évben nagyon érdeklődő és nyitott diákok érkeztek, közülük sokan el is tudtak helyezkedni. Voltak olyan előadók, akik mondták, hogy nyugodtan lehet őket keresni és sok jó találkozás alakult ki. Maguk a diákok is összeálltak és jelenleg is egy iskolán kívüli projektet csinálnak. A mai napig van egy aktív Facebook-csoportunk is, ahol kommunikálunk, ha valakinek segítség kell.”

Meczner Vera

VIDEÓ: Komolyzenei menedzserek vizsgája 2017

A Werk művészeti menedzsment képzésén jelenleg négyféle irányban lehet szakosodni: színház, képzőművészet, komolyzene, könnyűzene, de tervben van a tánc is 2018 februárjától.

Az első félév egy általános művészeti menedzser képzés, ahol olyan szakemberek tanítanak, akik nem feltétlenül a kultúra területéről érkeznek, de profik a szakmájukban. A tanulók megtanulnak menedzseri gondolkodással dolgozni, megismerkednek a marketinggel, a vállalkozási ismeretekkel, a pályázatírással, de jogi tapasztalatokkal is gazdagodnak.

A szemesztert egy elméleti vizsga zárja, ahol a választott szakiránynak megfelelően egy fiktív céget kell létrehozni, majd egy ezzel kapcsolatos prezentációt tartani. „Ez a feladat azért fontos, mert a vizsgával gyakorlatilag a félév felépítettségét kérjük vissza, így pillanatokon belül kiderül, ha valakinek nem ment át valami” - meséli Máté – „ha hiányt, vagy bizonytalanságot érzünk, leülünk a hallgatóval, és átbeszéljük a problémákat.”

„A második félévben már szakosodnak a tanulók. Az elején összefoglaljuk a szakma alapjait, ami mellé párosul még színháztörténet is, mivel nem akarjuk úgy kiengedni a tanulókat a világba, hogy nincs semmilyen kapcsolódási pontjuk a későbbi művész szakmával.

"
A harmadik héttől elkezdjük lefejteni a csontváz különböző részeit: megtanuljuk, hogyan kell utaztatni egy darabot, megszerezni egy helyszínt, büdzsét alkotni vagy hogyan kell szponzorációs vagy támogatási eszközökkel élni. Ezek mentén érkezünk el a vizsgához, ami egy tényleges gyakorlati számonkérés: előadást kell szervezni.

A csoport együtt találja meg a darabot, a színészeket, a rendezőt, a dramaturgot. Ha a művészi produktum összeállt, akkor mindenki specializálódik valamilyen menedzsmenti feladatkörre: valaki a marketinget csinálja, más a színészekkel egyeztet vagy intézi a helyszínt.

VIDEÓ: Színházi menedzserek vizsgája 2017

Hasonlóan zajlik a vizsga a többi szakirány esetében is: a képzőművészeti ágon kiállítást, a komolyzenei kurzuson koncertet kell szervezni a tanulóknak. Utóbbi esetében a mentor roppant elégedett volt a tavalyi és egyben első évfolyammal: „Nagyon büszke voltam mindkét csapatra, olyan koncerteket csináltak, amelyek menedzser szakmailag magas minőségűek, zeneileg pedig kiválóak lettek. Nagyon különbözőek voltak, de pont ettől működött, és bármilyen koncertteremben megállta volna a helyét mindkettő.”

„Művészeknek nem ajánlott”

„Egy művész ritkán tud egyszerre menedzser és művész is lenni, ez a szak nem annyira nekik szól” – felel Linda, mikor arról kérdezem, mennyire jellemző, hogy olyan alkotók jelentkeznek, akik saját karrierjüket akarják menedzselni. „Az persze fontos, hogy egy művész 'el tudja adni magát', de a szervezés rengeteg időt vesz igénybe, erre már nincs kapacitásuk. Nekik találtuk ki a Budapest Art Programot. Vannak páran, akik jól csinálják ezt az önmenedzsmentet, de a Werk nem a művészekre, hanem a menedzserekre specializálódott.”

Hasonló állásponton van Meczner Vera is, akinek annak ellenére, hogy még csak egy évfolyamon van túl, volt már tapasztalata menedzserkedni vágyó művészekkel. „Tavaly volt egy operaénekesnőnk, aki azért jelentkezett, mert szeretné átlátni a rendszert, és tisztában lenni, mit várhat majd el a saját menedzserétől. Volt olyan, aki egykor aktív, de már pályaelhagyó zenészként iratkozott be, és előfordult az is, hogy egy hallgatónk valamilyen családi indíttatásból jelentkezett, mert például a lánya operaénekesnő lesz, vagy a testvérének van egy kvartettje. Sokféle érdeklődéssel és motivációval jönnek, de én azt gondolom, hogy az a szerencsésebb, ha nem csak egy mellékes kíváncsiság hajtja őket, hanem valóban ezen a területen szeretnének dolgozni.”

„Ez nem tananyag, ez szemléletmód”

A Werk egyik nagy előnye a gyakorlatorientáció és a tanárok személye. Nincs ez másként a művészeti menedzsment szakokon sem, ahol folyamatosan úgy alakítják a tanrendet, hogy az minél jobban a diákok igényeire legyen szabva, és a legaktuálisabb kérdésekre adjon választ.

Meczner Vera, aki maga is elismert szakmabeli, szintén alapos körültekintéssel válogatta ki a szak oktatóit. „Igyekeztem olyan tanárokat meghívni, akik sokféleképpen gondolkodnak, de közös bennük, hogy mindannyian nagyon szeretik a szakmájukat."

"
A hazai komolyzenei menedzsment krémje jön hozzánk tanítani, a felkérést mindenki első szóra vállalta. Az előadók nagyon felkészültek és alaposan átgondolják, miről lenne érdemes beszélni egy olyan csapat előtt, akik lehetőség szerint majd a mi szakmánk részesei lesznek. Akik hozzánk jönnek előadni, nem tanárok, hanem inkább szemléletmódot próbálnak átadni abból a 20-25 év szakmai tapasztalatból, amit már megszereztek.

"Sok területet mutatunk meg a húsz alkalom alatt, és a diákok egy igazán széleskörű tudást kapnak. Tavaly volt pár külső helyszínünk is, ahol általában az intézmény vezetői vittek minket körbe, de a kurzus gyakorlati részét én leginkább abban látom, hogy nálunk tényleg minden oktató praktizál a szakmában. Az általuk elmondott példák mindegyike az életből lett merítve, megtörtént esetekről meséltek. Az ő személyiségük az, ami ezt a képzést igazán gyakorlativá teszi.”

„Valamennyi tanárunknál ugyanaz a mentalitás, ami teljesen független a szakmától. Megtanítják, hogy kell tenni a sikerért, hogyan kell előre menni. A problémák helyett a legszakmaibb megoldásra fókuszálunk” - méltatja az oktatókat Máté is.

Lindáék kurzusain igyekeznek megismertetni a művészeti oldal valamennyi szegmensét. Így a diákok belelátnak, hogyan épül fel a rendszer, hogy kell felépíteni egy művészt és milyen kapcsolódási pontok vannak a szcénában. „Bevezetjük őket a képzőművészet világába.”

Mit ad ez a képzés?

Az alapmodulban résztvevők a kurzus elvégzése után képesek prezentációt tartani, tudnak közönség előtt előadni, átlátják a vállalkozási ismeretek, szerzői jogi ismeretek szövevényes hálóját, de értik a márkaépítés alapjait, a marketinget, a kommunikációt, a PR-t, az online marketinget és a rendezvényszervezés fortélyait is.

A hab a tortán a második félév, amikor a tanulóknak lehetőségük van képzőművészeti menedzser, komolyzenei menedzser, könnyűzenei menedzser és a színházi menedzser szakirányra szakosodni. A gyakorlatorientált képzésen felül rengeteg helyre eljuthatnak és sok olyan lehetőséget kaphatnak, mely szakmai jövőjükre nézve kecsegtető. Ami biztos, hogy a kapcsolati hálójuk az év végére jókorára nő.

További információkat a Werk Akadémia képzéseiről hivatalos oldalukon és Facebook-oldalukon találsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk