KULT
A Rovatból

Ha menedzser akarsz lenni, az első szabály az, hogy rengeteget kell kérdezni

A Werk Akadémia már évek óta a honi szakma legjobbjait neveli ki. Hogy milyen oktatást kapsz, ha jelentkezel? Az akadémián tanító tanárokkal, a szeptember közepén induló művészeti menedzser szakról beszélgettünk.


Magyarországon fürtökben lógnak a tehetséges művészek, ez azonban még nem feltétlenül elég a kiteljesüléshez és a sikerhez. A Werk Akadémia már ötödik éve neveli ki a jövő művészeti menedzsereit, akik a megszerzett tudással egyfajta hiányt pótolnak a művészeti szcénában.

A képzés olyan területekre fókuszál, mint a brandépítés, a kapcsolatteremtés, a kultúra értékeinek közvetítése, illetve programok, művészek, intézmények és alkotások profi szintű menedzselése.

"
Míg nyugaton már egy bevett dolog az, hogy az énekesek, színészek vagy éppen a képzőművészek mögött áll egy menedzser vagy menedzsment, itthon ez még nem bevett szokás

– mondja Balogh Máté András, a Werk Akadémia művészeti menedzser szakának és színházi menedzser szakirányának mentora, aki évek óta koordinálja a kurzusok felépítését. "Magyarországon kicsi a piac, sok a kiváló művész, a menedzser szerepköre pedig misztikus.”

_93B8124

A helyzettel Bérczi Linda, a képzőművészeti menedzser szak mentora, a Budapest Art Week igazgatója is egyetért:

„Itthon nagyon gyerekcipőben jár a szakma, ma Magyarországon van a galerista - és pont. Még így is jóval kevesebb galériánk van, mint amennyi művészünk, és egy-egy intézmény érdemben csak egy pár alkotóval tud foglalkozni. Ha már többen vannak, akkor garantált, hogy valaki háttérbe szorul. Sok tehetség van, akik egyszerűen kallódnak, mert nincs, aki vigye a dolgaikat. A menedzser szakma egy hiányzó réteg, most kellene kiépíteni a rendszert, amire a Werk jó alap lehet.”

Bérczi Linda

„Ha kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon!”

Aki művészeti menedzsernek tanul – függetlenül attól, hogy melyik szakirányra specializálódik – attól szinte elvárás a folyamatos aktivitás és a „jelenlét”.

„Attól, hogy kapsz egy órarendet, még nincs vége a dolognak. Itt kérdezni kötelezően ajánlott és ha érdekel valami, mondanod kell. A tanáraink össze tudnak kötni emberekkel, el tudnak vinni eseményekre, de ezt muszáj tudomásunkra hozni. Előfordul, hogy társulatokhoz vagy színházakba megyünk, ahol elindítok egy beszélgetést, majd otthagyom a tanulókat az oktatóval. Ilyenkor van, hogy összebarátkoznak, van, hogy még munkát is kapnak."

"
Ebben a szakmában abból lesz valaki, aki oda mer lépni és cselekedni. Azaz kérdez.

A színházi menedzsment mentorának álláspontját erősíti meg Bérczi Linda is: „nem elég, ha az órára bejár valaki, itt sokat kell tanulni, olvasni, kiállításokra járni, aktívnak lenni. Az egész menedzsment szakma első pár éve arról szól, hogy képben legyél, szinte kötelező elmenni minél több megnyitóra. Fontos, hogy a tanuló otthon legyen a képzőművészetben, amit sok olvasással és bejárással lehet fejleszteni. Aki ezt a szakmát választja, abban legyen tettrekészség, mert egy félénk, halk szavú ember nem tud érvényesülni. A másik fontos tulajdonság a kitartás. A képzőművészet egy olyan szcéna, melyben csak sok év tanulás után kezdenek el látszódni az eredmények. Ezt igazán csak szerelemből lehet csinálni.”

VIDEÓ: Képzőművészeti menedzserek vizsgája 2017

„Belecsöppennek a művészet világába”

A lelkesedés megvan, a művészeti menedzsment képzés valamennyi szakára sorokban állnak a jelentkezők. A tavaly indult komolyzenei menedzser kurzus is nem várt érdeklődést hozott: „a jelentkezők számából azt szűrtük le, hogy van rá kereslet” - meséli Meczner Vera, a képzés mentora.

„Hetven érdeklődő volt, végül hatvanan jöttek, ebből tizennyolcat vett fel az iskola. Eddig itthon nem igazán volt ilyen képzés, de a túljelentkezés azt mutatja, hogy lenne rá igény. Már az első évben nagyon érdeklődő és nyitott diákok érkeztek, közülük sokan el is tudtak helyezkedni. Voltak olyan előadók, akik mondták, hogy nyugodtan lehet őket keresni és sok jó találkozás alakult ki. Maguk a diákok is összeálltak és jelenleg is egy iskolán kívüli projektet csinálnak. A mai napig van egy aktív Facebook-csoportunk is, ahol kommunikálunk, ha valakinek segítség kell.”

Meczner Vera

VIDEÓ: Komolyzenei menedzserek vizsgája 2017

A Werk művészeti menedzsment képzésén jelenleg négyféle irányban lehet szakosodni: színház, képzőművészet, komolyzene, könnyűzene, de tervben van a tánc is 2018 februárjától.

Az első félév egy általános művészeti menedzser képzés, ahol olyan szakemberek tanítanak, akik nem feltétlenül a kultúra területéről érkeznek, de profik a szakmájukban. A tanulók megtanulnak menedzseri gondolkodással dolgozni, megismerkednek a marketinggel, a vállalkozási ismeretekkel, a pályázatírással, de jogi tapasztalatokkal is gazdagodnak.

A szemesztert egy elméleti vizsga zárja, ahol a választott szakiránynak megfelelően egy fiktív céget kell létrehozni, majd egy ezzel kapcsolatos prezentációt tartani. „Ez a feladat azért fontos, mert a vizsgával gyakorlatilag a félév felépítettségét kérjük vissza, így pillanatokon belül kiderül, ha valakinek nem ment át valami” - meséli Máté – „ha hiányt, vagy bizonytalanságot érzünk, leülünk a hallgatóval, és átbeszéljük a problémákat.”

„A második félévben már szakosodnak a tanulók. Az elején összefoglaljuk a szakma alapjait, ami mellé párosul még színháztörténet is, mivel nem akarjuk úgy kiengedni a tanulókat a világba, hogy nincs semmilyen kapcsolódási pontjuk a későbbi művész szakmával.

"
A harmadik héttől elkezdjük lefejteni a csontváz különböző részeit: megtanuljuk, hogyan kell utaztatni egy darabot, megszerezni egy helyszínt, büdzsét alkotni vagy hogyan kell szponzorációs vagy támogatási eszközökkel élni. Ezek mentén érkezünk el a vizsgához, ami egy tényleges gyakorlati számonkérés: előadást kell szervezni.

A csoport együtt találja meg a darabot, a színészeket, a rendezőt, a dramaturgot. Ha a művészi produktum összeállt, akkor mindenki specializálódik valamilyen menedzsmenti feladatkörre: valaki a marketinget csinálja, más a színészekkel egyeztet vagy intézi a helyszínt.

VIDEÓ: Színházi menedzserek vizsgája 2017

Hasonlóan zajlik a vizsga a többi szakirány esetében is: a képzőművészeti ágon kiállítást, a komolyzenei kurzuson koncertet kell szervezni a tanulóknak. Utóbbi esetében a mentor roppant elégedett volt a tavalyi és egyben első évfolyammal: „Nagyon büszke voltam mindkét csapatra, olyan koncerteket csináltak, amelyek menedzser szakmailag magas minőségűek, zeneileg pedig kiválóak lettek. Nagyon különbözőek voltak, de pont ettől működött, és bármilyen koncertteremben megállta volna a helyét mindkettő.”

„Művészeknek nem ajánlott”

„Egy művész ritkán tud egyszerre menedzser és művész is lenni, ez a szak nem annyira nekik szól” – felel Linda, mikor arról kérdezem, mennyire jellemző, hogy olyan alkotók jelentkeznek, akik saját karrierjüket akarják menedzselni. „Az persze fontos, hogy egy művész 'el tudja adni magát', de a szervezés rengeteg időt vesz igénybe, erre már nincs kapacitásuk. Nekik találtuk ki a Budapest Art Programot. Vannak páran, akik jól csinálják ezt az önmenedzsmentet, de a Werk nem a művészekre, hanem a menedzserekre specializálódott.”

Hasonló állásponton van Meczner Vera is, akinek annak ellenére, hogy még csak egy évfolyamon van túl, volt már tapasztalata menedzserkedni vágyó művészekkel. „Tavaly volt egy operaénekesnőnk, aki azért jelentkezett, mert szeretné átlátni a rendszert, és tisztában lenni, mit várhat majd el a saját menedzserétől. Volt olyan, aki egykor aktív, de már pályaelhagyó zenészként iratkozott be, és előfordult az is, hogy egy hallgatónk valamilyen családi indíttatásból jelentkezett, mert például a lánya operaénekesnő lesz, vagy a testvérének van egy kvartettje. Sokféle érdeklődéssel és motivációval jönnek, de én azt gondolom, hogy az a szerencsésebb, ha nem csak egy mellékes kíváncsiság hajtja őket, hanem valóban ezen a területen szeretnének dolgozni.”

„Ez nem tananyag, ez szemléletmód”

A Werk egyik nagy előnye a gyakorlatorientáció és a tanárok személye. Nincs ez másként a művészeti menedzsment szakokon sem, ahol folyamatosan úgy alakítják a tanrendet, hogy az minél jobban a diákok igényeire legyen szabva, és a legaktuálisabb kérdésekre adjon választ.

Meczner Vera, aki maga is elismert szakmabeli, szintén alapos körültekintéssel válogatta ki a szak oktatóit. „Igyekeztem olyan tanárokat meghívni, akik sokféleképpen gondolkodnak, de közös bennük, hogy mindannyian nagyon szeretik a szakmájukat."

"
A hazai komolyzenei menedzsment krémje jön hozzánk tanítani, a felkérést mindenki első szóra vállalta. Az előadók nagyon felkészültek és alaposan átgondolják, miről lenne érdemes beszélni egy olyan csapat előtt, akik lehetőség szerint majd a mi szakmánk részesei lesznek. Akik hozzánk jönnek előadni, nem tanárok, hanem inkább szemléletmódot próbálnak átadni abból a 20-25 év szakmai tapasztalatból, amit már megszereztek.

"Sok területet mutatunk meg a húsz alkalom alatt, és a diákok egy igazán széleskörű tudást kapnak. Tavaly volt pár külső helyszínünk is, ahol általában az intézmény vezetői vittek minket körbe, de a kurzus gyakorlati részét én leginkább abban látom, hogy nálunk tényleg minden oktató praktizál a szakmában. Az általuk elmondott példák mindegyike az életből lett merítve, megtörtént esetekről meséltek. Az ő személyiségük az, ami ezt a képzést igazán gyakorlativá teszi.”

„Valamennyi tanárunknál ugyanaz a mentalitás, ami teljesen független a szakmától. Megtanítják, hogy kell tenni a sikerért, hogyan kell előre menni. A problémák helyett a legszakmaibb megoldásra fókuszálunk” - méltatja az oktatókat Máté is.

Lindáék kurzusain igyekeznek megismertetni a művészeti oldal valamennyi szegmensét. Így a diákok belelátnak, hogyan épül fel a rendszer, hogy kell felépíteni egy művészt és milyen kapcsolódási pontok vannak a szcénában. „Bevezetjük őket a képzőművészet világába.”

Mit ad ez a képzés?

Az alapmodulban résztvevők a kurzus elvégzése után képesek prezentációt tartani, tudnak közönség előtt előadni, átlátják a vállalkozási ismeretek, szerzői jogi ismeretek szövevényes hálóját, de értik a márkaépítés alapjait, a marketinget, a kommunikációt, a PR-t, az online marketinget és a rendezvényszervezés fortélyait is.

A hab a tortán a második félév, amikor a tanulóknak lehetőségük van képzőművészeti menedzser, komolyzenei menedzser, könnyűzenei menedzser és a színházi menedzser szakirányra szakosodni. A gyakorlatorientált képzésen felül rengeteg helyre eljuthatnak és sok olyan lehetőséget kaphatnak, mely szakmai jövőjükre nézve kecsegtető. Ami biztos, hogy a kapcsolati hálójuk az év végére jókorára nő.

További információkat a Werk Akadémia képzéseiről hivatalos oldalukon és Facebook-oldalukon találsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: