Ha a globális felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is tovább olvadna

Hadházy Ákos a parlamenti folyosón Hatvanpusztáról kérdezte Orbán Viktort. Fideszes képviselők megpróbálták megakadályozni a kérdezést: előbb Szűcs Lajos lökdöste, később Budai Gyula is beszállt.

Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.” Hadházy így tette fel a kérdését: „Akkor mondja meg a falu bolondjának, hogy egy mezőgazdasági üzembe miért kell két úszómedence és két kétmillió forintos kád?” Orbán erre: „De a falu bolondjával nem is beszélünk.” Ezután megkérdezte a többiektől, hogy nincs-e bohócsipkájuk, hogy ráadják Hadházyra.

A végén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója odalépett Hadházyhoz, és megkérte, hogy tegye el a telefonját, „mert ez nem egy nyilvánosság előtti tér”. A parlament folyosóján korábban évtizedekig forgathattak a tévéstábok is, de Kövér László házelnök – egy szűk sáv kivételével – lényegében betiltotta ezt.

„Megkérdeztem Orbántól, hogy ha Hatvanpuszta egy mezőgazdasági üzem, akkor miért van szükség két medencére és kétmilliós fürdőkádakra…

Úgy tűnik, nincs még erre igazán jó válasza. Ezen mondjuk nem csodálkozom , mert nekem sincs. De azért annál kitalálhatna jobbat, mint hogy szegény, idős apja mögé bújjon. Az meg pláne lehangoló, hogy válasz helyett csak idióta módon ismételgetett sértegetésre futotta. Mint egy bolond ismételgette, hogy én bolond vagyok...

Orbán Balázs pedig arról próbált meggyőzni, hogy az embereket nem érdekli, hogy mezőgazdasági üzem, vagy luxuskastély áll-e Hatvanpusztán. Pedig ez egy fontos kérdés, ugyanis ha utóbbi, akkor a miniszterelnök hatalmasat hazudott. Ha pedig ebben hazudott, akkor másban is megtehette.

Ezért nagyon fontos, hogy minél többen el tudják dönteni, hogy mi épült Pusztaverszájban. Aki csak a saját szemének hisz, az legközelebb szombaton megteheti (A buszokra sajnos korlátozott a férőhely, várólistánk van már, de az autók kerekeit őrizni fogjuk...)”

A videó:

Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.

A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.

Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg. Azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária érintett volt abban a pedofil kegyelmi botrányban, amely Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett.

Ilaria Salis ügyében a magyar hatóságok a budapesti Antifa-támadásokban való részvétel miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését.

Mint arról a Szeretlek Magyarország is beszámolt, az Európai Parlament jogi bizottsága a mai ülésén nem támogatta Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Magyar ellen három külön ügyben kezdeményezték a magyar hatóságok a mentelmi jog megvonását, a bizottság mindhárom kérelmet elutasította.

Az ügyre reagált Orbán Viktor is:

– jelentette ki a miniszterelnök.

A bizottság Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem támogatta. A harmadik, magyar érdeklődésű ügyben is ugyanez történt: nem szavazták meg az olasz EP-képviselő, Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését sem, akinek a magyarországi antifa-támadásokhoz volt köze. Orbán ezekről nem szólt a kedd délelőtti bejegyzésben.

Kedden a Kósa Lajos vezette honvédelmi és rendészeti bizottság határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A szövegben ez áll: „Határozottan elítéljük a politikai erőszak és erőszakkeltés minden formáját. Elítéljük a szóbeli és fizikai agressziót, amely közvetlenül vagy közvetetten veszélyezteti az állampolgárok és közszereplők biztonságát.”

A bizottság tagja, Németh Szilárd „Lex Ruszin-Szendinek” nevezte a kezdeményezést. A testület hétfői ülésén felmerült a fegyvertartási szabályok szigorítása, miután kiderült: a Tisza Párt honvédelmi szakértőjénél lőfegyver volt a párt május 8-i szeghalmi rendezvényén. A Fidesz politikusai ezt elítélték, a kormányközeli sajtó rengeteg hírben beszámolt róla, a rendőrség múlt csütörtökön lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét.

A határozati javaslat felkéri a kormányt, hogy „dolgozzon ki a fizikai és digitális térben terjedő agresszió mérséklését elősegítő javaslatokat”, és „tekintse át a fegyvertartással és fegyverviseléssel kapcsolatos jogsértések esetén alkalmazandó szabályokat és szükség esetén szigorítsa azokat”.

A beterjesztők szerint a rendszerváltás óta nem történt hasonló eset, mint májusban Szeghalmon. „Egy nem parlamenti, ellenzéki párt nyílt választói gyűléseire, a párt egyik politikusa éles oldalfegyverrel ment el. Ez példátlan és teljességgel ellentmond a józan észnek” – írták. A szövegben ez is szerepel:

Az elmúlt hetekben több cikk foglalkozott azzal, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt egyik fórumán fegyverrel jelent meg. A volt vezérkari főnök közleményében azt írta, engedéllyel tart fegyvert, és azért hordta, mert politikai nézetei miatt rendszeresen fenyegetés éri. Azt is közölte, hogy már nem tartja magánál, mióta a Tisza Párt fokozott védelmet biztosít neki. „Egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnöktől nem elveszik az engedéllyel tartott fegyverét, hanem védelmet biztosítanak neki” – reagált Magyar Péter, miután a rendőrség lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét.

(via Telex)

[kapcsoldo]retvari-bence-ha-ruszin-szendi-romulusz-tobbszor-is-fegyverrel-ment-gyulesre-az-buncselekmeny[kapcsolodo]