Gyurcsány: ki fogjuk söpörni a hatalomból a Karmelita Kolostorban ülő „nemzetáruló brigádot”!

Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy

„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:

A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.

Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.

„Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a tegnapi gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter péntek délután.

Ahogy megírtuk, Magyar Péter csütörtökön tett közzé egy videót, amelyben

Magyar Péter pénteken újabb videóval állt elő, amelyben egy másik, magát korábbi dolgozónak valló férfi számolt be arról, milyen vélt szabálytalanságokat tapasztalt az akkumulátorgyárban.

Elmondása szerint kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.

Korábban, február 17-én Magyar Péter egy, állítása szerint 2018-ban készült, robbanásról szóló felvételt is megosztott a gödi üzemből. A Telex nemrég egy tényfeltáró cikkben azt írta, a gyárban a határértékeket meghaladóan volt jelen rákkeltő por, de a kormányzati oldal és a Pest Vármegyei Kormányhivatal ezeket az állításokat visszautasította.

A szlovák kormány arra készül, hogy a Samsung leállítja a galántai tévégyártást. Robert Fico miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a koreai cég globális átszervezése Közép-Európát is érintheti, a hírt pedig időközben több, a vállalathoz közel álló forrás is megerősítette a szlovák sajtónak. Fico szerint a Samsung világszerte átstrukturálja az üzemeit, a termelés területén pedig elsősorban Közép-Európát érinthetik az átszervezések, melynek hátterében a televíziók iránti kereslet visszaesése áll – írja az ujszo.com.

A Denník című lapnak több forrás is megerősítette, hogy

Úgy tudják, a koreai tulajdonos régóta panaszkodik a drága energiaárakra és az egyre dráguló munkaerőre. A Samsung Electronics Slovakia egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.

A szlovák miniszterelnök a várhatóan munka nélkül maradóknak átképzést vetett fel. Lehetőségként a Nagysurányban épülő kínai Gotion akkumulátorgyárat említette, amely a tervek szerint kezdetben 1300, később pedig akár 3500 embernek adhat munkát. Az ellenzék, például a Progresívne Slovensko, már korábban is bírálta a kormányt az ipari leépítések miatt, szerintük a romló üzleti környezet és a cégeket sújtó pluszterhek, mint a tranzakciós adó, rontják az ország versenyképességét.

A gyártás leállítása után a Samsung nem vonul ki teljesen Szlovákiából: a Galánta melletti Gányban működő logisztikai központja, amely nagyjából 700 embert foglalkoztat, európai elosztási csomópontként tovább működik.

Pénteken a Mi Hazánk is bejelentette, hogy mind a 106 egyéni választókerületben összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat, és elkészült a párt 240 nevet tartalmazó országos listája is. A listát maga a pártelnök, Toroczkai László vezeti.

Toroczkai hozzátette, hogy „jobbnál jobb jelöltek” közül kellett válogatniuk. A párt tájékoztatása szerint eddig 86 választókerületben nyújtották be az ajánlóíveket a választási irodáknak.

Az élmezőnyben kapott még helyet Dócs Dávid és Pakusza Zoltán alelnök, Szabadi István pártigazgató, valamint Lantos János és Fiszter Zsuzsanna – írja a Telex. A 240 fős listára azért volt szükség, mert ha a következő négy évben egy listás képviselőjük mandátuma megüresedik, a listán szereplők közül – a sorrendet már nem tartva – pótolhatják a helyét. A listán szerepel még többek között Kisberk Szabolcs kommunikációs igazgató, Gyömrő és Pilis polgármestere, valamint a párthoz kötődő Magyar Önvédelmi Mozgalom korábbi és jelenlegi vezetője is.

A hivatalos kampányidőszak február 21-én indult, a Fidesz és a Tisza Párt pedig már aznap bejelentette, hogy mind a 106 egyéni jelöltjük összegyűjtötte az induláshoz szükséges 500 ajánlást. A Fidesz az országos listáját – amit Orbán Viktor vezet – már február 16-án bemutatta, a Tisza Párt ezzel még adós. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban legalább 71 egyéni képviselőjelöltet tud indítani. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor nem készít összesítést arról, hogy a pártok jelöltjei összesen hány ajánlást gyűjtöttek, mivel a rendszer csak az első 500 érvényes aláírásig ellenőrzi az íveket.

A Mi Hazánknak jelenleg hat képviselője ül a parlamentben. A közvélemény-kutatások vegyes képet mutatnak a párt bejutási esélyeiről: egyes mérések a parlamenti küszöb fölé, mások alá mérik őket. A párt vezetése magabiztos a bejutásban, és nem titkolt céljuk, hogy ők legyenek a mérleg nyelve egy esetleges parlamenti patthelyzetben.