KULT
A Rovatból

Premier: itt a Góbé koncertlemeze, amit a 15. születésnapjukon rögzítettek

A koncerten összesen 26-an léptek színpadra, közreműködött többek között Herczku Ági, Busa Pista és Szokolay Dongó Balázs is. Hangszerelés terén is igyekeztek a dalok más arcát mutatni, mint egyébként.

Link másolása

Megjelent a Góbé 15 – Müpa Live lemez, amely a zenekar tavalyi, 15. születésnapjára repíti vissza a hallgatókat. A koncertlemezen az élő megszólalás energiái mellett az előadás vendégeinek köszönhetően a dalok soha nem hallott változatban csendülnek fel, hol klasszikus zenei, hol hiphop elemekkel kiegészülve. Az album vinyl formájában is megjelenik és elsőként december 20-án, a Gödörben lehet beszerezni a Góbé táncházzal megspékelt évzáró koncertjén.

A Kárpát-medencei fúziós folkot játszó Góbé tavaly ünnepelte 15. születésnapját, a kerek jubileumra pedig úgy döntöttek, összehívják barátaikat és egy izgalmas, műfajokon átívelő koncertet adnak a Müpában, amely második felvonásából egy koncertlemezt is kiadnak.

„Nagy élmény volt ilyen komoly színpadra állni (amit a lemezen nem lehet érzékelni, élőben csoda fény és vizuál fokozta a show-t) a közreműködőkkel, akkora energiák mozogtak, hogy fülig erő mosollyal hajoltunk meg az őrjöngő közönség előtt a koncert végén! Igazi zenei utazást élhettünk át együtt, és élhet meg velünk az, aki meghallgatja a Góbé 15 - Müpa live lemezt! Már csak azért is, mert úgy gondolom, nem mindennapi, hogy vonós kamarazenekar, fúvós kvartett, népzenei zenekar, fúvós szólisták, népzenei szólisták, rapper, folyamatos percussion egészítsen ki egy olyan zenekart, ami stílusteremtő zenei fúziókat hoz létre önmagában is. Elfogultság nélkül állítom, hogy nagyon penge lett a live lemez” – meséli a koncertről Várai Áron, a zenekar frontembere.

A koncerten összesen 26-an léptek színpadra: Herczku Ági és Magyaróvári Viktor Kaymar énekelt, Busa Pista rappelt, Sárkány Berci perkázott, Szokolay Dongó Balázs furulyán és kavalon játszott, a vonós szekció Porteleki Lászlóval és a Góbé Folkside tagjaival, azaz Vizeli Bálinttal és Timár Andrással bővült ki, a fúvósszekciót Hargitai Péter, Veres-Székely Apor, Babcsán Bence és Cseke Dániel alkotta, de csatlakozott a zenekarhoz az Anima Musicae Kamarazenekar oktettje is.

„Kifejezetten könnyed, ugyanakkor felemelő érzés volt ezekkel a fantasztikus zenész barátokkal színpadra állni. Annyira jól tovább süllyedt (a maga legjobb értelmében) a stíluson belül minden egyes eljátszott Góbé-dal, hogy már majdnem az lett, amivé tenni akartuk, azaz mintha nem is népzenével kevert műfajok lennének, hanem azok a műfajok, amikből „csipegettünk”. Nem volt egyszerű menet, de visszatekintve úgy érezzük, minden egyes beletett energiamorzsa megtérült!” – teszi hozzá Áron.

A Góbé 15 – Müpa live lemezen közreműködőkkel felvett dalok szerepelnek, az album pedig vinyl formában is megjelenik, megidézve otthon is a koncert hangulatát. A Launching Gagarin gondozásában megjelenő lemez dalait itt hallhatjátok először, amelyeket a tagok kommentárjai kísérnek:

Fekete Föld

Vizeli Máté (brácsák, hegedű, gitár, koboz, vokál):

„A zenekar 15. jubileumi koncertjére két újabb dalhoz készült vonószenekari hangszerelés. A Fekete föld című szám filmzenei jellege miatt ez a hangszerkiosztás még így is minimálnak mondható a Hollywood-i hangzásokhoz hasonlítva, inkább csak bizonyos ismerős hangképekkel és felrakásokkal elért hangszínekkel próbálja érzékeltetni a kapcsolatot ezzel a zenekultúrával. Ezzel együtt a vonós szólamoknak nem csak a zenekarban már amúgy is meglévők erősítése volt a célja, hanem többször is új dallamok vagy motívumok jellennek meg bennük, amivel tovább színesítik a dalt, valamint nem utolsósorban az Anima Musicae Kamarazenekar művészei is meg tudják mutatni rajtuk keresztül kiváló hangszeres tudásukat.

Ennek a valamelyest feldúsított hangszerelésnek a hatására még hangsúlyosabban kiemelkedik a dal főtémájaként választott „Gacsaj Pista nagy legény volt…” kezdetű betyárnóta első sorának és az egykori Szupercsapat (The A-Team) filmsorozat főcímzenéjének kezdő motívuma közötti zenei kapcsolat. Kicsit elvontabb szemszögből nézve pedig ezzel zeneileg is nyomatékosítjuk az ismertebb vadnyugati hősök mellett a „vadkeletiek” (betyárok) jelentőségét is. Mindezt egybevéve a dal nyitány jellege talán még egyértelműbb lett, ezért mint ahogy már az Élem című lemezen is, itt szintén a kezdő szám helyét foglalja el.”


Korcs

Hegyi Zoltán (nagybőgő, basszusgitár):

„Az egyik kedvenc dalom már eredeti formájában is az Élem lemezről. Szinte az egész dal egy nagyon egyszerű hiphop lüktetésben mozog, persze rengeteg kiállással, ritmikai töréssel megtűzdelve, amibe belesimulva viszont a különböző tekerő riffek egyfajta Black sails-es fantasy-szerű atmoszférát teremtenek. Az új, élő verzión ütősökkel és fúvós kvartettel (Hargitai Péter - trombita, Veres-Székely Apor - harsona, Cseke Dániel, Babcsán Bence - szaxofonok) egészítettük ki az apparátust.

A fúvóshangszerelést főként a tekerő-szólamokra, valamint a különböző kiállások hangsúlyozására építettük fel, de a rengeteg background fújás mellett azért egyszer-egyszer reflektorfénybe is kerülnek. Ilyen például a dal közepén lévő korcsos dallam, ahol az altszaxofon duplázza a hegedűt. Összességében ezektől az extra összetevőktől teljesen megváltozik a dal hangulata az eredetihez képest, a fúvós felrakások egészen big bandessé emelik a hangzást, amit Sárkány Berci perkázása még exkluzívabbá tesz. Nagyjából ezt a hangképet céloztuk meg, úgyhogy én nagyon imádom az új verziót is.”


Chikós

Várai Áron (ének, duda, furulya, ütőhangszerek):

„A Chikós igazi brazil hangulatot idézett a Müpa színpadára, Sárkány Berci perkázásával és Hargitai Peti fantasztikus trombitaszólóival. Először kíváncsiság fogott el a próbák előtt, vajon mi lesz ebből, de utólag azt mondanám, ez nem is két stílus keveredése. A színpadon egy igazi forró bossa nova elevenedett meg, amelyhez társulni fog még a bakelit lemez apró recsegése is (ha a lemezről hallgatja az ember), vagy ha online hallgatjuk, akkor egy kis bor, gyertyafény és máris témánál vagyunk! A viccet félretéve, ez a zenei stílus az érzékiség zenéje, és úgy érzem sikerült megtöltenünk azokkal az érzésekkel, amikkel szerettük volna. Keserédes, lendületes, sodró, vidám - ezekkel a szavakkal tudnám jellemezni. Hozzá kell tennem, kifejezetten szeretem ezt a dalt játszani, ezen a live felvételen meg különösen nagy élmény volt!”


Azért se

Vizeli Máté (brácsák, hegedű, gitár, koboz, vokál):

A dalnak egy meghatározó témája egy bodrogközi népzenéből ismert oláhos dallam, aminek három része különböző kombinációkban előfordul benne introként, bridge-ként és outro-ként is. Azt, hogy a „B” dallamsor első pár hangja megegyezik a Weiner Leó: I. Divertimento II. tételének (Rókatánc) egyik témakezdetével, már az Élem című lemezre felkerült, eredeti változatban is kihasználta a zenekar. Így ehhez a számhoz a teljesen nyilvánvaló klasszikus zenei kapcsolat miatt készült vonós hangszerelés, ráadásul az említett Weiner-mű is vonószenekarra íródott, az Anima Musicae-hoz hasonló kamarazenekarok kedvelt repertoárdarabja.

Viszont az így keletkezett, bővebben hangszerelt változatban nem csak ez a bizonyos rész szólal meg még fajsúlyosabban. A zenei kapcsolatot képező oláhos eredeti, gyorsdűvős kísérete a dal eredeti verziójában szólamhiány miatt nem szólalhatott meg, az új vonós felrakás viszont ezt is tartalmazza. Így a zenekar ritmusszekciója által játszott, … jellegű szövettel együtt az ütemsúlyra, illetve off-beatre eső hangsúlyok egy sajátos játéka is hallható, és ettől az egész talán jó értelemben „még világzenébbnek” mondható.


Borozós

Egervári Mátyás (cimbalom, tamburabrácsa, tekerő, dudák, furulya, fuvola, töröksíp):

“A borozós számomra azért izgalmas, mert sorbővülésekkel dolgozik, a refrén egyre hosszabb, az akkordok azonban változnak alatta. Egy vidám, borivó tematikájú, egyszerű szerkezetű dal, mégis elvetemült akkordfűzések vannak az egyre nyúló, ismétlődő motívumból álló refrének alatt. A fúvósok sokat segítettek a reggae érzésen és ráerősítettek ezekre a sorbővülésekre is. Egyébként ezzel régi elképzelésünk valósult meg, végre kipróbálhattuk egy általunk reggae-nek gondolt számunkat fúvósokkal, ami szerintem az egyik lelke a stílusnak…

A refrén egy dögös, szintén ismétlődő motívumú, ellenpontként működő fúvós témát kapott, a srácok nagyon lazán és derűsen fújtak, volt közös éneklés is, az egész kimondottan szabadtéri nyári fesztivál hangulatot csinált a MüPában. Sárkány Berci megropogtatja a magas pergőket és mély bongókat, sokkal sűrűbb lett az ütős szövete a dalnak. Busa Pista is elszaval pár bölcseletet a dionüszoszi nedűről, szerintem nagyon kevés ilyen jó kedélyű nótánk van szövegében, zenei anyagában. Derült estékre, bohém társaságoknak ajánlanám a dalt, kedvenc borral kísérve.”


Hajsza

Czupi Áron (dob, ütőhangszerek, vokál):

“A koncert és a lemez apropóján két irányból is kiegészítést kapott a dal. Egyrészt Babcsán Bence szaxofon szólójával mélyült a szám bolgár mivolta, amit mindannyiunk nagyon élvezett. Hát még a másik irányt, ahol Busa Pista szövege mélyítette Bogár Imre szomorú balladáját, összefoglalva, modern köntösbe bújtatva azt. Nagyon szeretjük ezt a dalt, de Sárkány Berci perkázásával és a fentiek közreműködésével lett teljes, és talán így érzi meg igazán a közönség a végén elhangzott Busa gondolatokat: Bogár Imre R.I.P”


Ellenpontozó

Várai Áron (ének, duda, furulya, ütőhangszerek):

Az Ellenpontozó még jobban belehelyezkedett a folk pop hangulatba a közreműködőink által, mint korábban, ezúton is nagy pacsi Cseke Daninak a szaxiszólóért. Mind a két stílus remekül kidomborodott, amit fúzionáltunk egymással, köszönhető a népzenei oldalnak, Vizeli Bálinttal (másodhegedű) és Timár Andrissal (nagybőgő) kiegészülve és a könnyűzenei oldalnak, Sárkány Bercivel (percussion) és Cseke Danival (szaxofon) kiegészülve.

Nem véletlen a szám címe sem, (a pontozó egy erdélyi férfitánc neve) ez is remekül kihallatszik, ha az ember belehallgat ebbe a felvételbe. Folytatva a gondolatmenetet, ezt az 'ellentétet a két zenei műfaj között remekül összehoztuk szerintem, így szívesen tárjuk széles körű publikum elé. Lehet, hogy apróságnak tűnik, de plusz négy ember zenei pulzálása egészen más érzetet ad ennek a dalnak. A színpadon is lehetett érezni: erősebb lett az autentika, dögösebb lett a pop. Olyannyira, hogy nem bírtam magammal, a koncerten muszáj volt táncra perdülnöm, - bár ez nem hallatszik a felvételen.


Pekulár

Hegyi Zoltán (nagybőgő, basszusgitár):

„Ha a Korcsnál azt mondtuk, hogy a live lemezen lévő hangszerelés egy másik arcát mutatta meg a dalnak, ez szerintem a Pekulár esetében nem igaz, épp ellenkezőleg. Tovább mélyítette a káoszt. Az egész koncepció azon alapult, hogy a népi ballada belső feszültségét visszaadjuk a folyamatos dinamikai és ritmikai váltásokkal, a disszonáns vokálokkal, meg a rengeteg szövegfestő hangszeres és digitális effekttel, miközben a hegedű témákat egyre növekvő intenzitással egészíti ki Szokolay Dongó Balázs fúvós játéka. Így aztán egy egyre sűrűbb tematikus szövettel tudtuk kb. 6 percen keresztül növelni a feszültséget.

Nem véletlenül hallgatták meg ezt a dalt a legkevesebben a stúdió lemezről. És akkor ebbe a zűrzavarba bedobtunk még négy fúvóst meg ütőhangszereket. Az eredmény az lett, hogy minden megoldás még hangsúlyosabb lett, az alaptónus még sötétebb, a megoldás még katartikusabb. Én személy szerint végtelenül boldog vagyok, hogy elkészült egy ilyen verzió, és arra számítok, hogy még kevesebben fogják meghallgatni, mint az eredetit. Bóknak vesszük!”

Teljes lejátszási lista 8 dallal itt érthető el. A lemez először a Góbé évzáró koncertjén lesz elérhető, december 20-án, a Gödör Klubban. Az este különlegessége, hogy utána egy pörgős táncházhoz is lehet majd csatlakozni a zenekarhoz. Jegyek IDE KATTINTVA érhetők el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk