KULT
A Rovatból

Újrakezdeni, életet felépíteni és válaszokat adni – beszélgetés Bogdán Árpáddal, a Genezis rendezőjével

Tíz évvel ezelőtt rázta meg az országot a romagyilkosságok sorozata, amely hónapokon át tartotta rettegésben a cigány közösséget.

Link másolása

Bár a kegyetlen bűntények elkövetőit nyolc évig tartó per után tényleges életfogytiglani börtönre ítélték, ezeknek az eseteknek nem volt a közvéleményben súlyosságukhoz illő visszhangjuk. Ezt az emlékezetet igyekszik egyebek mellett ébren tartani Bogdán Árpád Genezis című filmje, amely a berlini világpremier után április 12-én lesz látható a magyar mozikban.

A film friss élménye után a rendezővel beszélgettünk.

- A történet három, összeérő szálon fut. Az egyes fejezetek főszereplői mind iszonyú traumát hordoznak magukban: Ricsi, a kisfiú látta, hogyan ölik meg egész családját, Virág, a fiatal lány valami megbocsáthatatlan dolog miatt gyűlöli az apját, Hanna, az ügyvédnő pedig egy balesetben elvesztette a kislányát és marandó sérülést szenvedett. Számomra a film arról is szól, hogy miként lehet ezekkel a terhekkel együtt élni, és újrakezdeni az életet?

genezis_bogdan_arpad_previewBogdán Árpád - fotó: Genezis Produkció

- Nagyon röviden: muszáj. Ugyanakkor szól egy alkotói hitről is. Én, mint író, a valóságot saját szűrőmön engedem keresztül. E sötét háttértörténetekben azt próbáltam leképezni, hogy a mai világunkban szinte mindenki hordoz magában valamiféle traumát a családjával, vagy a családon belül megesett dolgokból, és ezekből adódik a bezárkózásunk. Erre utal például Virágnál a hallókészülék viselése, vagy Hannánál az, hogy morális korlátait feladva bárkinek a védelmét elvállalja – egészen a történet végéig. Ezek a begubózások addig tartanak náluk, amíg nem találkoznak egy olyan másik eseménnyel, ami arra készteti őket, hogy felülvizsgálják a döntéseiket. És az új döntésekkel kezdődik el a szereplőknek egy másik nehéz életszakasza, amikor újjá kell építeniük azt, ami egyszer már lerombolódott.

- Az egyik jelenetben Mózes I. könyvéből, azaz a Genezisből olvasnak fel, azt a részt, amikor a fáraó elrendeli a zsidó fiúgyermekek megölését, de Mózest egy papiruszkosárban a Nílusra teszi az anyja, a fáraó lánya pedig megtalálja és magához veszi. A Genezis e szakasza tehát egy nép túlélés-története.

- A filmem kiindulópontját adó valós események szintén egy népet sújtottak. Nem lehetett tudni, hogy kik lesznek a következő kiszemelt áldozatok, folytatódnak-e a gyilkosságok és hogy mikor kapják el a tetteseket. Éppen ezért kezdettől fogva tudtam, hogy ennek a történetnek benne kell lennie a filmben, és mindhárom történetben hangsúlyosan meg kell jelennie. A forgatókönyv írásakor Hanna volt az első, akit elkezdtem „látni”, és az ő figurájától bontottam ki visszafelé a történetet. Számomra ő a fáraó lánya. Az apja dönt úgy, hogy meg kell ölni minden fiúgyermeket, és az, hogy az ő lánya saját vér szerinti gyermekeként neveli fel Mózest, az egyik legerőteljesebb és legszebb története a Bibliának, az önzetlenség példabeszéde, az örökbe fogadás első írott megjelenése. Ráadásul egy olyan nép gyermekét szereti sajátjaként, amely elnyomás alatt él a birodalmukban.

- A tűz és víz igen erős szimbólumokként jelennek meg. A tűz a pusztításé, de egyben a betegség, a halál távol tartásáé is. A vízben pedig hőseink nemcsak megfürdenek, hanem szinte rituálisan „megmerítkeznek”.

-Nem is annyira a megtisztulásról van szó, hanem inkább egyfajta védettség kereséséről, ahol a külvilág bántó zajai beazonosíthatatlan morajjá szelídülnek. Annak a védelemnek az áhítata, amelyet az anyaméh jelentett nekünk. Ideig-óráig egy rajtunk kívül eső védelemre vágyunk, hogy egy pillanatra magunkban legyünk, csöndben legyünk, összeszedjük a gondolatainkat, hogy újra bátorságot tudjunk meríteni a következő napokra…

Genezis_IllesiEnikoAnna_previewIllési Enikő Anna - fotó: Genezis Produkció

- A filmben kevés a párbeszéd, a szigorú vágással együtt válik igazán keménnyé, és ehhez járul még Víg Mihály egészen különleges zenéje a drámai csúcspontoknál. Számomra az utóbbi évek egyik legmegdöbbentőbb képsora volt, amikor a kisfiú, puskával a kezében, nézi az ablakon keresztül az erdész családi idilljét…

- Víg Misi zenéit kamaszkorom óta ismertem, főleg Tarr Béla filmjeiből. A közös munka közben egy nagyon érzékeny embert ismertem meg, aki nem dobálózik a zenei ötletekkel, hanem „gondolkodik.” Amikor találkoztunk, mindig voltak szűkszavú lelkizéseink arról, hogy miről szólnak az egyes jelenetek. Aztán egy varázslatos pillanatban megszületett az a motívum, amiből ki tudott nőni további négy. Nem akartunk zenét rakni az egész film alá, naturálisabb együttlétet szerettem volna a nézővel megélni, és nem akartam végig vezérelni az érzéseiket, hiszen a zenének ez a dramaturgiai szerepe. Ugyanez a szigorúság jellemzi az egész film hangzásvilágát, különösen a második részben, Virág hallókészülékének jegyében. Ami a kevés párbeszédet illeti: vannak bizonyos típusú filmek, ahol egyáltalán nem szükséges mindent kimondani, más esetben pedig nagyon jót tesz a történetnek a verbalizáció.

-Milyen fogadtatásra vár a hazai bemutatótól?

-Azt szeretném, ha a filmből beszélgetések, viták születnének, ha elindítana egy párbeszédet. Attól nem félek, hogy nem fog beszélni a nézőkhöz, fontos, hogy ne hagyja magát elfelejteni. Itt van egy alkotás, amely számomra többféle aktuális társadalmi kérdést feszeget. Azt szeretném, hogy ezek ne csak számomra legyenek kérdések és ne csak én várjam rájuk a választ.

-Miközben manapság az egész világon, így Magyarországon is, uralkodik az intolerancia, a „mások” elleni gyűlöletkeltés.

- Éppen ezért bízom abban, hogy ha a filmben ezekkel a kérdésekkel találkozik a néző, felismeri azokat, és igényli a választ. A külföldi bemutatók során, Berlinben, Szófiában, ezek a dolgok nagyon átjöttek nézői szinten. Remélem, a magyar nézők sem zárkóznak el előlük, hanem szembenéznek velük, és elgondolkodnak rajtuk. Egy ismerősömet szoktam idézni, aki azt mondta, hogy „hisz a vers társadalomformáló erejében.” Ez egy nagyon kedves, naív mondat, de valahol igaz, mert a művészet a társadalom érzékenyebb lelkiismerete. Nem lenne ennyi vers, festmény, regény, film, ha nem szolgálná – a szórakoztatás mellett – a tanítást, a társadalmi emlékezetet. Tükrök, amelyekben újra szembenézhetsz önmagaddal.

- A Genezis engem egy kicsit az Ütközésekre emlékeztet, amelyben szintén kegyetlen emberi sorsok keresztezik egymást, de a végén felcsillan a reménysugár.

- Nyilván az Ütközések rendezője, Paul Haggis is szeretett volna egy pozitív végkicsengést adni a filmjének. Én szeretném azt hinni, hogy az ember képes összeszedni magát és felkel. József Attila írja Reménytelenül című versében: „Az ember végül homokos/szomorú, vizes síkra ér/szétnéz merengve és okos/fejével biccent, nem remél.” De ő is abban az emberben hisz, aki megrázza magát és tud újrakezdeni…

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Szinte mindenki kétségbe van esve, fel van háborodva” – Udvaros Dorottya távozása nagy vihart kavart a Nemzeti Színházban
„Ha egy ilyen kaliberű színművészt, mint Udvaros Dorottya, így el lehet küldeni, mire számítson mindenki más” - mondta el egy bennfentes a Blikknek.

Link másolása

Ahogy arról mi is írtunk, Udvaros Dorottya közölte, hogy a Nemzeti Színház nem újította meg a szerződését, anyagi okokra hivatkozva.

Később az intézmény azt mondta, hogy határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, amit nem szüntettek meg. Erre reagált megint a színésznő, és újra megerősítette, hogy Vidnyánszky Attila nem újította meg a szerződését, csak azokban a darabokban fog játszani, amik még műsoron vannak.

A Blikk információja szerint a színésznő bejelentése óta temetői a hangulat a színházban.

"A társulat rémes állapotban van, szinte mindenki kétségbe van esve, illetve fel van háborodva, hiszen ha egy ilyen kaliberű színművészt, mint Udvaros Dorottya, így el lehet küldeni, mire számítson mindenki más?"

– mondta egy bennfentes a lapnak.

Sokan értetlenül figyelik, hogy külföldi rendezőket hívnak, és nem az itt dolgozó művészekre vigyáznak. Úgy tudják, hogy nagy összegeket kapnak a külföldi vendégrendezők, miközben sok, szerződésben lévő színész anyagi gondokkal küzd. Több fiatal művésznek is másodállást kellett vállalnia ahhoz, hogy meg tudjon élni - írja a portál.

Udvaros Dorottya korábban többször is felszólalt például a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása kapcsán. Korábban utalt rá, hogy ez is közrejátszhatott abban, hogy az igazgató elküldte.

A lap informátora szerint Vidnyánszky és Udvaros között egy újabb hangos vita is kipattant az előző nemzet színésze választás kapcsán. Mivel ez a színházban történt, azt többen is hallották.

A Blikk beszélt Szarvas Józseffel is, aki korábban együtt játszott a színésznővel a színház nyitóelőadásában.

"Mindig fájdalmas, amikor valaki távozik közülünk, Dorottyával pedig huszonkét éve vagyunk munkatársak, ezért megrázó volt a hír" – mondta a lapnak.

"Azt tudjuk, hogy a színház jelenleg nehéz anyagi körülmények között dolgozik, ez aggodalomra ad okot, de arról nem tudunk, hogy további művészektől is megválna a teátrum. Készülünk a következő évadra. Korábban én is többször mentem el színházból, és nem állt meg az idő" – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Áll a bál a Nemzeti Színházban: Udvaros Dorottya után mások is távoznak a teátrumból
Az Index szerint a tavaly novemberben súlyos balesetet szenvedett Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia sem tér már vissza, és felmondott Barta Ágnes, Mészáros Martin, Szép Domán és Szabó Sebestyén László is.

Link másolása

Pénteken lapunk is megírta, hogy Udvaros Dorottya szerződését 22 év után nem újította meg a Nemzeti Színház, így távozik onnan. Azonban az Index információi szerint azonban nem ő az egyetlen, aki otthagyja a teátrumot.

Pénteken reagált a Nemzeti Színház is, miszerint a művésznőnek határozatlan idejű szerződése van. Később Udvaros Dorottya azonban azt mondta: pénteken volt szerződtetési tárgyalása a vezérigazgatóval, amikor is közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a munkaszerződését.

A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy a színésznő nemrégiben kapta meg a Nemzet Színésze címet, amiről a lap úgy tájékoztat, éppen Vidnyánszky Attila hathatós támogatásával történt meg.

Az Index információi szerint

a tavaly novemberben súlyos balesetet szenvedett Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia sem tér már vissza. Továbbá felmondott Barta Ágnes és férje, Mészáros Martin, illetve Szép Domán és Szabó Sebestyén László, illetve Farkas Dénes már korábban elhagyta a színházat.

A lap felkereste a színészeket, akik közül Barta Ágnes megerősítette a hírt, miszerint az évad végétől nem lesz már a társulat tagja. A távozók helyére nem tervez új embereket alkalmazni a színház.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Udvaros Dorottya továbbra is állítja, Vidnyánszky Attila nem hosszabbította meg a szerződését
A színésznő szerint az intézmény igazgatója anyagi okokra hivatkozva nem újította meg a szerződését. A Nemzeti Színház szerint Udvaros Dorottyának határozatlan idejű szerződése van, és azt nem mondták fel.

Link másolása

Mi is írtunk róla, hogy Udvaros Dorottya azt mondta, hogy már nem tagja a Nemzeti Színháznak, mert a szerződését nem újították meg. Az igazgató, Vidnyánszky Attila korábban az intézmény anyagi helyzetére hivatkozott.

Pénteken a Nemzeti Színház azt közölte:

„Udvaros Dorottya művésznő a Nemzeti Színház társulatának tagja, határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, mely a mai napig nem került megszüntetésre és felmondásra”

- írta a Telex.

A színésznő gyorsan reagált a teátrum közlésére. A lap megkeresésére azt válaszolta:

„Március 22-én pénteken 11.00-kor volt szerződtetési tárgyalásom a vezérigazgató úrral, amikor is közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a munkaszerződésemet. Azokra a darabokra, amik még műsoron maradnak és játszom bennük, azokra egyedi szerződést kapok majd május közepén”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Udvaros Dorottya 22 év után távozik a Nemzeti Színházból, Vidnyánszky Attila nem hosszabbította meg a szerződését
A legfőbb érv az volt, hogy a színház nehéz anyagi helyzetben van. Udvaros azonban nem érti, hogy akkor miért kell külföldi rendezőket szerződtetni hatalmas összegekért.

Link másolása

Már nem vagyok tagja a Nemzeti Színháznak. Vidnyánszky Attila valóban nem hosszabbította meg a szerződésem – mondta Udvaros Dorottya a Magyar Hangnak adott interjújában. A direktor legfőbb érve az volt szerinte, hogy a teátrum nehéz anyagi helyzetben van.

„A kormány elvont 380 millió forintot a színháztól, és idén már nem sikerült befoltozni a költségvetésen ütött lyukakat. Elfogadom, hogy anyagi problémák vannak, de ha valóban ilyen rossz a helyzet, akkor miért kell újabb és újabb külföldi rendezőt leszerződtetni hatalmas összegekért?

A Nemzetiben már alig rendeznek magyar művészek” – mondta a színésznő a lapnak.

Udvarost megkérdezték a tavaly novemberi balesetről is, amikor a Rómeó és Júlia előadás közben Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó lezuhantak a díszletről.

„Benne volt a levegőben, hogy valami történni fog. Korábban már kis híján történt tragédia, egy öt méter magas díszletelem kezdett el dőlni, a tetején egy színésszel, akinek végül szerencsére nem esett baja, de az eset után elszerződött a színháztól. A Rómeó és Júlia próbáin a kollégák többször is jelezték, hogy veszélyes a díszlet, mégsem történt semmi” – mondta Udvaros Dorottya.

Link másolása
KÖVESS MINKET: