Festői szépségű, titkos kis park bújik meg Budapest szívében: az Epreskert
Sokan nem tudják, milyen kincs rejtőzik a Hősök tere és a Városliget közelében, néhány utcányira a Kodály köröndtől. Akik tudnak róla, azok közül sem mindenki járt még itt.
A Bajza, a Szondi, a Kmety György és a Munkácsy utca között egy titkos kis park őspark rejtőzik: ez az Epreskert.
Az őspark és az itt található néhány épület 1921 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Ezért látni a kertjében különböző szobrokat, szobortöredékeket, installációkat.
Mivel gyakorlatilag az egyetem kertje, és nem közpark, nem lehet bármikor bejutni, és nem illik itt egyszerre sok időt tölteni. Ha szeretnél bekukkantani, akkor előtte nézd meg a Parthenon-fríz teremben, a kert végén álló kiállítóhelyen az aktuális kiállítást, és az úton visszafelé gyönyörködj egy kicsit a kertben.
A kert története:
Az Epreskert története összefügg az Andrássy út kialakításának és a környék beépítésének történetével.
A 19. században eperfaliget volt itt, egy, a mainál sokkal nagyobb területen. 1879-ben Huszár Adolf kapott telket az Epreskertben, hogy elkészíthesse Deák Ferenc szobrát Kerepesi temetőben épített mauzóleumba.
Stróbl Alajos szobrászművész az 1880-as években rendbehozatta a kertet. A főváros néhány telekrészt adott a Mintarajztanodának - két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. Az iskola tanárai - Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály - térítésmentes műtermet kaptak a területén.
A környékre egymás után költöztek a művésztanárok. A mai Epreskert közelében áll a híres Jókai-Feszty villa. 1890-ben, Jókai Mór Laborfalvy Róza halála után fogadott lányával, Jókai Rózával és annak férjével, Feszty Árpáddal közösen vásárolta meg a Bajza utcai telket. Feszty a velencei paloták mintájára építtette meg a villát, amelynek emeltén az idős író élt, a földszinten pedig a Feszty-házaspár. Ma ez Feszty-ház néven az MKE egyik épülete.
A kert több történeti érdekességet is tartogat. A legfontosabb talán a közepén álló egykori józsefvárosi kálvária. Az épület egykor a mai Kálvária tér helyén, a Kálvária dombon volt. Mayerhoffer András tervei alapján épült 1744 és 1749 között.
Kerek alaprajzú kálváriakápolna, amelyet 12 tengelyes árkádsor vesz körül 10 lépcsőfokos, áttört kőkorlátos, kétkarú följárattal. Teraszán eredetileg 3 kereszt állt. A legenda szerint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt idejártak buzgón imádkozni a környékbeli asszonyok.
Budapest modernizációs törekvéseinek azonban útját állta a kápolna. Kellett a hely a korszerű utak kiépítéséhez. Stróbl Alajos mentette meg az épületet, kezdeményezésére 1894-ben kövenként hordták át az Epreskertbe a Kálvária térről.
Stróbl Alajos más műtárgyakat, épületrészeket és ide hozatott. Az epreskertben látható például a Kolozsvári-fivérek Sárkányölő Szent György-szobrának, valamint Mátyás király bautzeni domborművének másolata - ez utóbbi a restaurátorok épületének falán -, de a Mátyás-templom átépítésekor megmentett középkori kapu is ide került.
"Derűsebb esetek azok a művészvigasságok, amelyeket a közönség részvételével rendeztek, félig-meddig a müncheni Fastnacht, féligmeddig a párizsi Micarème emlékeként. Ezeknek a mulatságoknak Feszty Árpád és Stróbl Alajos volt a főmestere, a színhely pedig az Epreskert, ahol a Mintarajztanoda és mesteriskola növendékeinek voltak munkatermeik. Olykor hetekig dolgoztak a regényes kert fái és épületei közt festők és szobrászok, hogy fantasztikus színhelyét formálják a jelmezes mulatozásoknak."
Forrás: Császtvay Tünde: Szalon-Garnitúra
Az epreskert tavasszal és télen:
Nem csak a régi kálváriskápolnába lehet egy pillanat alatt beleszeretni. Személyes kedvencem az antik hangulatú Parthenón-fríz terem, ahol minden hónapban kiálltanak valamilyen izgalmas kortárs installációt.
A ló a bejáratnál külön kedvenc.
Ha tetszett a cikk, oszd meg másoknak is!
