Kürtszó kíséretében vágtatott ki az Epreskertből minden reggel Stróbl Alajos
A 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1889-től, azaz 133 éve folyik szobrászképzés. A Stróbl Alajos alapította Szobrászati Mesteriskola képzési metódusa hagyományosan a mester és a tanítvány személyes kapcsolatán alapszik. A Szobrász Tanszék, Szobrász mesterek az Epreskertben II. című kiállításán fotókon és szobrokon keresztül nyerhetsz betekintést abba a folyamatba, hogy a mesterek - majd a tanítványokból lett mesterek - hogyan adták át nemzedékről nemzedékre a szobrászat több ezer éves tapasztalatát.
Mi már láttuk a kiállítást a csodálatos Parthenón-fríz Teremben. Nézd meg velünk te is, hogyan készült a Mátyás-kút főalakja és tárlat többi érdekességét.
A tárlat archív fotóin megcsodálhattuk az évszázados, szinte változatlan műtermeket. Különösen izgalmasak azok a képek, amiken Budapest néhány köztéri szobrának létrejöttét, vagy javításuk egy-egy intim pillanatát láthattuk.
A kiállításmegnyitón Farkas Ádám szobrászművész beszélt az Epreskert múltjáról és Stróbl Alajos meghatározó szerepéről is.
Az Epreskert története azzal kezdődött, hogy Huszár Adolf szobrászművészt megbízták Deák Ferenc szobrának elkészítésével. Huszár műtermét viszont épp elbontották a Városliget rendezési terve miatt. A művészt az Epreskert telkével kárpótolták.
Ezt követően felmerült az ötlet, hogy az Epreskert teljes területén művésztelepet alakítsanak ki. Az elvadult eperfa ligetet Strobl Alajos, a magyar szobrászat vezető egyénisége hozatta rendbe. Az egykori kert a mainál nagyobb kiterjedésű volt és magába foglalta a környező utcák nagy részét is.
Az Epreskertben mesteriskola létesült. Azok a művésznövendékek, akiknek eddig külföldi akadémiákon, vagy híres mesterek műtermeiben kellett képezniük magukat, ezentúl idejöhettek. A befutott művészeknek ugyanis itt nem kellett fizetnie a műtermekért, ha cserébe tanították a növendékeket.
Élénk művészeti élet alakult ki az egész városrészben: a Lendvay utcába a szobrászok, a Bajza utcába a festők költöztek be. Benczúr Gyula, Lotz Károly és Stróbl Alajos is itt dolgozott, sőt itt is laktak.
Az Epreskertben estélyeket rendeztek, színdarabokat adtak elő, de eléggé impozáns jelenség lehetett maga Stróbl is, aki elvárta a portástól, hogy kürtön elfújja az ünnepi fanfárt minden reggel, amikor a mester lóháton kivágtatott a kertből.
A kiállításon a szobrok között láthattunk eddig kevésbé ismert alkotásokat is. Stróbl Alajos, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Mikus Sándor, Szabó Iván, Vigh Tamás, Borsos Miklós, Somogyi József, Jovánovics György, Körösényi Tamás és Kő Pál műveiben gyönyörködhettünk.
A kiállítást március 4-ig nézheted meg az Epreskertben. Részletek az MKE honlapján.
