Fertőző betegségek, füst, szmog - milyen élet vár egy 2019-ben született gyerekre?
Lancet tett közzé egy jelentést a globális felmelegedés és a Föld lakosságának egészsége közötti összefüggésekről 35 kutatóintézet és nemzetközi szervezet együttműködésének eredményeként. Mindenekelőtt arra koncentráltak, hogy milyen körülmények között kell élnie egy napjainkban született gyermeknek. A tekintélyes orvosi szaklap immár harmadszor készített tanulmányt a klímaváltozás egészségügyi következményeiről, de első ízben foglalkozott kifejezetten a gyermekeket érintő veszélyekkel.
A jelentés két forgatókönyvet vázol fel aszerint, hogy mi történik, ha nem tartják be a párizsi egyezmény célkitűzéseit és a Föld átlaghőmérséklete 3 C fokkal nő, valamint aszerint, ha mégis sikerülne megvalósítani azt.
Íme a pesszimista vízió: a 2019-ben született gyermekek elméletileg 2090-ig fognak élni, mivel ma az átlag várható élettartam világviszonylatban 71 év. Azt nem tudjuk pontosan, hogy milyen lesz akkor a világ, de az biztos, hogy egészségügyi szempontból sok a kockázat.
Egy ma született gyerek nagyobb eséllyel lesz alultáplált, mert a további hőmérséklet-emelkedés kisebb termést ígér a mezőgazdasági technológiák fejlődése ellenére. Már pedig a táplálkozás a legfiatalabbaknak az egyik legfontosabb egészségügyi tényező.
A 2019-ben született gyerekek jobban ki lesznek téve a légszennyezettségnek, mivel fosszilis energiák általi káros kibocsátások hatását a hőmérséklet emelkedése tovább súlyosbítja. Ugyancsak számolniuk kell még több extrém klimatikus eseménnyel, még több, még tartósabb hőhullámmal.
A klímaváltozás és a légszennyezés már magzati állapotban is veszélyeztetik a gyerekeket, mindazokkal az anyagokkal, amelyek az anya szervezetébe bekerülnek.
A belélegzett PM 2.5-nek nevezett finom por, amely a fosszilis fűtőanyagok égéséből származik, károsíthatja a szívet és a tüdőt, és oka lehet a kis születési súlynak, valamint olyan krónikus légúti betegségeknek, mint az asztma.
A kisgyerekeknek gyorsabban ver a szívük, mint a felnőtteknek, és szaporábban is lélegeznek. Éppen ezért testméretükhöz képest sokkal több szennyezés éri őket, mint hasonló körülmények között a felnőtteket, miközben azok a gyerekek, akik friss levegőn nőnek fel, kimutathatóan több tüdőszövettel rendelkeznek.
