Félsz a koronavírustól? Inkább ezeken a mozikon parázz! - Filmek a fertőzésről

Vannak esték, amikor az ember nem szimplán egy jó programra vágyik, hanem élményre. Olyanra, amitől kicsit királyibb lesz a hétköznap, amiben van egy kis luxus, egy csipetnyi kultúra, és egy adag olyan „na ezt biztos nem csináljuk minden héten” érzés.

Budapest egyedülálló kulturális és történelmi kincsei közül az Anantara New York Palace Budapest szállóvendégeinek pont ilyen élményt kínál.

Cikkünkben kipróbáltuk ezt a csodás lehetőséget, és megmutatjuk, milyen plusz szolgáltatások teszik még teljesebbé a náluk töltött időt.

Különleges lehetőség az Anantara vendégeinek

Van valami igazán páratlan abban, amikor egy szállodai tartózkodás nem csupán kényelmes szobákról és finom reggelikről szól. Amikor a hely atmoszférája, a figyelmes kiszolgálás és az extra programok együtt olyan élményt nyújtanak, amit még sokáig emlegetsz majd. Az Anantara New York Palace Budapest pontosan ezt az érzést adja: az ikonikus épület, a patinás New York Kávéház lenyűgöző belső terei és a szálloda elegáns hangulata már az érkezéskor megadja az ember alaphangulatát.

Ez nemcsak a belépőjegyet tartalmazza, hanem kényelmi szolgáltatásokkal is kiegészül, és lehetővé teszi, hogy az előadásokat az Operaház exkluzív páholyából élvezd.

Ez az ajánlat egyedülálló módon kapcsolja össze Budapest történelmi luxusát a város ikonikus kulturális intézményével, a Magyar Állami Operaházzal. Mi a Verdi Don Carlos című előadásra váltottunk jegyet – egy teljes, négyfős páholyt foglaltunk –, és az este minden várakozásunkat felülmúlta.

Don Carlos páholyból: egy este, amit nem felejtünk

Már az Állami Operaház épületébe lépve megérint a hangulat: a bársonyszőnyegek, az aranyozott részletek, a monumentális csillárok és a történelmi falak súgta elegancia mind azt sugallják: valami különleges következik.

A Don Carlos monumentális díszletei és a szereplők lehengerlő teljesítménye már önmagában lenyűgöző, de abból a magasságból, ilyen kényelmes közelségből, egy külön térből figyelni az előadást – ez valódi kiváltság. Verdi operája gyönyörű, tele érzelemmel – és fentről nézve egészen más rétegei tárultak fel. Láthatod az énekesek mimikáját, a díszlet apró részleteit, és közben olyan, mintha a saját kis zárt univerzumodban ülnél. Társasági élmény is, de mégis intim – pont olyan, amitől az ember különlegesnek érzi magát.

Az exkluzív lehetőségről érdemes közvetlenül a szálloda concierge-szolgálatánál érdeklődni: a recepción keresztül a program személyre szabható, az időpont egyeztetése pedig gördülékenyen zajlik – a szálloda csapata pedig kiemelkedően segítőkész volt a szervezés során.

Több, mint egy szálloda

Aki maradna még egy kis kényeztetésre, annak jó hír, hogy az Anantara számos más exkluzív programot is kínál.

Ez utóbbi során megkóstolhatod a magyar konyha klasszikusait – mint a gulyás, a lángos és a rétes –, kipróbálhatod a tradicionális párlatokat, például az Unicumot és a pálinkát, és közben mélyebb betekintést nyerhetsz a hazai gasztronómia hagyományaiba, amelyek egyszerre őrzik a múltat és követik a modern irányzatokat.

A program nem csupán a külföldi vendégek számára lehet vonzó, hanem azoknak a magyar látogatóknak is, akik különleges estére vágynak. Ez az élmény ugyanis tökéletes lehetőség arra, hogy egy hétköznapból is igazi ünnep legyen – ahol a luxus és a kultúra együtt teremtenek felejthetetlen pillanatokat, amelyekre még hosszú ideig szívesen emlékszünk vissza.

Számos olyan rendezőt és színészt ismerünk, akik rengeteg közös filmmel bizonyították, hogy igazán gyümölcsöző kapcsolat az övék, akár egymás múzsái is lehetnek. Ilyen például Martin Scorsese és Robert De Niro vagy Leonardo DiCaprio, Tim Burton és Johnny Depp, Pedro Almodóvar és Penelopé Cruz vagy Antonio Banderas, Wes Anderson és Bill Murray, Michelangelo Antonioni és Monica Vitti, Ingmar Bergman és Liv Ullmann vagy Max von Sydow, a Coen fivérek és Frances McDormand, Federico Fellini és Marcello Mastroianni, Werner Herzog és Klaus Kinski, Richard Linklater és Ethan Hawke, Adam McKay és Will Ferrell, Christopher Nolan és Cillian Murphy vagy Michael Caine, Sam Raimi és Bruce Campbell, Steven Spielberg és Tom Hanks, Quentin Tarantino és Samuel L. Jackson vagy John Woo és Chow Yun-Fat.

Paul W.S. Anderson rendező és Milla Jovovich színésznő azonban nem tartoznak közéjük. Ők ketten a 2002-es A kaptár című közös filmjük készítése során szerettek egymásba, s azóta, vagyis már 23 éve együtt vannak (2009-ben házasodtak össze, és 3 gyermekük született).

Na de talán majd a hetedik együttműködés lesz az igazi! A Kárhozott Vidékre keresztelt akció-fantasy, amelynek novellaalapja (In the Lost Lands) nem más tollából származik, mint a Trónok harcát is megálmodó George R.R. Martinéból. Benne boszorkányokkal, vérfarkasokkal, világégéssel, vallási fanatikusokkal, sok-sok lövöldözéssel, bunyóval és lassítással. Na meg rengetegeg-rengeteg szűrővel.

Nos, bármennyire hangzik is lehengerlőnek a fenti summárum, A Kárhozott Vidék sajnos továbbra is megkérdőjelezi direktorunk és sztárunk, avagy az akciózó házaspár együttműködésének létjogosultságát.

Egy nagy háború kietlen pusztasággá változtatta a világot (vagy csak azt a terepet, ahol a sztori játszódik). A megmaradtak egy városba zsúfolódtak össze, amely el van zárva az úgynevezett Kárhozott Vidéktől, ahol mindenféle démonok és szörnyek portyáznak. A súlyos beteg Nagyúr (Jacek Dzisiewicz) halálára bazírozó becsvágyó Úrnő (Amara Okereke) kétségbeesetten keresi a szerelmet, ezért merész lépésre szánja magát: megkeresi a hatalmas és rettegett boszorkányt, Szürke Alyst (Jovovich) – aki senkit nem utasít el, ha meg tudja fizetni a kérése árát –, és a vérfarkassá változás varázserejét kéri tőle. Alysnek ezért természetesen el kell mennie a Kárhozott Vidékre, a küldetéséhez pedig felkéri segítségnek a titokzatos vadászt, Boyce-t (Dave Bautista). Ám nincs könnyű dolguk, hiszen a nyomukban van a boszorkányságot halállal büntető vallási vezető, a Pátriárka Johan (Fraser James) jobbkeze, a fanatikus Ash (Arly Jover) és pribékjei.

Jó, oké, a fentiekből is kitűnik, hogy Paul W.S. Andersonék ezúttal sem az Oscar-díjakra pályáztak (bár azt még talán el tudjuk képzelni, hogy A három testőrrel és a Pompejivel voltak ilyen célok is…), szóval a helyén kell kezelni a filmet, ami nem is akar más lenni, mint egy akciódús, korhatáros, látványos fantasy, ezt nem vitathatjuk el tőle. Sajnos azonban a műfaján belül is pocsék lett.

A történet egy nagy katyvasz, az akciójelenetek fantáziátlanok, a szanaszét szűrőzött CGI-látványvilágtól kifolyik az ember szeme, a párbeszédek nevetségesek, a színészi játék pedig vagy ripacskodás (Okereke, Jover), vagy unott takarékláng (Jovovich, James), egyedül Dave Bautista próbálja valamennyire élettel megtölteni a karakterét, csak hát nem talál túl sok fogódzkodót hozzá.

Talán csak Paul Haslinger eredeti filmzenéjét lehet kiemelni ellenpólusként, és könnyen lehet, hogy a filmvégi csavar is meglephet egyeseket, mindent összevetve azonban A Kárhozott Vidék szigorúan csak a műfaj, a filmes trash, illetve az Anderson-Jovovich páros legmegátalkodottabb és leghűbb rajongóinak javallott. Mindenki másnak csak saját felelősségre!

Naomi Elaine Campbell 1970. május 22-én született a dél-londoni Lambeth-ben, a jamaikai származású táncosnő, Valerie Morris gyermekeként. Édesanyja kívánságára Naomi soha nem találkozott az apjával, aki négy hónapos terhesen elhagyta az édesanyját, s így a kislány vezetéknév nélkül került be az anyakönyvi kivonatába. A Campbell nevet később, az anyja második férjétől vette fel, akitől a féltestvére, Pierre született 1985-ben. Naomi tehát az anyja révén fekete-jamaikai, az apjáén pedig kínai-jamaikai származású. Kínai örökségét az apai nagymamájától örökölte, akinek a vezetékneve Ming volt.

Campbell a korai éveit Rómában töltötte, ahol az édesanyja modern táncosként dolgozott. A Londonba való visszatérésük után rokonoknál élt, míg Valerie a Fantastica nevű tánctársulattal bejárta Európát. Anyja miatt a showbiznisz igen korán érdekelni kezdte, hároméves korától a Barbara Speake Stage School színésziskolába járt, 10 évesen pedig felvették az Italia Conti Academy of Theatre Arts színművészeti akadémiára, ahol balett-tanulmányokat folytatott.

Mindenki azt hitte ekkor, hogy az édesanyja nyomdokaiba lép, de ezek az álmok megváltoztak, amikor Naomi 15 évesen véletlenül találkozott Beth Boldttal, a Synchro Model Agency vezetőjével. „Amikor megláttam, azonnal látszott, hogy sugárzik belőle a szépség” – emlékezett vissza később Boldt. Néhány hónappal később Naomi már a brit Elle magazin címlapján tündökölt, 1986-ban pedig Jasper Conran divatbemutatóján sétált először a kifutón. Nem sokkal később Karl Lagerfeld, Azzedine Alaïa, Isaac Mizrahi, Yves Saint Laurent és Gianni Versace is érdeklődni kezdtek iránta.

A kifutó csúcsán

Mindössze két év alatt Campbell olyan hatást gyakorolt a divatvilágra, hogy a mentora, Yves Saint Laurent azzal fenyegetőzött, visszavonja a hirdetéseit a francia Vogue-ból, ha az továbbra is megtagadja, hogy fekete modellek kerüljenek a címlapra. Így tehát 1988 augusztusában Naomi lett a magazin első fekete címlapmodellje. Egyben ő volt az első brit fekete modell, aki a British Vogue címlapján megjelent, valamint az első fekete modell, aki 1989 szeptemberében a US Vogue borítójára kerülhetett.

A „szupermodell” kifejezést 1979-ben alkották meg, de csak a ’90-es évek elején vált igazán népszerűvé. Campbell akkoriban egy alakuló új hullám részese volt, amelyben lélegzetelállítóan gyönyörű és elbűvölő kisugárzású modellek jelentek meg a kifutókon és a magazinok címlapjain világszerte.

„Igazi barátok voltunk” – vallotta be Campbell 2016-ban.

A trió csaknem egy évtizedig „uralkodott” a divatszakmában. Bármit megtehettek, bármit elnéztek nekik. Amikor Campbell 1993-ban Vivienne Westwood divatbemutatóján elesett a hatalmas platformcipője miatt, és szégyenlősen mosolygott, a legtöbb modell helyett őt ünnepelték.

Az erőszakos díva

S bár mindenhol körülrajongták, Naomira az évek során egyre inkább rásütötték a „díva” jelzőt a viselkedése és a hirtelen haragja miatt. 1993-ban például kirúgták az ügynökségétől, az Elite Model Managementtől, mert állítólag bántalmazta a munkatársakat és az ügyfeleket. 2000-ben a helyzet még rosszabbra fordult, amikor Campbell bűnösnek vallotta magát, miután egy telefonnal megdobta a személyi asszisztensét, majd később bevallotta, hogy a dühproblémái a kokainfüggőségének következményei, amit egy rehabilitációs kezeléssel sikerült leküzdenie.

2010-ben aztán ismét a bíróság elé állt a nagy nyilvánosságot kapott, háborús bűnökkel kapcsolatos perben Charles Taylor, Libéria volt vezetője ellen. Állítólag Taylor 1997 szeptemberében egy fokvárosi partin „véres gyémántokat” (instabil politikai hátterű háborús övezetekben bányászott gyémántok, amelyek eladásából a bányát birtokló csoport katonai műveleteit finanszírozzák) ajándékozott neki, Campbell pedig azzal védekezett, hogy a köveket ismeretlen férfiaktól kapta, akikről azt feltételezte, hogy Taylor küldte őket. Később a gyémántokat Jeremy Ractliffe-nek, a Nelson Mandela Gyermeksegély Alapítvány akkori igazgatójának adta jótékonysági célra, 2010. augusztus 5-én azonban a dél-afrikai rendőrség lefoglalta az ékköveket. Campbell ellen végül nem emeltek vádat, mivel nem volt bűnös szándéka.

A modell még ugyanabban az évben bevallotta, hogy a gyermekkori elhagyatottságából fakadó problémák miatt terápiára jár, amelyek korábban a kábítószerfüggőségéhez vezettek.

A celebvilág java

A szerelmi élete sem volt eseménytelen. A korai „trófeái” közt például megtalálhatjuk Mike Tysont, Sylvester Stallone-t és Eric Claptont is, 1993-ban pedig eljegyezte őt a U2 basszusgitárosa, Adam Clayton. Az év februárjában találkoztak, miután Clayton egy interjúban arra a kérdésre, hogy van-e valami a világon, amit nagyon szeretne az életben, így válaszolt: „Egy randit Naomi Campbell-lel.” Naomi és Clayton azonban végül nem házasodtak össze, a következő évben szakítottak. Majd Campbell rövid ideig randizott állítólag Albert, monacói herceggel és Kevin Costnerrel, illetve Robert De Niróval éveken át, 1998-ban pedig a nála három és fél évvel fiatalabb Leonardo DiCaprióval járt.

2008-tól 2013-ig az orosz üzletember, Vladislav Doronin volt a párja, de viszonya volt többek között Sean „Diddy” Combsszal, 50 Centtel, Usherrel, Quincy Jonesszal, Gerard Butlerrel, Lenny Kravitzcel, valamint a tavaly elhunyt, nála 23 évvel fiatalabb énekessel, Liam Payne-nel is.

Sok idő után elismerték

2013-ban, a sorozatos botrányai után Campbell új fejezetet nyitott az életében. Abban az évben vetett véget vetett öt évig tartó, szakításokkal tarkított kapcsolatának az orosz milliárdos Vladislav Doroninnal, amely mostanáig az utolsó hosszú távú románca volt. Ezt követően felkérték, hogy mentoráljon feltörekvő modelleket a The Face című tévéműsorban. Ahogy várható volt, az éles nyelve tökéletes volt a tehetségkutatóba, de sokan meglátták a kilencvenes évek, önmagát „ribancnak” nevező sztárjának lágyabb oldalát is. Jól mutatja ezt, hogy a fiatalabb modellek, például Adut Akech és Anok Yai ma már rendszeresen emlegetik őt mentorukként és példaképükként.

De Campbellnek soha nem csak a divat volt fontos. Az évek során folyamatosan és csendben jótékonykodott. 2005-ben létrehozta a Fashion For Relief nevű divatbemutatót és aukciót, amely az évek során több millió dollárt gyűjtött jótékonysági célokra. Afrikában 1993 óta munkálkodik, amelynek keretében infrastrukturális projekteket és a nők jogainak előmozdítását támogatja. Nelson Mandelával olyan jó kapcsolatba került, hogy az egykori államfő a „tiszteletbeli unokájának” nevezte őt.

A jótékonysági aktivitása sokáig nem kapott elismerést, inkább a forró véréről szóló cikkek jelentek meg sorra az újságokban, de 2019 végén a londoni Royal Albert Hallban Campbell végre átvehette a Fashion Icon-díjat, amit azok kapnak, akik a státuszukat jótékonysági célokra használják fel. „Ma tudtam meg, hogy én vagyok az első színes bőrű nő, aki kiérdemelte ezt az elismerést” – mondta akkor könnyes szemmel.

Amikor 2016-ban egy riporter megkérdezte tőle, miért dolgozik még mindig fáradhatatlanul, főként, hogy a vagyona meghaladja a 90 millió dollárt, így válaszolt: „Nincs tervem. Nincs programom.”

„Felgyorsultak az események, és eljutottunk arra a pontra, amikor már csak egy új Bankrupt sláger adhat reményt az embereknek. A várakozásnak vége: itt a Zebra” – vezeti fel a dalt a frontember, Sarkadi Balázs, majd így folytatja:

Zeneileg ezúttal a Clash és a Stranglers inspirálta reggae punk passzolt leginkább a szokásosnál is dühösebb dalszöveghez. Akik pedig a négyszótagos rímekért jöttek, hozzanak magukkal két IKEA-s szatyrot, mert bőséges lett a termés.

A zenekar szokásához híven készült ehhez is angol változat, amiben a tengerentúli fejleményeknek is szenteltek egy versszakot.

Spotifyra és a többi streaming platformra május 29-én érkezik meg a Zebra. Aki élőben is szeretné hallani az új slágert, az a következő hetekben megteheti ezt Szegeden, Szombathelyen, Kecskeméten és a Fishing On Orfűn is.