KULT
A Rovatból

Ezért jött be nekünk a Red Bull Pilvaker

Megnéztük a két teltházas előadás egyikét az Erkel Színházban. Fluor Tomi, Papp Szabi, Kiss Ádám és a többiek hatalmas sikert arattak.


Az nyilvánvaló, hogy a Red Bull Pilvaker igazi sikertörténet: bár csak három éve indult, mégis annyian rajonganak érte, amit nem sok hasonló jellegű kezdeményezés mondhat el magáról. Bár ha belegondolunk, a recept már többször bevált. Vegyük például a Budapest Bárt, akik szintén egy azelőtt marginális népszerűséggel bíró műfajt, a magyar kávéházi cigányzenét emeltek be a popkultúrába és tettek maximálisan kurrenssé. Ehhez annyi kellett, hogy népszerű underground énekeseket kérjenek fel közreműködőnek.

Itt hasonló a helyzet, csak éppen a klasszikus magyar költészet remekeit értelmezik újra és adják elő teljesen új köntösben a legismertebb hiphop-zenészek. Többféleképpen: van olyan szerzemény, amit egy az egyben átvettek (például a Reményhez Csokonaitól), van aminek egy részét tartották meg szó szerint (ilyen az idén debütált Tiszta szívvel), a dalok többségénél viszont csak a téma adja az átfedést az eredetivel, vagy legfeljebb egy-két sor.

A Reményhez:

Föltámadott a tenger:

János vitéz:

A többmilliós YouTube-nézettségek nem meglepőek, hiszen a fiatalokat nyilván sokkal inkább megfogják az olyan sorok, mint a "Mióta Ámornál a nyílpuska, szívemnek gyöngyháza vagy Iluska / Popkorn Dzsoni ráharap a friss húsra / Bébi mondd ki már, elhitted, hogy te vagy minden mulatságom, én meg a te Brad Pitted", annál, hogy "Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája! / Kukoricza Jancsi így szólott hozzája: / Pillants ide, hiszen ezen a világon / Csak te vagy énnekem minden mulatságom."

Fellépők a Pilvakerről (a körkérdést az előadás múlt hétfői próbáján tettem fel)

Papp Szabi: "Valahogy régóta szeretnek velem dolgozni a rapper srácok, így annak ellenére rendszeresen bekerülök ebbe a szférába, hogy az én világom teljesen másról szól. Mellesleg alig két-három hónapja tudtam meg, hogy a Pilvaker egyáltalán létezik, azelőtt fogalmam se volt az egészről - pláne arról, hogy ilyen népszerű.

Elmentem demót énekelni Diazhoz, majd a többiek megírták a saját részüket az átvett refrén mellé. Ebből lett a Tiszta szívvel, szerintem egy nagyon szép és kerek dal. A szöveg mellett a hangszerelése is olyan, ami megríkatja és elgondolkodtatja az embert. Nagyon örülök, hogy részese lehetek ennek az egésznek, szerintem rendkívül színvonalas a helyszín és a produkció is."

Delov Jávor: "A Pilvaker indulásakor még nem élő zenekarral mentek az előadások, tavaly döntöttek úgy a szervezők, hogy szeretnének egy komolyabb szintet megugrani, ekkor kerültem én is a csapatba. Szerintem főleg a tévéközvetítés miatt volt rendkívül jó ötlet ez a lépés, hiszen a képernyőn az utóbbi időben szinte alig lehet élőzenés produkciókat látni. Ezért hatalmas dolog, hogy egy ilyen színvonalas előadást elejétől a végéig közvetítenek.

Engem egyrészt ez motivált, másrészt pedig az, hogy bebizonyítsuk az embereknek: igenis van létjogosultsága az élő zenekaros hiphopnak, amiben nem csak a DJ adja a beatet. Nekem ez dobosként óriási kihívást jelentett. Persze alapvetően megtartottuk az eredeti zeneszerzők elgondolásait, mégis ahol csak lehetett, igyekeztünk valami pluszt is hozzáadni. Nagyon izgalmas feladat volt az elmúlt két hónapos felkészülés, hiszen mindannyian különböző közegekből érkeztünk, ilyen háttérrel kellett egy zenekarrá kovácsolódnunk."

Ugyanakkor az is biztos, hogy nem csak tizen- és huszonéveseknek jön be a Pilvaker: az Erkel Színház nézőterén középkorúakat, sőt még idősebbeket is szép számmal lehetett látni. A kétszer 1848 darab jegy alig két nap alatt elfogyott, ez elég árulkodó.

A Szeptember végén élőben tegnap:

pilvakernezokep_nezoter_fotokredit_suveg_aron

Fotó: Süveg Áron

Mivel évente csak egyszer van előadás, ráadásul ilyen exkluzív helyszínen, magától értetődik, hogy megadják a módját. A tavaly bevezetett élő zenekar zseniális húzás volt, rengeteget dob a hangzáson és úgy általában az élményen. Emellett a látványvilágra sem lehetett panasz.

Az előadásnak jól felépített íve volt: igyekeztek változatosra venni, a dalok mellett több prózai betéttel, sőt tánccal is színesítették. Hasonló témájú szerzeményeket tettek egymás mellé, a Föltámadott a tenger előtt például A Tisza című verset szavalta el Petőfitől Kautzky Armand, a Mama előtt pedig a Füstbe ment tervet énekelte egy szál gitárral Járai Márk.

A hangszeres zenészek mellett a Random Trip állandó DJ-je, Q-Cee is gondoskodott az aláfestésről. Amikor a dalok alatt szkreccselt rá pluszban a zenei alapra, az teljesen jó volt, amikor viszont önálló betétet kapott két szám között, az nekem kicsit kevésbé jött át: valahogy nem illik ebbe a színházi, ülős közegbe a klasszikus DJ-zés. Szerencsére csak párperces átvezetésekről volt szó.

Fellépők a Pilvakerről II.

Halott Pénz: "Szerintem ez egy rendkívül izgalmas projekt, rengeteg olyan összetevő van benne, amitől úgy érzem, hogy fejlődni tudok. Azért is nagyon örülök a szereplésnek, mert csomó ember jó barátom a fellépők közül, vagy már korábban is dolgoztunk együtt.

Nem úgy fogalmaznék, hogy többet kell készülni rá, mint a hagyományos koncertjeimre, hiszen teljesen más jellegű a dolog. Itt sokkal többen vagyunk, ráadásul a Halott Pénz projekttel szemben, ahol én vagyok a vezéregyéniség, a Pilvakerben csak egy szelete vagyok a teljes produkciónak. Ez nagyon különböző attitűdöt igényel, mások az elvárások, de ugyanúgy élvezem csinálni."

pilvakernezokep_halott_penz_jakab_juli_fotokredit_somay_mark

Halott Pénz és Jakab juli (fotó: Somay Márk)

Fluor: "A Red Bullal már négy éve tart az együttműködésem, mondhatjuk hogy szponzorálnak engem, bár azért nem a szó hagyományos értelmében - inkább barátságnak mondanám. Csomó projektjükben szerepeltem már, így a Pilvakerben is a legelejétől fogva részt veszek. Ez persze nagyon más, mint mondjuk egy egyetemi bulin fellépni, már csak a színházi közeg miatt is. Mindenki borzasztóan izgult, még én is, bár rajtam általában nem látszik meg. A legjobban annak örülök, hogy végre tényleg méltó módon ünnepelhetem március 15-ét. Sokkal nagyobb súlya van így az életemben, mint mondjuk régen a kötelező iskolai megemlékezésekkor.

A másik tök jó dolog, hogy a gyerekeken is látom a pozitív hatását. Például a kokárda enyhén szólva nem számított túl menőnek, most meg büszkén szelfiznek vele és rakják ki a képeket Pilvaker hashtaggel a netre. Tulajdonképpen megint coollá vált az ünnep, ami óriási dolog. Vagy vegyük azt, hogy a húgom előbb hallotta a Föltámadott a tenger Pilvaker-féle verzióját, mint az eredeti verset. Így mikor eljutottak addig a tananyagban, egyből nagyobb kedve volt foglalkozni vele. Szerintem ahhoz is nagyban hozzájárulunk, hogy az iskolások felismerjék: attól, hogy valami kötelező, még nem feltétlenül unalmas és szar."

pilvakernezokep_tanc_fotkoredit_somay_mark

Fotó: Somay Márk

pilvakernezokep_kiss_adam_kautzky_armand_fotokredit_racz_tamas

Fotó: Rácz Tamás

Ami a műsorvezetőket illeti: Kautzky mellett Kiss Ádám és Szabó Simon is konferált, mindhárman végig vicceskedve szívatták egymást. Bár a dolog hitelességét némileg csökkentette, hogy a spontánnak beállított beszólásokat nagy eséllyel előre megbeszélték, így is akadt néhány jó poén. Szabó és Kiss "Szeretnél vitát nyitni? - Nyitni? Vasárnap?" párbeszédén például az egész nézőtér hangosan nevetett.

Az egész műsor kicsit kevesebb, mint másfél órás volt, a végén átütő tapsviharral. Bár azóta nem egy negatív véleményt is olvastam róla, ezek többségét valószínűleg szimplán a hosszú ideje meglévő, fix beidegződések mozgatják. Én eleve úgy vagyok vele, hogy ami a közönségnek láthatóan bejön, az egy jó előadás, függetlenül attól, hogy nekem személy szerint tetszett-e. Ez meg ráadásul az összképet tekintve még tetszett is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk