prcikk: Erotika és játékosság - Budapesten a pop art legnagyobbjai | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Erotika és játékosság - Budapesten a pop art legnagyobbjai

Andy Warhol és Roy Lichtenstein a Ludwigban, nektek sem szabad kihagyni! Mutatjuk, mi vár rátok!


Jó hír a pop art műfaj kedvelőinek: a Ludwig múzeumok legnépszerűbb anyaga, a pop art korszakot bemutató gyűjtemény végre Budapestre is megérkezett. A tárlatot azonban csak akkor nézzétek meg, ha nem vagytok túl szemérmesek. A kiállított művek között ugyanis jócskán akadnak arcpirítóan erotikus tartalmú alkotások.

popart_roland_07

A múzeum igazgatója az év kiállításának nevezte a Ludwig Goes Pop + The East Side Story című tárlatot. Nem is csoda, hiszen a kiállítás az amerikai irányzat mellett egyedülálló módon mutatja be az egész nemzetközi pop artot. Az anyag Budapesten kiegészült a korszak magyar és kelet-európai alkotóinak műveivel is. Láthatjátok többek közt Konkoly Gyula, Lakner László és Keserü Ilona munkáit, de

olyan híres művészek alkotásait is megcsodálhatjátok, mint Andy Warhol, vagy Roy Lichtenstein.

hh

popart_roland_01

Mi az a pop art?

A pop art egy 20. századi képzőművészeti irányzat, ami szó szerint is népszerű, hiszen a neve a popular, azaz “népszerű” szó rövidítéséből keletkezett. A pop-art művészek valóságos tárgyakat vesznek át változtatás nélkül. Újra előállítják a pontos másukat, ám gyakran eredeti rendeltetésüktől eltérő helyzetbe teszik őket. A pop-art lényegét Robert Rauschenberg amerikai művész fejtette ki:

„Nem akarom, hogy a kép olyan legyen, amilyen nincs. Szerintem a kép valódibb, ha a valós világ részeiből készül.”

Miért olyan népszerű a pop art stílus?

A pop art népszerűsége abban rejlik, hogy alkotásai - az elvont absztrakció után - ismerősek és látszólag könnyen értelmezhetőek voltak a nézők számára. A pop-art ugyanis a popkultúra termékeiből merít, ami a mindennapi életünkben is nagy szerepet játszik. Ha a pop art művész tájképet fest, akkor azon van például egy benzinkút. Ha csendéletet, azon konzerv, és Coca-Cola, az emberi alakok pedig általában filmsztárok, pop-énekesek, vagy a modern világ tévéből, képregényből jól ismert hősei.

A kiállítás kurátorai ugyanakkor többször is hangsúlyozták, hogy a pop art stílus kelet-európai irányvonalának definiálása korántsem egyértelmű. A kelet-európai művészeknél ugyanis gyakran párhuzamosan futott a pop art és más stílusok gyakorlása. E stílusok tehát egy-egy életművön belül is gyakran keveredtek.

A szervezők igyekeztek úgy összeállítani a tárlat anyagát, hogy az egyes alkotások egymásra is reflektáljanak. Ilyen például a piros fal, ahol különböző művészek dominánsan piros színű pop art munkáit helyezték egymás mellé.

popart_roland_02

A pop art az első olyan irányzat volt, ami a hétköznapi kultúra banalitását emelte a művészetbe. Ilyen formán tárgyiasította a nőt és magát a szexet is. Ez a központi témája annak a kiállítótérnek, ahol többek közt viszont láthatjátok Marilyn Monroe száját Joe Tilson Ízlelés, című alkotásán, vagy megnézhetitek Keserű Ilona Forma című domborművét, ami - az itt elhelyezett munkákhoz hasonlóan - szintén

erőteljes erotikus töltettel bír.

popart_roland_43

popart_roland_14

popart_roland_12

A kiállítás minden terme egy-egy ott elhelyezett jellemző alkotásról kapta a nevét. A Room of love, azaz Szerelem szobában kiállított alkotások is a szerelem tárgyiasítását jelképezik. Többek közt a szoba közepére elhelyezett névadó installáció is.

popart_roland_17

Sokszor ugyan

nem lehet eldönteni, hogy pop art a hétköznapi tárgyak ábrázolásával ünnepli, vagy kritizálja-e a fogyasztói társadalmat.

Az azonban biztos, hogy az embert körülvevő tárgyak felnagyításával fordulatot hozott a művészet történetébe. A Tárgyak számlálása nevű teremben szembesülhettek leginkább azzal, mennyire hangsúlyozza a pop art a tárgyszerűséget. Mintha csak valakinek a háztartásába csöppennétek: Fehérneműs pult, Miska kancsó, konyha részlet.

popart_roland_09

popart_roland_40

A kiállítás talán legizgalmasabb része a Miki Egér- és a Fegyvermúzeumok, ahol egy-egy barlangszerű kiállítótérben nézhetitek meg a pop art legjavát.

popart_roland_26

popart_roland_28

A stilizált pisztoly alaprajzú kiállítótér vezet át egy borúsabb témájához. A vietnami háború, és úgy általában a háború mint téma nem csak a nyugati hanem a magyar pop art művészek munkáiban is visszaköszön. A kiállítás külön termet szentel az 68-as eseményeknek. A párizsi diáklázadások ugyanis szintén sok pop art művészt megihlettek. Népszerű témája volt a pop art művészeinek az űrkutatás is. Hiszen erre az időszakára tehető az, hogy a különböző országok a Holdra szállás elsőbbségéért versengtek.

popart_roland_36

A pop art nem csak a formák egyszerűsítésével és az alapszínek kiemelésével operál. E művészek hangsúlyosan használják a montázs és újságkivágás technikáját is. Remek példa erre az a terem, amit jellemzően az újság, mint téma köré rendeztek be.

popart_roland_38

Ha felkeltette az érdeklődéseteket ez az ajánló, a Ludwig Goes Pop + The East Side Story című kiállítást jauár 3-ig ti is megnézhetitek a Ludwig Múzeumban.

A Ludwig Goes Pop + The East Side Story kiállítás

ideje: 2015. október 9. - 2016. január 3.

helye: Ludwig múzeum

Részletek a múzeum honlapján.

Ha érdekesnek találtad a hírt, oszd meg barátaiddal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET: