KULT
A Rovatból

Erotika és játékosság - Budapesten a pop art legnagyobbjai

Andy Warhol és Roy Lichtenstein a Ludwigban, nektek sem szabad kihagyni! Mutatjuk, mi vár rátok!


Jó hír a pop art műfaj kedvelőinek: a Ludwig múzeumok legnépszerűbb anyaga, a pop art korszakot bemutató gyűjtemény végre Budapestre is megérkezett. A tárlatot azonban csak akkor nézzétek meg, ha nem vagytok túl szemérmesek. A kiállított művek között ugyanis jócskán akadnak arcpirítóan erotikus tartalmú alkotások.

popart_roland_07

A múzeum igazgatója az év kiállításának nevezte a Ludwig Goes Pop + The East Side Story című tárlatot. Nem is csoda, hiszen a kiállítás az amerikai irányzat mellett egyedülálló módon mutatja be az egész nemzetközi pop artot. Az anyag Budapesten kiegészült a korszak magyar és kelet-európai alkotóinak műveivel is. Láthatjátok többek közt Konkoly Gyula, Lakner László és Keserü Ilona munkáit, de

olyan híres művészek alkotásait is megcsodálhatjátok, mint Andy Warhol, vagy Roy Lichtenstein.

hh

popart_roland_01

Mi az a pop art?

A pop art egy 20. századi képzőművészeti irányzat, ami szó szerint is népszerű, hiszen a neve a popular, azaz “népszerű” szó rövidítéséből keletkezett. A pop-art művészek valóságos tárgyakat vesznek át változtatás nélkül. Újra előállítják a pontos másukat, ám gyakran eredeti rendeltetésüktől eltérő helyzetbe teszik őket. A pop-art lényegét Robert Rauschenberg amerikai művész fejtette ki:

„Nem akarom, hogy a kép olyan legyen, amilyen nincs. Szerintem a kép valódibb, ha a valós világ részeiből készül.”

Miért olyan népszerű a pop art stílus?

A pop art népszerűsége abban rejlik, hogy alkotásai - az elvont absztrakció után - ismerősek és látszólag könnyen értelmezhetőek voltak a nézők számára. A pop-art ugyanis a popkultúra termékeiből merít, ami a mindennapi életünkben is nagy szerepet játszik. Ha a pop art művész tájképet fest, akkor azon van például egy benzinkút. Ha csendéletet, azon konzerv, és Coca-Cola, az emberi alakok pedig általában filmsztárok, pop-énekesek, vagy a modern világ tévéből, képregényből jól ismert hősei.

A kiállítás kurátorai ugyanakkor többször is hangsúlyozták, hogy a pop art stílus kelet-európai irányvonalának definiálása korántsem egyértelmű. A kelet-európai művészeknél ugyanis gyakran párhuzamosan futott a pop art és más stílusok gyakorlása. E stílusok tehát egy-egy életművön belül is gyakran keveredtek.

A szervezők igyekeztek úgy összeállítani a tárlat anyagát, hogy az egyes alkotások egymásra is reflektáljanak. Ilyen például a piros fal, ahol különböző művészek dominánsan piros színű pop art munkáit helyezték egymás mellé.

popart_roland_02

A pop art az első olyan irányzat volt, ami a hétköznapi kultúra banalitását emelte a művészetbe. Ilyen formán tárgyiasította a nőt és magát a szexet is. Ez a központi témája annak a kiállítótérnek, ahol többek közt viszont láthatjátok Marilyn Monroe száját Joe Tilson Ízlelés, című alkotásán, vagy megnézhetitek Keserű Ilona Forma című domborművét, ami - az itt elhelyezett munkákhoz hasonlóan - szintén

erőteljes erotikus töltettel bír.

popart_roland_43

popart_roland_14

popart_roland_12

A kiállítás minden terme egy-egy ott elhelyezett jellemző alkotásról kapta a nevét. A Room of love, azaz Szerelem szobában kiállított alkotások is a szerelem tárgyiasítását jelképezik. Többek közt a szoba közepére elhelyezett névadó installáció is.

popart_roland_17

Sokszor ugyan

nem lehet eldönteni, hogy pop art a hétköznapi tárgyak ábrázolásával ünnepli, vagy kritizálja-e a fogyasztói társadalmat.

Az azonban biztos, hogy az embert körülvevő tárgyak felnagyításával fordulatot hozott a művészet történetébe. A Tárgyak számlálása nevű teremben szembesülhettek leginkább azzal, mennyire hangsúlyozza a pop art a tárgyszerűséget. Mintha csak valakinek a háztartásába csöppennétek: Fehérneműs pult, Miska kancsó, konyha részlet.

popart_roland_09

popart_roland_40

A kiállítás talán legizgalmasabb része a Miki Egér- és a Fegyvermúzeumok, ahol egy-egy barlangszerű kiállítótérben nézhetitek meg a pop art legjavát.

popart_roland_26

popart_roland_28

A stilizált pisztoly alaprajzú kiállítótér vezet át egy borúsabb témájához. A vietnami háború, és úgy általában a háború mint téma nem csak a nyugati hanem a magyar pop art művészek munkáiban is visszaköszön. A kiállítás külön termet szentel az 68-as eseményeknek. A párizsi diáklázadások ugyanis szintén sok pop art művészt megihlettek. Népszerű témája volt a pop art művészeinek az űrkutatás is. Hiszen erre az időszakára tehető az, hogy a különböző országok a Holdra szállás elsőbbségéért versengtek.

popart_roland_36

A pop art nem csak a formák egyszerűsítésével és az alapszínek kiemelésével operál. E művészek hangsúlyosan használják a montázs és újságkivágás technikáját is. Remek példa erre az a terem, amit jellemzően az újság, mint téma köré rendeztek be.

popart_roland_38

Ha felkeltette az érdeklődéseteket ez az ajánló, a Ludwig Goes Pop + The East Side Story című kiállítást jauár 3-ig ti is megnézhetitek a Ludwig Múzeumban.

A Ludwig Goes Pop + The East Side Story kiállítás

ideje: 2015. október 9. - 2016. január 3.

helye: Ludwig múzeum

Részletek a múzeum honlapján.

Ha érdekesnek találtad a hírt, oszd meg barátaiddal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: