hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Ehhez nem kell Woody Allennek lenni - megnéztük a Lövések a Broadwaynt a Thália Színházban

Jó alakítások, olcsó poénok - bebizonyosodott, hogy Woody Allen és a musical nem kompatibilis. Vélemény.

Link másolása

hirdetés

Végignevettem az előadást, amiben nagy szerepe volt a remek alakításoknak, mégis vegyes érzésekkel jöttem ki a színházból, mert óhatatlanul az volt az érzésem, hogy ehhez nem kell Woody Allennek lenni.

Figyelem, a cikk kisebb SPOILEREKET tartalmat – legalábbis azok számára, akik nem látták a filmet.

A Lövések a Broadwayn Woody Allen kevésbé felkapott filmjei közé tartozik,

bár szerény véleményem szerint az egyik legjobb alkotása.

A műmájer álművészekből űz gúnyt, akik annál nagyobb zseninek tartják magukat, minél kevesebb ember érti és értékeli őket, de közben titokban mind arra vágynak, hogy ünnepelt – és jól megfizetett – sztárok legyenek.

A történet röviden: David (Hevesi László) két bukott darabbal a háta mögött úgy érzi, végre megírta élete fő művét. Ügynöke, Marx (Szervét Tibor) felhajtja a darab bemutatásához szükséges pénzt. A befektető a New York-i alvilág egyik bandafőnöke, Nick (Szabó Győző). Egyetlen feltétele van: a barátnője, az antitehetség Olive is kapjon szerepet.

hirdetés

David némi tépelődés után elfogadja a kompromisszumot, sőt, kezdeti háborgása után abba is belenyugszik, hogy Olive testőre, Cheech átírja a darabját – annál is inkább mert az ifjú gengszter javaslataitól sokkal jobb lesz az előadás.

Cheech egyre jobban belelendül az alkotásba, ám egy nap rádöbben, hogy a gengszter főnök macája, Olive veszélyezteti a darab sikerét…

Az előadás megtekintése előtt vegyes érzések kavarogtak bennem. Woody Allen és a musical egy mondatban már-már paradoxonnak tűnik. Készített persze a rendező zenés filmet, ez a Varázsige I love you,

ami viszont éppen, hogy kíméletlenül kiparodizálta a musicalek klisékkel teli világát.

Nem arról van szó, hogy nem szeretem a musicaleket. Megvan a maguk helye a kulturális táplálékláncban. Van néhány kimondottan ütős darab is, mint a Kabaré vagy a Hair, és Alföldi Róbert azt is megmutatta az Őrült nők ketrecével, milyen sok múlik a rendezésen.

De azért a musicalek többsége mégiscsak habkönnyű szórakozás. Woody Allenben pedig pont azt szeretjük, hogy a humornál sokkal több van benne. És bár a darab története és szövege 80%-ban megegyezik a filmmel, mégis sikerült radikálisan felhígítani.

Míg a film egy intellektuális, groteszk komédia, a színpadi változat egy frivol, sikamlós kétértelműségekkel teli blődli, fallikus hot dogokkal.

Az előadás persze a maga módján szórakoztató, épp csak teljesen sikerült kilúgozni belőle azt az intellektuális többletet, ami kiemelte a tucatvígjátékok közül.

Nehéz eldönteni, hogy ez mennyire a rendezői felfogás hibája, és mennyire az alkotóké – ha minden igaz, Woody Allen maga dolgozta át színpadra a filmjét. Én sajnos utóbbira gyanakszom, különösen az idétlenre sikerült finálé tükrében, amit nem spoilerezek el, legyen elég annyi, hogy szerintem a szerzőnek egyszerűen nem jutott eszébe semmi jó lezárás.

A színészek viszont megérdemlik, hogy kicsit tüzetesebben foglalkozzam velük, mert ők vitték a hátukon a darabot.

Mórocz Adrienn pontosan olyan idegesítő Olive, amilyennek lennie kell. Egy idő után a puszta hangjával olyan hatást vált ki, mintha valaki a színfalak mögött folyamatosan a körmét húzogatná egy palatáblán, és tökéletesen megértjük Cheecht, amikor úgy dönt, mindenáron meg kell szabadulnia tőle.

Bevallom, Ember Márk nekem jobban tetszett Cheechként, mint a filmben látott Chazz Palminteri. Márk gengsztere közönségesebb, brutálisabb, piszkosabb, igazi keményfiú, akiről tényleg elhiszed, hogy bármikor szemrebbenés nélkül lelő, ha csak rosszat szólsz. Jelenléte fenyegető, és így sokkal nagyobb a kontraszt, amikor kibukik belőle a mélyen eltemetett művész.

Dívát alakítani mindig hálás feladat. Szinetár Dóra ki is hoz mindent Helen Sinclairből, a lecsúszott színésznőből, aki igyekszik fenntartani az A listás sztár imázsát, és ennek érdekében bevet minden manírt és cselt, ami csak egy színésznő fegyverkészletében megtalálható.

Neki sem könnyű az összevetés: a filmben a csodás Diane Wiestet láthattuk, aki a 80-as 90-es években Allen egyik kedvenc színésznője volt.

De Szinetár megmutatja, hogy kisujjában van a színház és a showbusiness, és képes kellő iróniával nézni önmagára és a szakmára.

Ugyanez elmondható Szervét Tiborról is, aki a dörzsölt színházi ügynököt, Marxot alakítja, roppant szerethetően.

Nagy Viktor lubickol a falánk Don Juan, Warner szerepében, a végjátékban igazi jutalomjáték jut neki, ahol egyszerre villanthatja fel drámai arcát, amikor a színdarabbeli színdarabot játssza, és komikus vénáját – amikor minden félremegy. Bevallom, Szabó Erikát most láttam először színpadon és kellemes csalódást okozott.

Mindenképp szeretném kiemelni Tamási Zoltánt, akinek Flender, a meg nem értett írózseni kisebb szerepe jutott, mégis emlékezetes alakítást tudott nyújtani, és Hunyadkürti Istvánt, aki kedvenc karakterszínészeim egyike, mindig örülök, ha láthatom.

Az egyetlen, aki – legalábbis azon az estén, amikor én láttam – némi csalódást okozott, az a gengszterfőnököt játszó Szabó Győző.

Nem akarok pálcát törni fölötte. Lehet, hogy én pont rossz passzban fogtam ki, de végig úgy éreztem, nem egy gengsztert látok a színpadon, hanem Szabó Győzőt, aki gengszternek próbálja kiadni magát.

Egy viccesen elmélyített hang még kevés.

Legalábbis nekem, mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy Győzőnek nagy sikere volt, a közönség nagyokat nevetett a bohóckodásán, azt is megbocsátották, amikor olykor-olykor kiesve a szerepéből elröhögte magát.

Sajnálom, mert Szabó Győzőben szerintem ennél sokkal több van.

Úgy illik, hogy említsük meg a fordítókat, Hamvai Kornélt és Závada Pétert – rajtuk igazán nem múlt semmi –, és a zenekart felváltva dirigáló Bolba Tamást és Zádori Lászlót.

Aki szereti a vígjátékokat, a könnyed kikapcsolódást és a remek színészeket, feltétlenül menjen el a Thália Színházba – de ne legyen csalódott, ha Woody Allent nem találja. Egyszerűen nem musical-kompatibilis.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Egyetlen kéretlen érintés lavinát indít el – jön az Egy jobb világ, David Mamet megtörtént eseményeken alapuló drámája

Az előadás október 29-től látható a Thália Télikertben!

Link másolása

hirdetés

Chicago, 1992.

A szobában a pályája csúcsára ért tanár, és az egyetemi hallgató, aki szenvedélyesen szeretne többet tudni. A szemináriumi dolgozat rosszul sikerült, de talán meg lehet egyezni a félévi jelesben. Mi kell hozzá? Nyitottság egymás felé? Kölcsönös bizalom?

John gyűlölte saját tanárait, emiatt lett ő maga is egyetemi oktató. Hogy jóvá tegye mindazt, amit ellene elkövettek, az oktatás szerepét és a fiatalok iránti felelősséget kutatja. Elmélet és gyakorlat azonban két külön világ: vállaltan provokatív stílusa feldühíti a hallgatóit, akik ellene fordulnak.

Carol John diákja. A félévi jegyet feljavítani érkezik John tanárijába. Nem hatnak rá jól a mindent megkérdőjelező oktatói módszerek. Amikor John lazítani akar a hagyományos tanár-diák viszonyon, Carol is megérzi a kezében lévő hatalmat.

Mi történik, ha ennyire nem találkoznak a szándékok? Egyetlen kéretlen érintés lavinát indít el. Ki a felelős? Kinek van igaza? Hol húzódik a személyesség és a zaklatás közti határ? A percről percre feszültebbé váló dráma megtörtént eseményeken alapul.

hirdetés

„A darab elolvasása után az első gondolatom az volt, hogy ha ezt öt évvel ezelőtt olvasom el, sokkal kevesebbet értettem volna belőle” – mondja Mentes Júlia, a kétszereplős darab Carolja. „Mamet olyan aktuális témákat boncolgat az Egy jobb világban, mint a hatalommal való visszaélés, szexuális zaklatás, feminizmus, vagy épp a tömeges felsőoktatás hasznossága.”

A műből a szerző által készített filmadaptációt 1994-ben azonos címen (Oleanna) mutatták be, Mamet rendezésében. A filmet Roger Ebert (amerikai újságíró, filmtörténész, kritikus és forgatókönyvíró – a szerk.) tűz és szenvedély nélkülinek jellemezte, ellentétben azzal, amit az Orpheumban látott darab előadásáról írt, amit több mint egy évvel a film bemutatása előtt látott: „David Mamet Oleanna című darabja az egyik legizgalmasabb élményem, amit színházban átéltem. Két felvonással sikerült a közönséget feldühíteni - az első felvonással a nőket, a másodikkal a férfiakat.”

Tehát, arra lehet számítani, hogy az előadás után senki sem távozik semleges érzésekkel, remélhetőleg jó vitaindító lesz az est további részéhez.

Az előadás szereplői Mentes Júlia Virginia és Zayzon Zsolt. Rendező: Valló Péter.

Az Egy jobb világ 2021. október 29-től látható a Thália Télikertben!

Jegyek ide kattintva érhetők el!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Diliház a köbön – ilyen volt az X-Faktor harmadik válogatója

„Az egyszerűen nem megy, hogy idiótákat egy ízléstelen poén kedvéért simán továbbviszünk négy igennel, utána pedig egy kiforratlan, de valódi tehetségnél eljátsszuk a szigorú szakembert” – mondja szerzőnk.

Link másolása

hirdetés

Visszatérő rémálmom, hogy Puskás Peti odalopakodik éjjel az ágyamhoz, és a fülembe ordítja, hogy „Ez 4 igen!” (Amúgy Laci is elég durva ebben a műfajban, sokkal jobban bírom Alexet, ő még képes egyszerűen csak „közölni”.)

Lehet, kezdek begolyózni, de azért a mentorokért is aggódok egy kicsit.

Egyre jobban eluralkodnak rajtuk a skizofrénia jelei. De erről kicsit később!

Persze a legtöbb őrült a versenyzők között van. Talán az a legbosszantóbb, aki nagy mellénnyel megérkezik, előadja, hogy ő micsoda ász, majd énekel egy förtelmeset.

Ennél csak egy rosszabb van, aki nagy mellénnyel megérkezik, előadja, hogy ő micsoda ász, majd kiderül, hogy tényleg az.

Ilyen volt az adás első versenyzője, a Londonból Magyarországra szakadt magyar, Imi Plaza (Balogh Imre). A bemutatkozó videójában többször hangzott el az „én” szó, mint Gyurcsány neve egy átlagos napon a közmédiában.

hirdetés

Imi saját dalt hozott, és el kell ismerni: tényleg feltűnő figura, színpadra termett, jó a hangja és a nótája is szerethető.

Utólag el is gondolkoztam: miért vált ki reflexszerű ellenérzést belőlünk magyarokból az, ha valaki jó és ezt tudja is magáról?

Nem kellett sokat várni, hogy Puskás Peti szokáshoz híven a színpadon kössön ki, és higanyos mozgásával dobja fel Kolozsi-Rechtorisz Brigitta előadását, aki az Excited című dalt próbálta elénekelni a The Pointer Sistertől, ami lássuk be, alapból nem könnyű, úgy meg pláne, hogy Dallos Bogi férje vonaglik körülöttünk a színpadon.

Persze a mentortársak nem merték kiejteni Petit, így hát Brigittával találkozhatunk a táborban.

Mindig is érdekelt az olyan emberek lelkivilága, akik eljönnek egy énekversenyre nem énekes produkcióval. Nekem már a rap is kilóg innen (tudom, öreg vagyok és konzervatív), de a raperek legalább tényleg a szájukon adnak ki hangokat, ami végül is hasonlít az éneklésre.

Bevallom, elsőre azt hittem, ebbe a kategóriába esik Mercedes is, aki Az éjjel soha nem érhet című számra táncolt. A produkciót persze teljesen elvitte, hogy Petiék a színpadra csődítették a nézőket, és vagy 50 ember táncolt.

Mercedes jelentkezésénél csak egy érthetetlenebb: a mentorok tovább engedték a táborba. Értem én, hogy a tábor az még egy nagy pocsolya, ahonnan aztán úgyis a többséget hazazavarják,

de ha Gáspár Laciék ennyire kevésre tartják, felmerül a kérdés: mi értelme az előválogatóknak?

Na de ekkor jött a csavar. Mikor a cikket írva visszanéztem a felvételt, feltűnt, hogy mintha Mercedes mégis csak énekelt volna, legalábbis a szájához emelte a mikrofont, de az énekéből semmi nem hallatszott. Szóval talán mégis énekelt, kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok, én tényleg nem tudom eldönteni.

Ha énekelt is, nyilván nem lehetett túl nagy szám, mert akkor beadták volna a hangot.

Na és itt jön be a skizofrénia, amiről beszéltem korábban. Az teljesen nyilvánvaló, hogy az X-Faktor elsősorban tévéműsor, aminek a legfőbb feladata minél nagyobb nézettséget elérni, minden más csak ezután jön.

Ilyen szempontból teljesen érthető, hogy a mentorok sokat bohóckodnak, trollkodnak. Csak épp ha ilyen-olyan okból rendszeresen továbbengedik a gagyi bohócokat, teljesen hiteltelenné válnak.

Ezt Alex is tudja, aki ezeket a pillanatokat a szekunder szégyenérzet élő szobraként üli végig.

Azért persze voltak tehetséges jelentkezők is. Például a 16 éves Tabatabai Nejad Flóra, akit jó tíz éves kislányként már láthattunk Az ének iskolája című műsorban. Az X-Faktorban erről csak nagyon szőrmentén mertek beszélni (TV2 produkció!), de mi azért talán felidézhetjük, hogy így énekelte anno az Örökké szépeket:

Most pedig így énekelte Labyrinth-től a Jeloust:

Kicsit ugorva a linearitásban, itt említeném az adás másik nagyszerű énekesnőjét - és dalszerzőjét! -, Paulinát:

A műsor készítői ebbe az adásba szerkesztették össze a visszatérő őrülteket is. Harsányi Margitot, aki például halálos komolysággal elmondta, hogy ő annak idején szándékosan rontotta el az éneklést, hogy kiessen.

Most pontosan olyan rosszul énekelt, amit a mentorok meg is állapítottak, de azért továbbjuttatták, mert értik ők a viccet. Margit azonban nem viccel: szerinte azért hallották rossznak az éneklését, mert nem ismerik a dalát, amit pont így kell énekelni. Bevallom, nekem eszembe jutott egy teljesen másik Margit. Nooormáális?

Az is szórakoztató, amikor valaki rendszeresen leszerepel, de úgy érzi, az mind tévedés volt, és újra jön, ráadásul még nehezebb dallal. Sárközy József immár negyedszer próbálkozott. Legutóbb a Queen I Want to Break Freejét gyilkolta, ma növelte a tétet, és a Hazám hazámat énekelte. Illetve „énekelte”.

Itt volt Pop Peti, na ő sem tanult meg énekelni, viszont legalább gondoskodott róla, hogy idén se maradjon el a mikrofondobálás.

A legnagyobb ász azonban az újrázók között – akiket Gáspár Laci iztatására Bosszúállóknak neveztek el a mentorok – Hörcher László. Idei szereplése valóban jubileumhoz méltóra sikerült. Először ugyan vérig sértette Alexet, akit lesanyizott, de aztán Alex beszállt a produkcióba, és olyan történt, ami soha:

Hörcher László továbbjutott a Táborba. Gáspár Laci azt reméli, hogy így többet nem jön el, hiszen már nincs miért. Én nem vagyok ebben biztos, hiszen ehhez az kéne, hogy Lászlónak legyen önérzete, amivel pedig nyilvánvalóan nem rendelkezik.

Nézzétek meg, mert érdemes, persze csak az érdemes szó egy nagyon sajátos értelmezésében.

Szirtes Dávid következett, ismét egy nehéz sorsú jelentkező szomorú háttérsztorival. Nem énekelt tökéletesen, de megkérdőjelezhetetlen a tehetsége és a szép hangja.

Na és ekkor jött el az az abszurd és skizofrén pillanat, amikor Puskás Peti halál komolyan előadta, hogy őt nem győzte meg Dávid, mert voltak hamis hangok, és bár tényleg jó a kisugárzása, ő erre nem tud igent adni.

 

Peti! Az előbb adtál igent Hörcher Lászlónak! Ezek után miről beszélünk?

Az egyszerűen nem megy, hogy idiótákat egy ízléstelen poén kedvéért simán továbbviszünk négy igennel, utána pedig egy kiforratlan, de valódi tehetségnél eljátsszuk a szigorú szakembert.

Volt még szerelmespár blokk, akik közt voltak tehetségesek, de akadt, aki csak a cukisága miatt jutott tovább, ami megint értelmezhetetlen számomra.

Egyre inkább úgy érzem, Peti és Laci kezdi unni ezt az egészet. Alex az, aki próbál következetes maradni. Bár olykor már őt is el-elkapja a gépszíj, de még tűréshatáron belül van.

Aki abszolút pozitív csalódás, Adél, aki rendszeresen szembe megy a fiúkkal, és

nem hajlandó egy poén kedvéért olyan szavazatot adni, amivel nem ért egyet. Respect.

Lassan közeledik a tábor, de a jövő héten még mindig az előválogatók lesznek. Valahogy kibírjuk ezt az egy hetet. Végszó helyett nézzétek meg a tegnap talán leígéretesebb fellépőjét. Igen, egy raper. De hát aki jó, az jó.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Eldőlt, hogyan köszön el a nézőktől a Cobra 11

A Cobra 11 1996-ban indult Németországban és sokáig Európa egyik legnépszerűbb szériája volt.

Link másolása

hirdetés

Egy, a sorozat hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóból kiderül: egy 90 perces filmmel ér véget a népszerű akciófilm-sorozat, a Cobra 11 – írja a SorozatWiki.

A Cobra 11 1996-ban indult Németországban és sokáig Európa egyik legnépszerűbb szériája volt. A sorozat eleinte Magyarországon is kimagasló nézettséget hozott az RTL Klubon, mára azonban a korábbiakhoz képest kevesebben követik a szériát.

A sorozat 26., egyben utolsó évada idén nyáron ért véget Németországban. A produkcióban szereplő Pia Stutzenstein egy, az Alarm für Cobra 11 hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóban jelentette be, hogy egy 90 perces filmmel fejezik be a Cobra 11-et.

Arról egyelőre nincs hivatalos információ, hogy pontosan mikor vetítik le a zárófilmet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Ryan Gosling alakítja majd Kent az élőszereplős Barbie-ban

Évek óta dolgoznak a filmen, aminek Margot Robbie lesz a főszereplője Barbie-ként.
Címkép: Northfoto - szmo.hu
2021. október 24.


Link másolása

hirdetés

Most kiderült, hogy a 40 éves, Oscar-díjra jelölt Ryan Gosling lesz Ken, Barbie pasija. Greta Gerwig rendezi a filmet a Noah Baumbach-kal közösen írt forgatókönyv alapján. A cselekményről még nem lehet tudni semmit, csak a Deadline infói vannak, amelyek szerint nem egy klasszikus Barbie-történetre kell számítani.

Barbie szerepére egyébként nem volt könnyű színésznőt találni, először úgy volt, hogy Amy Schumer játssza majd, majd Anne Hathaway volt a képben, de mindketten visszamondták. Utánuk jött Margot Robbie, akit az Öngyikos osztagból és a Wallstreet farkasából ismerhetünk a leginkább. Eleinte Gosling se akarta elvállalni Ken szerepét, de a Mattel Films ragaszkodott ahhoz, hogy csak ő lehet Ken, így végül aláírta a szerződést.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: