„Egy balerinába oltott szuperhőst látunk” – a Jégvarázs szintet lépett a második részre
Magyarországon még petíció is született azzal a címszóval hogy „ne változtassák leszbikussá” a hercegnőt. Több mint 300 ezren alá is írták. Erre azonban, feltéve, ha valaha megtörténik, még várni kell. Olyannyira, hogy Amerikában már azt találgatják, mi van, ha aszexuális?
Kit érdekel egy animált figura szexualitása? Kétségkívül sok mindenkit. Feltehetően a Jégvarázs készítőit is. Megfigyelhető ugyanis, hogy a diverzitásra kifejezetten sokat adnak. Annak ellenére, hogy a történet feltehetően réges-régen, egy északi fjordon játszódik, Arandelle népe genetikailag sokszínű, nemcsak szőke és kékszemű embereket találunk közöttük, de feketéket, barnákat és eszkimókat is. És ez miért jó?
Mert a világon nem csak szőke és kékszemű Disney-hercegnők élnek, nagyon sok és nagyon sokféle kisgyerek nézi ezt a mesét, és mind szeretné azt érezni, hogy ez róla is szól.
A Jégvarázs II. másik aktualitása az elvarázsolt erdő környezetének feldúlása. A hatalmas, mágikus folyót egy gáttal torlaszolják el, indokolatlanul pusztítva ezzel a természetet. Az elemek szellemei ezen felbőszülnek és megbosszulják az ellenük elkövetett támadást.
A mese üzenete ezúttal is egyértelmű. Nincsenek gonoszak és rosszfiúk, az emberi kapzsiság az, ami eltávolíthat minket egymástól és elszigetel a természettől. Elődeink hibáját nem gyengeség felismerni és jóvá tenni. A szeretet pedig mindenben „támaszt nyújt”.