hirdetés

"Eddig eljutni volt a könnyebbik fele" – mondja Tóth Barnabás Oscar-esélyes rövidfilmjéről

Az Újratervezés sikere után most itt a Susotázs, ami felkerült az Oscar-jelölt rövidfilmek shortlistjére. A tolmácsok világába kalauzoló vígjáték rendezőjével beszélgettünk.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2018. december 27.

hirdetés

Tóth Barnával még egészen a pályánk kezdetén sodort össze az élet, 1998-ban, korai jeleneteim egyikét adták elő Fenyő Ivánnal egy tévéműsorban, amelybe a Humorfesztivál egyik győzteseként hívtak meg. Szó volt egy közös kabarétársulat létrehozásáról is. Ez utóbbi sajnos nem valósult meg, de azóta is figyelemmel kísérem a pályáját.

A Rózsaszín sajt és az Újratervezés után újabb rövidfilmet készített, a Susotázs egymás után nyeri a fesztiváldíjakat, és bekerült a 10 rövidfilm közé, amelyik esélyes az Oscar díjra.

- Mesélj kicsit a film létrejöttéről!

- Maga az ötlet alighanem egy konferencián jutott eszembe. A film ugyanis a szinkrontolmácsok világában játszódik egy szakmai konferencián, ahol a magyar fülkében a két tolmács rájön, hogy csak egyvalaki hallgatja őket, a magyar csatornát. Amikor kitaláltam, hogy erről fog szólni a filmem, elkezdtem tanulmányozni a tolmácsok világát, beszéltem szakemberekkel, elmentem konferenciákra, és ez alapján írtam meg a forgatókönyvet. A vígjáték maga 16 perc.

hirdetés

- Ha jól tudom, a film címe is egy tolmács szakkifejezés.

- Így van. A susotázs szó, ellenőriztem, magyarul, angolul és franciául is használatos, különböző írásmóddal. A chuchotage francia szó eredetileg, és azt a technikát takarja, amikor a tolmács az alany mellett ülve a fülébe súgja a hallottakat, például egy vacsoraasztalnál.

– Mikor mutattátok be, és milyen volt a fogadtatása?

- A film márciusban, a Friss Hús fesztiválon debütált.

Azóta negyvenkét fesztiválon szerepelt, kereken húsz díjat szerzett, és a nézőknek mindenütt tetszett.

Sokszor kiemelik a férfi főszereplőt, Göttinger Pált, aki már két díjat is nyert. Pirisi László szerezte a zenéjét, Másik Szőke András az operatőr, és persze állandó alkotótársam a feleségem, Lisztes Linda. A további főszereplők pedig Osvárt Andrea és Takács Géza. A producerek pedig Kuczkó Andrea, Rajna Gábor, Sipos Gábor és Tóth Lajos.

VIDEÓ: Így készült a film

- Mi kell ahhoz, hogy egy rövidfilm pályázhasson az Oscar-díjra?

- Ahhoz, hogy egy rövidfilm kvalifikálhasson az Oscar-díjra, vagy el kell nyerni bizonyos díjakat bizonyos fesztiválokon, vagy pedig az szükséges, hogy egy Los Angeles-i mozi legalább egy héten keresztül műsorra tűzze. Ez utóbbit teljesítette a Susotázs, ezért beneveztem. Három hónapig teljes csend volt, és néhány napja jött a hír, hogy a száznegyven kvalifikált filmből a legjobb tízbe jutott a film. Január 22-én tovább szűkítik a listát ötre, és az az öt már hivatalos Oscar jelölt, ami azt jelenti, hogy mindenki mehet a gálára. De erre csak ötven százalék esélyünk van.

- Mekkora a respektje annak, hogy egy kisfilm az Oscar shortlistre kerül?

- Sokkal nagyobb, mint gondoltam. Igaz, filmesként én is figyelemmel követtem, hogy ki került shortlistre, de hát nekem a film a szenvedélyem. De meglepően sokan felfigyeltek a dologra. Évente harmincezer kisfilm készül a világon, abból kerültünk bele a legjobb tízbe.

- Úgy érzem, Magyarországon az Oscar kicsit lenézett díj, egészen addig, amíg nem magyar nyeri, mert abban a pillanatban a világ legrangosabb díjává válik. Te hogy látod, mi a valós presztízse az Oscarnak a magyar filmes szakmában, és Te személyesen mit gondolsz róla?

- A filmes szakmában szerintem nagyon nagy a presztízse, bár a közgondolkodásban kicsit amortizálódott. Az például nagyon érdekes, hogy a magyar sajtóban mindenütt ez a hír, hogy Nemes-Jeles László filmjét nem választották be, nem az, hogy a Susotázs bekerült a TOP 10-be. És ez annyira tipikusan magyar dolog: az a fontos, hogy mi nem sikerült. Van, ahol meg sem említik a cikkben, hogy mi bejutottunk. Ez amerikai gondolkozásmóddal és megközelítéssel felfoghatatlan. Egyébként a Szeretlek Magyarországnak hálás vagyok, mert azt, hogy az Újratervezés több mint egymillió megtekintésnél tart, sőt, lassan eléri a kettőt, az nem kis részben nekik köszönhető. Egy pozitív lap, amelyik többnyire a jót keresi.

VIDEÓ: Újratervezés

De visszatérve arra, hogy én mit gondolok erről a díjról... Számomra ez óriási dolog, én amúgy is mindig nézem éjszaka az átadókat. Nekem kicsit vallásos jellege van. Nyilván én is látom, hogy sokszor megkapják arra méltatlannak tűnő filmek is, de azért egészen más a helyzet nagyobb díjaknál.

A legjobb film, rendező, vagy a színészek díjazásánál nagyon erősen számít a pénz, ott a filmlobbi diktál. A kisfilmnél viszont tényleg az van, hogy fogtam, borítékba raktam, elküldtem. Igazi amerikai történet.

Sokkal demokratikusabb, kiegyenlítettebbek az esélyek.

- Mit gondolsz, az befolyásolja bármilyen irányba az esélyeket, hogy nem olyan rég magyar nyerte a díjat?

- Valamilyen szinten talán igen, majd a jelölés után kiderül. Én is most tanulom az egészet, és egyre bonyolultabbnak tűnik. Néha az az érzésem, eddig eljutni volt a könnyebbik fele, pedig a józan ész szerint most már semmit nem kéne tennem.

- Woody Allen azt mondta, ha ő írja, rendezi és játssza, az nem háromszor nehezebb, hanem háromszor könnyebb, mert nem kell megküzdenie a színésszel és az íróval. Te hogy vagy ezzel?

- Bár a legtöbb korai kisfilmben én játszottam, és a Rózsaszín sajtban is én voltam a főszereplő, azóta egy kockát sem forgattam magamról. Mások filmjeiben szerepeltem, és szeretek is játszani. Hogy könnyebb vagy nehezebb? Két oldala van a dolognak. Egyfelől való igaz, hogy jó egy olyan színész – én magam –, akit száz százalékig tudok kontrollálni, legalábbis azt hiszem. Viszont nem látom kívülről a képet, tehát vagy mindig visszanézem, amivel lassítom a munkát, márpedig egy forgatásnak minden perce méregdrága, vagy egyszerűen nem látok dolgokat. Mindenesetre most nincs is olyan tervem, amiben én szerepelnék, bár azért nem is zárom ki, hogy a jövőben lesz ilyen.

VIDEÓ: Rózsaszín sajt

- Te amúgy szereted visszanézni a filmjeidet vagy az alakításotokat?

- Bevallom, igen. Sosem értettem azokat az alkotókat, akik nem nézik vissza a filmjeiket, vagy egyenesen utálják őket.

Lehet, hogy a filmjeim nem tökéletesek, de a hibáival együtt szeretem őket, mint a gyerekeimet.

Erről jut eszembe, most készítettem egy nagyjátékfilmet, Akik maradtak a címe. F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyvét adaptáltuk forgatókönyvre Muhi Klárával közösen. A lényeg, hogy összevágtam egy kis klipet a filmből az első napok anyagából, elvittem a főszereplőknek, és megkérdeztem, szeretnék-e megnézni, de egy emberként hördültek fel, hogy dehogy.

- Meg lehet Magyarországon élni abból, hogy valaki filmeket készít? És most nyilván nem a zsebedben akarok turkálni, de kívülről nézve ez az egész egy óriási lutrinak tűnik.

- Nagy lutri, jól látod. Nem is kizárólag ebből élek. A Momentán Társulat alapító tagja vagyok. És a filmnek is van egy alkalmazott művészeti oldala. Reklámfilm, sorozatok, van, hogy asszisztens vagyok külföldi filmben, de például Mi kis falunkat is forgattam a nyáron. Tehát végül is meg tudok élni belőle, de ez korántsem azt jelenti, hogy mindig azt csinálok, amit szeretnék.

- Az országban zajló kulturkampf jegyében az utóbbi időben sokan bírálták a Filmalapot és Andy Vajnát, többek között azért, mert nem készül elég magyar történelmi film. Erről mit gondolsz?

- Szerintem ezek fölösleges, igazságtalan támadások. Elég sok történelmi film készül, most is forgatnak egy többmilliárdos projektet. Ez valami személyes csata Vajna ellen, vagy valamilyen politikai érdek húzódik a háttérben. Szerintem egy szánalmas politikai játszma. De abból a szempontból eredményes, hogy ha jól értem a fejleményeket, mostantól két filmablak lesz, tehát mint alkotó, duplára nő az esélyem. Sajnos a Filmalap eddig nem bízott meg bennem eléggé ahhoz, hogy támogassa a filmtervemet. Egyetlen kapott csak írásra támogatást, de azt is leállították. Nagyon remélem, hogy egy nap látnak fantáziát egy leadott tervemben. Úgy látom, hogy a magyar film helyzete nem rossz, szerintem előremozdulás történt az elmúlt öt-hat évben.

- Majdnem minden interjúban elmondod, hogy nem színész vagy, hanem improvizáló színész. Én viszont arra emlékszem, hogy amikor együtt dolgoztunk, Fenyő Ivánnal ketten imádtatok szívatni, és tulajdonképpen azt adtatok el nekem, amit akartatok, mindent elhittem nektek, mert olyan hitelesen adtátok elő, márpedig ez nagyon is színészet.

– Lehet, hogy ez álszerénykedésnek tűnik, de az biztos, hogy egészen más színészi képességeket igényel az improvizálás, mint az, hogy megírt szöveget adj elő. Nekem sokkal nagyobb rutinom van az előzőben. Kisgyerek korom óta improvizálok Földessy Margit színi stúdiójában, és 15 éve csinálom a Momentánban is.

Ha megírt szerepet játszom, és a szerep nagyon kívül esik a komfortzónámon, akkor nem biztos, hogy ki tudom hozni magamból a maximumot.

De ha olyan szerep, ami közel áll hozzám, akkor azért működik. Most a közelmúltban szerepeltem egy amerikai és egy indiai mozifilmben is, és a rendezők elégedettek voltak velem. December 7-én mutatták be az Aaron című indiai filmet. Körülbelül 5 millió nézőt várnak, az alatt csalódottak lennének.

- Betörsz Bollywoodba?

- Nem, ez nem bollywoodi film. Habár ez is Mumbaiban készült, de független film.

- Egyébként a filmjeidben nem adsz teret az imprózásnak?

- A próbafolyamat során használom. Amikor leülünk, átmegyünk a szövegen, de sokszor nincs is még megírva, aszerint írom meg, hogy a próbán mit rögtönöztek a színészek. Például a Susotázsban is van egy jelenet, egy nagymonológ, amit Göttinger Pali próbán elmondott szavai alapján írtam meg. De a forgatáson már nincs improvizáció, mert nincs rá idő.

- Egyszer Badár Tomit kérdeztem arról, mi van akkor, ha egy trükk nem jön be, ha elrontja. És azt mondta, hogy ha el is rontja, azt csak ő tudja, a közönség nem veszi észre. Nálatok ez hogy van? Mert azért a Momentán is tulajdonképpen egy nagy bűvészmutatvány.

- Nálunk a közönség nagyon szereti, ha hibázunk. Ugyanis tudja, hogy ez improvizáció, ezért nem csak megbocsájtják a hibázást, hanem támogatják.

Ez pont olyan, mint hogy a cirkuszban is megtapsolják azt az artistát, akinek a lába lecsúszik a kötélről.

Ráadásul az okos, tapasztalt és tehetséges kollégák, ha rálépnek egy hibára, erényt kovácsolnak belőle. Mivel ez egy jól láthatóan tényleg ott született improvizáció, duplán humoros. Az improvizációnak van egy sajátos humor mechanizmusa. Ha leírok egy improvizációs jelenetet, amin fetrengtek a nézők, és utána eljátsszuk, az már nem működik. Mint ahogy ha az impró előadás közben elsütsz egy szóviccet, az sem, vagy ritkán. Más a humora. Nálunk nem kimunkált poénokat várnak, hanem a pillanat varázsát.

VIDEÓ: Barnabásnak már van gyakorlata a köszönő beszédekben:

- Ha valaki most értesült csak a Susotázs létezéséről, hol tudja megnézni?

- Most nagyon eldugtuk a producerekkel, nagyon vigyázni kell mindennel, mert nagyobb a tét. Keresünk világforgalmazót, ezért jelenleg nem tudom mutogatni. De amint lehet, azonnal jelezni fogom és megosztom.

- Akik maradtak?

- Hivatalosan januárban lesz kész, valamikor január-februárban lesz egy házi bemutató, és mivel a főszponzor a Médiatanács volt, ezért a Duna tévén lesz valószínűleg a tévés premier. Utána pedig meglátjuk, mi lesz a sorsa.

- Van alternatív programod február 24-ére, amikor az Oscar gála van?

– A Momentánnal aznap este a Rendezők Viadala nevű estünk lesz az Ó utca 4-ben, az Impró színházban. Oscar díjátadó gálát rögtönzünk. Ha nem kerülök be a legjobb ötbe, akkor ott fogok fellépni. Ha jelölik a filmet Oscarra, akkor feleségemmel együtt igazoltan hiányozni fogunk erről az előadásról.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Radics Peti: „Ma már minden barom kimondhatja a véleményét, és ha kap egy lájkot, azt hiszi, igaza van”

A videós úgy gondolja: tökéletes eszköz lehet a csatornája, hogy segítsen vele az embereknek.
Rónyai Júlia. Fotó: Radics Peti/YouTube - szmo.hu
2021. január 23.

hirdetés

Radics Petit kíméletlen, társadalomkritikus humora tette az ország egyik kedvenc youtuberévé. Épp úgy élcelődik a legsötétebb Facebook-kommentelőkön, ahogyan Schobert Norbin, a Luxusfeleségeken vagy épp Orbán Viktoron - utóbbiról készült paródiáját eddig több mint másfél millióan tekintették meg. Érzékenyen nyúl ugyanakkor olyan témákhoz is, mint a depresszió, az öngyilkosság, vagy épp a közösségi média rejtett veszélyei. Egy rövidebb hiátus után visszatért, és azt ígéri: idén meghatározó időszak kezdődik a csatornája történetében. 

Már 13 éve vagy jelen a YouTube-on, mostanra pedig közel 800 ezer feliratkozód van. Hogy érzed, mennyiben változtak a tartalmaid ez alatt az idő alatt? Más-e ma youtubernek lenni, mint a legelején?

A jelenlegi csatornám 8 éve fut. Ezelőtt volt még két fiókom, de ezeket törölte a platform. A második törlésnél volt 8 ezer feliratkozóm, ott majdnem abba is hagytam az egészet, nagyon lesújtott. Akkoriban még nem voltak nagy terveim ezzel az egésszel, pusztán a magam örömére és emberek szórakoztatása miatt csináltam, de azért felszökött a vérnyomásom.

Ha van egy szerelemprojekted, egy nagyon kedves hobbid, amit valaki vagy valami ellehetetlenít, akkor morcos leszel.

Pedig akkoriban még szó nem volt arról, hogy ebből pénzt is lehet keresni. Maximum külföldről lehetett hallani erről legendákat.

2021-ben furcsán hangozhat, hogy valaki csak azért volt jelen a YouTube-on, mert szeretett volna ökörségekkel szórakoztatni, mindenfajta hátsó szándék nélkül. Pedig sokan így voltunk, sőt, vagyunk is ezzel a mai napig. Ha valami megmaradt abból az időszakból, az a hobbi, a szerelemprojekt.

hirdetés

A mai napig ugyanazzal a szeretettel állok neki vágni, forgatni, mint 10 éve. Annyi a különbség, hogy ma már pénzt is kereshetek ezzel. Illetve, hogy ennyi követő mellett már nagyon meg kell gondolni, hogy mit mondasz, mit adsz ki a kezeid közül. Egy életre megjegyzik az emberek, ha hibázol. Ha indulatból gyártasz le egy videót, amiben valakit kritizálsz, könnyen baj lehet belőle. Ma már mindent át kell gondolnom, még a poénokat is: ha kérdőjeleket hagyok magam után, belekapaszkodnak az úgynevezett „trollok”, és most már nem 50 ember veszi magára a 800-ból, hanem 50 ezer a 800 ezerből. Ettől függetlenül ugyanúgy beleállok megosztó témákba, de azt tudatosan és átgondoltan teszem.

Számtalanszor felmerült veled szemben a vád, hogy sokat káromkodsz, ezzel rossz példát állítva a - sok esetben nagyon fiatal - követőid elé. Emellett kendőzetlenül beszélsz bizonyos társadalmi jelenségekről. És még a hajad is sétál! Van olyan kritika, amit megszívleltél?

Meglepődnél a statisztikán, hogy mennyi 20-50 közötti, és mennyi 18 év alatti felhasználó követ. Nyilván követ sok fiatal is, de nem hiszem, hogy tőlem fognak megtanulni káromkodni. Egy gyerek az utcán cifrább ocsmányságokat hall, mint nálam bármelyik videóban. Nem érzem azt, hogy az én felelősségem lenne. Elkezdtem anno egyfajta tartalmat gyártani, nem hiszem, hogy nekem kellene alkalmazkodni a felnövekvő generációkhoz.

Úgy gondolom, a szülő dolga lenne odafigyelni a gyermekeikre, hogy mit néznek az interneten.

Ugyanúgy, ahogy nekem kiskoromban megtiltották, hogy megnézzem a Rémálom az Elm utcában filmeket. Vannak erre ma már remek módszerek. Hozzáteszem, hogy már messze nem káromkodok annyit a videóimban, mint mondjuk 5-6 éve: most már nem „lételem”, hanem akkor van használva, amikor kell. Ezzel együtt ezt szerintem soha nem fogom tudni levakarni magamról. Mindig én leszek a káromkodós videós, akármit csinálok, ez a kritika mindig betalál.

Amit a szívemen viselek, az az, hogy mennyire érzékeny világot élünk 2021-ben. 13 éve még simán lehetett viccelődni a romákkal, simán kimondhattad, hogy „cigány”, nem sértődött meg senki. Ma már nem parodizálhatsz akármit, mert mindenféle fajgyűlölő nácinak állítanak be.

Pár éve még simán lehetett Istennel poénkodni, vagy a melegekkel. Ma már nem, mert még az is megsértődik, akinek köze nincs a fent említettekhez.

A politika most éli fénykorát, hiszen itt van a Facebook. Minden barom kimondhatja a véleményét, és ha kap egy lájkot a hozzászólására, azt hiszi, igaza van. Abban a tudatban él tovább, hogy ő nem hülye, és tolja tovább a f.ságait. Na, ha őket ki mered parodizálni… addig élsz! Mondjuk én még szerencsére élek. Imádom őket.

Paródiákkal váltál népszerűvé, de a puszta szórakoztatás helyett egyre gyakrabban foglalsz állást megosztó témákban is. Például Schobert Norbi és Szabó Péter, “a közhely királya” is megkapta tőled a magáét. Tudatos ez az irányváltás?

Mindig kimondtam a véleményemet az éppen aktuális dolgokról. Volt, amikor egy szinkronparódiában egy karakter szájába adtam a mondandóm, és volt, hogy arccal bele a kamerába. Szóval ez nálam mindig jelen volt, valamikor burkoltan, valamikor nyíltan, kőkeményen bele a néző arcába. Pár éve kezdtem erőteljesebben nyomni, amikor bejött a „Facebook üzeneteim” sorozat. Ott már azért mindenhez volt egy-két szavam. Még ha nem is világmegváltó gondolatokat, de valamit átadtam magamból.

Nagyot ment, több mint másfél millió megtekintést ért el az “Orbán Viktor egy napja” című paródiád, aztán az erre készült parádés reakciókat is összeszedted. Miért álltál bele ebbe? A Harry Potter átszinkronizása után, gondolom, senki nem írt volna rád, hogy megöli a (valójában nem is létező) kutyádat…

Az a helyzet, hogy már a videós pályafutásom kezdetén is nyíltan belementem a politikába. Rengeteg videóban parodizáltam az egész rendszert, például a Csernobil átszinkronizálásban, az Orbán és Putyin beszélgetős paródiában, a választások előtt is csináltam egy parlamenti vita paródiát, szóval mondhatjuk, hogy benne vagyok rendesen. Az tény, hogy a legutóbbi Orbán paródiám hatására sok ember megmozdult. Egész szélsőséges irányba ment át az egész, és akkor már nem volt olyan vicces a dolog. De azon a mai napig kacagok, hogy amikor az ember már nem tud mivel érvelni, a hajamat kritizálja, vagy azt, hogy van rajtam 20 kiló felesleg. Szerencsétlen nem létező kutyámat is miért kellett bántani? A szomszéd azóta se köszön…

A „miértagyurcsányjobbvót?” kérdésektől meg már a falra mászok. Aki nem szereti Orbán Viktort, az tuti Gyurcsány fanatikus. Ha viszont elmondod nekik, hogy egyikük politikájával se tudsz azonosulni, összeomlik a rendszerük. Ez a két véglet létezik, ha nem tartozol egyikhez se, valószínűleg földönkívüli vagy!

Eddig 17 részes sorozatot szenteltél a neked érkező legprimitívebb üzeneteknek, a hasonló posztokat pedig a “Facebook idióták” sorozat gyűjti. Amit itt látunk, hallunk, szinte hihetetlen. Van, ami a fantáziád szüleménye, vagy tényleg ennyire hülyék (is lehetnek) egyes emberek?

Az emberek vérig sértődtek a Last of Us 2 videójáték története miatt, és a játékbeli karakterek szinkronhangjait halálosan megfenyegették. Esmeraldának lóvét gyűjtöttek a szemműtétjére. A Trónok Harcában a Joffrey karakterét alakító színészt, Jack Glessont az utcán köpték le. A Star Wars színésznőjét, Kelly Marie Trant az őrületbe kergették, mert nem tetszett az embereknek a karaktere.

Igen, tényleg lehetnek ennyire hülyék az emberek, és szerintem még nem láttunk semmit. Most indul csak a buli, hogy mindenkinek hirtelen fene nagy önbizalma lett.

Mintha épp ez ellen az ostobaság ellen szállnál harcba, már csak azáltal is, hogy közzéteszed a legsúlyosabb, néha tragédiává fajuló példákat, mint az online zaklatás miatti öngyilkosság. 

Próbálom szórakoztató köntösbe bújtatni ezeket a témákat, hogy aztán egy éles váltással elkezdjünk komolyan beszélni a dologról. Olyan világban élünk, ahol az ember bátran kiteregeti a saját magánéletét a közösségi oldalakon. Mit evett, hol nyaralt, hova megy másnap este 7-kor egyedül, satöbbi.

Sose lehet tudni, hogy ki figyeli a dolgainkat. Nagyon otthon érezzük magunkat a Facebook-on, de bele sem gondolunk, hogy kik követnek minket ezeken az oldalakon és várják nyálcsorgatva a lehetőséget, hogy mikor tudnak elkapni az utcán.

Vagy például lenge ruhában teszel ki képet magadról - aztán csodálkozol, hogy fent vagy szexoldalakon, utána pedig csak szégyenkezel. Nagyon sok naiv lány van, aki megbízik egy ismeretlen pasiban, akivel kettő napja beszélget a Tinderen, és elküldi neki a legintimebb képeit, videóit. Aztán rá pár napra kiderül, hogy egész jól megszedte magát a srác pénzzel fizetős pornóoldalakon. Sajnos ilyenkor döbben rá az ember, hogy mennyire elengedte magát, és hogy milyen kár volt vakon bízni mindenben és mindenkiben, aki küldött egy mosolygós szmájlit és elsütött egy jó poént. Aztán amikor kirúgnak az állásodból, már csak szívod a fogad, mert sehova nem vesznek fel. Mert aki utánad néz, "rájön", hogy egy k.va vagy. Hiába nem vagy az. Az ismerőseim közt is vannak, akik így jártak, én pedig végignéztem a szenvedésüket.

Csak annyit tehetek, hogy néha beszélgetek erről a nézőimmel, hátha valaki hallgat rám és komolyabban veszi az online világ veszélyeit.

Rendszeresen kapsz fenyegetéseket, amiknek a többsége komolyan vehetetlen. Habár a neveket általában kitakarod vagy megváltoztatod, származott-e már jogi vagy egyéb problémád belőle, hogy a posztokat közzétetted?

Problémám még nem volt belőle. Vagy nem látták a sorozatot a főszereplők, vagy ha látták is, fel se fogják, hogy ők vannak benne. Egy-két alkalom volt, amikor rám írtak, de csak elismerték az igazamat. Megköszönték, hogy kitakartam a nevüket, mert nagyot égnének, ha kiderülne, hogy ők voltak azok. Ha mindenkinek kitenném a nevét, olyan cyberbullying hadjárat kezdődne a sok ezer néző által, hogy az viszont már jogi problémákat okozna. De ha nem lennének jogi következmények, akkor se tenném.

Inkább mondják azt, hogy kamu az egész sorozat, amiért nem mutatom a neveket, vagy megváltoztatom őket, mint hogy embereket csináljanak ki az elvakultabbak, akik azon élvezkednek, hogy valaki jóval gyengébb értelmi képességekkel rendelkezik, mint ők.

Ha kiemelek valakit, például a Facebook üzenetekben, azért teszem, hogy tudjunk beszélgetni a problémáról, amit képvisel az egyén. De semmiképp se névvel, személyi igazolvánnyal, adóazonosítóval meg TB-vel teszem.

Egész más irányvonalat képvisel például “A gonosz barát”, amiben azt mutatod be, hogyan tereli az embert a depresszió az öngyilkosság felé. A mentális egészség egyébként is visszatérő témád, korábban a pánikbetegségről készítettél videót. Mi motivál arra, hogy ezekről a témákról nyíltan beszélj a követőid előtt?

A saját tapasztalataim alapján készítem el ezeket a videókat. Amikor én beleestem ezekbe a helyzetekbe, nem volt mögöttem senki, aki értette volna a problémámat. Hisztinek fogták fel, vagy csak próbáltak együttérzően sablontanácsokat adni. Én, aki átestem ezeken, tapasztalatból tudok segíteni embereknek. Persze, minden probléma más, nem mindenki ugyanúgy van bekötve. Nem biztos, hogy az ami nekem segített, a nézőnek is fog, de egy próbát mindenképpen megér.

Lelkiismeretes, empatikus fickónak tartom magam, ha tudok segíteni, megpróbálok. Erre tökéletes eszköz a csatornám. Ha csak egy embernek tudok segíteni, máris megérte.

Legutóbb új arcodat mutattad meg a karácsonyi videódban is, ahol - részben - a fiatalabb korosztályt szólítottad meg egy fiktív gyerekműsor keretében. Egy megható, személyes élményedet mesélted el a családdal és az ajándékozzásal kapcsolatban. Hogy látod, átmennek az ilyen “társadalmi célú üzenetek?”

A közönség visszajelzése alapján igen. Szeretik, amikor a humor mellett néha egy kicsit komolyabb dolgokról beszélek, totál viccmentesen, a saját stílusomban, nem szájbarágósan. Úgy gondolom, soha nem fogok tudni az összes nézőmre hatni, ami nem is probléma, hisz mindannyian mások vagyunk. Itt is csak azt tudom mondani, ha pár ember kicsit máshogy kezdi el nézni ezt az egészet, megérte a videót elkészíteni. Számomra nagyon személyes ügy ez, mindenképp szerettem volna beszélni erről nyilvánosan is.

Korábban ápolóként dolgoztál, aztán otthagytad ezt a munkakört. Egy időre a videózástól is visszavonultál, de most újra gőzerővel dolgozol. Hogyan képzeled el a jövőt: tartalomgyártóként, teljes munkaidőben, vagy esetleg visszatérnél még valaha az egészségügybe?

4-5 éve a tartalomgyártás a főállásom. Emellett persze foglalkozom mással is, kreatív igazgató vagyok, reklámzeneszerző, illetve zeneszerző, hiszen a saját zenei projektemmel is foglalkozom (remélem, idén ki tudom adni a lemezemet). Az egészségügybe meg bármikor visszamennék, ha nem 24 órából állna egy nap. Nagyon szerettem ott dolgozni.

Az idei év mindenképp a csatornám megújulásáról fog szólni, és szépen lassan elhagyom azokat a tartalmakat, amiket a YouTube már nem igazán kedvel (a szinkronparódiákat). Egy olyan vonalon indulok el, ami a csatorna történelmében talán a legmeghatározóbb időszak lesz. Meglátjuk. Rajta vagyok!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

„Az egész gyerekkorom egy hazugság volt” - bizarr elmélet terjed Az oroszlánkirályról

Mi történt Mufasával, miután agyontaposta a gnúcsorda? Egy srác megdöbbentő teóriával állt elő a TikTokon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 25.

hirdetés

Meglehetősen durva elmélet kapott szárnyra Az oroszlánkirály című rajzfilmmel kapcsolatban a közösségi médiában. Egy TikTok-felhasználó szerint ugyanis lehetséges, hogy miután Mufasa meghalt, Zordon megette a holttestét - számolt be róla a Daily Mail.

Egy Christian Jones nevű fiú készített egy videót arról, hogy szerinte furcsa, hogy nem derült ki, mi lett Mufasa holttestével.

A legutolsó jelenet, amiben láthatjuk az állatok királyát az, amikor a kis Simba odamegy a földön fekvő, halott apjához és konstatálja, hogy sajnos nem élte túl azt, hogy agyontaposta a gnúcsorda.

VIDEÓ: Mufasa halála Az oroszlánkirályban

A tiktokos azt feltételezte, hogy esetleg valamilyen állat elfogyasztotta az oroszlánkirály holttestét, de mint az a Google-kereséseiből kiderült, semmilyen állat, még a hiénák sem esznek oroszlánt. A ragadozóknál viszont szokás, hogy felfalják az elpusztult riválisukat, hogy ezzel demonstrálják a dominanciájukat. Ez tehát az oroszlánoknál is előfordulhat.

hirdetés
Az oroszlánkirályban pedig van egy jelenet, amiben Zordon jókedvűen játszadozik egy koponyával a barlangjában, ahol csontok is hevernek a földön.

A srác ezután rákeresett arra a Google-ben, hogy hogy néz ki az oroszlánok koponyája, és meglepő hasonlóságot lát a rajzfilmben látott koponyával.

Ezzel pedig arra utal, hogy lehetséges, hogy a Zordonnál lévő csontok Mufasa maradványai, vagyis a gonosz testvér megehette bátyját a halála után.

@classyking0

Me and @notalexislol just figured this out ##fyp ##foryou ##lionking ##simba ##mufasa ♬ Browser History OST - Jai P.

Christian videóját rengetegen megnézték már, a TikTokon több mint 200 ezren megosztották, 2,4 millióan lájkolták és 56 ezer kommentet írtak hozzá, aztán a Twitteren is futótűzként kezdett terjedni.

Az oroszlánkirály az egyik legikonikusabb Disney-film, amit rengetegen láttak gyerekként, az egyik legemlékezetesebb és legszomorúbb jelenete pedig egyértelműen Mufasa halála, így nem meglepő, hogy sokakat érzékenyen érintett ez a bizarr elmélet. A kommentek alapján pedig a többség hisz is benne.

"Még sosem döbbentem meg ennyire."

"Zordon gonosz. Tuti, hogy ezt tette. Bármilyen gaztettre képes."

"Zordon már hivatalosan is a leggonoszabb rajzfilmes karakter."

"Úristen, most még jobban utálom Zordont."

"Az egész gyerekkorom egy hazugság volt."

Persze akadnak olyanok is, akik nem hiszik el ezt a teóriát. Egyikük azt írta, hogy a Zordonnál lévő koponya valószínűleg egy páviáné lehetett, Mufasát pedig szerinte annál a folyónál temették el, ahol Simba is volt már. Egy másik kommentelő szerint pedig hülyeség, hogy semmilyen állat nem eszi meg az oroszlánt. Ezt a véleményt osztotta egy harmadik hozzászóló, aki azt írta, a hiénák például mindent képesek elfogyasztani. Az oroszlánokat azért nem tudják általában megenni, mert azok rendszerint nem egyedül halnak meg, a falka pedig nem engedi, hogy szétcincálják elpusztult társuk holttestét.

Az biztos, hogy sokakat gondolkodásra késztetett ez az elmélet az egyébként idén már 27 éves(!) rajzfilmről. Szerintetek mi lehet az igazság?

A sokak által szeretett rajzfilm élőszereplős változatát 2019-ben mutatták be, ezt írtuk róla:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

„Az összekötő szövegeim felét, ami kormánykritikus volt, eltüntették” – kifakadt az állami Raktárkoncertek egyik fellépője

A Hétköznapi Csalódások frontembere szerint durván cenzúrázták a fellépésüket, ahol lehetett, „Soros” feliratú pólóját is kivágták.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 25.

hirdetés

Kivágták a milliárdokból finanszírozott állami Raktárkoncertek egyik fellépőjének filmjéből az énekes "Soros" feliratú pólóját és a zenekar több kormánykritikus számát is. A Hétköznapi Csalódások frontembere elmondta az RTL Híradónak, hogy szerinte cenzúrázták a fellépésüket.

Megyeri Ferenc, a pécsi punkzenekar énekes-szövegírója évek óta a Soros-feliratú pólóban látható a zenekar fellépésein. Ezt vette fel a Raktárkoncertek nevű, kormány által finanszírozott koncertsorozat alkalmából is, de a róluk készült filmben már ez nem látható.

Elmondása szerint:

"Szóltak fentről, hogy le kéne vetni a pólót. Én olyan két másodperc gondolkodás után azt mondtam neki, hogy nem. Kérdezte, hogy biztos, hogy nem? Mondtam, hogy biztos, hogy nem. Erre akkor visszament oda a megbízókhoz vagy a cenzorokhoz, és akkor egy pár perc gondolkodás után úgy döntöttek, hogy mehet a produkció. Persze ilyen csonkán ment le az egész aztán a végén"

- mesélte.

A filmben végül csak pár pillanatra lehet látni a szöveget, mert úgy mutatják az énekest, hogy a pólója nem látható. Ám nem csak ez tűnt el.

hirdetés
Az énekes szerint a dalaik egy részét is kivágták,

pedig előzetesen egyeztették, hogy mit fognak játszani. Sőt, az összekötő szövegeinek a felét, "ami kormánykritikus volt, vagy esetleg az Orbánékat egy kicsit faragta, ezeket eltüntették".

A Raktárkoncert sorozat azzal a céllal készült, hogy ezzel pótolják a zenészeknek az elmaradt fesztiválok és klubkoncertek miatt kieső bevételek egy részét.

A projekt az állami Antenna Hungáriához tartozik. A szervezést és a kommunikációs kampányt azonban alvállalkozókra bízták. Balásy Gyulának arra a két cégére, amelyek évek óta szinte kizárólagos nyertesei a milliárdos állami kommunikációs keretpályázatoknak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Banánnal kaszabol a harcos - Minden idők legrosszabb akciójelenetei

Ezt biztos, hogy nem bírod ki röhögés nélkül. Chuck Norris meg sírva fakadna.
Szajki-Vörös Adél, fotó: YouTube - szmo.hu
2021. január 23.

hirdetés

A hétvégi ellazulásban segíthet nekünk néhány viccesen rossz akciójelenet. Bevallhatom, a válogatásunkban szereplő jelenetek megtekintésekor mi sem bírtuk ki röhögés nélkül. A legtöbbjüket a lehető legnagyobb komolysággal készítették az alkotóik, Hollywoodot próbálván utánozni, de nem állt rendelkezésükre gyakorlott szakember, aki  már vezényelt ilyen jeleneteket. Vagy csak azt gondolták: á, nem is kell ahhoz expert, hogy egy ilyen képsort profin megcsináljunk. Főleg ázsiai filmek kerültek be a válogatásba, úgy látszik, ők állnak a leglazábban a műfajhoz.

8. Bunyó a sziklák között - Shera (1999)

Mithun Chakraborty indiai filmsztár munkásságából két remek jelenet is felkerült a listánkra. A 70 éves sztár eddig több mint 300 filmben szerepelt, ez pedig az 1999-ben bemutatott Shera című akciófilm egyik legjobb jelenete. Nehéz elhinni, hogy ezt komolyan gondolhatták az alkotók, pedig nagyon úgy tűnik. Ami igazán viccessé teszi az egészet, az a hangeffektek abszolút borzasztó használata - talán ennyire bénán még sehol nem láthattunk ilyet. A kedvencünk az a pillanat, amikor a jelenet elején Mithun a kezét karatés kéztartásba helyezi, a másik cipőtalpát próbálja visszanyomni, illetve amikor újra és újra visszapörgetik a szaltózást, hátha így hatásosabb lesz a gagyin felvett bunyó.

7. Kirk vs. Gorn - Star Trek (1967)

Kicsit igazságtalan egy 67-es sci-fibe belekötni, ezért elnézést a rajongóktól, de ez a jelenet nem csak attól béna, hogy az idegen gorn fajhoz tartozó óriásgyík jelmeze nem sokkal hat ránk erősebben, mint Süsü kinézete, hanem maga a bunyó annyira hiteltelenül lassú, mintha csak véletlenül a jelenet gyakorlását vágták volna be egy sorozatepizódba. Mai szemmel ezt egyáltalán nem lehet komolyan venni egy percre sem. Mintha két nyolvcanéves nyugger küzdene egymással az idősek otthonában. A jelenet az 1967-ben képernyőre került sorozat második évadának Arena című epizódjából való.

hirdetés
6. Bunyó a Kicsi Énnel - KicsKicsikém - Sir Austin Powers 2. (1999)

Mivel ez egy vígjáték, így a verekedős jelenet is a vicc kedvéért készült. Egyébként is szűk a mezsgye a legviccesebb és legrosszabb akciójelenetek között, és ebben talán mindkét irány felfedezhető. Kedvencünk az, amikor a Kicsi Én ráharap Austin Powers micsodájára. Természetesen a jelenet szándékosan rossz, kifigurázza az unalomig látott verekedős szcénákat.

5. Lámpával verekedős - Singham (2011)

A Singham című indiai film két jelenetével is képviselteti magát a listán. Ebben egy utcai díszlámpát rángat ki főhősünk a helyéről, és a rosszfiúkat ezzel le is győzi. Imádnivaló, amikor lassított felvételen szalad "félelmetesen" a gömb alakú eszközzel, majd utoléri a száguldó autót és egyetlen mozdulattal letéríti az útról. Itt is a feldolgozás módja teszi igazán röhejessé a jelenetet: a fizika szabályait teljesen félretéve, furcsa beállításokkal, furcsán összevágva egy alig követhető eseménysort mesélnek el.

4. Sziklák között ijesztgetés - Main Aur Mera Hathi (1981)

Ismét Mithun Chakraborty egyik filmje, a korábbi jelenetnél még röhejesebb. A képsor attól vicces és egyben borzasztó, ahogy a két szereplő úgy tesz, mintha verekednének, de közben egyértelműen látszik, hogy nem is érnek egymáshoz a kezükben lévő láncos harci eszközökkel. Ilyet a játszótéren szoktunk látni 5-6 éves kisfiúk előadásában. Ezt tényleg nem lehet nevetés nélkül végignézni. 

3. Meghalós jelenet - Karateci Kiz  (1973)

Azt hiszem, ilyen rosszul még sohasem játszotta el senki a halált filmben. Attól annyira vicces, hogy mindig már épp majdnem meghal a szereplő, de ekkor kap egy újabb lövést, amitől újra nagy erőkkel és beleéléssel kezd el haldokolni, mintha csak újra az első lövést kapná. Tulajdonképpen az történik, hogy a Bülent Kayabas nevű színész minden lövésnél eljátssza ugyanazt, ugyanazzal az ordítással. Valószínűleg a rendező kérte tőle ezt, ő meg szegény csak tette a dolgát. Hát így járt.

2. Autós lelövés - Singham (2011)

Még egy jelenet az Ajay Devgn főszereplésével készült Singham indiai akciófilmből. Ebben azt a filmes eszközt próbálták leutánozni, amikor az akciófilmekben egy izgalmas pillanatot elnyújtanak az alkotók - na de itt ez nem sikerült és inkább a nevetőizmainkat dolgoztatja meg. A főszereplő felé repülő autó sosem érkezik oda hozzá, mert újra és újra visszavágják időben, de a hülye is látja, hogy már tízszer meg kellett volna történnie. És aztán ahogy a hős kirántja az autóból a benne ülő embert, azon is inkább nevetnünk kell, pedig feltehetően nagy trüvájnak szánták.

1. Banánnal gyilkoló harcos - Hrudaya Kaleyam (2014)

Talán nem találhatunk ennél groteszkebb akciójelenetet, mint ebben az indiai filmben a banánnal gyilkoló katona esete. Hihetetlen, hogy ez egyáltalán valakinek eszébe jutott: "Nagy ötletem van, ölje meg az ellenséget egyetlen banánnal, vágja el a torkukat meg minden!"- hangozhatott a forgatókönyvírótól az óriási ötlet.

A szerző írásai itt olvashatók:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: