Dombóvári István: Hozzuk újra divatba a könyvet
- Maguk a novellák is a számítástechnika, az okostelefonok, kütyük, internet világába viszik az olvasókat. A laptopkönyv ötletéhez kezdtél direkt történeteket írni, vagy gyűltek a novellák, és valahogy úgy alakult, hogy mind ezt a témakört érintette?
- Érdekes kérdés. A laptopkönyv ötletét már tíz éve kitaláltam, és legalább ugyanilyen régen írogattam ezeket a történeteket, amelyek amúgy sehogy sem kapcsolódnak egymáshoz.
Eredetileg a laptopkönyvet egész mással szerettem volna megtölteni. Az lett volna a címe, hogy Kötelezők szuper röviden. A világ legjelentősebb műveit szerettem volna összefoglalni egy-egy lapon. Végül ez nem nyerte el a kiadó tetszését, úgyhogy parkoló pályára tettük, és utána jött az összes többi könyvem. Aztán lett volna gyerekkönyv.
Végül, ahogy gyűltek ezek a kis novellák, kitaláltam, hogy összekapcsolom az addig teljesen külön futó két ötletet.
- A történeteknek egy közös motívuma, vagy gondolati alapja, hogy az életünket mennyire hatja át a technika és az online lét. Te magad hogy viszonyulsz a kütyükhöz és az internethez?
- Ambivalens módon. Annak ellenére, hogy elég sokat használom, a legtöbbször taszít. Taszít, mert függővé tesz. Nagyon bánt, hogy a telefon lett az életünk központi tárgya. Minden oda összpontosul. Azon olvasunk, azon nézünk filmeket, azon rendelünk, azon számlázunk, azon veszünk autópálya-matricát. Engem bánt, hogy a technológiai diverzitás kezd megszűnni. Egysíkúnak és unalmasnak érzem, hogy minden helyett a telefon van.
Ennek ellenére, közszereplőként az ember kénytelen a „social flow”-ban részt venni. Nem maradhat ki belőle. Minden a Facebook körül összpontosul. Szükséges rossznak tartom. Bár ez sem igaz így, mert önmagában nem rossz.
Attól függ, hogyan használjuk.
- A tematika az önálló estedben is visszaköszön némileg: Kettős kereszt, vagy amit akartok.
- Igen. Nyilván másképp, a stand-up eszközeivel, de javarészt az is az ember és a technika kapcsolata körül forog. De azért a műsor komplexebb, több témát jár körül.
- Mi mindenen töröd még a fejed mostanában?
- Nagyon remélem, hogy a Tesztbeszéd című műsorom folytatódik valamelyik csatornán. Hívtak egy másik nagy csatorna új műsorába próbafelvételre. Emellett nem adom fel a last week show műfaját sem. Már évek óta próbálkozom vele. A YouTube-on található két pilotadásom. Ez az a műfaj, amit Villám Géza is megpróbált felfuttatni, de végül az nem jött össze.
- Könyv ötlet?
- Újabb könyv ötlet nincs. Vannak nagyon rövid, melankolikus írásaim...
- Novellák?
- Nem novellák, nem tudnám meghatározni, mi a műfaja. Már-már kicsit depresszív írások.
De nincs semmi bajom, csak egyszerűen van, amikor ezek kikívánkoznak belőlem.
„Hűha... hát... hol is kezdjem. Először is: sziasztok! Jézus vagyok. Igen, az a Jézus, de ezt nyugodtan hagyjátok, mert én is csak ugyanolyan ember vagyok, mint ti. Ez elég fura lehet nektek, én sem hinném el. Jézus, a csóka a Bibliából belebámul egy kamerába, és furán beszél. Ja, persze... Egy hippi be van szívva, aztán összehord hetet-havat. Engem sem tudnátok átverni. Az a helyzet, hogy ez most tényleg nem átverés, bár ha nektek jobban tetszik, akkor gondoljátok csak annak....”