KULT
A Rovatból

Klippremier: Dallos Bogi dühös és kiábrándult dalához látványos éjszakai film készült

Az énekesnő mesélt az új dalról, a készülő albumról, a házaséletről, és mindenkit megnyugtat: még nem lett házisárkány.


- Szeretettel gratulálok az esküvőtökhöz.

- Köszönöm szépen.

- Eddig milyen a házasélet?

- Szuper! Ha mindig ilyen lesz, akkor nagyon jó.

- Hozott bármilyen kézzel fogható változást?

- Egyrészt, ha bemutatjuk a másikat valahol, akkor férjemként-feleségemként hivatkozunk egymásra. Gyakran így is szólítjuk egymást, hogy érezzük a súlyát. Gyakoroljuk.

A nevünk is megváltozott úgyhogy a bemutatkozást is szoknunk kell.

De egyelőre nem változtam házisárkánnyá, úgyhogy nagy változást nem értek.

- De ugye nem Puskás-Dallos-Nyers Bogi lettél?

- (nevet) Nem, mindent nem lehetett megtartani, úgyhogy Puskás-Dallos Boglárka vagyok. De a születési nevemben ugyanúgy ott van a Nyers.

- Bizonyos szempontból ez bátor döntésnek tűnik. A művészek általában nem szívesen változtatják meg azt a nevet, amivel megismerte őket a közönség.

- A dalaimat nyilván ezen túl is Dallos Bogi néven fogom publikálni, és így lépek fel. De egy hivatalosabb megjelenésnél vagy hosszabb interjúban nyilván a teljes nevünkkel fogunk szerepelni.

- Tudtatok nászútra menni?

- Most még nem tudtunk, mert mindkettőnknek koncertjeink vannak. De tervben van egy párnapos kiruccanás Európán belül. Reméljük, hogy lehet majd még utazni.

- A házi munkát beosztottátok vagy az csinálja, aki épp ott van és ráér?

- Nagyjából beosztottuk. Egyelőre Peti főz, én pedig inkább rendet tartok.

De bármit kérek tőle, segít mindenben.

- A koncertek mellett új dallal és klippel is jelentkezel. A premier előtt beszélgetünk, még én sem hallhattam-láthattam. Úgyhogy arra kérlek, mesélj kicsit róla.

- Egy nagylemezen dolgozunk, ami április-május környékén jelenik majd meg. Az utóbbi időszakban erről jelennek meg dalok. Ilyen a Félig ébren, amit Wagner Emil barátommal és egyik állandó szerzőtársammal közösen készítettünk. Ez a közelgő nagylemez egyik legdühösebb, legkiábrándultabb dala.

Amikor olyan dalom jelenik meg, amelyik egy fájdalmasabb időszakról, érzelmi állapotról szól, sokan meg szokták kérdezni, minden rendben van-e a párkapcsolatomban.

De azt gondolom, hogyha mostantól csak szerelmes dalokat írhatnék, az nagyon erősen beszorítaná a művészi mozgásteremet.

Úgyhogy ez a dal kicsit intenzívebb, és olyan emberekről szól, akik csalódást okoztak, és arról a pillanatról, amikor leesett, hogy nem kell mindent naivan elhinni.

Ezt vonatkoztathatjuk akár munkára, akár párkapcsolatra.

- Vagy lehet egyfajta jelzés Peti felé, hogy résen vagy.

- Jobb lesz ha vigyáz, igen. (nevet)

- A dal premierjére itt, a Szeretlek Magyarországon kerül sor, mindenki meghallgathatja, megnézheti a klipet. De mesélj még kicsit a lemezről.

- Amikor elkezdtem dalokat megjelentetni, 15 éves korom körül, még nem vettem részt a dalszerzésben. 17-18 évesen kezdtem el ezzel is foglalkozni, és azt gondolom, innentől kezdve lettek a dalaim igazán önazonosak.

Ha visszagondolok a We Allra vagy a Feels So Rightra, igyekeztem mindig pozitív dalokat írni, és nagyon sokszor megkaptam, hogy Bogi mindig vidám, mindig cuki és mindig nagyon pozitív. De azt gondolom, ez nem lehet mindig így. Nem lehet valaki mindig vidám, mindig pozitív. Én sem vagyok az.

A dalaimban beszélek azokról a gondolatokról, témákról, kételyekről, amik foglalkoztatnak.

Az előző EP-men is ez volt jellemző, és úgy érzem, a nagylemezen is fontos szerep jut majd a szövegeknek. Továbbra is pop dalokról beszélünk, könnyen befogadhatóak, de igyekszünk okos szövegekre törekedni.

- Ez a fajta megkomolyodás megjelenik a zenében is?

- Azt gondolom, megjelenik. Akár hangszínekben, dalszövegekben. Például a Keresem a helyem című dalomnál.

Érdekes módon sosem mondták rám, hogy tinisztár lennék, amit nem is bánok. Úgy érzem, a dalaim már akkor sem csak tiniknek szóltak, amikor én magam tini voltam.

A koncertjeimen is azt vettem észre, hogy bár nagyon sok a fiatal, bőven eljönnek idősebbek is.

Ebből azt a következtetést vontam le, hogy valami komolyodás talán ezen a vonalon is történt.

- Az is a komolyodás egyfajta jele, hogy üzletasszony lettél?

- (nevet) Igen, a győri Brady Bar társtulajdonosa lettem Petivel együtt. A nyáron sajnos sokkal kevesebbet tudtunk foglalkozni vele, mert mindkettőnknek nagyon sok zenei elfoglaltsága volt. De szeptembertől igyekszünk minél több időt Győrben tölteni.

Sajnos nem egyszerű a vendéglátósok helyzete. Most, a Covid miatt pedig még nehezebb. De ez is nagyon izgalmas életszakasz nekünk.

- Mennyire előny egy ilyen vállalkozásban, hogy híresek vagytok?

- Abból a szempontból előny, hogy érdeklődnek az emberek, például leutaznak Győrbe csak azért, hogy megnézzék ezt a helyet.

Más szempontból pedig akár előítéleteket is szülhet, azt gondolják, két zenész nem is érthet a vendéglátáshoz.

Tehát bizonyítanunk kell, hogy van keresnivalónk ott.

- A lemezen túl milyen terveid vannak?

- Lehet, hogy régimódi vagyok, de szeretek komplex zenei anyagokban gondolkodni, úgyhogy zeneileg ez most lefoglalja az időmet.

Szeptemberben is megyünk koncertezni a zenekarral. Videoklipeket is forgatunk a lemez anyagához, illetve „live session” videókat, ahol a zenekarral látnak zenélni.

Emellett nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a Füri zenetér egyesületre. Ez a Petivel közös egyesületünk, amiről korábban már meséltem neked. Fontos a Budapest egyesület is, a faültető egyesületünk.

- Sokan szomorúan fogadták, hogy távoztál az X-Faktorból. Van róla szó, hogy feltűnsz esetleg más tévéműsorban?

- Hiszem, hogy a lehetőségek akkor találják meg az embert, amikor a leginkább készen áll rá. Úgy érzem, 2019-ben készen álltam ezekre a lehetőségekre mind a műsorvezetés, mind az X-Faktor tekintetében.

Meglátjuk, ha jön egy olyan lehetőség, amiben jó tudok lenni, fejlődni tudok benne és izgat, akkor egyáltalán nem zárom ki.

De az, hogy elmenjek főzni egy műsorba, vagy csúszni-mászni, nem valószínű,

mint ahogy túlélő show-kban sem hiszem, hogy találkozhatnak majd velem.

Dallos Bogi látványos, éjjeli klippel jelentkezik

Dallos Bogi, tavalyi kislemeze után újabb dalt hoz, amely talán az eddigi legdühösebb, kiábrándultabb szerzeménye, amely a hazugságokon való tovább lépés témáját járja körbe. A fiatal énekesnő most egy izgalmas képi világú, éjjeli autózós klippel jelentkezik, a következő hetekben pedig számos koncertet ad országszerte.

Dallos Bogi hét éve igazán aktív a magyar zenei életben, amely idő alatt számos dalt és egy lemezt adott ki, valamint megnyerte a Fonogram-díjat is az év felfedezettje kategóriában. A még mindig nagyon fiatal énekesnő 2017-es Épp Most című albuma volt az első szerzői szárnybontogatása, amelyet a tavaly áprilisban napvilágot látott Közelebb kislemeze követett. Most egy dinamikus, táncolható, de közben mély szöveggel rendelkező dallal jelentkezik, amely már a következő nagylemezének része.

"A Félig ébren a közelgő nagylemezem, egyik legdühösebb, és legkiábrándultabb szerzeménye.

A dalaim nem mindig az aktuális élethelyzetemre reflektálnak, mert szerencsére nagyon harmonikus, boldog időszakot élek, de eléggé bekorlátozná a művészi szabadságomat, ha mostantól csak a szerelemről írhatnék. Az elmúlt években megéltem sok sikert és kudarcot is, találkoztam sok élethelyzettel, amikor úgy éreztem megbízhatok az emberekben és közben a legváratlanabb helyzetben szúrtak hátba” - kezdte Bogi a friss dalról, amelyet Wagner Emil szerzőtársával írtak, Puskás Ádám Dániel és Gerendás Dani producerálták.

„Sokszor naivan hiszünk ígéreteknek, mások szavának, amelyek elvakítanak minket. A Félig ébren arról a pontról szól, amikor kitisztul a kép. A dal végére úgy érzem, hogy lelkileg én is eljutok egy továbblépett állapotba, amikor magabiztosan nézhetek a jövő felé” – folytatta az énekesnő, aki közösen találta ki a klip koncepcióját a rendezővel, Szén Benjáminnal. „Régóta szerettem volna egy éjszakai klipet. Az autós illetve báros jelenetek jól alátámasztják a dal hangulatát” – mesélte a klipről Bogi, akinek sűrű nyara volt, és a következő hetekben is számos koncertet ad.

VIDEÓ: Dallos Bogi - Félig Ébren


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk