KULT
A Rovatból

Cukiság és Felhő Múzeum – ilyen kiállítások várnak idén a Ludwig Múzeumban

Háborús bűnökkel, az élet törékenységével és a közösségi média hamis cukiságával is szembesítenek majd a Ludwig Múzeum 2023-as kiállításai.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2023. február 02.


Link másolása

Bemutatta 2023-as programtervét a budapesti Ludwig Múzeum, amely minden évben egy központi tematika köré szervezi az éves kiállítási programját. Idén a “Gondoskodás” és az ehhez szorosan kapcsolódó szolidaritás, felelősség, bizalom lesz ez a téma. Az idei tárlatok a háborús bűnökkel, az élet törékenységével és a közösségi média hamis cukiságával is szembesítenek majd. Boris Lurie, Wolf Vostell, Till Brönner és Lengyel András műveiből is nyílik kiállítás.

Mi már láttuk a legújabb tárlatot, Lengyel András …minden fent van a felhőben… című kiállítását. Nézd meg velünk a legkülönlegesebb alkotásokat! Illetve sorra vesszük a 2023-ban várható tárlatokat.

Időgép – válogatás a gyűjteményből

MEGHOSSZABBÍTVA 2023. december 31-ig

A tárlat az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, amelyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. Erről a kiállításról korábban itt írtunk.

…minden fent van a felhőben… Lengyel András kiállítása

2023. február 03. – május 28.

A …minden fent van a felhőben... című kiállítás Lengyel András életművét mutatja be. Az emberiség évezredek óta fürkészi az eget tudományos és vallási okokból, alapvető összefüggéseket állítva fel a makrokozmosz jelenségei és mikrovilágunk között. Lengyel András is "szemlélődik", és a hetvenes évek óta gyűjti a felhőket, és művészetén keresztül kapcsolatot teremt a megfogható és megfoghatatlan között.

Boris Lurie & Wolf Vostell. Művészet a soá után

2023. március 31. – július 30.

Boris Lurie (1924–2008) és Wolf Vostell (1932–1998) konfrontatív művészete először látható együtt Magyarországon. Az ötvenes évek végétől mindkét művész radikális módon foglalkozott a soával (shoah héberül „katasztrófát” jelent, a szó a holokauszt szinonimája). Abban az időben, amikor a háború még mindig tabutémának számított a társadalom jelentős része számára, ők olyan művészetet választottak, amely szembesítette a nézőt ezzel a fájdalmas időszakkal. A háborús bűnök legmegdöbbentőbb képeit felszínes reklámképekkel kombinálva műveik egyben vádiratot is jelentenek a háború utáni fogyasztói társadalom ellen, amely egyszerűen újraindult, nem törődve a zsidók és az áldozatok elszenvedett traumáival. E sokkoló hatás megteremtéséhez mindkét művész a legmodernebb technikákat építette be munkáiba.

Cukizmus. Absztrakció és figuralitás között

2023. június 23. – 2023. október. 01

A középgenerációhoz tartozó művészek alkotásaikban előszeretettel emelik be és gondolják újra, főként a kilencvenes évek rajzfilmjeiből ismert figurákat. A kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, arra ösztönözve a közönséget, hogy megkérdőjelezze a közösségi média által képviselt perfekcionizmust és a giccset.

Vigyázat, törékeny!

2023. szeptember 8. – november 26.

A kiállítás az élet törékenységére, a gondoskodásra szoruló egyének és közösségek sérülékenységére, a szociális ellátórendszer repedéseire és hiányosságaira utal. Ugyanakkor magára a múzeum feladatára, a műtárgyakról való gondoskodásra is vonatkoztatható. A többszörös – egészségügyi, természeti, gazdasági, pénzügyi – válságok időszakában a kiállítás arra keresi a választ, miként gondolható újra a gondoskodás, és ezen keresztül mi a múzeum (és a művészet) szerepe ebben a folyamatban?

Till Brönner Identity-Landscape Europe

2023. október 20. – 2024. január 28.

A fotós és zenész szenvedélyes európai. Igazi trombita virtuóz, aki zenéjével és fotográfiáival meggyőzően mutatja be korunk életérzését. Legyen szó portrékról, tájképekről, ipari tájról vagy építészetről, mint érzékeny megfigyelő dokumentálja és tematizálja nemcsak európai hazáinak fejleményeit és társadalmi tendenciát, hanem a válságokkal – Covid-19 vírus által okozott járvány, ukrajnai háború – küzdő világ problémáit is. Jelenlegi projektje az „Identitás-Európai táj” előszőr a Ludwig Múzeumban lesz látható.

ESTERHAZY ART AWARD SHORT LIST 2023

2023. december 15. – 2024. március 3.

Az Esterházy Privatstiftung 2023-ben ismét meghirdeti az Esterházy Art Award-ot. A benyújtott pályázatokból egy nemzetközi szakmai zsűri választja ki a díjra jelölt maximum 25 művészt: a short list válogatásból a Ludwig Múzeumban nyílik kiállítás. A 2009-ben megalapított díj célja a kortárs képzőművészet és a nemzetközi párbeszéd támogatása. Az egyenként 5000 euróval jutalmazott díjat kétévente, három, 45 év alatti képzőművésznek ítéli oda a független szakmai grémium.

18. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále Magyar Pavilon,

2023. május 20 – november 26.

Reziduum – The Frenquency of Architecture A kiállítás kiindulópontját azok a kortárs ornamentika-átiratok adják, amelyek az új Néprajzi Múzeum homlokzati fémrácsán jelennek meg. A múzeumban őrzött – különféle népek, kultúrák hagyományaiból származó – mintákat a tervezők egy egyszerű formára redukálták.

A sajtótájékoztatón Fabényi Julia, a múzeum igazgatója azt is elmondta, hogy az elmúlt években - főként a Covid hatására - a múzeumok számára nem maradt kérdés, hogy megjelennek-e az online térben, ahol egy új verseny kezdődött a közönség figyelméért. Emellett pedig idén további digitális fejlesztéseket is tervez a múzeum. A múzeumi térben digitális információs felületeket hoznának létre, és olyan eszközöket helyeznének ki, amik a műalkotások befogadását segítik, illetve interaktív látogatói élményt nyújtanak.

A 2023-as programterv sajtótájékoztatója után lehetőségünk nyílt megnézni a Ludwig legújabb kiállítását. A …minden fent van a felhőben… című kiállítás Lengyel András egész pályáját átfogja, bár, a művésznek a mai napig születnek új munkái. A kiállításon témakörök segítségével követhettük nyomon sokszínű művészetét. Láttunk tőle festményeket, sokszorosított grafikát, fotókat, akciókat, installációkat is.

Lengyel András a magyar neoavantgárd második generációjának, a 70-es évek képzőművészetében nagy szerepet játszó Rózsa-kör alapító tagja. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán festő szakon kezdte, harmadévtől a Grafika Tanszéken tanult tovább.

Lengyel András művészetének célja, hogy ne lehorgasztott fejjel mászkáljunk, hanem nézzünk fölfelé az égre, a hegyekre. A kiállítást is ezen elv alapján rendezték be, ezért került több műalkotás is a magasba.

Felhői és más fontos motívumai – mint a háromszög, a könyv, a Felhő Múzeum – arra késztetnek bennünket, hogy részévé váljunk egy sok ezer éves hagyománynak, melynek során az ember az Univerzumban kereste helyét.

Ezt a belemerülést kívánják elősegíteni műalkotásai, a maguk játékos és szellemes módján: esetében minden lehet művészet, a csempedarab és a neoncső is, vagy akár egy elázott Andy Warhol katalógus is, amennyiben meditációs tárgyként segíti szemlélődésünket, elmélyülésünket.

Részletek a Ludwig Múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
Döbbenten hallgatták az utasok, ahogy a Follow the Flow énekese a tömött 4-es metrón énekelni kezdett
A máris nagyon népszerű felvételen jól látszik, hogy a metrón utazók először meglepetten figyelik Gergő produkcióját, aztán nagy örömmel videózzák.

Link másolása

Már több mint egymillióan látták, két nap alatt 260 000 lájkot kapott TikTokon az a videó, amelyben először hallható a Follow The Flow hamarosan megjelenő albumának első dala.

Szakács Gergő a 4-es metrón, egy mini flashmob keretében mutatta be a Szélcsend című szám refrénjét – hangszeres kíséret nélkül, kórus segítségével.

A performanszról videósorozat is készült – ennek első darabja került most ki és máris elképesztően népszerű a TikTokon.

A kisfilmben jól látszik, hogy a metrón utazók először meglepetten figyelik Gergő produkcióját, aztán nagy örömmel videózzák.

VIDEÓ: Az ének

@followtheflowofficial Március végén érkezik a Szélcsend című dalunk, aminek a refrénjét itt épp a 4-es metrón adjuk elő ? #followtheflow #szelcsend #blr #furacse #szakacsgergo #singing #metro #m4 #chorus #flashmob ♬ original sound - Follow The Flow

A sorozat következő epizódjai hamarosan érkeznek az együttes TikTok-oldalára. A Follow The Flow új albuma májusban érkezik, a lemezbemutató koncert május 27-én lesz a Budapest Parkban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Megvan a legdurvább horrorfilm? Szívrohamhoz közelítő pulzusszámot okoz a The Outwaters, volt, aki el is hányta magát tőle
Már a film előzetesében is felkavaró képsorok jönnek egymás után.

Link másolása

Februárban mutatták be az Egyesült Államokban a The Outwaters című filmet.

A found footage horrorfilm állítólag annyira sokkoló, hogy a nézők okosórái is jelzik a heves szívdobogásukat, és riasztást is küldenek a megemelkedett pulzusszám miatt.

Az egyik néző pulzusa 120-ra ugrott, az átlagos szám pedig 60 és 100 között van - írja a LadBible.

"A found footage horrorok közül ebben a filmben láttam az egyik legborzalmasabb és legfelkavaróbb jelenetet" - írta az egyik néző.

"Zavarba ejtő, nyugtalanító, szorongást okozó élmény volt, egy igazi utazás a pokolba" - jellemezte egy másik.

"Még fel kell dolgoznom. Nem tudom, bejött-e nekem. A hangosítástól szédülni kezdtem, ki kellett jönnöm a moziból hányni. Ilyen korábban még sosem történt velem. Inkább felkavaró mint félelmetes élmény, ha van ennek értelme"

- írta le valaki a filmet a Twitteren.

A filmet Robbie Banfitch írta és rendezte, illetve ő játssza az egyik főszerepet is. A történet szerint egy baráti társaság a Mojave sivatagba utazik videoklipet forgatni, ahol valami szörnyűvel találkoznak. A film pedig a memóriakártyáik alapján lett összevágva.

A nézők mellett a kritikusoknak is tetszett: volt, aki azt írta, hogy

a The Blair Witch Project - Ideglelés óta nem látott ilyen hatásos horrort.

Jelenleg 72%-on áll a kritikusok értékeléseit összegző Rotten Tomatoes oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Nikotinmérgezést kapott az Oscart érő szerepétől, és már négy házasságon is túl van – Gary Oldman 65 éves
A brit átváltozóművész gyári munkás is volt, mielőtt Oscar- és Golden Globe-díjas színész lett, akit már a legidősebbtől a legfiatalabb generációig mindenki ismer.

Link másolása

Gary Oldmant a JFK-ben láttam először, lenyűgözően játszotta Lee Harwey Oswaldot, Kennedy elnök feltételezett gyilkosát. Rögtön utána jött Francis Ford Coppola Drakula filmje, amit manapság illik lehúzni.

Lehet, hogy csupán fiatal korom miatt – gimnazista voltam ekkor –, de engem teljesen magával ragadott Oldman alakítása, valósággal eltűnt az idős vámpírgróf maszkja mögött.

Azóta is számtalan nagyszerű és kevésbé nagyszerű filmben láthattam, és nekem személy szerint sosem okozott csalódást, így nem lehetett kérdés, hogy elvállalom a 65. születésnapját ünneplő sztár portréját.

Gary Leonard Oldman 1958. március 21-én született Londonban. 16 évesen otthagyta az iskolát, és egy sportboltban kezdett dolgozni. Próbálkozott zenéléssel, de miután látta a Tombol a Hold című filmet, olyan nagy hatással volt rá Malcom McDowell alakítása, hogy elhatározta, színész lesz. Ennek megfelelően színészetet kezdett tanulni, de az iskola mellett dolgozott. Volt gyári munkás, dolgozott mészárszéken is. Több kudarc és kacskaringó után 1979-ben szerzett színész diplomát.

Profi pályafutását színházban kezdte, olyan darabokban játszott, mint a Kabaré vagy a Rómeó és Júlia. Európában és Dél-Amerikában turnézott is a Citizens Theatre társulatával. Az 1984-es The Pope’s Wedding (A pápa esküvője) című darabban nyújtott alakításáért több szakmai díjat is kapott.

Első filmszerepét az 1982-es Remembrance-ben (Emlékezés) kapta, de az igazi áttörést az 1986-os Sid és Nancy hozta meg, amelyben a Sex Pistols punkegyüttes 21 évesen elhunyt basszusgitárosát alakította. A szerepet kétszer is elutasította, mert mint fogalmazott, nem igazán érdekelte Sid Vicious és a punk mozgalom. Végül szerencsére beadta a derekát. Ez a film és az 1987-es Hegyezd a füled belépőt jelentett számára Hollywoodba.

Roger Ebert amerikai filmkritikus kiemelte, mennyire eltérő a két alakítás és kora legtehetségesebb fiatal brit színészének tartotta Oldmant.

Ezután egymást érték a filmszerepek. Számomra az 1990-es Rosencrantz és Guildenstern halott emelkedik ki közülük, amelyben Oldman megcsillogtathatta komikus vénáját is. Tom Stoppard saját darabjából készítette a filmet, amely Hamlet két tragikus sorsú barátja szempontjából követi a dán királyfi tragédiáját. Stoppard olyan filmekben működött közre íróként, mint a Brazil és a Szerelmes Shakespeare. Oldman partnere a filmben az a Tim Roth, aki később maga is karriert csinál Hollywoodban. Apró érdekesség: mindketten abba a brit színész generációba tartoznak, akik a 80-as években tűntek fel, és akiket „Brit Pack” néven emlegettek. Olyan nevek tartoznak még ide, mint Daniel Day-Louis vagy Colin Firth.

Oliver Stone 1991-es filmje, a már említett JFK volt az első igazi kasszasiker Oldman pályafutásában. A színész elmondása szerint a forgatókönyvíró-rendező nagyon kevés háttérinformációt adott neki Lee Harwey Oswaldról, azt várta, hogy Oldman járjon utána a karakternek. A színész találkozott többek között Oswald feleségével és két lányával is a felkészülése során.

Az 1992-es, Coppola-féle Drakula megítélése meglehetősen vegyes manapság, ennek ellenére Oldman megkapta érte az Academy of Science Fiction, Fantasy & Horror Filmstől a legjobb színésznek járó díjat.

A Tony Scott által rendezett, Quentin Tarantino forgatókönyvéből készült Tiszta románcban Drexl Priveyt alakította, aki az MSN Movies weboldal szerint a mozitörténet egyik legemlékezetesebb gonosztevője.

A 90-es években egymás után jöttek az ikonikus szerepek. A 94’-es Léon a profiban a korrupt DEA ügynök, Norman Stansfield szerepében is sikerült kiemelkedőt alakítania, pedig nem kisebb nevek, mint Jean Reno és a még kislány Natalie Portman voltak a főszereplők. Az ugyancsak 1994-es Halhatatlan kedves személyes kedvencem, amelyben Oldman Beethovent alakította.

A Skarlát betűvel ismét kosztümös film következett, Nataniel Hawthorne klasszikus regényének adaptációjában Demi Moore volt Oldman partnere. Az elnök különgépében orosz terroristaként térítette el Harrison Ford elnöki gépét. Ezt a szerepet Oldman kevésbé sikerült alakításai között tartják számon, bár el kell ismerni, nem volt túl összetett a karakter. Apró érdekesség: ezért a filmért nem vállalta el a Féktelenül 2. főgonoszának szerepét.

1998-ban a Leon után ismét egy legendás Luc Besson film következett, ismét egy emlékezetes rosszfiúval: Az ötödik elemben Zorgot alakította Bruce Willis, Milla Jovovich és Ian Holm partnereként.

2000-ben a Drakula után ismét Antony Hopkins oldalán találta magát a Hannibalban. Feltűnt a Jóbarátokban is egy duplaepizód erejéig. Ezután 2004-ig elkerülték a nagyobb szerepek.

Sokan tudni vélték, hogy feketelistára került Hollywoodban a Monica Lewinsky-botránnyal foglalkozó A manpiulátor című film miatt.

A film bemutatása után ugyanis Oldman erősen kritizálta a Dreamworks stúdiót, amiért – szerinte – politikai elfogultságtól vezérelve durván megvágták a filmet.

Hogy mi az igazság, valószínűleg sosem derül ki. Mindenesetre az apróbb hullámvölgy hamar véget ért és Oldman 2004-ben megkapta Sirius Black szerepét a Harry Potter-filmekben. Ez, és Gordon felügyelő a Batman franchise-ban biztosította, hogy a nézők legújabb generációja is megismerje Oldman nevét.

A 2010-es évek jól indultak: a Suszter, szabó, baka, kém című film meghozta Oldman első Oscar-jelölését. Újabb popkulturális franchise-ok is megtalálták, hisz szerepelt a 2014-es Robotzsaru remake-ben és ugyanebben az évben A majmok bolygója: forradalomban is láthattuk.

A 2017-es A legsötétebb óra végre meghozta neki a hőn áhított aranyszobrocskát.

Oldman 200 órát töltött a sminkesek székében, és 6 kiló szilikont kellett cipelnie magán, hogy Winston Churchillé változhasson, ráadásul a sok szivartól, amit a szerep kedvéért elszívott, nikotinmérgezést kapott, de megérte: 2018-ban átvehette a legjobb színésznek járó Oscar-díjat.

Oldman híres arról, hogy minden szerepében teljesen átalakul, minden karaktert másképp játszik. De maga az átváltozó művész nem táplál illúziókat. Így nyilatkozott egyszer a színjátszás misztériumáról:

„Az a színész, aki azt mondja, hogy tökéletesen átváltozik az általa formált karakterré, szívat téged – hacsak nem diagnosztizálták skizofréniával.”

Néhány érdekesség a színészről:

  • Nővére, Laila Morse szintén színész lett, aki legismertebb szerepét a BBC EastEnders című szappanoperájában kapta.
  • Többször nősült, egy ideig Uma Thurman is a felesége volt. Jelenleg ötödik felesége, Gisele Schmidt boldogítja.
  • Tim Burton őt kérte fel az Ollókezű Edward főszerepére, de Oldman elutasította.
  • A 90-es évek eleje óta Amerikában él.
  • Szerepelt a Guns N’Roses Since I Don’t Have You és David Bowie The Next Day című klipjében.
  • Két szerepre is felmerült a neve Tarantino Ponyvaregénye kapcsán, de a rendező végül nem őt választotta.
  • Reeves Gabrels 1995-ös „The Sacred Squall of Now” albumon, Oldman David Bowie-val közösen elénekelte a „You’ve Been Around” című dalt.
  • 1997-ben rendezőként is kipróbálta magát az Éhkoppon című filmben. Az egyik szerepet testvérére, Laila Morse-ra osztotta. Később azt állította, azért vállalta el Az ötödik elemet, mert Luc Besson finanszírozta az Éhkoppont.

Címlapképünkön: Gary Oldman feleségével, Gisele Schmidt-tel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Elvont, néhol perverz és zseniális: elfolyó órák alatt megnéztük a Dalí-kiállítást
Festmények nélkül is ütős a világhírű szürrealista festő szobraiból és litográfiáiból álló tárlat, mutatjuk a fényképes beszámolónkat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2023. március 23.


Link másolása

Előre megmondom, hogy engem nehéz a témában lenyűgözni, mivel köztudottan feketeöves Dalí-rajongónak számítok, aki a világ számos pontján látott már tematikus Dalí-kiállítást, beleértve a szülőföldjén, Figuerasban található hivatalos múzeumot is, ahol a kriptája is található. Úgyhogy kissé összehúzott szemöldökkel indultam felfedezni azt a tárlatot, amely úgy hirdeti magát, hogy „a hazánkban eddigi legnagyobb felhozatalú, több mint 150 műremeket számláló kiállítás, amely felejthetetlen utazásra invitál Salvador Dalí grafikái, életnagyságú szobrai és egyéb különlegesen megmunkált műtárgyai közé”.

Ez első olvasatra nekem kissé gyanús volt:

egy festő életműve, festmények nélkül? Ez legalább akkora blöffnek hangzott, mint amilyeneket Dalí nap mint nap elkövetett. De a Király utcai Komplexben elterülő kiállítás végeztével mégsem maradt bennem hiányérzet, hiszen legalább egyéb önkifejezési formáin keresztül is megismerhetik a látogatók a katalán zsenit – aki állítása szerint nem volt furcsa, csak nem volt normális.

Amíg a sajtó képviselői várakoztak a bejárásra, egy izraeli művész festékszóróval készített a helyszínen Dalíról egy óriási képet. Közben pedig megtudtuk a főszervezőtől, hogy amit látni fogunk, az egy párizsi magángyűjtemény, amely járja a világot, és ezúttal Prágából szállították ide a – hazánkban eddig soha nem látott – műalkotásokat. A Dalí Universe tulajdonosa, Beniamino Levi, személyes ismerte a művészt és szoros kapcsolat alakult ki közöttük. Ahogyan az is kiderült, hogy bár korlátozott példányszámban sokszorosított műtárgyakról van szó, mégis elképesztően sokat érnek, különösen az életnagyságú bronzszobrok, valamint a drágakövekkel kirakott és aranyból készült szobrok.

Érthető okból ezek voltak egyébként is a látványos részei a sok termen keresztül bemutatott kiállításnak: a kiállított litográfiák (a művész többi munkájához képest) gyakran elnagyolt skicceknek, hangulatos rajzoknak tűntek. Engem személy szerint a pajzán rajzok mosolyogtattak meg, amelyeket De Sade márki és Apollinaire írásaihoz készített illusztráció gyanánt. A szobor-felhozatal azonban tényleg rendkívül erősnek bizonyult, a ’Hallucinogén torreádor’ előtt időztem csodálattal a legtöbbet, valamint a Mae West ajkairól mintázott híres száj-szófa egyik példánya is ki volt állítva.

A kiállításokon általában dögunalmasak a tárgyak mellé helyezett címek és feliratok, itt azonban ilyen címeken kacagtam magamban, mint az „Autótörmelékek telefont harapdáló vak lónak adnak életet”. Az egyik leggrandiózusabb, ’Szent György és a sárkány’ elnevezésű szobor mellé pedig oda volt írva, hogy 1995-ben a Dalí Universe II. János Pál pápának adományozta egy még nagyobb változatát, hogy a Vatikáni Múzeumban állítsák ki.

Ami nagyon feldobta a tárlatot, a végére tartogatott egyedülálló VR-élmény, amelyben Dalí motívumvilágából merítkezve létrehoztak különféle hangulatú virtuális univerzumokat, és a forgószéken 360 fokban körbe lehetett nézni ezekben a kellően beteg, interaktív életképekben. Így átélhettem többek között azt is, hogy milyen látvány lehet a személyes kedvenc figurám, a hosszúlábú elefánt alatt kószálni egy sivatagban.

A kiállítások végén a szokásos shop csalogatta a még hatás alatt lévő nézőket, csakhogy ezúttal a megszokott póló-mágnes-képeslap szentháromságon kívül eredeti tárgyakat is meg lehetett venni. Én kinéztem egy szobrot potom bő 14 millióért, amennyi pont nem volt a zsebemben, de akadt majdnem 40 milliós csecsebecse is. Sorszámozott litográfiákat azonban 300-400 ezer forint körül már lehet vásárolni, ha valaki elszántan szeretne egy saját Dalít otthonra. A dalís színezők legalább ingyen voltak, amelyeket a gyerekeknek tettek ki egy külön szobában az asztalokra.

Ahogy a szürrealizmus sztárja mondta: „nem az az igazi művész, akit inspirálnak, hanem aki másokat inspirál” – és abban mindenki egyetért, hogy ő az utóbbi kategóriába tartozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: