HÍREK
A Rovatból

Többen élnek és dolgoznak a csernobili halálzónában és a környékén, mint gondolnánk

Sokan azt hiszik, hogy az atomkatasztrófa körzete teljesen elhagyott vidék. Csakhogy a területet őrzik, felügyelik, és az egykori lakók is vissza-visszaszivárognak.


Szamoszeli. Így hívják Ukrajnában azokat, akik az 1986-os katasztrófa után visszaköltöztek a csernobili halálzónába.

Pontosabban az atomerőmű 30 kilométer sugarú körzetébe. A szamoszeli azt jelenti: önként beköltöző.

Az 1986. áprilisában történt robbanások következtében Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük értékes mezőgazdasági területek is. A balesetet követő hónapokban több százezer ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a helyszínre, hogy megakadályozzák a további katasztrófát, illetve a területet amennyire csak lehet, kármentesítsék. Ebbe beletartozott az állatok kilövése, és az is, hogy a halálzónából kitelepítsék az embereket.

Az erőmű körül létrehozott állandó, 30 kilométer sugarú körben ugyanis a döntés értelmében tilos emberi lakóhelyet létesíteni. Elvileg.

Csakhogy – mint az az utóbbi években kiderült – volt, aki visszatért a szülőföldjére. Máig pár száz, túlnyomórészt öreg ember él a halálzónában.

Közéjük tartozott az azóta elhunyt Rozalija néni is, akit fotósunk, Mervai Márk megörökített néhány éve a csernobili zónában tett látogatásakor.

Zaliszja aprócska falu a zóna területén, mára szellemvárossá lett, a házak többsége romba dőlt vagy ki sem látszik a gazból. Az erdő terjeszkedik, már csak egy-egy ösvény utal arra, hogy itt időnként emberek járnak. Ezen a helyen lakott az akkor 90 év körüli Rozalija Ivanovna.

Magáról gondoskodott, és a turistáknak azt mondta, nem fél egyedül. Az 1986-os kitelepítés után visszajött, majd amikor újra kitelepítették, ismét visszatért.

De nem csak a terület egykori lakói élnek az atomerőműtől nem olyan messze. A reaktor 40-50-60 kilométeres körzetében például hajléktalanok is laknak, akik a Fehéroroszországban vagy Ukrajnában a baleset miatt elhagyott falvak vagy városok düledező házaiba költöztek. És nem laknak túlságosan messze a halálzónában dolgozók sem.

A zóna ma egy külön szabályok szerint működő kis állam az államban. Majdnem 3000 négyzetkilométeres, máig őrzött terület, ahová kizárólag külön engedéllyel lehet belépni. Igazgatási központja az egykori Csernobil városka (Nem keverendő a Csernobilnak nevezett atomerőművel.) A várost annak idején kiürítették, de mivel a baleset idején az időjárási viszonyok miatt nem kapott akkora sugárzást, a várost most adminisztratív célokra használják. A szél 1986. április 26-án északnyugati irányú volt, így az erőműtől alig 10 kilométerre, ám délre fekvő Csernobil nem kapott komoly adagot a kiáramló szennyezett anyagból. Az itteni sugárzás emiatt – egyes mérések szerint – csak kicsivel magasabb, mint Kijevben.

A zónában dolgozók nagyjából kéthetes turnusonként váltják egymást. Aki 15 napot dolgozott a területen, annak a következő 15 napot a zónán kívül kell töltenie.

Csernobil városban működik a bolt, ahol vásárolhatnak a zónába visszatelepült lakók, és ügyes-bajos dolgaikat is itt intézhetik. Rozalija néni is a városban vette fel annak idején a nyugdíját. Csernobilban kapnak orvosi és szükség esetén kórházi ellátást is.

A KGB 1986 májusi jelentése szerint 59 olyan települést ürítettek ki, amelyek veszélyes zónában helyezkedtek el és 71 ezer embert evakuáltak. 25 ezren önként költöztek el.

A lakók egy része a tiltás és a többszöri kitelepítés ellenére visszaköltözött, ezért a hatóságok egy idő után feladták a küzdelmet velük szemben.

Olekszandr Szirota ukrán fotós a csernobili tiltott zóna közelében lakik. 1976. június 7-én született, és 1983-ban költöztek Pripjatyba, így már majdnem 10 éves volt, amikor a baleset történt. Emlékszik arra, amikor evakuálták őket. Mindenkinek azt ígérték, hogy egy idő után visszatérhetnek, valójában soha nem költözhettek vissza a város lakói. Szirota családja 1987-től Kijevben élt, ő ott fejezte be az általános iskolát, a középiskolát és az egyetemet – történelemből diplomázott.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt az újabb csapás a Fideszre: hétfőn 18 órától a Facebookon sem jelenhet meg egyetlen politikai reklám sem
Az európai adatok szerint a magyar politikai hirdetésekre fordított összeg 90 nap alatt 5,5 millió eurót tett ki, ami majdnem annyi, mint a nyolcszor népesebb Németországé. Lakosságarányosan Magyarország áll az első helyen az uniós rangsorban.


A Meta

október 6-án, közép-európai idő szerint este 6 órakor leállítja a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.

A vállalat már nyáron közölte, hogy októbertől nem engedélyezi ezeket a reklámokat a Facebookon és az Instagramon, mert nem tudna megfelelni az október 10-én életbe lépő új uniós szabályozásnak, amely a politikai hirdetések átláthatóságát írja elő. A Meta – a Google-höz hasonlóan – ezért inkább teljesen lemond az ilyen típusú hirdetésekről.

A tiltás előtt a magyar politikai szereplők látványosan megemelték a költéseiket a Meta felületein. A Political Capital adatai szerint

Magyarországon arányosan és összességében is több pénz ment el politikai reklámokra, mint bármely más uniós országban.

A Meta hirdetéstárának adatai alapján július 3. és szeptember 30. között összesen mintegy 2,2 milliárd forintot fordítottak politikai hirdetésekre Magyarországon. Ebből szeptemberben 1,3 milliárd, az utolsó héten pedig 350 millió forintot költöttek el. A legtöbb pénzt a Fideszhez és kormányközeli szereplőkhöz köthető oldalak hirdetéseire fordították.

A legtöbbet Orbán Viktor oldalának reklámozására szánták: 426 millió forintot, ami a teljes magyarországi költés körülbelül ötöde. A második helyen a megafonos Apáti Bence által alapított Nemzeti Ellenállás Mozgalom állt 372 millió forinttal, a harmadik helyen pedig a Harcosok Klubja oldala. A tízes lista első nyolc helyén kormányközeli oldalak szerepeltek, a 9. és a 10. helyre a DK és Dobrev Klára oldala fért fel.

A TISZA Párt július és szeptember között 11 millió forintot költött politikai hirdetésekre a Meta felületein, ezzel a 33. legnagyobb hirdető lett.

Szeptemberre szűkítve az időszakot Orbán előnye tovább nőtt, miközben a DK és Dobrev Klára oldala a 6. és a 7. helyre került. Az utolsó héten is hasonló maradt a helyzet: ekkor is Orbán oldalára költötték a legtöbbet, a DK oldala pedig a negyedik helyre jött fel.

Az európai adatok szerint a magyar politikai hirdetésekre fordított összeg 90 nap alatt 5,5 millió eurót tett ki, ami majdnem annyi, mint a nyolcszor népesebb Németországé. Lakosságarányosan Magyarország áll az első helyen az uniós rangsorban. A magyar költés négyszerese volt a csehországinak, pedig ott október elején parlamenti választást is tartottak.

A magyar adat a svéd költés csaknem kétszerese, az osztrák hatszorosa, a görög tizenháromszorosa, a portugál pedig huszonháromszorosa volt.

Szeptemberben összesen 3,4 millió eurót, az utolsó héten pedig 900 ezer eurót fordítottak politikai reklámokra Magyarországon. Orbán Viktor oldalának hirdetéseire egy hét alatt 78 millió forintot, vagyis körülbelül 200 ezer eurót költöttek – ez önmagában több, mint amennyit 17 uniós ország összes politikai hirdetője elköltött ugyanebben az időszakban.

Forrás: Lakmusz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nem a Coca Cola receptjét hoztuk nyilvánosságra” – A Mészáros-Orbán cikk miatt üzleti titoksértésért feljelentették a Direkt36-ot
A tényfeltáró portál szerint amit ők feltártak, az egyértelműen közügy. Még nem tudni, hogy lesz-e bármilyen eljárás a hatóságok részéről, és az mit fog jelenti számukra.


A Direkt36 szerint Mészáros Lőrinc egyik cége fedezetet adhatott Orbán Győző egyik beruházásához. Az oknyomozó portál egy nyilatkozatot mutatott be, és a vezető szerkesztő szerint a hatvanpusztai beruházásról lehet szó. A Transparency International szerint a dokumentum korrupció gyanúját veti fel. Pethő András, az oknyomozó portál vezető szerkesztője szerint: „Egy nagyon erős bizonyítéka annak, hogy van egy szoros pénzügyi összefonódás a miniszterelnök családja és Mészáros Lőrinc, az ország egyik, ha nem a leggazdagabb embere között.”

A portál hétfő délután már arról számolt be, hogy a cikkük megjelenése után feljelentették őket. Az írták:

"Csütörtökön jelent meg a cikkünk arról, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége jelentős segítséget nyújtott Orbán Győzőnek, a miniszterelnök édesapjának egy milliárdos beruházáshoz - több jel szerint a hatvanpusztai építkezéshez.

Mészárosék azt nyilatkozták, hogy üzleti titok megsértése miatt feljelentést tettek. Tehát hatósági eljárást kezdeményeznek az ügyben, minden bizonnyal ellenünk irányulva"

- írják. Majd hozzátették:

"Talán magyarázni sem kell, hogy

amit mi feltártunk, az nem számít üzleti titoknak. Nem a Coca-Cola vagy a Nutella receptjét hoztuk nyilvánosságra. Hanem egy dokumentum révén bizonyítottuk, hogy az ország egyik leggazdagabb embere - aki jelentős részben az Orbán-kormány döntéseinek köszönheti a vagyonát - részese a miniszterelnök apja egyik milliárdos projektjének. Ez egyértelműen közügy".

A tényfeltáró portál eddig még nem kapott hivatalos értesítést a feljelentésről. Nem tudni még, hogy mi van benne, illetve, hogy "követi-e bármilyen eljárás a hatóságok részéről, és hogy ha igen, az mit fog jelenteni a számunkra".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Milyen emberek ezek… Gyerekvédelem… tényleg ordítani tudnék” – Lilu kiakadt azon, hogy a Fidesz leszavazta a gyermekvédelmi dolgozók béremelését
Molnár Áron így fogalmazott: „Én mára kicsekkolok innen. Nem tudom, hogy ki az, aki ezek után képes a Fideszre szavazni.”
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. október 07.



Mi is megírtuk tegnap, hogy a Fidesz indoklás nélkül leszavazta a gyermekvédelmi dolgozók béremeléséről és a gyermekek napi étkezésére fordított díj emeléséről szóló javaslatot.

A hírre Lilu és Molnár Áron is reagált az Instagramon; történeteik csak korlátozott ideig voltak láthatók. Mindketten csalódottságukat fejezték ki.

Lilu ezt írta: „Milyen emberek ezek… Gyerekvédelem… tényleg ordítani tudnék”.

Molnár Áron a saját felületén így fogalmazott:

„Én mára kicsekkolok innen. Nem tudom, hogy ki az, aki ezek után képes a Fideszre szavazni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Már nem tudtuk hova tenni” – Lefolyóba öntötték az anyatejet, mert nem volt, aki elvigye a rászoruló babáknak
Az egyik édesanya szerint úgy érezte, hogy mindenhol le akarták pattintani. Egy újszülött-gyógyász pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a koraszülött kisbabáknak életmentő, hogy anyatejet kaphassanak.


Nem tudták megoldani az anyatej átadását, ezért több litert is a lefolyóba kellett önteni - mondta egy édesanya az RTL Híradónak. Két kismama is elmesélte, hogy az ígéretek ellenére sem mentek el hozzájuk az anyatej-gyűjtőállomásokról a lefejt tejükért, ráadásul kezdetben a védőnők sem tudtak segíteni az ügyben.

Egy anyuka elmondta, hogy neki 3,5 liter van itthon, de volt, hogy az egész fagyasztó tele volt, és már nem tudták hova tenni. Előfordult, hogy a tejben fürösztötték meg a babát. Ő azonban szeretett volna segíteni olyanoknak, akiknek nincs teje, ezért jelentkezett donornak.

"Én azt éreztem, hogy mindenhol le akarnak pattintani"

- mesélte. Először a Heim Pál Gyerekkórház anyatej-gyűjtőállomásán próbálkozott, de kiderült, hogy ott csak Budapesten belül mennek házhoz a tejért.

Azt pedig az anyuka nem tudta vállalni, hogy hetente kétszer, napközben nyolctól délig, minimum 200 milliliter anyatejet ő adjon le.

A házi gyerekorvos ezután a védőnőhöz küldte, aki viszont visszairányította a gyerekorvoshoz. Végül sikerült, és elvégezték a tej leadáshoz kötelező szűrővizsgálatokat. Utána nehezen, de helyben találtak tejtestvért.

Egy másik anya egy blogbejegyzésben írta le a saját hasonló történetét. Neki 35 kilométert kellett volna utaznia az újszülött baba mellett. Szerinte: "hülyének nézik az embert, mert van lehetőség hogy háztól kórházig elvigyék a tejet, mégis azt mondják, hogy próbálja megoldani az édesanya egy újszülöttel vagy még egy nagytesóval karjában a bejutást".

Az édesanyák szerint a védőnők próbálnak segíteni, de nekik sincs megfelelő információjuk.

A kórházfenntartó védőnői főosztályvezető a Híradónak azt mondta, hogy szerinte keverik az anyatejgyűjtő állomásokat a védőnői háztól-házig anyatej szolgálatatással és ez okozhat félreértést.

Az országos anyatejgyűjtő hálózat kb. 12.000 liter anyatejet gyűjtött be tavaly, így szerinte az anyatej eljut az édesanyákhoz.

Egy újszülött-gyógyász azonban azt mondta, hogy ez a mennyiség körülbelül 60 gyermeknek az ellátására lenne elég nullától 6 hónapos korig. A koraszülött kisbabáknak azonban életmentő, hogy anyatejet kaphassanak.

Ahhoz, hogy valaki anyatejdonor legyen szűrővizsgálatok kellenek, hogy megfelelő-e a teje. A leadott tejért jelenleg literenként 5400 Ft-ot a fizet az egészségbiztosító.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk