Corvinakutatók nyomában
Kecsesen egymásba fonódó indák, virágok és levelek színpompás táncát figyelem. Játékos hullámzásuk kékkel, sárgával, arannyal, bíborral és zölddel szövi be a lágyan megvilágított pergamenlapokat, a Ransanus-corvina címoldalait.
A lenyűgöző növényi motívumok sűrűjében bizonyítékok bújnak meg. Arról tanúskodnak, hogy az egyik legismertebb Mátyás-kódex díszítése nem Nápolyban, hanem a királyi udvarban működő reneszánsz könyvkészítő műhelyben született. A felfedezés önmagában is kivételes – Zsupán Edina érdeme, aki további corvinákról is igazolta a „budai eredetet”. A filológus az Országos Széchényi Könyvtár 2019. február 10-ig meghosszabbított időszaki tárlatán mutatja be saját és kutatótársai legújabb tudományos eredményeit. Ezek mentén a nagyközönség most először ismerheti meg az úgynevezett budai műhelyt is önálló egységként. A kiállítás pedig alapjaiban írja át eddigi ismereteinket a Corvina bibliotékáról. Ez alkalommal bepillantunk a kurátor corvinanyomozásának, vagy ahogyan ő nevezi, könyvrégészetének a részleteibe.
A Ransanus-corvina, amelyet eddig nápolyi munkának tartott a kutatás, ám Zsupán Edina bebizonyította, hogy a budai műhelyben született. A jobb oldali címlapján látható pompás miniatúra reprodukciójával találkozhatunk a leggyakrabban, ezáltal ma ez az egyik legismertebb kötete az egykori Corvina könyvtárnak. FORRÁS: GÁSPÁR IBOLYA
Mintha megállt volna az idő a hűvös termek félhomályában. A lámpák gyengéd fénysugaraiban fürdőző kötetek egy legendás korszak eltűnt gazdagságát idézik. Hajdanán Mátyás király könyvtárának kódexei és ősnyomtatványai egyetlen boltozatos teremben, a falakat borító intarziás, aranyozott fabútorzaton és körben elhelyezett míves ládákban sorakoztak, kötésük pedig ragyogott az aranytól. Az ablakokat színes üveg borította, amely különös játékot adott a fénynek, míg a polcokat rombuszmintás függönyök védték a portól – elevenednek fel bennem Naldo Naldi A fenséges könyvtár dicsérete című művének részletei, amelyeket az előcsarnokban olvastam.
A szinte teljesen megsemmisült bibliotékának jelenleg ez az alkotás a legrészletesebb egykorú „ismertetése” – kézirata egy corvinában maradt fenn, amely a lengyelországi Toruńban található. E szerint a könyvtár a palota egyik rejtett pontján, a kápolna mellett helyezkedett el. A király a két ablak között felállított, aranyos takaróval borított kereveten pihente ki a fáradalmait, valamint háromlábú ülőhelyek is voltak a helyiségben. „Apollón delphoi-i szentélyéhez hasonlóan, ahol a papnő, Pythia is tripuszon ülve fogadta az isteni jóslatot, a testet öltött Bölcsesség, vagyis maga a király is ezeken »fogadta« a legnagyobb szerzőket, ütötte fel alkotásaikat. Segítségükkel még inkább megismerhette uralkodói kötelességeit, Naldi értelmezésében tehát végső soron az alattvalók üdvét szolgálta a könyvtár” – mondja Zsupán Edina.
A Corvina bibliotéka állománya főleg latin nyelvű kötetekből állt – ez volt a kor tudományos és szépirodalmi nyelve. A gyűjtemény különleges csoportját alkották a görög nyelvű kódexek. Az itt látható Mynas-kódex Párizsból érkezett a kiállításra, és a többi között annak egyik bizonyítéka, hogy Mátyás király és udvara élénken érdeklődött a hadtudomány iránt. FORRÁS: GÁSPÁR IBOLYA
A meghosszabbított Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítás 2019. február 10-ig, csütörtökön, pénteken és vasárnap este 8-ig, szombaton pedig este 6 óráig látogatható az Országos Széchényi Könyvtárban.
Gáspár Ibolya művészettörténész, újságíró teljes cikke a National Geographic online felületén olvasható.
Nyitókép: A növényi ornamentika részlete a Ransanus-corvina bal oldali címlapján, a kötet tartalommutatójának néhány sorával. FORRÁS: BIBLIOTHECA CORVINA VIRTUALIS, OSZK