KULT
A Rovatból

Cinego: a nappalinkig szállítja nehezen elcsíphető filmekkel az art mozik kínálatát az új magyar streamigoldal

Éreztük, hogy hiányzik itthon egy speciálisan művészfilmes online platform - mondta Gyenis Ajándok. Az első hazai artfilmes online videótéka vezetőjével interjúztunk.

Link másolása

Hiánypótló weboldal nyitotta meg kaput az otthoni legális mozizás terén: elstartolt a Cinego.hu, ami az ország első olyan virtuális videótékája, mely az art mozik kínálatát egészen a nappalinkig szállítja. Már az induláskor közel 180 film közül szemezgethettek azok, akik a karanténidőszak alatt ráuntak a tipikusabb streaming oldalak felhozatalára, vagy csak simán nagy rajongói a gyakran nehezen elcsíphető művészfilmeknek.

A legnagyobb filmfesztiválok nemzetközi kedvencei (pl. A négyzet, Magam ura, Gyújtogatók) és az elmúlt évek emlékezetes hazai alkotásai (pl. Testről és lélekről, FOMO – Megosztod, és uralkodsz) mind-mind megtalálhatóak a dokumentumfilmektől ( pl. A Föld Sója, 20.000 nap a Földön) kezdve az animációs filmeken (pl. Ruben Brandt, a gyűjtő, A vörös teknős) át egészen az olyan Oscar-díjas aktualitásokig, mint az Élősködők. A kínálat pedig folyamatosan bővül és színesedik.

Ráadásul, ha tovább tágítanánk filmnézős komfortzónánkat, ami az anyagiakat illeti, több lehetőség közül is választhatunk. 1500 forintba kerül az egy havi előfizetés, nagyjából 650 forintba a 30 napos kölcsönzés és kb. 1300 forinttól örökre is magunkénak tudhatjuk a kiválasztott alkotást a letöltés opciónak hála.

Gyenis Ajándok, a Cinego vezetője (és a Magyar Art-Mozi Egyesület alelnöke) mesélt nekünk az oldal indulásáról, működéséről, missziójáról és ajánlott pár megnézendő filmet is.

Hogyan indult a Cinego? Egy karantén-ötlet gyümölcse és az elmúlt hetek megnövekedett online film fogyasztási szokásaira/a mozik átmeneti hiányára reagál vagy már régebb óta terveztétek?

A Cinegót már jóval a járvány előtt elkezdtük fejleszteni, ötlet szintjén már pár éve tervben volt. A helyzet érdekessége, hogy korábban is a májusi indulás volt tervben, ugyanis a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválra időzítettük volna a startot. Cannes elmaradt idén, mi viszont elindultunk. Azt éreztük, hogy nagyon hiányzik itthon egy speciálisan művészfilmes online platform, és az első visszajelzések alapján úgy tűnik, nemcsak nekünk hiányzott, hanem a közönségnek is.

Mi alapján válogatjátok be a filmeket?

Jelenleg négy artfilm forgalmazó, a Cinenuovo, a Cirko, a magyarhangya és a Mozinet filmjei érhetők el az oldalon, de más partnerekkel is dolgozunk azon, hogy új filmekkel bővüljön a kínálat.

Játékfilmeknél fontos kritérium, hogy szerepeljenek nagy nemzetközi filmfesztiválon, ez a magyar filmekre is vonatkozik. Animációs filmeknél - ha nem is szerepeltek korábban fesztiválon – a kritérium, hogy egyedi animációs technikával készüljenek, például gyurmaanimációval vagy rajzanimációval. Dokumentumfilmeknél nincs ilyen éles kritérium, de fontos, hogy korábban be legyenek mutatva moziban.

Egy-egy film várhatóan mennyi ideig lesz elérhető a kínálatban?

Filmenként változó, de ha egy film felkerül a Cinegóra, szeretnénk, ha legalább egy évig elérhető lenne nálunk. Jelenleg a kínálat nagy része ennél hosszabb licensszel rendelkezik. Mindenképp célunk, hogy a Cinegón folyamatosan friss legyen a kínálat, de időt is kell adni a nézőknek, hogy átrágják magukat a katalógusunkon.

Szimpatikus ötlet, hogy különböző fizetési konstrukciók (előfizetés, kölcsönzés, letöltés) közül válogathatunk, így például lehetőségünk van arra is, hogy csupán egy megnézni kívánt filmért fizessünk és ne egy egész hónapért, mint a legtöbb filmes streaming szolgáltatónál. Honnan jött ez az ötlet?

Szerettünk volna minél több nézői szokást kielégíteni az oldallal. Van, aki nem szeretne egy sokadik szolgáltatónál is előfizetni, de egy-egy filmet mindenképp szeretne megnézni a kínálatunkból – nekik remek lehetőség a kölcsönzés vagy a letöltés. És persze vannak a filmőrültek, akik minden mennyiségben fogyasztják a tartalmat, nekik az előfizetés a legalkalmasabb megoldás.

Volt olyan külföldi példa, ami inspirált benneteket?

Magyarországról nem érhető el a Criterion Channel, de az ő válogatott, szerzőközpontú szemléletüket mindenképp szeretnénk meghonosítani.

A válogatott filmek menüjében eddig négy topikkal találkozhatunk, gondolom, ez bővülni fog. Milyen témákra lehet számítani?

Heti szinten fogjuk új válogatásokkal segíteni a nézőket, hogy kevésbé vesszenek el a filmkínálatban. Később filmes szakemberek ajánlóival is tervezünk, valamint műfajok, tematikák és alkotók alapján szeretnénk gyűjteményeket, rövid ajánlókkal kiegészítve.

Ha beindulnak majd az art mozik, várhatóan mennyi idő lesz, amíg egy-egy új film nálatok is elérhetővé válik?

Ez a forgalmazók stratégiáján is múlik, de tiszteletben tartjuk a mozi elsőbbségét. A kölcsönzésnél ez általában pár hónap különbséget jelent, az előfizetőknél esetleg egy évet is, de ez más szolgáltatóknál is így szokott lenni.

Nem olyan régen izzítottátok az oldalt, egyelőre mit tapasztaltok? Az art mozik kínálata nyilván a nézők egy bizonyos rétegét szólítja meg, mennyire mennek a művészfilmek itthon?

Egy hét alatt annyi felhasználónk lett, amennyivel csak hónapokkal későbbre számoltunk. Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk, érezzük, hogy valami hiánypótlót hoztunk létre, és ez nemcsak a remélhetőleg hamarosan lecsengő #maradjotthon miatt van.

A mozikban egy-egy művészfilmet pár ezer, esetleg pár tízezer néző lát, mivel kevés a terem és rengeteg a megjelenés. Sok film hamar lekerül a műsorról, így aki esetleg nehezebben veszi rá magát, hogy elmenjen megnézni egy filmet, vagy csak lassabban jut el hozzá az ismerősi ajánlás, könnyen lemarad, vagy már csak lehetetlen időpontban tudja megnézni az adott filmet.

Az előző kérdés már csak azért is érdekes lehet, mert a főváros kivételével vidéki városokban nem is igazán találkozhatunk művészmozikkal. Legtöbbször csupán filmklubok keretében vetítik ezeket a sokszor díjnyertes, „undergroundabb” alkotásokat. Elképzelhető, hogy ez változni fog, ha általatok szélesebb rétegek is megismerhetik ezeket a filmeket?



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk