KULT
A Rovatból

Cinego: a nappalinkig szállítja nehezen elcsíphető filmekkel az art mozik kínálatát az új magyar streamigoldal

Éreztük, hogy hiányzik itthon egy speciálisan művészfilmes online platform - mondta Gyenis Ajándok. Az első hazai artfilmes online videótéka vezetőjével interjúztunk.


Hiánypótló weboldal nyitotta meg kaput az otthoni legális mozizás terén: elstartolt a Cinego.hu, ami az ország első olyan virtuális videótékája, mely az art mozik kínálatát egészen a nappalinkig szállítja. Már az induláskor közel 180 film közül szemezgethettek azok, akik a karanténidőszak alatt ráuntak a tipikusabb streaming oldalak felhozatalára, vagy csak simán nagy rajongói a gyakran nehezen elcsíphető művészfilmeknek.

A legnagyobb filmfesztiválok nemzetközi kedvencei (pl. A négyzet, Magam ura, Gyújtogatók) és az elmúlt évek emlékezetes hazai alkotásai (pl. Testről és lélekről, FOMO – Megosztod, és uralkodsz) mind-mind megtalálhatóak a dokumentumfilmektől ( pl. A Föld Sója, 20.000 nap a Földön) kezdve az animációs filmeken (pl. Ruben Brandt, a gyűjtő, A vörös teknős) át egészen az olyan Oscar-díjas aktualitásokig, mint az Élősködők. A kínálat pedig folyamatosan bővül és színesedik.

Ráadásul, ha tovább tágítanánk filmnézős komfortzónánkat, ami az anyagiakat illeti, több lehetőség közül is választhatunk. 1500 forintba kerül az egy havi előfizetés, nagyjából 650 forintba a 30 napos kölcsönzés és kb. 1300 forinttól örökre is magunkénak tudhatjuk a kiválasztott alkotást a letöltés opciónak hála.

Gyenis Ajándok, a Cinego vezetője (és a Magyar Art-Mozi Egyesület alelnöke) mesélt nekünk az oldal indulásáról, működéséről, missziójáról és ajánlott pár megnézendő filmet is.

Hogyan indult a Cinego? Egy karantén-ötlet gyümölcse és az elmúlt hetek megnövekedett online film fogyasztási szokásaira/a mozik átmeneti hiányára reagál vagy már régebb óta terveztétek?

A Cinegót már jóval a járvány előtt elkezdtük fejleszteni, ötlet szintjén már pár éve tervben volt. A helyzet érdekessége, hogy korábban is a májusi indulás volt tervben, ugyanis a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválra időzítettük volna a startot. Cannes elmaradt idén, mi viszont elindultunk. Azt éreztük, hogy nagyon hiányzik itthon egy speciálisan művészfilmes online platform, és az első visszajelzések alapján úgy tűnik, nemcsak nekünk hiányzott, hanem a közönségnek is.

Mi alapján válogatjátok be a filmeket?

Jelenleg négy artfilm forgalmazó, a Cinenuovo, a Cirko, a magyarhangya és a Mozinet filmjei érhetők el az oldalon, de más partnerekkel is dolgozunk azon, hogy új filmekkel bővüljön a kínálat.

Játékfilmeknél fontos kritérium, hogy szerepeljenek nagy nemzetközi filmfesztiválon, ez a magyar filmekre is vonatkozik. Animációs filmeknél - ha nem is szerepeltek korábban fesztiválon – a kritérium, hogy egyedi animációs technikával készüljenek, például gyurmaanimációval vagy rajzanimációval. Dokumentumfilmeknél nincs ilyen éles kritérium, de fontos, hogy korábban be legyenek mutatva moziban.

Egy-egy film várhatóan mennyi ideig lesz elérhető a kínálatban?

Filmenként változó, de ha egy film felkerül a Cinegóra, szeretnénk, ha legalább egy évig elérhető lenne nálunk. Jelenleg a kínálat nagy része ennél hosszabb licensszel rendelkezik. Mindenképp célunk, hogy a Cinegón folyamatosan friss legyen a kínálat, de időt is kell adni a nézőknek, hogy átrágják magukat a katalógusunkon.

Szimpatikus ötlet, hogy különböző fizetési konstrukciók (előfizetés, kölcsönzés, letöltés) közül válogathatunk, így például lehetőségünk van arra is, hogy csupán egy megnézni kívánt filmért fizessünk és ne egy egész hónapért, mint a legtöbb filmes streaming szolgáltatónál. Honnan jött ez az ötlet?

Szerettünk volna minél több nézői szokást kielégíteni az oldallal. Van, aki nem szeretne egy sokadik szolgáltatónál is előfizetni, de egy-egy filmet mindenképp szeretne megnézni a kínálatunkból – nekik remek lehetőség a kölcsönzés vagy a letöltés. És persze vannak a filmőrültek, akik minden mennyiségben fogyasztják a tartalmat, nekik az előfizetés a legalkalmasabb megoldás.

Volt olyan külföldi példa, ami inspirált benneteket?

Magyarországról nem érhető el a Criterion Channel, de az ő válogatott, szerzőközpontú szemléletüket mindenképp szeretnénk meghonosítani.

A válogatott filmek menüjében eddig négy topikkal találkozhatunk, gondolom, ez bővülni fog. Milyen témákra lehet számítani?

Heti szinten fogjuk új válogatásokkal segíteni a nézőket, hogy kevésbé vesszenek el a filmkínálatban. Később filmes szakemberek ajánlóival is tervezünk, valamint műfajok, tematikák és alkotók alapján szeretnénk gyűjteményeket, rövid ajánlókkal kiegészítve.

Ha beindulnak majd az art mozik, várhatóan mennyi idő lesz, amíg egy-egy új film nálatok is elérhetővé válik?

Ez a forgalmazók stratégiáján is múlik, de tiszteletben tartjuk a mozi elsőbbségét. A kölcsönzésnél ez általában pár hónap különbséget jelent, az előfizetőknél esetleg egy évet is, de ez más szolgáltatóknál is így szokott lenni.

Nem olyan régen izzítottátok az oldalt, egyelőre mit tapasztaltok? Az art mozik kínálata nyilván a nézők egy bizonyos rétegét szólítja meg, mennyire mennek a művészfilmek itthon?

Egy hét alatt annyi felhasználónk lett, amennyivel csak hónapokkal későbbre számoltunk. Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk, érezzük, hogy valami hiánypótlót hoztunk létre, és ez nemcsak a remélhetőleg hamarosan lecsengő #maradjotthon miatt van.

A mozikban egy-egy művészfilmet pár ezer, esetleg pár tízezer néző lát, mivel kevés a terem és rengeteg a megjelenés. Sok film hamar lekerül a műsorról, így aki esetleg nehezebben veszi rá magát, hogy elmenjen megnézni egy filmet, vagy csak lassabban jut el hozzá az ismerősi ajánlás, könnyen lemarad, vagy már csak lehetetlen időpontban tudja megnézni az adott filmet.

Az előző kérdés már csak azért is érdekes lehet, mert a főváros kivételével vidéki városokban nem is igazán találkozhatunk művészmozikkal. Legtöbbször csupán filmklubok keretében vetítik ezeket a sokszor díjnyertes, „undergroundabb” alkotásokat. Elképzelhető, hogy ez változni fog, ha általatok szélesebb rétegek is megismerhetik ezeket a filmeket?



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: