KULT
A Rovatból

Caramel: „Ki kell ragadni az embereket a mókuskerékből, a problémáikból”

Nemrég Budapestről írt dala miatt kaptuk fel a fejünket, most pedig a főváros egyik legszebb koncerthelyszínén, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon készül különleges ünnepi koncerttel Molnár Ferenc Caramel.


- Az 1873 című dal Budapestről szól. Te kb. 20 éve élsz Budapesten... Szereted? Mik a kedvenc helyeid itt?

- Nagyságrendileg 20 éve, lehet, hogy egy picit több. Nagyon szeretek itt élni, de bevallom őszintén, hogy kiemelten kedvenc nincs, mert szeretem az egész várost. Nagyon szeretem azt a helyet, ahol élünk, a 11. kerületet, mert van egyfajta belvárosias hangulata – azaz van minden a közelben – mégis megvan az a családiasabb, nyugodtabb légköre is. Nyilván apukaként leginkább a zöld helyeket kedveljük és a jobb játszótereket, de a színházak, koncerthelyszínek is kedvesek, konkrétan egyet nem tudok kiemelni.

- Anno a Megasztár miatt költöztél a városba?

- Nem, az csak 13 éve volt, én már előtte is Budapesten éltem. Elég fiatalon költöztem ide, munka miatt. Vidéken éltem és ott nem nagyon volt munkalehetőség és emiatt úgymond ide kényszerültem, de nagyon megszerettem.

- És hazajársz még Törökszentmiklósra, otthon érzed magad ott is?

- Mostanában azért kevesebbet, de megpróbálok hazajutni, amikor tehetem. Most azért nem olyan az életünk, hogy könnyen tudjunk ide-oda utazni.

- Tavaly jelent meg legújabb albumod a 7, de a Facebook posztjaid alapján már stúdiózol. Tudsz mesélni arról, hogy min dolgozol éppen?

- Nehéz róluk még mesélni, mert mondanivalójában még keresgetem, hogy miről szeretnék beszélni. Még csak van bennem egy érzés, vannak bennem új dallamok és dalötletek és ezeken dolgozom. Nagyjából azon a csapásvonalon maradok, amit eddig is képviseltem és minden új dalnál arra törekszem, hogy még kiforrottabb, még profibb legyen.

Most is az a célom, hogy még tartalmasabb és igényesebb zenét tudjak alkotni.

- A dalokat hogyan írod, magadban demózol vagy zenekarral közösen?

- Nem, én egyedül szoktam dalokat, dalszövegeket is írni. Nálam ez úgy szokott működni, hogy elkészítek egy kezdetlegesebb hangszerelést otthon a kis stúdiómban és utána átmegyek a zenei produceremhez, akivel közösen rakjuk össze a hangszerelést és a keverést. Én inkább egyedül dolgozó típus vagyok, de kikérem a zenésztársaim véleményét is. Általában Kardos Norbival szoktunk szakmailag kooperálni, kérdezek tőle pár olyan fogást, amivel nem vagyok tisztában, valamint mostanában még Somogyvári Dániel segít hangszerelésben. Vele szoktunk ötletelni, hogy milyen hangzást kapjon az adott dal. Nagyjából így néz ki a felállás, de természetesen az élő koncertre áthangszereljük, hiszen ott azért más megszólalás van, de próbálunk már a hangszerelésben is kicsit előre gondolkodni ilyenkor.

- Nemrég megkaptad a Máté Péter-díjat, aki ha jól tudom példaképed is. Mit szóltál amikor megtudtad, hogy te kapod ezt az elismerést, ráadásul elsőként?

- Először is nagyon meglepett. Nem igazán szoktak elhalmozni díjakkal, főleg nem állami jellegű elismerésekkel. Ez azért mégis csak egy más dimenziójú elismerés, ezért picit félelmetes is volt számomra, de rögtön beugrott Máté Péter zeneisége és szellemisége, ami miatt még megtisztelőbb volt.

Mert valóban egy olyan ikon számomra, akit mindig jó követni. Olyan csodás, időtálló üzeneteket fogalmazott meg, ami számomra is példaértékű és próbálok én is ehhez méltóan dalokat írni.

Több interjút is megnéztem vele, ami fellelhető az interneten és egy hiperérzékeny, hiperintelligens embert láttam visszaköszönni a képernyőn, úgyhogy ebben is egy nagyon inspiráló személyiség. Azt gondolom az, amit ő tudott azt nem tudta előtte és nem tudja azóta se senki. Ebben szerintem mindenkinek a példaképe kell, hogy legyen, mert tényleg zseniális volt és annyira csodás, hogy a mai napig élő a zenéje, a fiataloktól az idősebb generációig mindenki dúdolja a dalait.

caramelmusic (@caramelmusic) által megosztott bejegyzés,

- Viszont a rajongóid visszajelzéseit figyelve te is olyan inspiráló személyiség vagy, akinek a dalai több élethelyzetben nyújtanak kapaszkodót.

- Ha ez így van valóban, ennek én nagyon örülök, mert úgy gondolom, hogy a zenének ez kell, hogy a célja legyen, hogy az embereket ki tudja ragadni a mókuskerékből és a saját problémáikból. Ez egy csodás dolog, ha ilyen visszajelzéseket kapok a közönségtől, hiszen ezért csinálom.

- Először játszol a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, ami nemcsak a helyszín miatt különleges, hanem azért is mert a hazai előadók mind igyekeznek valami különleges koncerttel. Te mivel készülsz?

Eleve maga a helyszín nagyon különleges, amire titkon azért vágytam, hogy egyszer felkérést kapjak oda egy önálló koncertre. Ez már önmagában nagyon megtisztelő és inspiráló. Főleg annak tudatában – ott voltam a sajtótájékoztatón – hogy olyan felhozatal lesz az egész fesztivál alatt, ami egyszerűen számomra felfoghatatlan volt, hogy ezt hogy lehetett így összeszervezni. Tényleg a világ minden tájáról érkeznek világklasszis előadók. Lenyűgöző. Nagyon boldog vagyok, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek valamilyen szinten. Nagyon készülök is rá.

Egyelőre most még csak fejben igyekszem összerakni az egész koncertet, próbálok ehhez a helyszínhez alkalmazkodva úgy összeállítani egy műsort, ami a legütősebb tud lenni a Margitszigeten. Eleve az csodás, hogy lemegy a koncert első fele, utána jön a tűzijáték, majd folytatjuk a koncert második felével.

Már kattogok azon, hogyan tudom beépíteni a műsorba a tűzijátékot. Vannak ilyen megalomán terveim, de már eleve az is egy jó hívószó, hogy aki eljön, egy csodás helyről láthatja a tűzijátékot és a koncertet is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk