KULT
A Rovatból

ByeAlex bicskanyitogató ámokfutásával zárult az X-Faktor mentorházas köre

Döntéseit valószínűleg csak ő érti, és ez úgy tűnik, elég is.

Link másolása

A szombati X-Faktorban a mentorházas forduló második része zajlott le, amiben Gáspár Laci és ByeAlex választotta ki a döntős csapatokat és a női előadókat. Ezt az epizódot tényleg csak azok bírták ki, akiknek kötélidegei vannak.

"Alex, ha most nem lány nyer, az azt jelenti, hogy valamit nagyon elrontottál" - biztatta Gáspár Laci mentortársát, utalva az erős női felhozatalra.

"
Én nem rontok el semmit, ha elrontok valamit az is jó

- zárta le a vitát szerény alázattal ByeAlex.

Nem akarok szpojlerezni, de mondatait a következő hetekben még lesz alkalma bizonyítani.

Alex azt is elárulta: fontos számára, hogy aki a színpadon van, az érzelmileg megfogja és legyen az előadásában valami fűszer. Épp emiatt ebben az évben egy kicsit olyan érzése van a nézőnek, mintha mindenki továbbjuthatna, aki fura és mindenki unalmas lenne, aki nem kopasz, nem hörög, vagy nem rappel napközis nevelőként.

Alex nagy szerencséje, hogy annak idején a Kedvesem című nóta szavazói nem így gondolkodtak és emiatt most a zsűriben ülhet…

Egy kicsit mintha elfelejtette volna a csapat egy része, hogy léteznek a földön George Michaelek és Norah Jonesok, akiben tulajdonképpen semmi „speciális” és extrém nincs, csak annyi, hogy elképesztően jók.

Mindezeken túl mintha háttérbe szorult volna az, hogy a mentorok nemcsak a saját ízlésük alapján kellene, hogy válasszanak, hanem szerencsésebb lenne,

ha istenségek helyett egyfajta közös képviselőként tekintenének önmagukra és megpróbálnak a piac és a nézők igényeit kielégíteni döntéseikkel. Mindezt nem feltétlenül udvariasságból, hanem azért, hogy az énekes, akit végül kiválasztanak, később meghívásokat is kapjon néhány fellépésre, és ne tűnjön el a süllyesztőben.

Na de kit érdekel az okoskodás, ha egyébként műsor is volt, amiben a lányok virágot kaptak Alextől, majd kiálltak a gyepre.

Serena Rigacci kezdte a bulit egy Nirvana-dallal, amit akár másik hangnembe is lehetett volna tenni, akkor nem lett volna mély neki, és nem énekelte volna a mélyeket hamisan. A mentorok szerint tökéletes volt, de Alexből nem váltok ki semmit a produkció.

Gáspár Laci bölcsen hozzátette: ne csak azt nézd, hogy rád hatott-e, hanem azt is, hogy másokra hatott-e...

Hát bezony…

Lengyel Anna volt a második, aki valamiért közölte a zsűrivel, hogy ő nem egy nagy énekes.

Gáspár Laci végül azt mondta, hogy nem számára semmit sem tud közvetíteni a lány, Radics Gigi pedig azt tette hozzá, hogy nem tud arra figyelni, hogy milyen szép a szeme, hogy ha ennyire nem énekel jól.

Kérdezném, hogy miért érdekes a szeme, de hagyjuk most ezt, voltak a műsorban jóval nagyobb kérdések is.

Tóth Bettina, a metálosan hörgő lány folytatta a sort, aki ezúttal rappelt. A zsűri egyöntetűen imádta, habár Radics Gigi még a múltkor rettenetesen félt tőle, úgyhogy rosszindulatú nézőkben felmerülhetett, hogy a zsűritársak talán azért szeretnék, hogy bekerüljön a csapatba, mert úgy eggyel több kieső lenne a lányok között.

Később kiderült: effajta taktikára semmi szükség, Alex magától is elrontja a választást, sőt, egy pár jól átgondolt húzással visszamenőleg is tönkreteszi az X-Faktor szépen felépített brandjét és kicsit lúzert csinál még a korábbi győztesekből is.

Oláh Szandra Klarissza egy Tóth Gabi számot választott. A 14 éves lány korához képest hatalmas tehetség, de ugyanebből adódóan még elég vékony, kidolgozatlan hangja van. A legjobban akkor járna, ha pár évig még otthon énekelne, így még több hangszínnel és magabiztosabb előadással válhatna profi énekessé. Alexnek a küzdeni akarása tetszett.

Izsó Boglárka sem éppen egy matuzsálem a 16 évével, és ő sem volt rossz, de később még jobb lehet. Egymillió oka van, miért fölösleges tinédzsereket szerepeltetni, és azok közül csak az egyik, hogy ilyenkor még nincsenek a csúcson hangilag.

Erdős Viola rappelt a folytatásban, egész előadása kínos volt és zeneileg értékelhetetlen, énekversenyen pedig aztán végképp indokolatlan.

"
Nem is érti, hogy mit kellene csinálni nem is érti, hogy miért gyenge, mert annyira tehetségtelen a zenéhez

- mondta Gáspár Laci és sajnos igaza volt.

Az embernek az volt az érzése, hogy nagyjából azért jutott el idáig ez a szegény, megtévesztett lány, mert Alexnek tetszenek az extrém külsejű csajok. Ez azért nagy felelősség, mert egy rossz produkciót továbbjuttatni személyes okok miatt nagyjából arra jó, hogy a közönség jól megutálja az eltévedt versenyzőt.

Az új szabályok szerint Alex két lányt választhatott, és kettőt kellett hazaküldenie. A maradék két versenyző sorsáról a mentortársak döntenek.

Az élő show-ba lányok közül végül a hörgős rapper Tóth Bettina és a rossz rapper Erdős Viola és ráadásként Serena Rigacci jutott be.

Alexszel kapcsolatban annyit azért hozzá kell tenni, hogy valószínűleg nem a rossz szándék vezérli a döntéseiben, hanem egyszerűen zeneileg képzetlen és felkészületlen, valamint elképzelhetetlennek tartja, hogy ami nem fura, az mitől lehetne jó. Sajnos az sem jut eszébe, hogy nem elsősorban saját magának választ, hanem a közönségnek, és oké, hogy neki az extrém dolgok tetszenek, de alázatosabb is lehetne, és gondolhatna, mondjuk a nézőkre is.

Mindez viszont sajnos elképesztően nagy hibája lett a műsornak, amibe mindenféleképpen kell egy kérlelhetetlen és profi mentor, de nem ő. Szerencsésebb lenne helyette olyasvalaki, aki azért szigorú, mert jól ismeri a műfajokat, de emellett elég nyitott arra, hogy mindenben meglássa a lehetőséget, nem pedig bezár, ha valami a személyes ízlésének nem felel meg.

ByeAlex tiszteletre méltó azért, hogy valahanyadik lett az eurovíziós dalversenyen, és azért, mert nyitott a furcsaságokra, de sajnos mentorként szerintem hatalmasat bukott tegnap azzal, hogy kiderült: a zene egyáltalán nem képes hatni rá, így a külsőségek alapján dönt. Mindez azért borzalmasan ciki, mert nem hallja meg a kiváló zenei teljesítményeket, és huszadrangú szempontok alapján köti az ebet a karóhoz.

A műsor második felében Gáspár Laci döntött arról, hogy melyik csapattal szeretne együtt dolgozni a jövőben.

Elsőként a London Kids lépett színpadra, és a produkcióban az énekes sajnos olyanokat vállalt, amihez a hangja még nagyon kevés.

Ricco és Claudia folytatta a sort egy eleve nagyon nehéz Christina Aguilera-dallal. Elképesztőek, profik, beleköthetetlenek voltak és még a televízión keresztül is óriási hatása volt az előadásnak. ByeAlex a duóban férfi mellett a lányt egyszerűen indokolatlannak tartotta, ami azért elképesztő hülyeség, mert az előadásaik legkatartikusabb pillanata mindig az, amikor kiválóan kidolgozott szólamokat énekelt együtt(!) a két versenyző.

Szerencse, hogy nem ő kapta az együtteseket, mert simán képes lett volna kikukázni ezt a zseniális párost, csak azért, mert nincs sárkánygyík tetoválva homlokukra vagy nem pörögnek a kisujjukon a ballada éneklése közben.

Harmadikként a Flórián Kvintett következett, ahol a főszereplő kiválóan, ám egy kicsit modorosan énekelt, ami egyébként nem volt zavaró, mert egyrészt nem ment a produkció rovására, másrészt műfaji sajátosság a stílusban. Kiváló ötlet ez az a mai pop-számok effajta átdolgozása, nálam biztosan továbbmentek volna, hiszen a folytatásban is életképes lehet a produkció.

A Radio Mobster egy ezer éves Nancy Sinatra-dalt hozott, ami jópofa választás volt és végül is sikerült is a saját stílusuknak megfelelően átadni. Nem volt a színpadon csak két gitár és egy cajón, mégis egyben volt a zenekar. Nem volt az embernek hiányérzete a hangszerelésben, magabiztos volt az előadás, és nem voltak benne zavaró hangok sem. A csapat teljesen alkalmasnak tűnt az X-Faktor színpadára a későbbiekben is.

Az M&M sem okozott csalódást, mert kiváló, zseniális ötlet a gospelt egy kicsit unplugged módon színpadra vinni. A nevük rettenetes, azt már a mentorház előtt cserélni kellett volna, de a lényeg rendben van, mert a műsoruk alatt fantasztikus szólamok kerültek elő, és az egész nagyon élvezhető előadás volt. A minden kétséget kizáróan színpadra való csapat, a mai zenei piacon egyébként hiánypótló is, és könnyen elképzelhető millióféle rendezvényen az effajta igényes és hatásos, de jól emészthető, de a többitől mégis különböző együttes. Nálam csont nélkül mentek volna a tovább a becsúszott hamis hangok ellenére.

Jó pofán indult a Catchy Workshop előadása, akiktől Puskás Peti egy kicsit többet várt, és a többiek sem lettek éppen meggyőzve.

Utánuk megszületett a döntés is, ami szerint Ricco és Claudia kérdés nélkül mentek tovább, és velük döntőzik a Radio Mobster is. A mentortársak csatájában végül a sötét oldal győzedelmeskedett, mert Radics Gigi nem tudta meg győzni két mentortársát arról, hogy a lényegesen jobb Flórián Kvintett csapat jusson tovább, így a London Kids versenyez majd harmadikként.

A jövő héten már élőben énekel majd az X-Faktor 12 kiválasztottja.

Ha sikerül elérnem a következő célom, akkor most búcsúzom, mert több Faktort nem írok tisztelettel, ennyi ideg ebben a korban már káros.

Thank you my friends!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk