KULT
A Rovatból

ByeAlex bicskanyitogató ámokfutásával zárult az X-Faktor mentorházas köre

Döntéseit valószínűleg csak ő érti, és ez úgy tűnik, elég is.


A szombati X-Faktorban a mentorházas forduló második része zajlott le, amiben Gáspár Laci és ByeAlex választotta ki a döntős csapatokat és a női előadókat. Ezt az epizódot tényleg csak azok bírták ki, akiknek kötélidegei vannak.

"Alex, ha most nem lány nyer, az azt jelenti, hogy valamit nagyon elrontottál" - biztatta Gáspár Laci mentortársát, utalva az erős női felhozatalra.

"
Én nem rontok el semmit, ha elrontok valamit az is jó

- zárta le a vitát szerény alázattal ByeAlex.

Nem akarok szpojlerezni, de mondatait a következő hetekben még lesz alkalma bizonyítani.

Alex azt is elárulta: fontos számára, hogy aki a színpadon van, az érzelmileg megfogja és legyen az előadásában valami fűszer. Épp emiatt ebben az évben egy kicsit olyan érzése van a nézőnek, mintha mindenki továbbjuthatna, aki fura és mindenki unalmas lenne, aki nem kopasz, nem hörög, vagy nem rappel napközis nevelőként.

Alex nagy szerencséje, hogy annak idején a Kedvesem című nóta szavazói nem így gondolkodtak és emiatt most a zsűriben ülhet…

Egy kicsit mintha elfelejtette volna a csapat egy része, hogy léteznek a földön George Michaelek és Norah Jonesok, akiben tulajdonképpen semmi „speciális” és extrém nincs, csak annyi, hogy elképesztően jók.

Mindezeken túl mintha háttérbe szorult volna az, hogy a mentorok nemcsak a saját ízlésük alapján kellene, hogy válasszanak, hanem szerencsésebb lenne,

ha istenségek helyett egyfajta közös képviselőként tekintenének önmagukra és megpróbálnak a piac és a nézők igényeit kielégíteni döntéseikkel. Mindezt nem feltétlenül udvariasságból, hanem azért, hogy az énekes, akit végül kiválasztanak, később meghívásokat is kapjon néhány fellépésre, és ne tűnjön el a süllyesztőben.

Na de kit érdekel az okoskodás, ha egyébként műsor is volt, amiben a lányok virágot kaptak Alextől, majd kiálltak a gyepre.

Serena Rigacci kezdte a bulit egy Nirvana-dallal, amit akár másik hangnembe is lehetett volna tenni, akkor nem lett volna mély neki, és nem énekelte volna a mélyeket hamisan. A mentorok szerint tökéletes volt, de Alexből nem váltok ki semmit a produkció.

Gáspár Laci bölcsen hozzátette: ne csak azt nézd, hogy rád hatott-e, hanem azt is, hogy másokra hatott-e...

Hát bezony…

Lengyel Anna volt a második, aki valamiért közölte a zsűrivel, hogy ő nem egy nagy énekes.

Gáspár Laci végül azt mondta, hogy nem számára semmit sem tud közvetíteni a lány, Radics Gigi pedig azt tette hozzá, hogy nem tud arra figyelni, hogy milyen szép a szeme, hogy ha ennyire nem énekel jól.

Kérdezném, hogy miért érdekes a szeme, de hagyjuk most ezt, voltak a műsorban jóval nagyobb kérdések is.

Tóth Bettina, a metálosan hörgő lány folytatta a sort, aki ezúttal rappelt. A zsűri egyöntetűen imádta, habár Radics Gigi még a múltkor rettenetesen félt tőle, úgyhogy rosszindulatú nézőkben felmerülhetett, hogy a zsűritársak talán azért szeretnék, hogy bekerüljön a csapatba, mert úgy eggyel több kieső lenne a lányok között.

Később kiderült: effajta taktikára semmi szükség, Alex magától is elrontja a választást, sőt, egy pár jól átgondolt húzással visszamenőleg is tönkreteszi az X-Faktor szépen felépített brandjét és kicsit lúzert csinál még a korábbi győztesekből is.

Oláh Szandra Klarissza egy Tóth Gabi számot választott. A 14 éves lány korához képest hatalmas tehetség, de ugyanebből adódóan még elég vékony, kidolgozatlan hangja van. A legjobban akkor járna, ha pár évig még otthon énekelne, így még több hangszínnel és magabiztosabb előadással válhatna profi énekessé. Alexnek a küzdeni akarása tetszett.

Izsó Boglárka sem éppen egy matuzsálem a 16 évével, és ő sem volt rossz, de később még jobb lehet. Egymillió oka van, miért fölösleges tinédzsereket szerepeltetni, és azok közül csak az egyik, hogy ilyenkor még nincsenek a csúcson hangilag.

Erdős Viola rappelt a folytatásban, egész előadása kínos volt és zeneileg értékelhetetlen, énekversenyen pedig aztán végképp indokolatlan.

"
Nem is érti, hogy mit kellene csinálni nem is érti, hogy miért gyenge, mert annyira tehetségtelen a zenéhez

- mondta Gáspár Laci és sajnos igaza volt.

Az embernek az volt az érzése, hogy nagyjából azért jutott el idáig ez a szegény, megtévesztett lány, mert Alexnek tetszenek az extrém külsejű csajok. Ez azért nagy felelősség, mert egy rossz produkciót továbbjuttatni személyes okok miatt nagyjából arra jó, hogy a közönség jól megutálja az eltévedt versenyzőt.

Az új szabályok szerint Alex két lányt választhatott, és kettőt kellett hazaküldenie. A maradék két versenyző sorsáról a mentortársak döntenek.

Az élő show-ba lányok közül végül a hörgős rapper Tóth Bettina és a rossz rapper Erdős Viola és ráadásként Serena Rigacci jutott be.

Alexszel kapcsolatban annyit azért hozzá kell tenni, hogy valószínűleg nem a rossz szándék vezérli a döntéseiben, hanem egyszerűen zeneileg képzetlen és felkészületlen, valamint elképzelhetetlennek tartja, hogy ami nem fura, az mitől lehetne jó. Sajnos az sem jut eszébe, hogy nem elsősorban saját magának választ, hanem a közönségnek, és oké, hogy neki az extrém dolgok tetszenek, de alázatosabb is lehetne, és gondolhatna, mondjuk a nézőkre is.

Mindez viszont sajnos elképesztően nagy hibája lett a műsornak, amibe mindenféleképpen kell egy kérlelhetetlen és profi mentor, de nem ő. Szerencsésebb lenne helyette olyasvalaki, aki azért szigorú, mert jól ismeri a műfajokat, de emellett elég nyitott arra, hogy mindenben meglássa a lehetőséget, nem pedig bezár, ha valami a személyes ízlésének nem felel meg.

ByeAlex tiszteletre méltó azért, hogy valahanyadik lett az eurovíziós dalversenyen, és azért, mert nyitott a furcsaságokra, de sajnos mentorként szerintem hatalmasat bukott tegnap azzal, hogy kiderült: a zene egyáltalán nem képes hatni rá, így a külsőségek alapján dönt. Mindez azért borzalmasan ciki, mert nem hallja meg a kiváló zenei teljesítményeket, és huszadrangú szempontok alapján köti az ebet a karóhoz.

A műsor második felében Gáspár Laci döntött arról, hogy melyik csapattal szeretne együtt dolgozni a jövőben.

Elsőként a London Kids lépett színpadra, és a produkcióban az énekes sajnos olyanokat vállalt, amihez a hangja még nagyon kevés.

Ricco és Claudia folytatta a sort egy eleve nagyon nehéz Christina Aguilera-dallal. Elképesztőek, profik, beleköthetetlenek voltak és még a televízión keresztül is óriási hatása volt az előadásnak. ByeAlex a duóban férfi mellett a lányt egyszerűen indokolatlannak tartotta, ami azért elképesztő hülyeség, mert az előadásaik legkatartikusabb pillanata mindig az, amikor kiválóan kidolgozott szólamokat énekelt együtt(!) a két versenyző.

Szerencse, hogy nem ő kapta az együtteseket, mert simán képes lett volna kikukázni ezt a zseniális párost, csak azért, mert nincs sárkánygyík tetoválva homlokukra vagy nem pörögnek a kisujjukon a ballada éneklése közben.

Harmadikként a Flórián Kvintett következett, ahol a főszereplő kiválóan, ám egy kicsit modorosan énekelt, ami egyébként nem volt zavaró, mert egyrészt nem ment a produkció rovására, másrészt műfaji sajátosság a stílusban. Kiváló ötlet ez az a mai pop-számok effajta átdolgozása, nálam biztosan továbbmentek volna, hiszen a folytatásban is életképes lehet a produkció.

A Radio Mobster egy ezer éves Nancy Sinatra-dalt hozott, ami jópofa választás volt és végül is sikerült is a saját stílusuknak megfelelően átadni. Nem volt a színpadon csak két gitár és egy cajón, mégis egyben volt a zenekar. Nem volt az embernek hiányérzete a hangszerelésben, magabiztos volt az előadás, és nem voltak benne zavaró hangok sem. A csapat teljesen alkalmasnak tűnt az X-Faktor színpadára a későbbiekben is.

Az M&M sem okozott csalódást, mert kiváló, zseniális ötlet a gospelt egy kicsit unplugged módon színpadra vinni. A nevük rettenetes, azt már a mentorház előtt cserélni kellett volna, de a lényeg rendben van, mert a műsoruk alatt fantasztikus szólamok kerültek elő, és az egész nagyon élvezhető előadás volt. A minden kétséget kizáróan színpadra való csapat, a mai zenei piacon egyébként hiánypótló is, és könnyen elképzelhető millióféle rendezvényen az effajta igényes és hatásos, de jól emészthető, de a többitől mégis különböző együttes. Nálam csont nélkül mentek volna a tovább a becsúszott hamis hangok ellenére.

Jó pofán indult a Catchy Workshop előadása, akiktől Puskás Peti egy kicsit többet várt, és a többiek sem lettek éppen meggyőzve.

Utánuk megszületett a döntés is, ami szerint Ricco és Claudia kérdés nélkül mentek tovább, és velük döntőzik a Radio Mobster is. A mentortársak csatájában végül a sötét oldal győzedelmeskedett, mert Radics Gigi nem tudta meg győzni két mentortársát arról, hogy a lényegesen jobb Flórián Kvintett csapat jusson tovább, így a London Kids versenyez majd harmadikként.

A jövő héten már élőben énekel majd az X-Faktor 12 kiválasztottja.

Ha sikerül elérnem a következő célom, akkor most búcsúzom, mert több Faktort nem írok tisztelettel, ennyi ideg ebben a korban már káros.

Thank you my friends!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk