hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Elektronikus zenei megoldások élő hangszerekkel – bemutatkozik a Bumel zenekar

Első klipjük a szakítás utáni önironikus hangulatot idézi meg drum and bass lüktetéssel, nagybőgővel, pozannal, orgonával és egyedi stílusú gitározással.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. december 02.

hirdetés

Új formációval mutatkozik be az egykori Nils zenekar dalszerző-frontembere, Pogány János. A teljesen formabontó hangzásvilágú Bumel első klipjét kicsivel lejjebb lehet megnézni, de előtte jöjjön néhány szó az előzményekről.

„A Nils után még játszottam az Indigó Utcában kb. két évig, saját zenekart már nem akartam. Aztán amikor annak is vége lett, nem szerettem volna színpadon állni többet, főleg nem basszusgitárral a kezemben.

Bő egy éve még teljesen biztos voltam benne, hogy nem zenélek többet zenekarban. Zenével foglalkozom, zeneszerzéssel, felvételek készítésével, hangszereléssel, a kreatív része megvan napi szinten, az engem ki tud tölteni.

A Bumel ott gyökerezik, hogy pár éve elvégeztem egy elektronikus zenei sulit és csináltam egy elektro formációt, a Shimát, amit imádtam, de Bálint, akivel élőben előadtuk a dalokat, közben kiköltözött Németországba. Egy teljes lemeznyi anyag készen van, de csak 2 dal jelent meg közülük.

Amikor hallottam, hogy Kathy Zsolt újra menedzsmenttel foglalkozik, elküldtem neki az anyagot. Neki baromira tetszett, úgyhogy leültünk személyesen beszélni róla, amikor is nagyjából előhozta, hogy ez tök jó, de poposabbra kellene venni. Átgondoltam utána és azt válaszoltam neki, hogy ezt nem rontom el, viszont volt egy másik zenei ötletem, amivel beleférhet, hogy poposabb legyen, miközben (számomra) érdekes is marad.”

hirdetés

Ebből nőtte ki magát a Bumel, aminek első klipje itt látható, alatta pedig a frontember részletesen is mesél arról, hogyan állt össze a formáció és milyen terveik vannak.

A stílusról és a felállásról

„Elkezdtem dalokat írni, kifejlesztettem egy teljesen egyedi módszert, amivel bármikor kvázi gyártani tudom a számokat, egy hónap alatt megírtam 10 dalt és feldemózva elküldtem az anyagot Zsoltinak, akinek tökre tetszett. A hangszerelésen nagyon sokat agyaltam közben, elektronikus zenei megoldásokat akartam mindenképp áttenni élő hangszerekre. Már régóta mocorgott bennem, hogy bőgőzni szeretnék, de mindig visszatartott a körülményesség, ami ezzel jár.

A Shimában pl. építettem egy vonós basszusgitárt, és azt használtam színpadon elektronikus basszusok helyett, úgyhogy tapasztalatból tudtam, hogy vonós bőgővel lehet “szinti-basszusozni”. Ott még side chain kompresszáltuk a lábdobhoz, de úgy gondoltam, hogy ha megtanulok rendesen vonózni, akkor kézzel ki tudom játszani azt a jellegzetes off-beatre buffogós sidechain hangzást.

Ez hosszú és melós folyamat volt, de dióhéjban: vettem egy nagybőgőt, elkezdtem tanárhoz járni, majd zeneiskolába, közben egy barátommal elindítottunk egy manouche jazz zenekart Bajusz néven, ezzel párhuzamosan próbáltunk a Bumellel és idén már az iskolai szimfonikus zenekarban is bőgőzöm, sőt most az a megtiszteltetés ért, hogy elhívtak egy görög népzenét játszó formációba is.

A dob kérdéses volt, se elektromos dobot, sem pedig élő dobszettet nem szerettem volna, egy barátom ötlete volt ez a cajon-szett. Néztem róla egy csomó videót és nagyon megfelelőnek tűnt a feladatra, elektronikus hangminta-szerű hangja van, de egyszersmind teljesen organikus is. Úgyhogy megterveztem mindent fejben meg papíron, megrendeltem a hozzávalókat és megépítettem a cuccot. Nagyon szeretjük a hangját.

Akkordozós gitározást tuti nem akartam, de csomó popzenében mostanában van ez a pilinszkázós, kipengetős RHCP-s gitározás, ami nem viszi el a zenét hagyományos irányba, úgyhogy egy rakás jó gitártémát ki lehetett találni ebben a stílusban, így szólamhangszerként használva tök jól megmarad a hangsúly a zene lüktetésén.

A szinti leadeket először úgy gondoltam, hogy hegedűn meg lehet szólaltatni jól, de kipróbáltam mintákkal és nagyon nem adta, így keresgéltem tovább és mind hangszínben, mind pedig hangtartományban a pozan volt, amire át lehetett tenni ezeket elég szépen. Úgyhogy pozan lett.

Billentyűt is szerettem volna helyettesíteni, mint hagyományos, unalmas megoldást, de sajna nem sok más autentikus hangszer van, amivel helyettesíteni lehet, maximum a tangóharmonika, de az funkcionálisan nem lett volna jó. Elsőre rhodes hangzást képzeltem el, az nagyon nyálas volt, az orgona mutatott jót, kikevertem egy saját orgona hangot és az szól most is a dalokban. Egyébként talán 4 komponensből áll a hangzás, és az érdekessége, hogy ezek közül 2 vagy 3 nagybőgő hangminta.

Amikor elküldtem a demókat Zsoltinak, fejben már összeállt a hangszerelés nálam, és még mintákból összerakva, de nagyjából a tervezett hangszerek szóltak, pozan minta, mintázott bőgő, kb. a végleges gitártémákat játszottam fel már, olyasmi dobhangzással, amilyennek betippeltem a cajon-szett hangját, stb.

Tagokkal lement már a majd’ egy éves huzavona, beszáll, mégsem jó neki, kiszáll, szokásos. Dani, a dobos egyértelmű választás volt, vagy 10 évet letoltunk már együtt korábban, szerencsére neki is tetszett az elképzelés, nem ódzkodott ütni a cajon-szettet sem, azóta is stabil tag. Attit, a pozanost Fánczi Gábor, a nagybőgőtanárom ajánlotta a felvételekhez, de aztán megtetszett neki a történet és velünk maradt végleges tagként.

Gitárosokkal nem volt egyszerű, egy nagyon régi barátom személyében találtuk meg a megfelelő embert, akivel ketten egyébként a gypsy jazz formációt is alakítottuk, de hatalmas fájdalmunkra nyáron agyvérzésben tragikus hirtelenséggel elhunyt. Nem volt könnyű időszak.

Utána két békebeli Nils taggal alakult igen rövid ideig teljessé a banda, aztán hirdetésben sikerült végre megtalálni Bálintot, a gitárosunkat és Zolit a billentyűk mögé. Most végre mindenki stabil és boldog a szerepében, mindig aktív a zenekari cset, tervezgetünk és megdumáljuk a mindent is, napi szinten. :)”

A dalról és a klipről

„A dalról annyit kell tudni, amennyit hallani is lehet: a szöveg egy ilyen szakítás utáni önironikus, ‘sehogy se jó - de mégis jó - nekem már mindegy - szarok az egészre is’ hangulat. Önéletrajzi ihletésű darab, drum and bass lüktetés, kattog, klattyog előrefelé, mintha borítanák.

A klip érdekes sztori: úgy volt, hogy a Kathy Zsolti rendezi, kitaláltam egy ötletet, egy csaj szerepelt volna benne végig. Megírtam és átküldtem neki, erre ő úgy gondolta, hogy én nem jól látom a világot, csak ezt verbálisan nem pont így fejezte ki, aztán derült égből hirtelenséggel rám is csapta az ajtót.

Ez a mostani úgy jött, hogy a „Twist again” táncolós klipjét valamikor elindítottam egyszerre az „Ez van”-nal, és tök jól nézett ki hozzá az a twist táncolás. Fokozta ezt a darabos, idétlen hangulatot, ami a dalban van, meg olyan kicsit viccesen komoly volt, ami szintén bejövős.

Eközben Bikali Sanyi, aki fotózott minket, elvállalta, hogy operatőr lesz a majdani klipben, és Szepesi Viktort ajánlotta, mint szervező-rendező arcot. Viktor ötlete volt, hogy a táncokat rakjuk ilyen hotelben mászkálós történések közé, hogy legyen valami összekötő sztori, és neki volt kontaktja a Hotel Nemzetihez, ahol aztán leforgott a klip.

A forgatókönyvet én írtam végül, mert futottunk ki az időből és még semmi nem volt, úgyhogy kénytelen voltam kézbe venni a dolgot. Először csak írtam néhány geget és átküldtem Viktornak, hogy ilyesmi szürreális hangulatra kéne kibontani, de neki annyira nem jött át a lényeg, úgyhogy megírtam az egészet én, és mivel mondta, hogy ezt ő tökre nem érzi, átadta a rendezést is nekem.

Még szerepelni sem akartam eredetileg a klipben, nemhogy rendezni. Csak mondom.

Kicsit kötöttem amúgy az ebet a karóhoz, úgy voltam vele, hogy inkább izgalmas meg érdekes legyen, akár a minőség rovására, a trash hangulatot jobban el tudom képzelni magunknak, minthogy csináljunk még egy 12-1-tucat cinematic kinézetű sztori- vagy image klipet, ami nem is passzol hozzánk.

Az utómunka is az én művem volt, mert Sanyi vágta volna, de neki sem állt össze fejben a lényeg, úgyhogy szerintem eléggé megkönnyebbült, hogy nem neki kell ezt az egészet átlátni meg rendszerezni. Mondta is, hogy vágjuk ketten, mert ő nem látja, de másnap elküldte az összes nyerset, olyan finom utalás jelleggel. :)

A végén még ráraktam egy lapáttal erre a trash hangulatra a vhs torzítással és az idióta visszavágásokkal, de nekem izgalmasabb ezt nézni, mint a szép képet, ami az összes filmben, reklámban meg videoklipben van. Amúgy is még a Fatboy Slim - Praise you klipje volt, ami szóba jött, mint referencia, nagyon menő az a LoFi trash hangulat az egészben.”



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Halálos harcmező: a Netflix új filmjében az a legizgalmasabb, hogyan küzdenek Budapesten a harci robotok

Magyarként különleges élmény végignézni az akciófilmet, amiben egy Marvel-sztár, Anthony Mackie kiborgként harcol az ellenséggel. A forgatókönyv ugyanakkor lehetett volna erősebb is.
Címlapkép: Jonathan Prime, Netflix - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

Orosz harci robotok bukkannak fel a VII. kerületben, a Murányi utca és a Marek József utca sarkán felépített óriási díszlet kapuiban, majd vadul tüzelni kezdenek harckocsikból kiözönlő amerikai harci robotokra. Végül az egész épületet megsemmisíti egy dróntámadás.

A forgatás helyszíne és az utca közepére díszlet:

Hasonló, grandiózus jelenetet eddig nem sűrűn láttunk Budapest utcáin, és bár a magyar főváros az Outside the Wire-ben nem Budapestként szerepel, a film telis-tele van ikonikus magyar helyszínekkel. Az Istvántelki Főműhely például az ellenállás menekültközpontjaként jelenik meg, a Kelenföldi Hőerőműben amerikai támaszpont működik, amihez a K-Hídon keresztül vezet az út, az ellenség pedig a Magyar Szentföld-templomban rendezkedett be.

Így ezen a hétvégén világszerte magyar helyszíneket néz a 200 millió Netflix-előfizető színe-java.

A filmet ugyanis nem kis várakozás előzte meg, lévén, hogy a mozik még mindig zárva vannak. Ennek megfelelően a Halálos harcmezőről a New York Times-tól a CNN-en át a Variety című filmes magazinig jelentek meg kritikák, a magyar nézettségi toplistában pedig a film máris az élen áll.

hirdetés

A történet szerint Kelet-Európában 2036-ban háború dúl, és az oroszok megpróbálják kiterjeszteni a befolyásukat Ukrajnára. Az amerikaiak békefenntartóként vannak jelen, és folyamatosan összetűzésbe keverednek az oroszok által támogatott egyik hadúrral.

A film egyik főszereplője Damson Idris, aki drónpilótaként megtagadja felettesei közvetlen utasítását, hogy ne tegyen semmit, és egy dróntámadással próbál egy bajba jutott amerikai egységen segíteni. Miközben megmenti őket, meg is öl két amerikai katonát. Emiatt büntetésből terepre küldik, ahol találkozik a másik főszereplővel, a Marvel-filmek Sólyomjaként már jól ismert világsztárral, Anthony Mackie-vel. Róla hamar kiderül, hogy nem ember, hanem egy szigorúan titkos fejlesztésű kiborg. Amikor ugyanis leveszi pólóját, a mellkasa átlátszó robottestté változik. A két főhős ezután együtt indul küldetésre. Céljuk megakadályozni, hogy a rosszfiúk atomfegyverhez jussanak.

A Halálos harcmező abszolút aktuális kérdéseket feszeget, például azt, milyen felelősséggel tartoznak a drónpilóták a "járulékos veszteségekért",

mennyire érezhetik át egy sok ezer kilométerrel messzebb felállított konténerben ülve, milyen borzalmakat és szenvedést okoznak a helyi civileknek az általuk vezérelt dróncsapások. Vagy azt, mi történik, ha egy mesterséges intelligenciával működő kiborg morális okokból egyszer csak megkérdőjelezi a kapott parancsokat és fellázad. De láthatjuk azt is, hogyan egészíthetik ki a Gumps-nak hívott harci robotok az embereket egy összecsapásban, és hogyan bánnak velük a katonák, amikor azt hiszik, nem látják őket a tisztek.

Ez a sok téma ugyanakkor szét is feszíti a futurisztikus akciófilm kereteit, ami emiatt sem a dróntámadások, sem a robotlázadás tematikájában nem tud sok újdonságot mondani.

VIDEÓ: a hivatalos előzetes

Az akciójelenetek pedig bármennyire is kidolgozottak, látványban nem ütik meg a nagy mozisikerek által felállított mércét.

A Netflix valószínűleg úgy volt vele, hogy szélesvásznon amúgy sem mutatják be a filmet, a tévék képernyőjére pedig ennyi CGI is elég.

Maga a látványvilág sem túl eredeti. Az Anthony Mackie által alakított android kivételével az amúgy jól kinéző robotkatonák nem nagyon térnek el a már ma is létező robot-prototípusoktól, és a drónok is olyanok, amilyeneket már ma is bevetésekre küldenek, pedig a technológia 15 év alatt ennél minden bizonnyal nagyobbat fejlődik majd. Mindezt talán azért találták így ki a film készítői, hogy minél hitelesebbnek hassanak, akkor viszont nem teljesen érthető, hogy az egyik jelenetben a kémdrón miért látótávolságban úszik be a megfigyelt kocsi fölé.

Az sem derül ki, hogy az android hogyan lehet ennyivel fejlettebb kinézetre, tudásban és érzelmi intelligenciában is a többi robotkatonánál, és ha az amerikai hadseregnek van egy ilyen csodafegyvere, miért nem használják ki jobban a képességeit.

Összességében Mikael Håfström filmje, a Halálos harcmező nagy dobásnak semmiképp sem nevezhető, de azért van annyira szórakoztató, hogy némiképp enyhítse a hollywood-i szuperprodukciók hiányát.

Nekünk magyaroknak pedig a forgatási helyszínek és a statisztaként feltűnő magyar színészek miatt mindenképp tartogat annyi extra-élményt, ami miatt érdemes megnézni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Macaulay Culkin támogatja, hogy vágják ki Trumpot a Reszkessetek, betörők! második részéből

A jelek szerint maga Kevin is egyetért az interneten terjedő petícióval, hogy a leköszönő elnöknek nincs helye a kultikus filmben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Egyre többen követelik az interneten, hogy vágják ki Donald Trump rövid jelenetét a Reszkessetek, betörők! második részéből. A film főszereplője, Macaulay Culkin a Twitteren jelezte: egyetért a Change.org-on indított petícióval, írja a CNN.

Az eredeti javaslat szerint a rajongók azt kérték a Disneytől, hogy cseréljék a filmben Trumpot Joe Bidenre, de olyan felvetés is akad, hogy a ma már 40 éves Culkinnal lehetne helyettesíteni digitális trükk segítségével Trumpot, amikor egy hotel lobbyjában véletlenül összefut Kevinnel. Macaulay Culkin az ötletre csak annyit reagált, hogy "Sold", vagyis magyarul "megvettem".

hirdetés

Az 1992-ben bemutatott vígjátékban Kevin a New York-i Plaza Hotelben találkozik Donald Trumppal, akitől azt kérdezi, hol találhat egy telefont. A hotel akkoriban Trump tulajdonában volt, aki csak úgy adott engedélyt a forgatásra, ha ő is szerepelhet a hatalmas sikerrel bemutatott első rész folytatásában. Mivel a tesztvetítéseken a közönségnek tetszett a néhány másodperces jelent, ezért végül benne hagyták a mozikba kerülő verzióban.

Az egyik legnépszerűbb családi film rajongói azért követelik Donald Trump eltávolítását a filmből, mert véleményük szerint a még hivatalban lévő amerikai elnök személyével egy nemkívánatos rasszista bélyeg került a filmre.

2019-ben egyszer már egy kanadai tévétársaság kivágta Trump cameóját a filmből. Akkor arra hivatkoztak, hogy a reklámidők miatt akartak rövidíteni a vígjátékon, a dolognak semmilyen politikai üzenete nem volt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés

Elhunyt Móricz Zsigmond fia, Móricz Imre

A gépészmérnök 85 éves volt. Édesanyja, Litkei Erzsébet, becenevén Csibe volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

Életének 86 évében tegnap meghalt dr. Móricz Imre mérnök. Móricz Zsigmond fia volt, akként is élt - írja Facebook-oldalán Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész.

Móricz Imre 1935. április 14-én született Litkei Imre néven a budapesti Szent Rókus Kórházban. Édesanyja, Litkei Erzsébet, becenevén Csibe volt. A hivatalos életrajz szerint Móricz Zsigmond előbb őt fogadta örökbe, később pedig a lány apa nélkül született kisfiát, Imrét is. Ugyanakkor a közelmúltban bizonyossá vált, hogy a lány valójában az író utolsó szerelme volt.

"A mérhetetlen szegénységből Pestre került gyereklány alkalmi prostitúcióból élt, s vélhetőleg így ismerkedett meg Móricz-cal is. Az alkalmi ismeretségből később sajátos múzsa-művész kapcsolat, majd élettársi viszonyt alakult, amit az író környezete nehezen fogadott el. A lány örökbefogadására azért került sor, mert a házas, de feleségétől, Simonyi Máriától külön élő Móricz valamilyen módon legalizálni akarta a kapcsolatukat" - írja bejegyzésében Nyáry Krisztián.

Azt is hozzáteszi: "nem tudni pontosan, az író mikor és miként szembesült azzal, hogy Csibének van egy kisfia, akit nevelőszülők nevelnek".

A poszt szerint Móricz Zsigmond is többször meglátogatta Imrét Zagyvarékason, iskolás korában pedig magához is vette és örökbe fogadta. Innentől lett Móricz Imre a hivatalos neve.

hirdetés
"Csibe apukának szólította Móriczot, akit így a kis Imre nagyapának kezdett hívni"

- írja posztjában Nyáry Krisztián.

Bár még csak készültek az iskolára, az író már a nyári hónapokban megtanította a kisfiút írni és olvasni.

A következő tanév elején viszont vége lett az idillnek, a 63 éves író agyvérzést kapott, állapota válságos volt.

"Pár nappal azután, hogy Móricz Zsigmond 1942. szeptember 5-én meghalt, Csibének és fiának el kellett hagyniuk a leányfalui házat. Imrét anyja egy időre visszavitte Zagyvarékasra, majd beíratta a debreceni kollégiumba, ahová Móricz Zsigmond is járt" - írja Nyáry Krisztián.

A poszt szerint Móricz Imre 1953-ban érettségizett kitűnő eredménnyel. És, bár Móricz Zsigmond annak idején azt mondta neki, hogy aki ennyire szereti a meséket, az kitűnő szerkesztő lesz, Imre végül nem mert bölcsészkarra jelentkezni. Később két diplomát, több nyelvvizsgát, majd doktorátust is szerzett.

Édesanyja az író halála után később újra férjhez ment, de mindig fontosnak tartotta, hogy fia ápolja Móricz emlékét:

„mikor a nevelőapámat apunak szólítottam, félrehívott, és azt mondta: ne hívd őt így, mert a te apád Móricz Zsigmond”

- idézi a posztban Móricz Imrét Nyáry Krisztián.

Az valójában sosem derült ki, hogy ki volt Móricz Imre biológiai apja, ám Nyáry Krisztián posztjában megjegyezi: "Hamar Péter irodalomtörténész, aki 2007-ben megjelent, Csibéről írt könyvében meggyőzően rekonstruálta a lány és az író kapcsolatának valódi természetét, felvetette azt is, hogy Móricz Zsigmond és Móricz Imre rendkívüli külső hasonlósága nem a véletlen műve. Elmélete szerint az író nem 1936-ban találkozott először Csibével, hanem legalább egy évvel korábban, és ő volt a lány gyermekének vér szerinti apja".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar, 45 zenész megélhetése került veszélybe

Nagyon kevés állami támogatást kapna a továbbiakban a 60 éve létező zenekar, a Duna Palotából is ki kell költözniük.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar május 31-ével - írta a Zene-Kar.hu. pedig patinás zenekarról van szó,ebben a szezonban ünnepli a 60. születésnapját.

“Egy megújulni képes, egyedi feladatokat is ellátni képes zenekarról van szó “- nyilatkozta 2020-ban Szklenár Ferenc, az együttes művészeti vezetője.

A zenészek viszont azt az értesítést kapták december 23-án, hogy Kásler Miklós miniszter Alapítói Határozatában többek között erről is döntést hozott.

Korábban már hallani lehetett arról, hogy bizonytalan a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetség egyik régi tagjának jövője.

A létbizonytalanság akkor vált egyértelművé, amikor kiderült, az együttesnek előbb-utóbb ki kell költöznie az addig otthonaként és a koncertek helyszíneként szolgáló Duna Palotából. Először azt hallhattuk, hogy az EMMI – nemrég a BM-től ez a minisztérium lett a fenntartó – szeretné összevonni a Duna együttesét a MÁV Szimfonikusokkal. Ezt senki nem támogatta, de amikor kiderült, hogy az egyesülés után a fenntartáshoz a MÁV költségvetését még 500 millió forinttal kellene kiegészíteni, az ötletet elvetették.

hirdetés

Tavaly ősszel a minisztérium körlevelet küldött a szimfonikus zenekarok vezetőinek, amelyben kérte őket, hogy hirdessenek próbajátékot és vegyék át a Duna muzsikusait. De mivel üres helyek nemigen voltak, ez az elképzelés is elhalt.

Társegyüttesük, a Duna Művészegyüttes helyzete a hírek szerint kedvezőbb, még bár nekik is ki kell költözniük a Duna Palotából. A társulatnál megmaradtak az adminisztrációt végző munkatársak, emelték a táncosok bérét, s kaptak emellett már próba- és előadáshelyszínt is.

A zenekar sorsa még nem ismert. Van olyan elképzelés, hogy egyesületként is folytathatják a munkát. A zenekarnak szánt 150 millió forintos állami támogatást megkapnák ebben a formában is, a hangszerparkot pedig nekik ajándékozza a vagyonkezelő - írta az oldal.

Ez az összeg azonban nem elegendő ahhoz, hogy a 45 muzsikusnak továbbra is megmaradjon a főállása, háromszor ennyi kellene. Találtak már megfelelő próbatermet, a XIII. kerületi Láng Művelődési Házat, s koncerthelyszínekben is gondolkodnak, bízva abban, hogy a közönség követi őket. Szeretnék, ha a Duna Palota megmaradna koncerthelyszínnek, és folytatnák a regionális tevékenységüket is, eljuttatva az élő zenét a legeldugottabb településekre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: