KULT
A Rovatból

Brutálisan véres az új Halloween-film, de kicsit már unjuk - Gyilkos Halloween kritika

David Gordon Green 2018-ban tisztelettel és humorral nyúlt John Carpenter 1978-as klasszikusához. Az idei Gyilkos Halloween ennek a filmnek a közvetlen folytatása, de 2021-ben nem úgy sikerült, ahogy a rendező szerette volna. Lássuk milyen lett a legújabb Myers-vérengzés.

Link másolása

1978-ban John Carpenter a horror műfajában létrehozott egy alzsánert, a slasher-t: egy olcsó, jumpscare-ekben gazdag változatot, amelyben a főszereplők nem a megszokott, az életükért menekülő áldozatok, hanem igazából a legyőzhetetlen természetfeletti erővel rendelkező gyilkos a főhős. Ő áll a reflektorfényben, a film történetében végig az ő tetteit követjük, amint sorra öli a szereplőket, akiket megismertünk - míg végül csak egy utolsó hősnő marad, aki megpróbálja őt legyőzni.

VIDEÓ: Az előzetes

Most mondhatnánk, hogy Michael Myers élő, hús-vér ember, de aki egy Halloween-filmet is látott a 12-ből, tudja, hogy

Michaelt nem lehet megölni. Leszúrják, lelövik, felgyújtják, nem számít. Ő maga a legyőzhetetlen elemi erő – a pusztítás.

Az eredeti Halloween ennek az alzsánernek az alapköveit tette le, minden kliséjével együtt. Majd ezután jöttek a klasszikus 80-as évekbeli horrorfilmek: A Rémálom az Elm utcában-sorozat, Péntek 13 a megszámlálhatatlan részeivel, vagy a 90-es években a Sikoly-széria. Ezek mind-mind gyakorlatilag ugyanazt adták, valami különleges csavarral. Jómagam mindet láttam, de nem mondhatnám, hogy nagy rajongója vagyok a slashereknek.

David Gordon Green 2018-ban mindenkit meglepett a Halloween 11. részével, ami gyakorlatilag a kukába dobta az ezt megelőző 9 mozi történetét. Ugyanazokra az alapokra épített egy lassabb bosszútörténetet, egy csipetnyi humorral ízesítve, és azzal a csavarral, hogy ebben a filmben nem igazán az első rész főszereplője, Laurie Strode (Jamie Lee Curtis) volt az áldozat, hanem gyakorlatilag ő csalta tőrbe a gyilkost, és vadászott rá. 2021-ben is valami hasonlót szeretett volna elérni az író/rendező: a film onnan indul, ahol az előző véget ért. Éppen ezért,

nem tudom ajánlani a filmet azoknak, akik nem látták az előző részt, mert el fognak veszni a karakterek között.

Az előző részben kissé furán ható humor teljesen kimaradt a folytatásból. Az új történetben Michaelre már nem csak Laurie Strode vadászik, hanem Haddonfield kisvárosának lakói fordulnak ki önmagukból, és a gyilkos után erednek. Előkerülnek olyan karakterek, sőt, még színészek is, akik az 1978-as filmben is szerepeltek, mint például Nancy Stephens, Kyle Richards, vagy Charles Cyphers – őket jó volt újra látni. Természetesen, mint minden slasherben, itt se kedveljünk meg igazán egy karaktert se.

Felemás érzésem van a filmmel kapcsolatban. Egyrészt rettenetesen lassan építkezik, sokszor unalmas, és az eredmény, a Gyilkos Halloween egy átvezető rész egy harmadik lezáró történethez: a se füle, se farka tipikus esete. Másrészről a készítők tisztelettel nyúlnak ismét a Halloween-sorozathoz, ám ahogy azt a cím is sugallja, túlzottan brutális és véres.

Az unalomból érkező nézőt szinte sokkolja az indokolatlan mennyiségű és minőségű, céltalan erőszak.

Akik szeretik a kreatív és véres kivégzéseket a horrorfilmekben, azok imádni fogják az új Halloweent. Én főként horrorfilmeken szocializálódtam, de még nekem is sok volt néhány jelenet. Úgy érzem, ezzel akarták kompenzálni, hogy a készítőknek elfogyott a kreativitása az előző rész óta. Valahogy nem sikerült érdekes történetet vagy életszerű karaktereket összehozni, mindenki csak egy lehetséges gyilkosság áldozata.

Az egész sztori összefoglalható egy mondattal: Michael elindul haza és a város „fenegyerekei” üldözik őt. Érdekes felvetés volt, hogy az egész város összefog, és megpróbálják együtt „kigyomlálni a gazt”, amit a rendőröknek immár évek óta nem sikerül. Az író felveti a kérdést, hogy mennyire maradnak emberek ezek a lakosok, hiszen ez olyan, mintha a szörny (Michael), a kegyetlen gyilkolással még több szörnyet teremtene és Haddonfield városkája önmagát emésztené fel az iránta táplált gyűlöletében - de ezt a vonalat nem igazán fejti ki. Sőt a legvégén, teljesen ellent is mond a filmben megfogalmazott üzenetnek. Szájbarágós, de legalább valami új, amit eddig nem láthattunk egy ilyen típusú filmben.

Persze, ennek a vakmerő közösségi összefogásnak az eredményét mindenki tudja: egy mészárszék.

A film 1 óra 45 perc hosszú, de olyan, mintha háromórás lenne.

Nem érdekes, nem köti le a nézőt, rossz a ritmusa, nem elég feszes, a brutális gyilkosságok pedig amilyen hirtelen jönnek, olyan lendülettel is tűnnek el, a gyanútlan néző pedig visszazuhan az unalomba.

Az ijesztgetések nem hatásosak, szinte minden klisét felhasználtak a készítők, ami a „műfaj csövén” kifért. Persze ne csak a negatívumokat hangsúlyozzam: a film nagyon szépen van fényképezve, és jól szól. Ügyesen próbálták utánozni az 1978-as változat főcímét, kamerakezelését, látványvilágát és zenéjét. John Carpenter csupán zeneszerzői és produceri pozícióban volt jelen, ő már felhagyott a filmezéssel. Évek óta már csak a zenének él. Ahogy fogalmazott egy interjúban, ő csak ül, és várja a filmjeinek a jogdíját.

A zenéről elmondhatjuk, hogy elsőrangú, Carpenter szinti-pop-stílusa még mindig nagyon jó, és illik a horror műfajához is. A képi világ is teljesen rendben van, a vágás is profi, technikailag nem találhatunk kivetnivalót. A színészek ügyesek, Jamie Lee Curtis, Judy Greer, Andi Matichak mind-mind jók a szerepükben. A probléma az, hogy az alapanyag, amiből dolgozniuk kellett, kevés.

Nincsenek érdekes karakterek, akiknek drukkolnunk kellene,

még Jamie Lee Curtis Laurie Strode-ja is csak szenved az egész film alatt – mondjuk ez nem csoda, az előző rész végén gyomron szúrták egy konyhakéssel. Az egész stáb szinte ugyanaz, mint az előző résznél: a producerek, írók, rendezők és mégis valami hiányérzetem van. Valószínűleg a struktúra, amihez egy ilyen filmnél hozzászoktam: nincs eleje, és van vége, csak úgy elkezdődött, és egyszer csak véget ért.

Azoknak tudom ajánlani a filmet, akik csak be akarnak ülni valami véresre, és nem zavarja őket közben, ha a film unalmasabb, párbeszédes részei egy 15-20 perccel hosszabbak, mint kellenének, illetve az, hogy ez egy átvezető rész egy trilógiának szánt sorozatból.

Akik szerették az előző részt, véleményem szerint a Gyilkos Halloweent gyengébbnek fogják tartani, akik pedig nem látták, azok nem fogják tudni, hogy ki-kicsoda Haddonfieldben.

Nem igazán tudom, kinek szánták ezt a filmet, és miért ilyenre sikerült. Egy elvesztegetett lehetőségnek érzem.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tordy Géza a halála előtt intézetbe akart költözni, memóriazavarai miatt hagyott fel a színészettel
Ezt mondta el barátja, a Jászai-díjas Körtvélyessy Zsolt. Két hónappal halála előtt találkozott utoljára a művésszel.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 30.


Link másolása

Május 1-jén ünnepelné a 86. születésnapját Tordy Géza. Halála előtt tíz évvel már visszavonult a színpadtól, az okokról azonban soha nem beszélt. Most az egyik legjobb barátja, Körtvélyessy Zsolt árulta el a Blikknek, hogy a Nemzet Színésze a memóriazavarai miatt kényszerült felhagyni a munkával, majd elvonulni a nyilvánosság elől.

„Géza volt az egyik legjobb és legrégebbi barátom, hetven éve ismertük egymást. Nagyon megrázott a távozása. Szegény az évek során egyre több betegséggel küzdött. Bár egyedül élt, sokat volt kórházban, és szó volt arról is, hogy állandó jelleggel bevonul egy intézetbe, mert nem akar senki terhére lenni.”

– mondta Körtvélyessy. Úgy látta, Tordy elszánt volt elhatározásában, arra azonban már nem került sor. A színművész úgy emlékszik, az egészségügyi problémák közül Tordyt leginkább memóriazavara viselte meg, emiatt hagyta abba a színészetet is.

Nagyjából tíz évvel ezelőtt kényszerült a visszavonulásra, mert a memóriaproblémái miatt már nem tudta megtanulni a szöveget.

Ez nagyon megviselte, és a korábban mókamesterként ismert Gézából zárkózott, megkeseredett embert lett.

Ez volt az oka annak is, hogy ennyire kizárt az életéből mindenfajta szereplést. Ő egy nagyon elkötelezett színész volt, aki szinte mindent képes volt alárendelni a munkájának, és nagy törést okozott, hogy ennek vége. Emlékszem, bár a Hadik-filmben mind a kettőnknek csak egy kis szerepe volt, azt mennyire élvezte.” – mondta Körtvélyessy. A Jászai-díjas színész rendszeresen tartotta a kapcsolatot Tordyval. Két hónappal a halála előtt találkoztak is. „Szerveztük már a következőt, valami közös főzést, ami már nem jöhetett létre”. – zárta gondolatait Körtvélyessy Zsolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: